24.2.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 42/43

Az Elsőfokú Bíróságnak az F-59/05. sz., De Smedt kontra Bizottság ügyben 2006. október 19-én hozott végzése ellen De Smedt által 2006. december 29-én benyújtott fellebbezés

(T-415/06. P. sz. ügy)

(2007/C 42/75)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Elisabeth De Smedt (Wezembeek-Oppem, Belgium) (képviselik: L. Vogel és R. Kechiche ügyvédek)

Másik fél az eljárásban: Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	helyezze teljes egészében hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék második tanácsa által 2006. október 19-én hozott és ajánlott küldeményben megküldött ítéletet, amelyben a Közszolgálati Törvényszék elutasította a fellebbező által 2005. július 8-án benyújtott keresetet;

—	adjon helyt a fellebbező által az említett, 2005. július 8-án benyújtott keresetben előadott kérelmeknek;

—

az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §-a alapján az alperest és a beavatkozót kötelezze az eljárás költségeinek – köztük az eljárás során szükségszerűen felmerült egyéb költségek – viselésére, így az eljárási szabályzat 91. cikkének b) pontja alapján különös tekintettel a kézbesítési cím megjelölésével, az utazással és tartózkodással kapcsolatos költségekre, valamint az ügyvédek díjazására.

Jogalapok és fontosabb érvek

2006. október 19-i ítéletében – amelynek hatályon kívül helyezésére jelen fellebbezés irányul – az Elsőfokú Bíróság elutasította a – korábban kisegítő alkalmazottként foglalkoztatott szerződéses alkalmazott – felperes által benyújtott, egyrészt a felperes besorolását és díjazását megállapító 2005. március 21-i bizottsági határozat megsemmisítésére, másrészt kártérítésre irányuló kérelmet.

Az említett ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmének alátámasztására a fellebbező két jogalapra hivatkozik, amelyek közül az első az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 80. cikkének (3) bekezdésének megsértése, valamint nyilvánvaló mérlegelési hiba. A fellebbező előadja, hogy az eredeti keresetében megjelölt első jogalap azon okból történő elutasítása, hogy a 723/2004 rendelet (1) alapján meghatározott időbeosztás szerint a Bizottság köteles volt tiszteletben tartani a kisegítő alkalmazotti jogállásúaknak az új személyzeti szabályzat szerinti szerződéses alkalmazottakkal történő helyettesítését, az Elsőfokú Bíróság lehetővé tette a Bizottságnak, hogy az egyéb szerződéses alkalmazottak alkalmazási feltételei 80. cikkének (3) bekezdése megsértésével ne tartsa tiszteletben a szerződéses alkalmazottak első megbízására vonatkozó egész eljárást.

A fellebbezés második jogalapja a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére, az indokolás hiányára és a felperes által készített, eredeti keresetének második jogalapjával kapcsolatos beadványokra való válasz hiányára vonatkozik, mely utóbbi jogalap arra a hátrányosan megkülönböztető esetre vonatkozott, amelyben a felperes a hozzá hasonló feladatkört betöltőktől eltérően köteles volt a Bizottság ugyanazon szervezeti egységénél továbbdolgozni. A felperes felrója az Elsőfokú Bíróságnak, hogy nem adott megfelelő választ az ő ezzel kapcsolatos álláspontjára, és e jogalapot egy általános formulával utasította el.

(1) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 2004. március 22-i 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 124., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 130. o.).