27.1.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 20/12 |
Az Elsőfokú Bíróság (negyedik tanács) T-168/04. sz., L & D, S.A. kontra OHIM ügyben 2006. szeptember 7-én hozott ítélete ellen az L & D, S.A. által 2006. november 27-én benyújtott fellebbezés
(C-488/06. P. sz. ügy)
(2007/C 20/18)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Fellebbező: L & D, S.A. (képviselő: S. Miralles Miravet, ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) és Julios Sämann Ltd
A fellebbező kérelmei
— |
a Bíróság helyezze teljes egészében hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság ítéletét; |
— |
helyezze hatályon kívül az OHIM második fellebbezési tanácsa 2004. március 15-i határozata rendelkező részének 1. és 3. pontját, amelyekben a fellebbezési tanács egyrészt részben hatályon kívül helyezte a felszólalási osztály határozatát, illetve megtagadta a bejelentett védjegy lajstromozását a 3. és 5. osztályba tartozó áruk tekintetében, másrészt kötelezte a felek mindegyikét a felszólalási osztály és a fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült költségek viselésére; |
— |
kötelezze az OHIM-ot az összes költség viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A 40/94 rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése
Az Elsőfokú Bíróság megsértette a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját annak megállapításával, hogy: i) a 91.991 lajstromszámú, korábbi közösségi védjegy megkülönböztető jellegre tett szert; ii) a bejelentett, szóelemet is tartalmazó, 252.288. sz. „Aire Limpio” ábrás védjegy és a 91.991 lajstromszámú, korábbi közösségi védjegy hasonlóak; iii) fennáll az összetévesztés veszélye.
A 40/94 rendelet 73. cikkének megsértése
Az OHIM felszólalási osztálya (2003. február 25-i határozat) és fellebbezési tanácsa (2004. március 15-i határozat) a vizsgálatot a bejelentett (252.288. sz. „Aire Limpio”) védjegyre és a 91.991 lajstromszámú, korábbi közösségi védjegyre korlátozta. Ezzel szemben, az Elsőfokú Bíróság egyéb védjegyekre vonatkozó dokumentumokra is támaszkodott, főként a 328.915. lajstromszámú, „ARBRE MAGIQUE” nemzetközi védjegyre vonatkozó dokumentumokra. Következésképpen, a megtámadott ítélet alapjául szolgáló érvek egy olyan védjegyre vonatkoznak, amelyet maga az alperes is kizárt az összehasonlító vizsgálatból az összetéveszthetőség fennállásának mérlegelésekor. Így a fellebbező nem tudott megfelelőképpen védekezni a 91.991 lajstromszámú közösségi védjegyen kívüli, különféle más védjegyekre vonatkozó azon állításokkal és adatokkal szemben, amelyeken az Elsőfokú Bíróság megtámadott ítéletének rendelkező része alapult.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).