6.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/27


2006. március 13-án benyújtott kereset – Onderlinge Waarborgmaatschappij Azivo Algemeen Ziekenfonds De Volharding kontra Bizottság

(T-84/06. sz. ügy)

(2006/C 108/48)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Onderlinge Waarborgmaatschappij Azivo Algemeen Ziekenfonds De Volharding U. A. (Hága, Hollandia) (képviselők: G. van der Wal és T. Boesman ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az N 541/2004 és az N 542/2004 ügyekben 2005. május 3-án hozott bizottsági határozatokat;

Az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes egészségbiztosító hozzávetőleg 150 000 biztosítottal. Ezek a biztosítottak általában szélesebb körű egészségbiztosítási szolgáltatásokat igényelnek, mint egy átlagos biztosított Hollandiában. A felperes ennek eredményeként hosszú időszakon keresztül kisebb eredményeket ért el, mint más egészségbiztosítók. A felperes azt állítja, hogy ezek a negatív eredmények a kompenzációs rendszer hiányosságaiból adódnak.

A felperes a keresetében vitatja a Bizottság határozatát (1), amellyel jóváhagyja a Hollandia által az új egészségbiztosítási rendszer keretében az EK 87. és EK 88. cikkeinek keretében közölt támogatási intézkedéseket. Ezek a támogatási intézkedések a pénzügyi tartalékok és a kockázatkiegyenlítő rendszer fenntartására vonatkoznak (2).

A felperes szerint a Bizottság értékelési hibákat követett el a kockázatkiegyenlítő rendszer működtetésére vonatkozóan, és emiatt nem megfelelően vizsgálta meg az ügyet. A határozat ezért ellentétben áll az EK 86. cikkének (2) bekezdésével és érthetetlen, vagy legalábbis nem kellően indokolt.

A felperes álláspontja szerint a Bizottság jogellenesen hagyta jóvá a kockázatkiegyenlítő rendszert is az EK 86. cikk (2) bekezdése értelmében. A kiegyenlítő rendszer hiánya miatt számos egészségbiztosító által nyújtott kompenzáció magasabb lesz, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy eleget tegyenek a közszolgáltatási kötelezettségüknek, míg számos egyéb egészségbiztosító álláspontja az, hogy nem megfelelően fogják őket kompenzálni e hiányosságok miatt.

A felperes előterjeszti továbbá, hogy közölt támogatási intézkedések bonyolultsága miatt a Bizottságnak kezdeményezni kellett volna az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. A Bizottságnak mindenesetre jelentős nehézségei voltak az EK 88. cikk (3) bekezdése szerinti kezdeti vizsgálati eljárás során annak meghatározásakor, hogy a támogatási intézkedések összeegyeztethetőek-e a közös piaccal, mivel nem rendelkezett elegendő információval.

Végezetül, a felperes vitatja azt, hogy a vitatott határozat elfogadásával a Bizottság jogellenesen elmulasztotta figyelembe venni azt a tényt, hogy az új holland egészségbiztosítási rendszer nem összeegyeztethető a nem-életbiztosítási irányelvvel (3), valamint az EK 43. és az EK 49. cikkekkel. A felperes ezzel kapcsolatban többek között utal az új egészségbiztosítási rendszernek a biztosítási díj-megkülönböztetést megtiltó előírásaira, az elfogadási kötelezettségre és a kockázatkiegyenlítő rendszerre. A felperes szerint a Bizottság jogellenesen és az EK 253. cikkel ellentétesen nem indokolta meg azt az álláspontját, hogy a harmadik nem-életbiztosítási irányelv, az EK 43. és az EK 49. cikkek, együttesen az EK 87. cikkel és az EK 86. cikk (2) bekezdésével, nem zárják ki a bejelentett állami támogatást.


(1)   HL 2005. C 324. 30.o

(2)  N 541/2004. és N 542/2004. sz. állami támogatások

(3)  Az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a 73/239/EGK irányelv, valamint a 88/357/EGK irányelv módosításáról szóló, 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelv (harmadik nem-életbiztosítási irányelv) (HL L 228., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 346. o.)