27.1.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 20/6

Az Efeteio Athinon (Görögország) által 2006. november 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IONAS STROUMSAS E.P.E. kontra GLAXOSMITHKLINE Anonimi Emporiki Viomichaniki Etairia Pharmakeftikon Proiondon

(C-473/06. sz. ügy)

(2007/C 20/08)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Efeteio Athinon

Az alapeljárás felei

Felperes: IONAS STROUMSAS E.P.E.

Alperes: GLAXOSMITHKLINE Anonimi Emporiki Viomichaniki Etairia Pharmakeftikon Proiondon

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Abban az esetben, ha egy erőfölényben lévő vállalkozás az export korlátozása, és így a párhuzamos kereskedelem által okozott kár mérsékelése érdekében, megtagadja a gyógyszer-nagykereskedők által leadott teljes rendelésmennyiség teljesítését, a teljesítés megtagadása per se erőfölénnyel való visszaélésnek minősül-e az EK 82. cikke értelmében? A fenti kérdésre adott választ befolyásolja-e az a tény, hogy a párhuzamos kereskedelem különösen nagy haszonnal jár a gyógyszer-nagykereskedők részére, az állami beavatkozás következtében az Európai Unió különböző tagállamainak területe közötti árkülönbségekből adódóan, másképpen fogalmazva az a tény, hogy a gyógyszerpiac nem tekinthető működő versenypiacnak, hanem egy nagy részben állami beavatkozás által meghatározott rendszerről van szó? Végső soron köteles-e a nemzeti versenyhatóság a közösségi versenyszabályokat ugyanolyan módon alkalmazni működő versenypiacok, illetve olyan piacok esetében, ahol a verseny az állami beavatkozás folytán torzul?

2)

Amennyiben a Bíróság úgy dönt, hogy a fentiekben kifejtett indokok alapján a párhuzamos kereskedelemnek az erőfölényben lévő vállalkozás általi korlátozása nem minden esetben minősül az erőfölénnyel való visszaélésnek, hogyan lehet az esetleges visszaélést megállapítani?

Különösen:

2.1

Megfelelő szempont-e a vizsgálathoz az a százalékos arány, amellyel a rendes hazai fogyasztást meghaladják a rendelések, illetve az erőfölényben lévő vállalkozás által elszenvedett kár aránya a teljes bevételhez és a teljes nyereséghez képest? Amennyiben igen, hogyan kell a fenti százalékos arány és az elszenvedett kár – az utóbbi a bevétel és a teljes nyereség aránya – azon mértékét meghatározni, amely felett a vizsgált gyakorlat már visszaélésnek minősül?

2.2

Az érdekek kiegyensúlyozására törekvő megközelítés megfelelő-e, és amennyiben igen, melyek az összehasonlítandó érdekek?

Különösen:

a)

Befolyásolja-e a választ az a tény, hogy a végső fogyasztó/beteg csak csekély mértékben részesül a párhuzamos kereskedelem anyagi előnyeiből; és

b)

Figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben a társadalombiztosítási szervezeteknek gyógyszerkészítmények alacsonyabb ára vonatkozásában fennálló érdekeit?

2.3

Milyen más szempontok és megközelítési módok megfelelőek a jelen esetben?