|
9.6.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 129/7 |
A T-129/06. sz., Diy-Mar Insaat Sanayi ve Ticaret Ltd Sirketi és Musa Akar kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. január 17-én hozott végzés ellen a Diy-Mar Insaat Sanayi ve Ticaret Ltd Sirketi, Musa Akar által 2007. március 26-án benyújtott fellebbezés
(C-163/07. P sz. ügy)
(2007/C 129/10)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbezők: Diy-Mar Insaat Sanayi ve Ticaret Ltd Sirketi és Musa Akar (képviselő: Ç. Şahin ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága
A fellebbezők kérelmei
A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:
|
— |
helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T-129/06. sz. ügyben 2007. január 17-én hozott, a felperesek részére 2007. január 26-án kézbesített végzését (1), és semmisítse meg az ellenérdekű fél megtámadott, 2005. december 23-i MK/KS/DELTUR/(2005)/SecE/D/1614 sz. határozatát; |
|
— |
másodlagosan helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság [fenti] pontban említett végzését, valamint az ellenérdekű fél megtámadott, 2005. december 23-i MK/KS/DELTUR/(2005)/SecE/D/1614 sz. határozatát semmisítse meg annyiban, amennyiben az ellentétes a fellebbezők első fokon előterjesztett kérelmeivel; |
|
— |
harmadsorban helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság [fenti] pontban írt végzését, és az ügyet utalja vissza az Elsőfokú Bíróság elé; |
|
— |
az ellenérdekű felet kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbezők a következőképpen indokolják az Elsőfokú Bíróság említett végzése elleni fellebbezésüket.
A Bíróság nincs arra korlátozva, hogy kizárólag a felek kérelmei alapján tárja fel a tényállást az előtte folyamatban lévő ügyekben, és kizárólag az általuk benyújtott bizonyítékok alapján hozza meg határozatát. A Bíróság Alapokmányának 21. cikkéből sokkal inkább az tűnik ki, hogy az Európai Közösségek bíróságai kötelesek a tényállás feltárására, és szükség esetén a hivatalból történő eljárás nemcsak joguk, hanem kötelességük is.
Mivel a jelen ügyben az Elsőfokú Bíróság nem vizsgálta, hogy az ellenérdekű fél megtámadott határozata tartalmazta-e a jogorvoslati lehetőségéről történő szabályszerű tájékoztatásukat, és a fellebbezőket erről az alaki hibáról csak egy hónap múltán, tehát a határidő lejártát követően értesítette, megsértette a Bíróság Alapokmányának 21. cikkét, eljárási szabályzatának 64. cikkét, valamint a jogi aktus jogszerűségének vélelme hatályával kapcsolatos alapelvekkel és a jogi aktus vélelmezett valóságosságának elvével összefüggésben értelmezett közösségi anyagi jogszabályokat. A fellebbezők álláspontja szerint ugyanis a közigazgatási aktusok súlyos és nyilvánvaló hibája jogkövetkezményeként a közösségi jog ismeri az abszolút semmisség intézményét.
Ha a fellebbezőket szabályszerűen tájékoztatták volna a jogorvoslati lehetőségről, rögtön meghatalmaztak volna megfelelő jogosultsággal rendelkező ügyvédet, és így a megállapított határidőn belül benyújtották volna a fellebbezést. Az ellenérdekű felet nem mentesíti a jogorvoslati lehetőségről történő szabályszerű tájékoztatás kötelezettsége alól az a körülmény, hogy az Elsőfokú Bíróság felrója a fellebbezőknek és török ügyvédjeiknek, hogy nem a gondos felperestől elvárható körültekintéssel jártak el.
(1) HL C 212., 29. o.