ELFOGADOTT SZÖVEGEK
P6_TA(2005)0116
Bulgária és Románia csatlakozásának pénzügyi hatásai
Az Európai Parlament állásfoglalása Bulgária és Románia csatlakozásának pénzügyi hatásairól (2005/2031(INI))
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodásra (1), különös tekintettel annak 27. és 30. pontjára, |
|
— |
tekintettel a Tanács elnökségével folytatott tárgyalás és a 2005. április 5-i és 13-i háromoldalú egyeztetés eredményére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0090/2005), |
|
A. |
mivel az EK-Szerződés és különösen annak 272. cikke, valamint az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás és különösen annak 27. és 30. pontja olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megerősítik a költségvetési hatóság jogkörét és eljárásait a kiadások osztályozása terén és az ennek megfelelő hatásköröket, |
|
1. |
jóváhagyja az ehhez az állásfoglaláshoz mellékelt együttes nyilatkozatot; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást illetve az együttes nyilatkozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) HL C 172., 1999.6.18., 1. o., A 2003/429/EK határozattal módosított megállapodás (HL L 147., 2003.6.14., 25. o.).
I. MELLÉKLET
A EURÓPAI PARLAMENT, A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS EGYÜTTES NYILATKOZATA
Románia és Bulgária csatlakozásának pénzügyi hatásai
|
1. |
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés tervezetének sérelme nélkül
|
|
2. |
A Bizottság megerősíti, hogy a pénzügyi keretre vonatkozó javaslata (2007-2013) azon a feltételezésen alapszik, hogy Bulgária és Románia 2007. január elsején taggá válnak. Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság által 2004 márciusában Bulgária és Románia számára előirányzott, és a Tanács 2004. március 22-i, „Bulgáriával és Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások pénzügyi csomagjáról” hozott következtetéseiben figyelembe vett tájékoztató jellegű összegeket. Bulgária és Románia csatlakozásának finanszírozására oly módon kerül majd sor, hogy az ne veszélyeztesse a létező többéves programok kötelezettségvállalásait vagy a döntéseket a következő pénzügyi tervekről. |
|
3. |
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás fontosságára a költségvetési eljárások működésében, valamint arra, hogy ez csak akkor valósulhat meg, ha valamennyi intézmény teljes mértékben tiszteletben tartja azt. |
II. MELLÉKLET
A BIZOTTSÁG ÁLTAL 2004. MÁRCIUS 22-ÉN JAVASOLT PÉNZÜGYI CSOMAG BULGÁRIA ÉS ROMÁNIA SZÁMÁRA
|
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK |
2007 |
2008 |
2009 |
Összesen |
|
Mezőgazdaság |
1141 |
1990 |
2342 |
5473 |
|
Strukturális műveletek |
1938 |
2731 |
3605 |
8273 |
|
Belső politikák |
444 |
434 |
426 |
1304 |
|
Adminisztráció |
96 |
125 |
125 |
346 |
|
Összes kötelezettségvállalási előirányzatok |
3619 |
5279 |
3498 |
15396 |
|
Kifizetési előirányzatok |
1648 |
3276 |
4131 |
9056 |
|
Forrás: Az Általános Ügyek Tanácsa 2004 március 22-i végkövetkeztetései. |
||||
P6_TA(2005)0117
A Bolgár Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozás iránti kérelme
Az Európai Parlament állásfoglalása a Bolgár Köztársaság európai uniós tagságra irányuló csatlakozási kérelméről (2005/2029(INI))
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bolgár Köztársaság 1995. december 14-én az Európai Uniónak benyújtott csatlakozási kérelmére, |
|
— |
tekintettel a Bizottság a Bolgár Köztársaság európai uniós tagságra való jelentkezéséről szóló, 1997. évi véleményére, |
|
— |
tekintettel a Bizottság 1998 és 2004 között a Bolgár Köztársaság által a csatlakozás érdekében tett lépésekről szóló rendszeres jelentéseire, valamint a bővítési folyamat eredményeiről szóló stratégiai dokumentumára (COM(2004)0657 — C6-0150/2004), |
|
— |
tekintettel az Európai Tanács 2004. december 16-17-i brüsszeli ülésének elnökségi következtetéseire, |
|
— |
tekintettel a csatlakozási tárgyalások kezdetétől a mai napig elkészült összes állásfoglalására és jelentésére, |
|
— |
tekintettel a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozás iránti kérelméről szóló 2005. február 22-i bizottsági jelentésre (COM(2005)0055), |
|
— |
tekintettel a Bolgár Köztársaság és Románia európai uniós csatlakozásáról készült szerződéstervezetre, |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament elnöke és a Bizottság elnöke közötti levélváltásra, amely arra vonatkozik, hogy az Európai Parlamentet teljes mértékben bevonják a csatlakozási szerződésre vonatkozó védzáradékok egyike életbe léptetésének bármilyen megfontolása esetén, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0078/2005), |
|
A. |
mivel Bulgária 1995. december 14-én kérvényezte csatlakozását az Európai Unióhoz, 1997. július 16-án hivatalosan tagjelöltnek ismerték el, 2000. február 15-én megkezdte, majd 2004. december 14-én sikeresen lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, |
|
B. |
mivel közös célunk Bulgária megfelelő felkészülése, annak érdekében, hogy 2005. április 25-én aláírja a csatlakozási szerződést, majd 2007. január 1-jén csatlakozzon, |
|
C. |
mivel Bulgária folytatja a politikai kritériumok teljesítését, és az előre megállapított időkereten belül várhatóan teljesíti a tagság összes feltételét, |
|
D. |
mivel az Európai Parlament következetesen azon a véleményen volt, hogy Bulgária csatlakozása kizárólag saját érdemei alapján történjen, és ne kapcsolódjon más ország tagjelöltségéhez, |
|
1. |
a több éves tárgyalás és csatlakozásra való felkészülés után üdvözli az Európai Tanács 2004. december 17-i döntését a Bulgáriával történő tárgyalások sikeres lezárásáról, így biztosítva, hogy Bulgária jól halad a 2007. január 1-jén történő csatlakozás felé; |
|
2. |
osztja a Tanács következtetését, miszerint Bulgária képes lesz a csatlakozással járó összes kötelezettség teljesítésére, és e célból bátorítja Bulgáriát az összes szükséges reform sikeres és időben történő meghozatalára, válaszul a Bizottság legutóbbi rendszeres jelentésében megállapított, és a Parlament közelmúltbeli állásfoglalásaiban hivatkozott hiányosságokra, ezáltal megszüntetve a „védzáradékok” alkalmazásának lehetőségét; |
|
3. |
megállapítja, hogy az eddig megvalósult nagymértékű előrelépés az egymást követő bolgár kormányok stabil politikai döntéseinek, a bolgár népnek a szükséges változás megtételéhez és elfogadásához elengedhetetlen rugalmasságának és bizalmának köszönhető; |
|
4. |
üdvözli a Bulgária által az elmúlt években meghozott számos jogi és alkotmányos változtatást, és hangsúlyozza a reformok gyakorlati végrehajtásának szükségességét, hogy jótékony hatásuk még szélesebb körben érződjék; |
|
5. |
elismeri Bulgária a szélesebb délkelet-európai régió stabilitásában játszott szerepét, továbbá a regionális biztonság és jólét elősegítésében való további közreműködését; |
Politikai kritériumok
|
6. |
megállapítja a bolgár demokratikus intézmények stabilitását, a politikai pártok hatékony politikai koalíciók iránti, új keletű elkötelezettségét, 2005. február 18-án az alkotmánymódosítások konszenzussal történő elfogadását, továbbá a politikai pártokról szóló új törvény elfogadását 2004 decemberében; |
|
7. |
elvárja, hogy a Bizottság a Parlamentnek rendszeres időközönként tegyen jelentést a bolgár kötelezettségvállalások végrehajtásának előrehaladtáról, és reméli, hogy a Parlament véleményét számításba veszik abban az esetben, ha döntés születik arról, hogy a védzáradékhoz folyamodjanak; |
|
8. |
elismeri, hogy a bírói testület reformja kulcsszerepet fog játszani Bulgária csatlakozásra való felkészültségében, valamint a nemzeti intézményekben és folyamatokban való igazi bizalom megteremtésében, továbbá jelentős hatással lesz más területekre - mint például Bulgária más országokkal való kapcsolatára - is; így örömmel fogadja a Bulgária által megtett nagyon fontos lépéseket, mint például a közelmúltban elfogadott jogalkotási, közigazgatási és szervezeti intézkedéseket, különös tekintettel a jogi közvetítésről szóló törvényre, a büntetőeljárás reformjának nemzeti koncepciójára és a bűnügyi igazságszolgáltatás reformjában való együttműködésről kiadott közös nyilatkozatra; |
|
9. |
kéri, hogy kísérjék figyelemmel a bírósági eljárás során a bírósági tárgyalást megelőző időszakkal, valamint az államügyész szerepével kapcsolatos előrehaladást a nyomozati osztály és az államügyészi hivatal átlátható, elszámoltatható és hatékony működésének biztosítása érdekében, valamint a korrupt, szakmailag nem hozzáértő bírák, ügyészek és nyomozók elbocsátására alkalmas megbízható mechanizmus létrehozását; sajnálatát fejezi ki e tekintetben, mert a büntető bíróság tervezett reformja, amely a büntetőeljárás teljesen új jogszabályainak kifejlesztését írja elő, a szükséges többség biztosításának kudarca miatt nincs beütemezve a jelenlegi parlament ciklusába; sürgeti tehát a bolgár parlamentet, hogy folytassa ígéretes erőfeszítéseit ezen a téren; |
|
10. |
szükségesnek tart folyamatos és kézzelfogható rendőrségi reformot, hogy a rendőrség hatékonyan tudjon fellépni a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a korrupció ellen, ugyanakkor elismeri a belügyminisztériumnak a magas szintű bűnözés leküzdése érdekében tett - az Europol által is elismert - lépéseit, valamint különös elismeréssel fogadja a bűntárgyak elkobzásáról szóló 2005 februárjában elfogadott törvényt; továbbá felszólítja a bolgár hatóságokat a pénzmosás és a pénzintézetek visszaéléseinek megakadályozására vonatkozó még szigorúbb intézkedések meghozatalára; |
|
11. |
örömmel nyugtázza, hogy 2005. február 2-án Bulgária volt a házigazdája a „Roma Integráció Évtizede” program beindításának, és elismeri Bulgária átfogó, diszkriminációellenes jogalkotással megvalósított roma-integráció iránti elkötelezettségét. Örömmel nyugtázza a túlnyomórészt romák és más kisebbségek által lakott városi területek lakhatási feltételeinek javítását célzó nemzeti program fejlődését; de sürgeti a gyakorlati és lényegi intézkedések még hatékonyabb végrehajtását, különös tekintettel a roma közösséget sújtó, az oktatás és a foglalkoztatás terén megnyilvánuló hátrányok leküzdésére; felhívja a figyelmet a lakhatási körülmények javítását célzó infrastrukturális beruházások szükségességére egy megfelelően finanszírozott regenerációs stratégia keretében, valamint a diszkriminációmentes egészségügyi ellátás, valamint köz- és szociális szolgáltatások biztosítására; kiemeli, hogy a roma közösség sikeres integrációja attól függ, milyen mértékben sikerül biztosítani a romák esélyét a fenti célokat szolgáló stratégiák és programok megtervezésében és kivitelezésében való aktív részvételre; |
|
12. |
üdvözli, hogy 2004 júniusában elfogadásra került egy, a kisebbségi közösségekből származó iskolás gyerekek oktatására vonatkozó stratégia, de megjegyzi, hogy az oktatásban való elkülönülés valóság marad számos roma gyerek számára, megtagadva tőlük a minőségi oktatásban való részvételt; felhívja a bolgár hatóságokat, hogy biztosítsák a politikai kötelezettségvállalások végrehajtását és finanszírozását az oktatásbeli hátrányok és elkülönülés felszámolása céljából és a nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának támogatására; |
|
13. |
felszólítja a Bizottságot a roma-programok jelentős mértékű fejlesztésére, megállapítja, hogy a roma kisebbségeknek folyósított PHARE-támogatás 2004. decemberi EMR felülvizsgálata szerint a programok lebonyolítása meghiúsult az alkalmazottak hiánya illetve cserélődése, gyenge igazgatási és abszorpciós képesség miatt; a munkanélküliség problémájának megoldása jórészt elmaradt, továbbá az egészségügyi projektek sem kaptak kielégítő forrásokat, és elmaradt az egészségügyi információ biztosítása is; |
|
14. |
üdvözli az utcagyerekek jogainak védelmében hozott nemzeti stratégiai és akcióterv elfogadását, és most ennek - megfelelő pénz- és emberi erőforrások bevonásával - teljes körű végrehajtására szólít fel a gyermekek jólétének és ezen rászoruló társadalmi réteg életkörülményeinek javítása céljából; |
|
15. |
megállapítja a gyermekintézményekkel kapcsolatban, hogy Bulgáriának a jelenleginél sokkal jobban ki kell dolgoznia a családoknál történő elhelyezésre vonatkozó elképzelését, ezért e területen való erőfeszítések fokozására szólítja fel Bulgáriát, és ismételten egy egységes, megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkező és támogatott állami ügynökség létrehozására szólít fel, mely biztosítja, hogy a gyermekjóléti reformokat hatékonyan hajtják végre; továbbá felhívást intéz a Bizottság által e területen nyújtott segítség növelésére; |
|
16. |
felhívja Bulgáriát, hogy fordítson kitüntetett figyelmet azon személyek helyzetére, akiket a közhatóságok mentális rendellenességekkel küzdő személyek otthonába helyeztek; hangsúlyozza e tekintetben a sürgető szükségét annak, hogy a bentlakók megfelelő gondozásban részesüljenek, különös tekintettel az anyagi és emberi erőforrásokra; |
Gazdasági kritériumok
|
17. |
elismerően nyilatkozik Bulgária gazdasági teljesítményéről (a tagjelöltek illetve a tagállamok közül az egyik legnagyobb GDP-növekedési arányt Bulgária produkálta), melyet a jelentős strukturális reformok eredményeztek; ezt tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy Bulgária hosszú távon képes legyen megbirkózni az Európai Unión belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel; |
|
18. |
üdvözli azt a határozatot, amely szerint Bulgária bizonyos tagállamok számára példaértékű, szilárd pénzügyi struktúrával és megfelelő költségvetéssel rendelkezik, ugyanakkor szükségesnek tartja a belső audit és a pénzügyi ellenőrző rendszerek javítását; |
|
19. |
továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a tényleges gazdasági növekedést a bolgár polgárok számára kézzelfogható előnyök javulásán kell lemérni; e tekintetben örömmel nyugtázza Bulgária munkanélküliség csökkentését, és elégedettségének ad hangot, hiszen az előrejelzések szerint ez 2005-ben tovább fog csökkenni, ugyanakkor felszólítja Bulgáriát a foglalkoztatottság növelése érdekében munkaerőpiacának rugalmasabbá tételére; |
|
20. |
üdvözli az ipari termelés erős növekedésének 2002 közepétől kezdődő tartós hozzájárulását a bolgár gazdasághoz; |
|
21. |
üdvözli a befektetésre és az üzleti tevékenységre vonatkozó újonnan hozott törvényeket, melyek elhárították a piaci be- és kilépési eljárások előli akadályokat, továbbá felhívja a figyelmet a növekedést akadályozó túlzó és bonyolult szabályozásra is; |
|
22. |
üdvözli a magánszektor bővülését, és a kulcsfontosságú iparágak, különösen a bankszektor, a távközlés és a légi közlekedés liberalizációjában tett előrelépéseket, melyeknek köszönhetően a magánszektorban dolgozók aránya 1999 és 2004 között 46%-ról 64%-ra nőtt; e tekintetben csalódottságának ad hangot a Bulgartabac leányvállalatai eladásának meghiúsulása miatt; üdvözli a kormány azon tervét, hogy a mandátuma lejárta előtt újra megszervezi a Bulgartabac leányvállalatainak versenytárgyalását; sürgeti a bolgár kormányt a privatizáció lendületének fenntartására, valamint az átlátható és tisztességes eljárások garantálására; |
A közösségi vívmányok
|
23. |
bátorítja Bulgáriát a közösségi vívmányok hatékony végrehajtásának, továbbá, a polgárok és a gazdasági szereplők számára átlátható és tisztességes közszolgáltatás fejlesztésének biztosítása érdekében adminisztratív kapacitásának további növelésére olyan területeken, mint például a közbeszerzés, a verseny vagy a bel- és igazságügy; |
|
24. |
hangsúlyozza, hogy az Unió jövőbeli külső határai ellenőrzésének képessége, valamint az emberkereskedelem és a csempészet megakadályozása továbbra is elsőrendű fontossággal bír az európai országok polgárai számára; |
|
25. |
ragaszkodik ahhoz, hogy Bulgária elfogadja - különös tekintettel az egységes piacra, a társasági jogra, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelemre - a fennmaradó jogszabályokat; aggodalommal tölti el a Bulgáriában kiterjedt mértékben megvalósuló illegális fakitermelés gyakorlata; helyteleníti, hogy a Bulgáriból érkező kitermelt fa teljes mennyiségének csaknem fele illegális kitermelési műveletek eredménye, és hogy 1,5 millió köbméterrel túllépték az éves megengedett mennyiséget; ezért hangsúlyozza, hogy szüneteltetni kell a Bulgáriában zajló illegális fakitermelést; |
|
26. |
üdvözli a Bulgária által agrárpolitikájának a vonatkozó közösségi joggal történő harmonizálásában elért haladást; egyúttal jelzi, hogy a közösségi vívmányok alkalmazásához szükséges előkészületeket körültekintően kell megtenni, melyek nem csupán a szükséges ellenőrző és kifizető ügynökségek felállítását írják elő, hanem azok megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyzettel történő ellátását; |
|
27. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az állatjólétre - különösen az állatok szállítására és a vágóhidakra - vonatkozó jogszabályok továbbra sem felelnek meg az EU szabványoknak; |
|
28. |
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a határokon felállított állategészségügyi ellenőrző állomásokat megfelelő szakemberekkel és felszereléssel kell ellátni, |
|
29. |
hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-higiéniára vonatkozó új közösségi jogszabályt kizárólag a fogyasztók védelmére és az élelmiszer minőségének biztosítására hozták létre, és az nem vezethet az élelmiszerfeldolgozó ipar szándékos strukturális koncentrációjához; ösztönzi a bolgár kormányt, hogy a SAPARD-támogatásokat használja fel a termelés diverzifikálása és a decentralizált, magas minőségű élelmiszer-előállítás támogatására; |
|
30. |
tudomásul veszi, a rádió- és televíziófejlesztési stratégia 2005 márciusi elfogadását, és felszólít a politikai befolyástól mentes média teljes körű garantálására, valamint az újságírók ellen indított rágalmazási perek számának csökkentésére irányuló lépések megtételére; |
|
31. |
aggodalmát fejezi ki a szellemi tulajdonjogok végrehajtásában tapasztalt problémák miatt, különös tekintettel a médiában tapasztalt szerzői jogi kalózkodásra, valamint a szerzői jogok megsértésére, mely továbbra is hátrányosan befolyásolja mind a bolgár, mind a külföldi szerzői jogi iparág befektetéseit és gazdasági érdekeit; bátorítja a bolgár kormányt, hogy fejlesszen ki és megfelelően hajtson végre ezen illegális gyakorlatok megakadályozására szabályozó rendszereket; |
|
32. |
üdvözli, hogy egy a közelmúltban meghozott jogi rendelkezés megszüntette a diszkriminatív vámrendszert az idegenforgalmi ágazatban; ugyanakkor az uniós polgárok és a gazdasági szereplők ellen - különös tekintettel a letelepedési jogra - bevezetett korlátozás és hátrányos megkülönböztetés megmaradt formáinak megszüntetésére biztatja a bolgár hatóságokat; |
|
33. |
örömmel nyugtázza, hogy Bulgária lépéseket tett a kozloduji nukleáris atomerőmű magas színvonalú nukleáris biztonsága érdekében; elismeri, hogy a Tanács nukleáris kérdések munkacsoportja a lehető legkedvezőbb jelentést tette közzé e magas szintű nukleáris biztonság tekintetében, és megállapítja, hogy Bulgária jelentősen hozzájárult a szélesebb régió energia-ellátásához; elismeri, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során Bulgária olyan jelentős kompromisszumokat tett, melyek erősen ki fognak hatni mind a nemzet, mind a régió jövőbeni energia-ellátására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2010 és 2012 között a régió tartalékképző kapacitásának jelentős csökkenését jelezték; emiatt új kapacitás kiépítésének fontosságát hangsúlyozza Bulgária kedvező energia-helyzetének fenntarthatósága, a régió megbízható energia-ellátásának biztosítása, valamint a Kiotói Jegyzőkönyv céljainak megvalósítása érdekében; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tüzetesen felülvizsgálja a fejlődést és adjon meg minden szükséges segítséget e tekintetben; továbbá felszólítja a Tanácsot, mint a kozloduji atomerőmű bezárásáról született megállapodás aláíróját, hogy vegye figyelembe a régió számos országában az ennek következtében előforduló áramszüneteket, és amíg az új termelési kapacitás üzemelni nem kezd, kezelje rugalmasan a megállapodásban szereplő bezárási határidőket, természetesen az elsődleges fontosságú biztonsági követelmények veszélyeztetése nélkül; |
|
34. |
hangsúlyozza azt a tényt, hogy bár Bulgáriában a fenntartható fejlődésre, az innovációra és a munkahelyteremtésre vezető ipari politika végrehajtásának fő mozgatórugóját a KKV-k képezik, a kormányzati és a nem kormányzati szervek között hiányzik az együttműködés, a vállalkozási politika még kialakításra vár, és a közigazgatási kapacitás behatárolt; |
|
35. |
üdvözli a kommunikáció területén történt előrelépéseket, de úgy ítéli meg, hogy két esetben sürgős lépésekre van szükség: először is a szabályozó hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy kereskedelmi vitákat oldjon meg, és javítani kell a függetlenségét, másodsorban az univerzális szolgáltatásokat hatékonyan kell végrehajtani és még inkább összhangba kell hozni a közösségi vívmányokkal; |
|
36. |
felkéri a Bizottságot a közösségi finanszírozás kezelésének, tervezésének és átláthatóságának jelentős javítására, megállapítva, hogy a közösségi programok (PHARE, SAPARD, ISPA és a nukleáris erőmű leállítása) 2004-ben 495,7 millió euró, 2005-ben 399,5 millió euró, 2006-ban pedig 432,1 millió euró kifizetését jelentette, míg a csatlakozás utáni pénzügyi csomag előreláthatóan 2007 és 2009 között 4,6 milliárd eurót irányoz elő; |
|
37. |
felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy biztosítsák az átláthatóságot az EU által nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében; |
|
38. |
a közös halászati politika minden területen való végrehajtása céljából sürgeti, hogy a csatlakozáshoz szükséges előkészületek elvégzésében támogassák a szektorban működő hatóságokat és a szakembereket az igényelt emberi és pénzügyi erőforrások biztosításával, különösképpen pedig a SAPARD-program alapján előírt intézkedések végrehajtásával; |
|
39. |
továbbra is aggodalmát fejezi ki, hogy a líbiai hatóságok nem engedték szabadon az 1999 óta egy bűncselekmény gyanúsítottjaiként fogva tartott és jelenleg halálra ítélt bolgár egészségügyi dolgozókat; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot ennek a helyzetnek a megoldására; |
|
40. |
emlékeztet arra, hogy Bulgária csatlakozása az Európai Unióhoz nem végcél, hanem a bolgár polgárok nagyobb jólétéhez és életminőségének javításához vezető gazdasági, politikai és szociális reformfolyamat; |
|
41. |
felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el megfelelő anyagi forrásokat a közvélemény Bulgária (és Románia) csatlakozásának következményeivel kapcsolatos tájékoztató kampányok céljaira; |
|
42. |
hozzájárul a csatlakozási szerződés 2005 áprilisában való aláírására, és várakozással tekint a 18 bolgár parlamenti megfigyelő fogadására az Európai Parlamentben; |
|
43. |
ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Parlament nézeteit továbbra is figyelembe vegyék a bolgár reformfolyamatnak a csatlakozás aláírása után történő ellenőrzése során, a védzáradékok bevezetésének fontolóra vétele előtt, és e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy Bulgária fejlődéséről időben és rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek; |
*
* *
|
44. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa jelen állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Bolgár Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek. |
P6_TA(2005)0118
Bulgária európai uniós tagságra irányuló kérelme ***
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Bolgár Köztársaság európai uniós tagságra irányuló kérelméről (AA1/2/2005 — C6-0085/2005 — 2005/0901(AVC))
(Hozzájárulási eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bolgár Köztársaság európai uniós tagságra irányuló kérelmére, |
|
— |
tekintettel az EU-Szerződés 49. cikke értelmében, a Tanács által benyújtott, hozzájárulásra irányuló kérelemre (C6-0085/2005), |
|
— |
tekintettel a Bizottság véleményére (COM(2005)0055), |
|
— |
tekintettel a Bolgár Köztársaság európai uniós csatlakozási szerződésének tervezetére, |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament elnöke és a Bizottság elnöke közötti levélváltásra, amely arra vonatkozik, hogy az Európai Parlamentet teljes mértékben bevonják a csatlakozási szerződésre vonatkozó védzáradékok egyike életbe léptetésének bármilyen megfontolása esetén, |
|
— |
tekintettel a Bulgária és Románia csatlakozásának pénzügyi hatásairól szóló 2005 április 13-i jelentésre (1), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére és 82. cikkének (6) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0082/2005), |
|
A. |
mivel a tagjelölt államok felvételére vonatkozó feltételek, illetve a csatlakozásukkal járó változások a csatlakozási szerződés tervezetében vannak felsorolva, és mivel az ennek szövegétől lényeges eltérést jelentő módosítási szándék esetén konzultálni kell a Parlamenttel, |
|
B. |
mivel a Tanácsnak és a Bizottságnak teljes mértékben be kell vonnia az Európai Parlamentet a Bolgár Köztársaság csatlakozási folyamatának ellenőrzésébe és a csatlakozási szerződésbe belefoglalt védzáradék esetleges alkalmazására irányuló döntéshozatalba; |
|
C. |
mivel ezt a hozzájárulást megelőzően a költségvetési hatóság két ága együttes megállapodásra jutott a pénzügyi csomag csatlakozási szerződésbe való belefoglalásáról és az abból fakadó költségvetési és intézményi következményekről szóló nyilatkozat elfogadásáról; |
|
1. |
hozzájárul a Bolgár Köztársaság európai uniós tagságra irányuló kérelméhez; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Bolgár Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0116.
P6_TA(2005)0119
A Románia Európai Unióhoz való csatlakozás iránti kérelme
Az Európai Parlament állásfoglalása Románia Európai Unióhoz történő csatlakozására irányuló kérelméről (2005/2028(INI))
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozására irányuló, 1995. június 22-én benyújtott kérelmére, |
|
— |
tekintettel a Bizottság 1997-es Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozására irányuló kérelméről szóló véleményére, |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak az 1998 és 2004 közötti időszakra kiterjedő, Romániának a csatlakozás érdekében tett előrelépéseiről szóló rendszeres jelentéseire, valamint a Bizottságnak a bővítés folyamatában tett előrelépésekről szóló stratégiai dokumentumára (COM(2004)0657 — C6-0150/2004) (1), |
|
— |
tekintettel a 2004. december 16-17-i brüsszeli Európai Tanács következtetéseire, |
|
— |
tekintettel a bővítési folyamat kezdetétől a mai napig meghozott valamennyi korábbi állásfoglalásra és jelentésre, |
|
— |
tekintettel a Románia Európai Unióhoz történő csatlakozására vonatkozó szerződéstervezetre, |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament elnöke és a Bizottság elnöke közötti levélváltásra, amely arra vonatkozik, hogy az Európai Parlamentet teljes mértékben bevonják a csatlakozási szerződésben lévő védzáradékok egyike életbe léptetésének bármilyen megfontolása esetén, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0077/2005), |
|
A. |
mivel Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának lehető legjobb előkészítése közös cél, |
|
B. |
mivel ezen cél elérése érdekében erőfeszítéseket kell tenni a hatóságok politikai akaratának és a román társadalom által széles körben támogatott romániai gazdasági-társadalmi szereplők mozgósításának összehangolására, |
|
C. |
mivel Romániában nagyszabású reformokat valósítottak meg a csatlakozás érdekében, ami figyelemre méltó, hiszen a gazdasági, szociális és politikai téren egyaránt hatalmas elmaradásokat kellett felszámolni, |
|
D. |
mivel Románia által az átalakulási folyamat során vállalt tekintélyes erőfeszítéseket fenntartások nélkül el kell ismerni; mivel az eredmények főként a lakosságnak köszönhetők, amely politikai és gazdasági téren egyaránt példa nélkül álló spártai kitartást és nagy türelmet tanúsított, |
|
E. |
mivel a csatlakozás távlati lehetősége serkentően hatott a változásokra, mert az ország politikai erőinek zömét a Románia stratégiai céljává vált csatlakozási terv köré tömörítette, |
|
F. |
mivel a Románia által elért eredmények lehetővé tették a csatlakozási tárgyalások lezárását, de mivel a csatlakozás előtt és utána is további erőfeszítésekre van szükség a Bizottság 2004-es előrehaladási jelentésében és az Európai Parlament legutóbbi, 2004. december 16-i állásfoglalásában (2) megnevezett hiányosságok orvoslása érdekében, nevezetesen az igazságügy és a belügyek terén a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc és a határellenőrzés tekintetében, a versenyképesség terén az állami segélyek tekintetében, valamint a környezetvédelem terén a jogalkotás minden ágazatban történő végrehajtása és a horizontális jogalkotáshoz való igazítása tekintetében, |
|
G. |
mivel abban az esetben, ha ezeket az erőfeszítéseket megteszik, Románia minden bizonnyal képes lesz eleget tenni a csatlakozási tárgyalásokon tett vállalásainak, és az előírt naptári ütemezés szerint teljesíteni a 2007-ben az Európai Unióba történő felvételéhez szükséges kötelezettségeket, |
|
1. |
üdvözli a 2004. december 16-17-i brüsszeli Európai Tanács határozatát, amely szerint le kell zárni a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalásokat, pontot téve egy négyéves tárgyalási és sokéves előkészítési folyamat végére, amely jelentős mértékben megváltoztatta az ország társadalompolitikai, gazdasági és kulturális arculatát, dinamikus változást és haladást téve lehetővé Románia számára; |
|
2. |
hangsúlyozza, hogy az Unióhoz történő csatlakozás kilátása a reformok erőteljes hajtóereje volt, és a Románia által a megállapodások értelmében felvállalt erőfeszítések hozzájárultak az ország modernizálásához és demokratizálásához, mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy ez a folyamat még távolról sem tekinthető befejezettnek; |
|
3. |
hangsúlyozza, hogy a nem-kormányzati szervezetek és a civil társadalom más szereplői 1990 óta rendkívül fontos szerepet töltenek be Romániában a demokratikus folyamat, a korrupció elleni harc, a sajtószabadság védelme és a független igazságszolgáltatási rendszer megteremtéséért tett erőfeszítések tekintetében; |
|
4. |
elégedetten állapítja meg, hogy a gazdaság és a gazdaság szerkezetének 1997-ben megkezdett átalakítása a jelentős strukturális reformoknak köszönhetően a gazdasági teljesítőképesség lényeges javulásához és a működő piacgazdaság megteremtéséhez vezetett; ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a makrogazdasági stabilitást tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy Románia helytállhasson az Európai Unió belső piacain kialakult versenyhelyzettel és erőkkel szemben; felhívja a román hatóságokat, hogy továbbra is tegyenek erőfeszítéseket a költségvetési hiány mérséklésére, amennyiben az ország el kívánja érni az infláció és az államháztartási hiány csökkentése terén kitűzött céljait, egyúttal bátorítja a román hatóságokat, hogy folytassák a privatizációs és szerkezetátalakítási folyamatot, különösen az acéliparban; |
|
5. |
emlékeztet arra, hogy a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségeknek és a csatlakozási kritériumoknak az előirányzott ütemterv szerinti, 2007-ben esedékes csatlakozást lehetővé tevő módon történő teljesítése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy Románia megtegyen minden erőfeszítést a Bizottság legutóbbi előrehaladási jelentésében, valamint az Európai Parlament 2004. december 16-án elfogadott állásfoglalásaiban azonosított hiányosságok orvoslására; |
|
6. |
ebben az összefüggésben különösen ragaszkodik az alábbiakhoz:
|
|
7. |
ugyancsak felhívja a figyelmet arra, hogy Románia megbízható és bizonyos mértékben kiszámítható iparpolitikát folytat, de igazgatási kapacitása nem kielégítő, és ez meggátolja a megfelelő ipari intézkedések végrehajtását; sürgősen fel kell számolni a beruházások előtt álló, például a túlzott bürokráciából és a bizonytalan jogalkotási környezetből fakadó szerkezeti akadályokat; a kis- és középvállalatok tekintetében a hatékony stratégiát kell biztosítani, amely sürgős szükségként magában foglalja intézmények kiépítését; |
|
8. |
úgy ítéli meg, hogy az energiafelhasználás tekintetében aktív biztonságpolitika sürgős bevezetésére van szükség, mert a legfőbb kihívást továbbra is az elavult hőerőművek leszerelése és a veszteséges szénbányák bezárása jelenti, ami az ezzel járó foglalkoztatási problémák miatt szociális intézkedések bevezetését is igényli; |
|
9. |
üdvözli azt a tényt, hogy az új román kormány egyik fő céljául tűzte ki a sajtó szabadságának és a média függetlenségének megerősítését, és elégedetten állapítja meg, hogy a román kormány véget vetett az állami reklámpiacok szelektív odaítélésének (amely lehetővé tette a média politikai ellenőrzését), valamint a médiaszektorból érkezett ellenőrző személyeket bevonta a jogszabályalkotás kidolgozásába, egy átlátható és elszámoltatható rendszer bevezetése érdekében; |
|
10. |
tudomásul veszi az új román kormány nagyra törő programját, és üdvözli eltökéltségét a csatlakozás előkészítésének felgyorsítása, valamint a román állampolgárok jóléte és életminősége javítását célzó reformok elmélyítése tekintetében; |
|
11. |
üdvözli a román és roma gyerekek oktatása terén elért (iskolák építésében, infrastruktúra megteremtésében megnyilvánuló) eredményeket, és határozottan felszólítja a román hatóságokat, adjanak továbbra is prioritást ezen fellépésnek, nevezetesen javítsák a tanárok szakképzettségét és javítsanak fizetésükön; |
|
12. |
megállapítja, hogy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és a szociális védelemre vonatkozó jogalkotás terén elért előrehaladás ellenére meg kell kettőzni a szegénység csökkentésére, valamint az ország továbbra is rendkívül törékeny gazdasági és szociális kohéziójának biztosítására irányuló erőfeszítéseket; |
|
13. |
üdvözli, hogy Románia aláírta a „Roma Integráció Évtizede” nyilatkozatot, és elismeri, hogy Románia diszkrimináció-ellenes törvények elfogadásával kötelezettséget vállalt a romák integrációja mellett, de nyomatékosan kéri a romák elkülönítése elleni harc jegyében hozott intézkedések hatékonyabb végrehajtását az oktatásban, számolják fel egyes tanulóknak a szellemi fogyatékkal élők számára létrehozott intézetekben történő indokolatlan elhelyezését, vessenek véget a roma gyerekek korai iskolai lemorzsolódásának, szüntessék meg a romák egészségügyi ellátáshoz, a közszolgáltatásokhoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének hiányát, a magas munkanélküliségi arányukat és rossz lakhatási feltételeiket, és hozzanak a roma közösség ezen célok megvalósításába történő bevonását célzó intézkedéseket; |
|
14. |
megjegyzi, hogy a kisebbségek védelmének általános javulása ellenére további intézkedéseket kell foganatosítani a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét; |
|
15. |
támogatja a Bizottságot a Románia által a tárgyalások során vállalt kötelezettségek teljesítése tekintetében elért előrehaladás aprólékos átvilágításában; úgy ítéli meg, hogy ez az ellenőrzés a hiányosságok feltárásának szükséges és hatékony eszköze, és mihamarabbi orvoslására, amely mozgósítani képes a szükséges erőket mind az emberi erőforrások szintjén, mind anyagi vonatkozásban; kéri a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy a különféle pénzügyi eszközök révén (PHARE, SAPARD, ISPA) nyújtott támogatás a legmegfelelőbb és a leghatékonyabb legyen; |
|
16. |
nyomatékosan felszólítja a román hatóságokat, hozzanak egyértelmű és körültekintő szabályokat a genetikailag módosított növényfajtáknak a nem módosított fajtáktól történő megfelelő elkülönítésére, biztosítva ezáltal - a csatlakozás pillanatában - a genetikailag módosított szervezeteknek a környezetbe történő bekerülésére vonatkozó közösségi rendelkezések tiszteletben tartását; |
|
17. |
hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az élelmiszerhigiéniára vonatkozó új közösségi jogalkotás bevezetésének célja kizárólag a fogyasztók védelme és az élelmiszerminőség biztosítása, azok tehát nem vonhatnak önkényes egységesítést maguk után az élelmiszer-feldolgozó iparban; bátorítja a román kormányt, hogy vegye igénybe a SAPARD alapokat a termelés szélesebb skálájának biztosítása érdekében, támogatva a minőségi élelmiszeripari termékek decentralizált termelését; |
|
18. |
azt kívánja, hogy a közös halászati politika minden területen történő végrehajtásának lehetővé tétele érdekében az ágazat ügyintézői és szakmai felkészítését a szükséges emberi és pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátásával - nevezetesen a SAPARD programban előírt kezdeményezések megvalósításával - végezzék el; |
|
19. |
hangsúlyozza, hogy az előcsatlakozás finanszírozására és a strukturális alapokra vonatkozó stratégiai kereten belül kialakított prioritásoknak megfelelően Románia és a Bizottság számára sürgősen biztosítani kell a szükséges pénzügyi előirányzatokat, a pszichiátriai kórházakban vagy klinikákon elhelyezett betegek és személyek életkörülményeinek és kezelésének javítása érdekében; |
|
20. |
aggodalmát fejezi ki a környezetvédelemre vonatkozó fejezettel kapcsolatos tárgyalásokon megállapodás tárgyát képező hosszú átmeneti időszakok miatt, és felhívja a Bizottságot és a román hatóságokat, hozzanak a közigazgatási kapacitást jelentősen javító intézkedéseket a környezetvédelmi területen; ismételten aggodalmának ad hangot a Verespatakon található aranybánya kitermelési tervével kapcsolatban, és kéri, hogy teljes körű környezeti hatástanulmányokat végezzenek el az ezzel összefüggő kockázatok felmérése céljából, nevezetesen az esetleges ciánszennyezés és a környezetnek a bánya majdani bezárását követő helyreállítása tekintetében; |
|
21. |
továbbra is éber figyelemmel kíséri a Románia 2007-ben történő csatlakozásához vezető folyamatot, és felkéri a Bizottságot, tájékoztassa rendszeresen a román hatóságok által a csatlakozási szerződés keretében vállalt kötelezettségek teljesítéséről, különös tekintettel a korrupció elleni küzdelemre, a környezetvédelemre, az igazságszolgáltatásra, a belügyekre és a versenyre; hangsúlyozni kívánja, hogy a csatlakozási szerződést azzal a feltétellel hagyja jóvá, hogy a Tanács és a Bizottság teljes mértékben bevonja a döntéshozatalba mindazon esetekben, amelyekben a csatlakozási szerződés által előírt védzáradékok alkalmazandók Románia csatlakozásának keretei között; |
|
22. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a különleges védzáradék esetleges alkalmazását nem büntetésnek kell tekinteni, hanem olyan eszköznek, amely a szükséges időt hivatott biztosítani Románia számára a belső piacon való - sem Romániára, sem a közösségi politikákra nézve zavart nem okozó - részvételére történő felkészüléshez, hiszen a közös politikák helyes működése a tagállamok és a tagjelölt országok közös érdeke, és közvetlen befolyással van az állampolgárok életére; |
|
23. |
meggyőződése, hogy Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása igazi hozzáadott értéket jelent majd az európai integráció számára, annak mind kulturális, mind politikai kiterjedésében, különös tekintettel a balkáni térség stabilizációjára irányuló erőfeszítésekre és az új európai szomszédságpolitikára; |
|
24. |
megjegyzi, hogy a csatlakozás sikere nagymértékben függ a csatlakozó ország állampolgárainak támogatásától és elkötelezettségétől; ennélfogva bátorítja a román hatóságokat és kormányzati szerveket, hogy indítsanak széleskörű, komoly és tényszerű tájékoztatási kampányt az Európai Unióról, annak céljairól, valamint a csatlakozásból fakadó előnyökről és kötelezettségekről, oly módon, hogy a román polgárok a szükséges ismeretek teljes birtokában hozhassák meg döntésüket, és a lehető legnagyobb mértékben részt vehessenek a jelenleg folyó előkészületekben; ezzel egyidejűleg felhívja a Bizottságot, hozza meg a megfelelő intézkedéseket tájékoztatási kampányok indítására annak érdekében, hogy Románia (és Bulgária) csatlakozásával kapcsolatban bővüljenek a nagyközönség ismeretei; |
|
25. |
hangsúlyozza, hogy Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása nem tekinthető önmagában vett célnak, hanem az európai integrációs tervhez való hozzájárulás szükséges eleme, amelynek célja a béke és az integráció értékeinek előmozdítása, valamint a szolidaritás és a jólét térségének megteremtése, kiterjesztve annak előnyeit minden tagállamra és azok népeire; |
|
26. |
jóváhagyja a csatlakozási szerződés 2005 áprilisában történő aláírását, és örömmel üdvözli, hogy 35 román parlamenti megfigyelőt fogadhat, |
|
27. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok és Románia kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) Ezzel a dátummal elfogadott szöveg, P6_TA(2004)0111.
P6_TA(2005)0120
Románia európai uniós tagságra irányuló kérelme ***
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása Románia európai uniós tagságra irányuló kérelméről (AA1/2/2005 — C6-0086/2005 — 2005/0902(AVC))
(Hozzájárulási eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel Románia európai uniós tagságra irányuló kérelmére, |
|
— |
tekintettel az EU-Szerződés 49. cikke értelmében, a Tanács által benyújtott, hozzájárulásra irányuló kérelemre (C6-0086/2005), |
|
— |
tekintettel a Bizottság véleményére (COM(2005)0055), |
|
— |
tekintettel Románia európai uniós csatlakozási szerződésének tervezetére, |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament elnöke és a Bizottság elnöke közötti levélváltásra, amely arra vonatkozik, hogy az Európai Parlamentet teljes mértékben bevonják a csatlakozási szerződésben lévő védzáradékok egyike életbe léptetésének bármilyen megfontolása esetén, |
|
— |
tekintettel a Bulgária és Románia csatlakozásának pénzügyi hatásairól szóló 2005 április 13-i jelentésre (1), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére és 82. cikkének (6) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0083/2005), |
|
A. |
mivel a tagjelölt államok felvételére vonatkozó feltételek, illetve a csatlakozásukkal járó változások a csatlakozási szerződés tervezetében vannak felsorolva, és mivel az ennek szövegétől lényeges eltérést jelentő módosítási szándék esetén konzultálni kell a Parlamenttel, |
|
B. |
mivel a Tanácsnak és a Bizottságnak teljes mértékben be kell vonnia az Európai Parlamentet Románia csatlakozási folyamatának figyelemmel kísérésébe és a döntéshozatalba mindazon esetekben, amelyekben a csatlakozási szerződés által előírt védzáradékok alkalmazandók Románia csatlakozásának keretei között, |
|
C. |
mivel ezen hozzájárulást megelőzően a költségvetési hatóság két ága közös megállapodásra jutott a csatlakozási szerződésbe foglalandó pénzügyi csomagot, valamint az abból fakadó költségvetési és intézményi következményekről szóló nyilatkozat elfogadását illetően, |
|
1. |
hozzájárul Románia európai uniós tagságra irányuló kérelméhez; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Románia kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0116.
P6_TA(2005)0121
Közúti szállításra vonatkozó szociális jogszabályok ***II
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok tekintetében történő végrehajtásának minimumfeltételeiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló tanácsi közös álláspontról (11336/1/2004 — C6-0249/2004 — 2003/0255(COD))
(Együttdöntési eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11336/1/2004 — C6-0249/2004) (1), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatáról (COM(2003)0628) (2) szóló, első olvasatbeli álláspontjára (3), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0073/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a közös álláspontot annak módosított formájában; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) HL C 63. E, 2005.3.15., 1. o.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TC2-COD(2003)0255
Az Európai Parlament és a Tanács álláspontja amely második olvasatban 2005. április 13-án került elfogadásra a 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok tekintetében történő végrehajtásának minimum feltételeiről szóló 2005/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI PARLAMENTJE ÉS TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 71. cikk (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával való konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak megfelelően eljárva (2),
mivel:
|
(1) |
A közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendelet (3) , és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (4) , valamint a közúti fuvarozásban szállító tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló, 2002. március 11-i 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) fontos szerepet játszik a szárazföldi szállítással kapcsolatos szolgáltatások közös piacának létrehozása, illetve a közúti közlekedésbiztonság és a munkafeltételek szempontjából. |
|
(2) |
Az „Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni” c. fehér könyvben a Bizottság jelezte annak szükségességét, hogy az ellenőrzéseket és szankciókat különösen a közúti fuvarozásra vonatkozó szociális jogszabályokra vonatkozóan szigorítani kell, és különösen növelni kell az ellenőrzések számát, ösztönözni kell a tagállamok közti rendszeres információcserét, koordinálni kell a felügyeleti tevékenységet, és elő kell segíteni a végrehajtásban közreműködő tisztviselők képzését. |
|
(3) |
Ezért szükséges a közúti fuvarozásra vonatkozó szociális jogszabályok megfelelő alkalmazásának és összehangolt értelmezésének biztosítása azáltal, hogy meghatározzák a vonatkozó rendelkezések betartásának egységes és hatékony tagállami ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelményeket. Az említett ellenőrzések célja a jogsértések csökkentése és megelőzése. Továbbá, egy olyan mechanizmust kell életbe léptetni, amely biztosítja a nagyobb kockázati tényezőt jelentő vállalkozások gyakoribb és szigorúbb ellenőrzését. |
|
(4) |
Az ezen irányelvben megállapított intézkedéseknek hozzá kell járulniuk nemcsak a közúti közlekedésbiztonság javításához, hanem a munkafeltételek összehangolásához is a Közösségen belül, és elő kell mozdítaniuk az egyenlő versenyfeltételeket. |
|
(5) |
Az analóg menetíró készüléknek a digitális menetíró készülékkel történő felváltása fokozatosan lehetővé teszi nagyobb számú adat gyorsabb és pontosabb ellenőrzését, és ezért a tagállamok egyre gyakrabban folytathatnak ellenőrzéseket. Az ellenőrzéseket illetően a szociális jogszabályok hatálya alá tartozó gépjárműveken dolgozó járművezetők által ledolgozott napok ellenőrzésének százalékarányát fokozatosan 4%-ra kell növelni. |
|
(6) |
Az ellenőrzési rendszerek céljának a nemzeti megoldásoknak az európai interoperabilitás és használhatóság irányába történő továbbfejlesztésének kell lennie. |
|
(7) |
Megfelelő szabványos berendezéseknek kell rendelkezésre állniuk minden végrehajtó egységnél, és megfelelő törvényi hatáskörökkel kell őket felruházni annak érdekében, hogy munkájukat eredményesen és hatékonyan végezhessék. |
|
(8) |
A tagállamoknak az ezen irányelvben meghatározott feladatok megfelelő végrehajtásának sérelme nélkül törekedniük kell a közúti ellenőrzések hatékony és gyors elvégzésének biztosítására, az ellenőrzés lehető leghamarabbi, és a járművezető számára a lehető legkevesebb késedelemmel járó befejezése céljából. |
|
(9) |
Minden egyes tagállamon belül ki kell nevezni egy végrehajtást összehangoló szervet, amely nemzeti végrehajtási központként működik, és az a feladata, hogy egyéb illetékes hatóságokkal egyetértésben felügyelje és megvalósítsa a következetes nemzeti végrehajtási stratégiát, továbbá elérje a felügyelő rendszerek európai interoperabilitását . Az említett szervnek össze kell állítania az ide vonatkozó statisztikai adatokat is . |
|
(10) |
A tagállamok végrehajtó szervei közti együttműködést továbbra is elő kell segíteni összehangolt ellenőrzésekkel, közös képzési kezdeményezésekkel, elektronikus információcserével és a felderítési információk és a tapasztalatok cseréjével. |
|
(11) |
A tagállamok végrehajtó szervei fórumának segítségével meg kell könnyíteni, és elő kell segíteni a közúti szállítás végrehajtási műveleteinek helyes gyakorlatát, különösen a járművezetők éves szabadságának és betegszabadságának bizonyítása terén az összehangolt megközelítés biztosítása érdekében. |
|
(12) |
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket az 1999. június 28-i, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell megállapítani. |
|
(13) |
Mivel ezen irányelv célját - nevezetesen a 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK rendelet , valamint a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról és a 3821/85/EGK, illetve a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) helyes és egységes végrehajtása ellenőrzésének a minimumkövetelményeire vonatkozó egyértelmű közös szabályok megállapítását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az összehangolt transznacionális tevékenység szükségessége miatt ez a cél közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Ezen irányelv - az előbb említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban - nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket. |
|
(14) |
A 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó egységes ellenőrzési eljárásról szóló, 1988. november 23-i 88/599/EGK tanácsi irányelvet (8) ezért hatályon kívül kellene helyezni, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Tárgy
Ez az irányelv megállapítja a 3820/85/EGK és 3821/85/EGK rendelet, valamint a 2002/15/EK irányelv végrehajtásának minimumfeltételeit.
2. cikk
Hatály
(1) Ez az irányelv a jármű bejegyzési országától függetlenül az alábbi területeken történő közúti fuvarozásra vonatkozik:
|
a) |
kizárólag a Közösségen belül vagy |
|
b) |
a Közösség, Svájc és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő államai között. |
(2) A részben az (1) bekezdésben említett területeket érintő, nemzetközi közúti fuvarozás esetében az egész út tekintetében a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR) lép ezen irányelv helyébe a Közösség vagy az AETR szerződő államai területén bejegyzett járművek használatának vonatkozásában.
(3) Ez az irányelv alkalmazandó az AETR szerződő államain kívüli harmadik országokban bejegyzett járművekkel folytatott fuvarozás esetében az útnak a Közösség területén megtett bármely szakaszára.
3. cikk
Ellenőrzési rendszerek
(1) A tagállamok az 1. cikknek megfelelően felállítanak egy, a helyes és összehangolt végrehajtás megfelelő és rendszeres ellenőrzésére szolgáló rendszert, amely magában foglalja a közúti és a szállítási tevékenységet végző vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzéseket is.
Az említett ellenőrzések minden évben kiterjednek a 3820/85/EGK rendelet és a 3821/85/EGK rendelet hatálya alá tartozó utazó munkavállalók, járművezetők, vállalkozások és bármely szállítási kategóriába tartozó járművek , valamint a 2002/15/EK irányelv hatálya alá tartozó járművezetők és utazó munkavállalók megfelelően nagy, reprezentatív mintájára.
(2) Amennyiben erre még nem került sor, a tagállamok ...-ig (9) az ellenőrzéssel foglalkozó illetékes tisztviselőket felruházzák a megfelelő törvényi hatáskörökkel annak érdekében, hogy az ezen irányelvben rájuk ruházott ellenőrzési feladatokat megfelelően végre tudják hajtani.
(3) Minden tagállam oly módon szervezi meg az ellenőrzéseket, hogy ...-től (10) a 3820/85/EGK rendelet és a 3821/85/EGK rendelet, továbbá a 2002/15/EK irányelv alkalmazási körébe tartozó járművek vezetői összes munkanapjának legalább 1%-ára kiterjedjenek. Ezt a százalékarányt 2007. január 1 -jét követően 2%-ra, 2009. január 1 -jét követően pedig 3%-ra kell növelni.
2011. január 1 -jét követően a Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően ezt a minimum-százalékarányt 4%-ra emelheti, feltéve, hogy a 4. cikknek megfelelően összegyűjtött statisztikai adatok azt mutatják, hogy átlagosan az ellenőrzött járművek több mint 90%-a digitális menetíróval rendelkezik. A döntéshozatal során a Bizottság figyelembe veszi a meglevő végrehajtási intézkedések hatékonyságát, különösen a digitális menetírók adatainak rendelkezésre állását a vállalkozások telephelyein.
Az összes ellenőrzött munkanap legalább 15%-át közúti ellenőrzés keretében, legalább 50%-át pedig a vállalkozások telephelyein kell ellenőrizni.
(4) A 3820/85/EGK rendelet 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak benyújtott információknak tartalmazniuk kell a közutakon ellenőrzött járművezetők számát, a vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzések számát, az ellenőrzött munkanapok számát, valamint a jelentett jogsértések számát és jellegét annak feltüntetésével, hogy utasokat vagy árut szállítottak.
4. cikk
Statisztika
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, a 3. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti ellenőrzések során összegyűjtött statisztikai adatok következő kategóriák szerinti bontását:
|
a) |
közúti ellenőrzések esetében:
|
|
b) |
a telephelyi ellenőrzések esetében:
|
Ezeket a statisztikákat évente kell szolgáltatni a Bizottság részére.
Mind a járművezetőért felelős vállalkozásoknak, mind a tagállamok megfelelő hatóságainak nyilván kell tartaniuk az előző év összegyűjtött adatait.
Az a) és b) pontban említett kategóriák fogalommeghatározásairól a 13. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően a Bizottság ad további felvilágosítást.
5. cikk
Közúti ellenőrzések
(1) A közúti ellenőrzéseket különböző helyszíneken és időpontokban kell végezni, úgy, hogy az úthálózat kellőképpen nagy hányadát lefedjék, ezzel is megnehezítve az ellenőrző pontok elkerülését.
(2) A tagállamok biztosítják:
|
a) |
megfelelő intézkedések megtételét az ellenőrző pontoknak a meglévő és tervezett utakon, illetve azok közelében való elhelyezésére, valamint hogy különösen a benzinkutak, pihenőhelyek és az autópályák mellett található egyéb biztonságos helyek ellenőrző pontként szolgálhassanak; |
|
b) |
az ellenőrzések véletlenszerű rotációs rendszerben történő végrehajtását, amelynek során törekedni kell az utak mentén található különböző helyszíneken végrehajtott ellenőrzések intenzitásának egyensúlyára. |
(3) A közúti ellenőrzések alkalmával ellenőrzendő elemeket az I. melléklet A része tartalmazza. Az ellenőrzések egy-egy ilyen specifikus elemre is összpontosíthatnak, ha a helyzet így követeli meg.
(4) A 10. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a közúti ellenőrzéseket diszkrimináció nélkül kell végrehajtani. A végrehajtó tisztviselők részéről különösen tilos az alábbi tények alapján történő megkülönböztetés:
|
a) |
a jármű lajstromozása szerinti ország; |
|
b) |
a járművezető lakóhelye szerinti ország; |
|
c) |
a vállalkozás székhelye szerinti ország; |
|
d) |
az út kezdő- és végállomása; |
|
e) |
a jármű analóg vagy digitális menetíró készülékkel felszerelt-e. |
(5) A végrehajtó tisztviselőnek rendelkeznie kell:
|
a) |
a fő ellenőrizendő elemeknek az I. melléklet A része szerinti jegyzékével; |
|
b) |
a II. melléklet szerinti ellenőrző berendezések valamelyikével. |
(6) Ha egy tagállamban, egy másik tagállamban nyilvántartott jármű vezetőjének közúti ellenőrzése során észleltekből arra lehet következtetni, hogy olyan jogsértés történt, amelyet az ellenőrzés során a megfelelő adatok hiányában nem lehet megállapítani, az érintett tagállamok illetékes hatóságai segítik egymást a helyzet tisztázása érdekében.
6. cikk
Összehangolt ellenőrzések
A tagállamok legalább évente hat alkalommal összehangolt közúti ellenőrzés keretében ellenőrzik a 3820/85/EGK rendelet és a 3821/85/EGK rendelet, továbbá a 2002/15/EK irányelv hatálya alá tartozó járművezetőket és járműveket. Ezeket az ellenőrzéseket két vagy több tagállam ellenőrző szervei egy időben hajtják végre saját államuk területén.
7. cikk
A vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzések
(1) A telephelyi ellenőrzéseket a különféle fuvarozási kategóriákkal és vállalkozásokkal kapcsolatos múltbeli tapasztalatokat figyelembe véve szervezik meg. Azokban az esetekben is ellenőrzést kell tartani a vállalkozás telephelyén, amikor közúti ellenőrzés során a 3820/85/EGK rendeletben és a 3821/85/EGK rendeletben foglaltak súlyos megsértését állapították meg.
(2) A telephelyi ellenőrzések az I. melléklet A és B részében felsorolt elemekre terjednek ki.
(3) A végrehajtó tisztviselőnek rendelkeznie kell:
|
a) |
a fő ellenőrizendő elemeknek az I. melléklet A és B része szerinti jegyzékével; |
|
b) |
a II. melléklet szerinti ellenőrző berendezések valamelyikével. |
(4) A tagállam végrehajtó tisztviselője az ellenőrzés során köteles figyelembe venni minden, a 8. cikk (1) bekezdésében említett másik tagállam kijelölt koordináló végrehajtó szerve által az érintett vállalkozásnak e másik tagállamban folytatott tevékenységével kapcsolatos információt.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában a hatóság kérésére a vállalkozások által átadott megfelelő dokumentumok alapján a hatáskörrel rendelkező hatóságnál végzett ellenőrzések egy tekintet alá esnek a vállalkozások telephelyén végzett ellenőrzésekkel.
8. cikk
A végrehajtást összehangoló szerv
(1) A tagállamok egy szervet jelölnek ki az alábbi feladatok ellátására:
|
a) |
koordináció biztosítása a tagállamok illetékes hatóságai között a 5. és 7. cikk szerinti intézkedések tekintetében és a többi tagállam azonos szerveivel az 6. cikk szerinti intézkedések tekintetében; |
|
b) |
a kétévenkénti statisztikai adatgyűjtés továbbítása a Bizottság részére a 3820/85/EGK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése értelmében; |
|
c) |
következetes nemzeti végrehajtási stratégia kialakítása; |
|
d) |
Az 5. cikk (6) bekezdése szerinti illetékes hatóságok segítése; |
|
e) |
a 4. cikk értelmében összegyűjtött statisztikai adatok közzététele. |
A szerv képviselteti magát a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottság ülésein.
(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot e szerv kijelöléséről, és a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot.
(3) A tagállamok közötti adat-, tapasztalat- és információcserét aktívan elő kell segíteni, elsősorban, de nem kizárólagosan a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottság, és bármely olyan szerv révén, amelyet a Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében jelöl ki.
9. cikk
Információcsere
(1) A 3820/85/EGK rendelet 17. cikkének (3) bekezdése vagy a 3821/85/EGK rendelet 19. cikkének (3) bekezdése alapján kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátott információknak a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak szóló értesítés szerinti kijelölt szervek közötti átadására:
|
a) |
ezen irányelv hatálybalépését követően legalább hathavonta egyszer; |
|
b) |
egyedi esetekben külön tagállami megkeresés alapján kerül sor. |
(2) A tagállamok törekednek az elektronikus információcserére alkalmas rendszerek telepítésére. A 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a Bizottság közös módszertant dolgoz ki az információk hatékony cseréjére vonatkozóan.
10. cikk
Kockázatértékelő rendszer és jogsértések
(1) A tagállamok létrehoznak egy, a vállalkozásokra vonatkozó közös kockázatértékelő rendszert, a 3820/85/EGK vagy a 3821/85/EGK rendelettel , továbbá a 2002/15/EK irányelvvel kapcsolatban az egyes vállalkozások által elkövetett jogsértések száma és súlya alapján.
(2) A nagy kockázatot jelentő vállalkozásokat szigorúbban és gyakrabban kell ellenőrizni és jogsértések ismételt megállapításakor szigorúbb szankciókkal kell büntetni . Az ilyen rendszer bevezetésének kritériumait és részletes szabályait a 13. cikkben említett bizottság vitatja meg, tekintettel egy, a helyes gyakorlatokra vonatkozó információcsere-rendszer létrehozására.
(3) Amennyiben egy tagállam a 3820/85/EGK vagy a 3821/85/EGK rendelet vagy a 2002/15/EK irányelvvel kapcsolatos olyan jogsértésről szerez tudomást, amelyet egy másik tagállam területén követtek el, erről értesíti a másik tagállamot, hogy az el tudjon járni a jogsértések ügyében.
(4) A tagállamok különösen a 3820/85/EGK vagy a 3821/85/EGK rendelet, valamint a 2002/15/EK irányelv alábbi megsértéseit tekintik súlyosnak:
|
a) |
a napi, 6 napos vagy 14 napos maximális vezetési idő legalább 20%-os túllépése; |
|
b) |
a napi vagy heti minimális pihenő időtől legalább 20%-kal való elmaradás; |
|
c) |
a minimális megszakítástól legalább 33%-kal való elmaradás; |
|
d) |
a maximális 60 órás heti munkaidő legalább 10%-os túllépése. |
11. cikk
Jelentéstétel
(11)...-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok jogszabályaiban a súlyos jogsértésekre elrendelt szankciók elemzéséről. Egyidejűleg a Bizottság javaslatot terjeszt elő az ezen szankciók harmonizálásáról szóló irányelvre.
A jelentésnek tartalmaznia kell, hogy a szankciók milyen mértékben különböznek egymástól, továbbá hogy milyen hatással járna az egyes jogsértésekre vonatkozó büntetési tételek minimumának és maximumának harmonizálása ezen irányelv rendelkezéseinek betartására és a közlekedésbiztonságra.
12. cikk
Helyes gyakorlat
(1) A 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a Bizottság irányelveket dolgoz ki a végrehajtás helyes gyakorlatára vonatkozóan.
Ezek az irányelvek a Bizottság egy kétéves jelentésében kerülnek közzétételre.
(2) A tagállamok a helyes gyakorlatról közös képzési programokat hoznak létre, amelyek évente legalább egyszer megrendezésre kerülnek, és segítik - évente legalább egyszer - a vonatkozó összehangoló szerveik személyzete tagjainak a többi tagállamban működő azonos feladatot ellátó tisztviselőivel való cseréjét.
(3) A Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban egy elektronikus és nyomtatható formanyomtatványt készít arra az esetre, ha a járművezető betegállományban vagy éves szabadságán volt, vagy ha a 3821/85/EGK rendelet 15. cikk (7) bekezdés első albekezdése első francia bekezdésében említett időszakban olyan másik járművet vezetett, amely mentesült a 3820/85/EGK rendelet hatálya alól.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a végrehajtó tisztviselők megfelelően képzettek legyenek a feladatuk végrehajtására.
13. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot munkájában a 3821/85/EGK rendelet 18. cikk (1) bekezdése alapján felállított bizottság segíti.
(2) Mindenütt, ahol erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve az annak 8. cikkében foglalt rendelkezéseket.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikk (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.
(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
14. cikk
Végrehajtó rendelkezések
A Bizottság bármely tagállam kérésére, vagy saját kezdeményezésére, a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban végrehajtó rendelkezéseket állapít meg, különösen az alábbi célok valamelyike érdekében:
|
a) |
hogy elősegítse az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos közös megközelítést; |
|
b) |
hogy ösztönözze a 3820/85/EGK rendeletre vonatkozó, végrehajtó szervek közötti megközelítések összhangját és annak összehangolt értelmezését; |
|
c) |
hogy megkönnyítse az ipar és a végrehajtó szervek közötti párbeszédet. |
15. cikk
A mellékletek frissítése
A mellékleteknek a helyes gyakorlat fejlődéséhez való igazítása érdekében történő módosításait a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
16. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1) A tagállamok 2006. január 1-jéig hatályba léptetik az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket. Ezen intézkedések szövegét és a cikkek kölcsönös megfeleltetési táblázatát haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
Ezen intézkedések elfogadásakor a tagállamoknak hivatkozniuk kell erre az irányelvre, illetőleg az ilyen hivatkozást az intézkedések hivatalos közzétételekor kell megtenni. A hivatkozás módjáról a tagállamok rendelkeznek.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti jognak az ezen irányelv által érintett jogterületen elfogadott főbb rendelkezéseinek szövegét.
17. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) ...-án/-én (12) a 88/599/EGK irányelv hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett irányelvre vonatkozó utalásokat az ezen irányelvre vonatkozó utalásként kell értelmezni.
18. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közlését követő huszadik napon lép hatályba.
19. cikk
Az irányelv címzettjei
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt, ...
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 241., 2004.9.28., 65. o.
(2) Az Európai Parlament 2004. április 20-iálláspontja (HL C 104. E, 2004.4.30., 385. o.), a Tanács 2004. december 9-i közös álláspontja (HL C 63. E, 2005.3.15., 1. o.) és az Európai Parlament 2005. április 13-i álláspontja.
(3) HL L 370., 1985.12.31., 1. o. A 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.) módosított rendelet.
(4) HL L 370., 1985.12.31., 8. o. A 432/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 71., 2004.3.10., 3. o.) módosított rendelet.
(5) HL L 80., 2002.3.23., 35. o.
(6) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(7) HL ...
(8) HL L 325., 1988.11.29., 55. o. A legutóbb a 2135/98/EK rendelettel (HL L 274., 1998.10.9., 1. o.) módosított irányelv.
(9) Hat hónappal ezen irányelv hatálybalépése után.
(10) Ezen irányelv hatályba lépésének időpontja.
(11) Ezen irányelv hatályba lépésétől számított három év.
(12) Ezen irányelv hatályba lépésének napja.
I. MELLÉKLET
A. rész - Közúti ellenőrzések
A közúti ellenőrzések általában az alábbiakra terjednek ki:
|
1) |
napi és heti vezetési idők, összesített vezetési idő két egymást követő hétre, megszakítások és napi és heti pihenőidők , valamint kompenzációs pihenőidő ; továbbá a megelőző két hétre vonatkozó adatrögzítő lapok, amelyeket a 3821/85/EGK rendelet 15. cikke (7) bekezdésének megfelelően a járműben kell tartani és/vagy ugyanerről az időszakról a járművezető kártyájára rávezetett adatok és/vagy az ezen irányelv II. mellékletével összhangban a menetíró készülék memóriájában tárolt adatok és/vagy ugyanezek nyomtatott formában az utolsó 28 napra vonatkozóan; |
|
2) |
a 3821/85/EGK rendelet 15. cikke (7) bekezdésében említett időszakra vonatkozóan minden olyan eset, amikor a jármű megengedett sebességét túllépték, amely magában foglal minden olyan, 1 percnél hoszszabb időszakot, amely alatt a jármű sebessége N3 kategóriájú járművek esetében meghaladta a 90 km/h-t, vagy M3 kategóriájú járművek esetében a 105 km/h-t (a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv II. mellékletében meghatározott N3 és M3 kategóriák (1)); |
|
3) |
indokolt esetben a jármű által elért, a menetíró készülék által rögzített pillanatnyi sebességek legfeljebb a jármű megelőző 24 órai használatára vonatkozóan; |
|
4) |
a menetíró készülék helyes működése (a készülékkel, és/vagy a járművezető kártyájával, és/vagy az adatrögzítő lapokkal történt esetleges visszaélés megállapítása), vagy, amennyiben indokolt, a 3820/85/EGK rendelet 14. cikkének (5) bekezdésében felsorolt dokumentumok megléte a járművön; |
B. rész - Ellenőrzések a vállalkozások telephelyein
A vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzések a következő elemekre terjednek ki, a közúti ellenőrzés elemein túl:
|
1. |
a heti pihenőidők és a pihenőidők közötti vezetési idők; |
|
2. |
a két hétre összesen engedélyezett vezetési idő betartása; |
|
3. |
az adatrögzítő lapok, a járműegység és a járművezető kártyájának adatai és azok nyomtatott formában; |
|
4. |
a 48 órás átlagos maximális heti munkaidő a 2002/15/EK irányelv 4. cikkének a) pontjában megállapított viszonyítási időszakban. |
A tagállamok indokolt esetben, amennyiben jogsértést fedeznek fel, ellenőrzik a szállítási lánc egyéb felbujtóinak vagy bűnsegédeinek - pl. a feladók, a szállítmányozók vagy az ajánlattevők - közös felelősségét, beleértve azt is, hogy a szállítási szerződés megengedi-e a 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK rendeletben, valamint a 2002/15/EK irányelvben foglaltak betartását.
(1) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2004/104/EK bizottsági irányelvvel (HL L 337., 2004.11.13., 13. o.) módosított irányelv.
II. MELLÉKLET
A VÉGREHAJTÓ EGYSÉGEKNEK BIZTOSÍTANDÓ SZABVÁNY FELSZERELÉS
A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi szabvány berendezés az I. mellékletben meghatározott feladatokat ellátó végrehajtó egység rendelkezésére álljon:
|
1. |
a jármű fedélzeti egységéről és a digitális menetíró készülék járművezetői kártyáján szereplő adatok letöltésére, leolvasására, elemzésére és/vagy a megállapított tények elemzés céljából egy központi adatbázisba való elküldésére alkalmas berendezés; |
|
2. |
a menetíró készülékek adatrögzítő lapjainak ellenőrzésére szolgáló berendezés. |
P6_TA(2005)0122
Szociális jogszabályok összehangolása és ellenőrző készülékek a közúti szállítás terén ***II
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, valamint a 3821/85/EGK tanácsi rendelet és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (11337/2/2004 — C6-0250/2004 — 2001/0241(COD))
(Együttdöntési eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11337/2/2004 — C6-0250/2004), (1) |
|
— |
tekintettel a Bizottság a Parlamenthez és a Tanácshoz az első olvasat során (2) intézett javaslatára (COM(2001)0573) (3) vonatkozó álláspontjára, |
|
— |
tekintettel a módosított javaslatra (COM(2003)0490) (4), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0076/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a közös álláspontot módosított formájában; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) HL C 63. E, 2005.3.15., 11. o.
(2) HL C 38. E, 2004.2.12., 17-152. o.
(3) HL C 51. E, 2002.2.26., 234. o.
(4) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TC2-COD(2001)0241
Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2005. április 13-án került elfogadásra a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, valamint a 3821/85/EGK tanácsi rendelet és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 71. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával való konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében (2) megállapított eljárásnak megfelelően,
mivel:
|
(1) |
A közúti szállítás területén a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendelet (3) azt a célt tűzte ki, hogy összehangolja a belföldi szállítási módok közötti verseny feltételeit, különös tekintettel a közúti szektorra, és a munkakörülmények és közúti biztonság javítására. Ezeken a területeken biztosítani és szélesíteni kell a haladást. |
|
(2) |
A közúti szállításban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló 2002. március 11-i 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) előírja, hogy a tagállamok az utazó munkavállalók maximális heti munkaidejét korlátozó intézkedéseket állapítsanak meg. |
|
(3) |
A tág értelmű megfogalmazásnak köszönhetően nehézséget okozott a 3820/85/EGK rendelet egyes, a Közösségen belüli belföldi és nemzetközi közúti szállításban foglalkoztatott járművezetők vezetési idejére, megszakításaira és pihenőidejére vonatkozó rendelkezéseinek járművezető tagállamokon belüli egységes értelmezése, alkalmazása, végrehajtása és ellenőrzése. |
|
(4) |
Az ilyen intézkedések hatékony és egységes végrehajtása kívánatos a céljaik elérése, illetve annak érdekében, hogy a szabályok alkalmazására ne vetődjön rossz fény. Ezért tisztább és egyszerűbb szabályozás szükséges, amely a közúti szállítási ágazat és a végrehajtó szervek által könnyebben érthető, értelmezhető és alkalmazható. |
|
(5) |
Az e rendeletben szereplő, a munka-körülményekkel kapcsolatos intézkedések nem sérthetik az ágazat két oldalán álló szereplők arra vonatkozó jogait, hogy kollektív tárgyalás keretében, vagy egyéb módon a munkavállalók számára kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el. |
|
(6) |
Kívánatos ezen rendelet hatályának meghatározása a szabályozás alá tartozó főbb jármű-kategóriák meghatározásával. |
|
(7) |
Ez a rendelet alkalmazandó a kizárólag a Közösségen belül közúti szállításra, illetve a Közösség, Svájc és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei között. |
|
(8) |
A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló 1970. július 1-jei, módosított európai megállapodás („AETR”) előírásait továbbra is alkalmazni kell a közúti áru- és személyszállítás terén bármely tagállamban vagy az AETR szerződéses partner országaiban nyilvántartott járművek esetében a teljes útra vonatkozóan, ha az utat a Közösség és egy, Svájctól és az Európai Gazdasági Térség egyezményt aláíró országoktól eltérő ország között, vagy egy ilyen országon áthaladva teszik meg. Kívánatos, hogy a Közösség és az AETR szerződéses partner országai módosítsák ezt a megállapodást annak érdekében, hogy ezen rendelettel összhangba hozzák. |
|
(9) |
Az olyan harmadik országban nyilvántartott járművel történő közúti szállítás esetén, mely nem szerződéses partnere az AETR-nek, e rendeletet kell alkalmazni az útnak a Közösség területén megtett bármely szakaszán. |
|
(10) |
Mivel az AETR megállapodás tárgya e rendelet hatálya alá tartozik, a megállapodással kapcsolatos tárgyalások és megállapodás megkötése a Közösség hatáskörébe tartozik. |
|
(11) |
Ha a belső közösségi szabályok módosítása a kérdéses területen szükségessé teszi az AETR ennek megfelelő módosítását, a tagállamok együttműködnek az AETR ilyen jellegű mihamarabbi módosításában, az abban meghatározott eljárás szerint. |
|
(12) |
A mentességi listát frissíteni kell annak érdekében, hogy az tükrözze a közúti szállítási szektor elmúlt tizenkilenc évben bekövetkezett fejlődését. |
|
(13) |
Minden kulcsfogalom teljes meghatározását meg kell adni az értelmezés megkönnyítése és ezen rendeletet egységes alkalmazhatósága érdekében. Emellett a tagállamok ellenőrző hatóságainak törekedniük kell e rendelet egységes értelmezésére és alkalmazására. A „hét” kifejezésnek az e rendeletben szereplő meghatározása nem akadályozza a járművezetőket abban, hogy a hét bármely napján elkezdjék a munkát. |
|
(14) |
A hatékony végrehajtás biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelő hatóságok a közúti ellenőrzés során és egy átmeneti időszakot követően képesek legyenek meggyőződni arról, hogy a vezetési és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat az ellenőrzés napján és az azt megelőző 28 nap alatt megfelelően betartották. |
|
(15) |
A vezetési időtartam alapvető szabályait tisztázni és egyszerűsíteni kell a hatékony és egységes, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK rendeletben (5) és az e rendeletben szereplő digitális menetíró készülék segítségével történő végrehajtás érdekében. Továbbá az állandó bizottságon keresztül a tagállamok végrehajtó szerveinek törekedniük kell arra, hogy e rendelet alkalmazása terén közös megegyezésre jussanak. |
|
(16) |
A 3820/85/EGK rendelet szabályai alapján lehetségesnek bizonyult a napi vezetési idő és a megszakítások olyan beosztása, hogy a járművezetők túl hosszú ideig vezessenek teljes megszakítás nélkül, ami csökkenti a közúti biztonságot és rontja a járművezetők munkakörülményeit. Ezért szükséges a megszakítások olyan elrendelése, mellyel elkerülhető a visszaélés. |
|
(17) |
E rendelet célja a hatálya alá tartozó alkalmazottak szociális helyzetének javítása, valamint az általános közúti biztonság javítása. Ezt főként olyan előírásokkal biztosítja, melyek a maximális napi, heti, és két egybefüggő hétből álló időszakra vonatkozó vezetési időt határozzák meg, valamint olyan rendelkezésekkel, amelyek arra kötelezik a járművezetőt, hogy rendszeres heti pihenő időszakokat tartson legalább két egymást követő héten egyszer, illetve olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy a napi pihenőidő nem lehet kevesebb kilenc egybefüggő óránál. Mivel az említett rendelkezések megfelelő pihenést biztosítanak, és az elmúlt évek végrehajtási gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatot figyelembe véve, a csökkentett napi pihenőidők miatti kompenzációra már nincs szükség. |
|
(18) |
A Közösségen belül a közúti szállítások jelentős része esetében az út részben komppal vagy vasúton történik. Az ilyen szállítások esetére is megfelelő rendelkezésekre van szükség a napi pihenőidőre és a megszakításokra vonatkozóan. |
|
(19) |
A nemzetközi áru- és személyszállítás növekedésére való tekintettel a közúti biztonság és a közúti ellenőrzések, valamint a vállalkozások telephelyei ellenőrzése végrehajtásának megerősítése érdekében kívánatos a más tagállamban vagy harmadik országokban tartott vezetési időkre, pihenőidőkre és megszakításokra való kiterjesztés, és meg kell győződni arról, hogy a vonatkozó szabályokat teljes mértékben és megfelelően betartották-e. |
|
(20) |
A fuvarozó vállalkozások felelősségének ki kell terjednie legalább az olyan fuvarozó vállalkozásokra, amelyek jogi vagy természetes személyek, és nem zárható ki az olyan természetes személyek elleni eljárás lehetősége, akik ezen rendelet megszegése terén elkövetők, felbujtók vagy bűnrészesek. |
|
(21) |
A több fuvarozó vállalkozásnál foglalkoztatott járművezetők esetében mindegyik munkaadót megfelelően tájékoztatni kell annak érdekében, hogy az ezen rendeletből adódó kötelezettségeinek eleget tehessen. |
|
(22) |
A társadalmi fejlődés elősegítése és a közúti biztonság javítása érdekében minden tagállamnak fenn kell tartania az ennek megfelelő intézkedések megtételére vonatkozó jogot. |
|
(23) |
A tagállamoknak szabályozniuk kell a menetrendszerű személyszállítást végző járművekre vonatkozóan olyan esetekben, amikor a megtett út 50 km-nél kevesebb. Ezeknek a szabályoknak megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a megengedett vezetési időkre, és a kötelező megszakításokra és pihenőidőkre vonatkozóan. |
|
(24) |
A hatékony végrehajtás érdekében kívánatos, hogy az összes menetrendszerű országos és nemzetközi személyszállítási szolgáltatást szabvány menetíró készülékkel ellenőrizzék. |
|
(25) |
A tagállamoknak le kell fektetniük az ezen rendelet megszegésének büntetéseire vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell ezek alkalmazását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak, elrettentőnek és diszkrimináció-mentesnek kell lenniük. Komoly szabálysértés észlelése esetén a tagállamok által alkalmazható intézkedések általános körében szerepelnie kell a jármű mozdíthatatlanná tétele lehetőségének is. Az ezen rendelkezésben szereplő, büntetésekre vagy eljárásokra vonatkozó előírások nem lehetnek kihatással a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó nemzeti szabályozásokra. |
|
(26) |
A világos és hatékony végrehajtás érdekében ajánlatos egységes rendelkezéseket alkalmazni a fuvarozó vállalkozások és a járművezetők felelősségével kapcsolatosan az ezen rendelettel kapcsolatos jogsértések terén. Ez a felelősség tagállamoktól függően büntetőjogi, polgárjogi vagy közigazgatási szankciókat vonhat maga után. |
|
(27) |
Mivel ezen rendelet célját - nevezetesen a vezetési időkre és a pihenőidőkre vonatkozó egyértelmű közös szabályok megállapítását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az összehangolt tevékenység szükségessége miatt ez a cél közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Ezen rendelet - az előbb említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban - nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket. |
|
(28) |
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket az 1999. június 28-i, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell megállapítani. |
|
(29) |
Mivel a 2003/59/EK irányelvben (7) már megállapításra kerültek a járművezetők minimális korhatárára vonatkozó rendelkezések, és 2009-re át kell őket ültetni, ebben a rendeletben csak átmeneti rendelkezésekre van szükség a járművezetők minimális korhatára tekintetében. |
|
(30) |
A 3821/85/EGK rendeletet módosítani kellene a fuvarozó vállalkozások és járművezetők bizonyos kötelezettségeinek tisztázása, valamint a jogbiztonság támogatása érdekében, valamint a vezetési idő és a pihenőidő-határok közúti ellenőrzések során történő betartatásának megkönnyítése érdekében. |
|
(31) |
Az 3821/85/EGK rendeletet módosítani kell a jogbiztonság garantálása érdekében a digitális menetíró készülék bevezetésének új időpontja és vezetői kártyák rendelkezésre állása tekintetében is. |
|
(32) |
A menetíró készülék 2135/98/EK rendelet általi bevezetésével és ezáltal a vezető 28 napnál hoszszabb időszakban végzett tevékenységeinek a járművezetői kártyáján történő elektronikus rögzítésével és a jármű 365 napos időszakban végzett tevékenységeinek elektronikus rögzítésével a jövőben gyorsabb és átfogóbb közúti ellenőrzés válik lehetővé. |
|
(33) |
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen rendelet rendelkezéseit és különösen a két hétnél hosszabb időszakra előírt maximális vezetési időt csak akkor lehet betartatni, ha hatékony és hatásos ellenőrzéseket a teljes időszakban és nem csak a 88/599/EGK tanácsi irányelvben (8) megállapított, és az azzal összefüggésben álló 3821/85/EGK rendelet szerinti legfeljebb nyolc napos időszakban hajtanak végre. |
|
(34) |
A 88/599/EGK irányelv a közúti ellenőrzések tekintetében csak a napi vezetési idők, a napi pihenőidők és a szünetek ellenőrzését írja elő. A digitális rögzítő készülék bevezetésével a vezető és a jármű adatai elektronikusan tárolódnak, ezért az adatokat a helyszínen lehet elektronikusan értékelni. Ez lehetővé kell, hogy tegye a heti pihenőidők és a rövidített napi és heti pihenőidők kiegyenlítő pihenőidőinek egyszerű ellenőrzését is. A 2002/15/EK irányelvnek megfelelően a legfeljebb heti 60 órás munkaidőt is ellenőrizni kell. E célból a járművezetők magukkal hordhatnák a munkáltató igazolását, ahogy azt már most is teszik a heti pihenőidő igazolása miatt, amennyiben az adatok kézi bevitele a digitális menetíró készülékbe nem kötelező. A referencia-időszak miatt a hetente átlagosan 48 órás munkaidő ellenőrzését továbbra is az üzemi ellenőrzések során kell elvégezni. |
|
(35) |
A 88/599/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy minden évben legalább a munkanapok 1%-át ellenőrizni kell, aminek legalább 15%-át közúton, legalább 25%-át pedig a vállalkozások telephelyein kell elvégezni. A számos, múltbéli törvénysértésre tekintettel, az ellenőrzött napok százalékos arányát fokozatosan emelni kell, 2007. január 1-jétől legalább 2%-kal, 2009. január 1-jétől 3%-kal, és 2011. január 1-jétől 4%-kal. Az összes ellenőrzött munkanap legalább 30%-át közúton, és legalább 50%-át a vállalkozások telephelyein kell ellenőrizni, mely ellenőrzés az egyetlen mód a járművezető átfogó munkaritmusának megállapításához. Emellett a 88/599/EGK irányelvet úgy kell módosítani, hogy az ellenőrzéseket a 2002/15/EGK irányelvvel is összhangban végezzék el. |
|
(36) |
A digitális menetíró készülékekre vonatkozó szabályok alkalmazását e rendelettel összhangban kell megvalósítani annak érdekében, hogy a közúti közlekedéssel kapcsolatos szociális jogalkotás felügyelete és érvényesítése során optimális hatékonyságot lehessen elérni. |
|
(37) |
Az egyértelműség és a racionalizálás érdekében a 3820/1985/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és ezen rendelettel kell helyettesíteni. |
ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Bevezető rendelkezések
1. cikk
Ez a rendelet a közúti személy- és áruszállítást végző járművezetőkre vonatkozó vezetési idővel, megszakításokkal és pihenőidőkkel kapcsolatos szabályokat állapít meg a szárazföldi szállítási módok közötti verseny feltételeinek harmonizálása érdekében, különös tekintette a közúti szektorra, valamint a munkakörülmények és a közúti biztonság javítására. Ezen rendelet célja a hatékonyabb tagállami ellenőrzési és végrehajtási gyakorlat elősegítése, valamint a jobb munkagyakorlat bevezetése a közúti szállítási iparágon belül.
2. cikk
(1) Ez a rendelet a közúti szállításra vonatkozik:
|
a) |
áruszállítás esetében, ha a jármű megengedett legnagyobb össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 3,5 tonnát, vagy |
|
b) |
személyszállítás esetében, ha a személyszállítást végző jármű eredeti építése vagy állandó átalakítása folytán vezetővel együtt 9-nél több személy szállítására alkalmas és erre a célra szolgál. |
(2) Ez a rendelet a jármű nyilvántartásba vételének helyétől függetlenül a következő területeken végzett közúti fuvarozás esetén alkalmazandó:
|
a) |
kizárólag a Közösségen belül; vagy |
|
b) |
a Közösség, Svájc és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást aláíró országok között. |
(3) Ez a rendelet olyan harmadik országban nyilvántartott járművekkel történő közúti szállításra vonatkozik, amely országok az AETR megállapodásnak nem szerződéses aláírói, és az útnak Közösség területén megtett bármely szakaszán.
(4) Ezen rendelet helyett az AETR továbbra is alkalmazandó a részben a (2) bekezdésben említett területeken kívül folytatott nemzetközi közúti szállítási tevékenységekre, a Közösségben vagy az AETR megállapodás szerződő fél országaiban nyilvántartott járművek esetében a teljes útra .
3. cikk
Ez a rendelet nem alkalmazandó a következő járművekkel végzett közúti szállításra:
|
a) |
menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást végző járművek, ha a kérdéses menetrend szerinti szolgáltatás 50 km-t meg nem haladó útszakaszon történik; |
|
b) |
olyan járművek, melyeknél a megengedett legnagyobb sebesség nem haladja meg a 40 km/óra sebességet; |
|
c) |
traktorok, melyek megengedett legnagyobb sebessége nem haladja meg a 40 km/órát; |
|
d) |
a fegyveres szolgálatok, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők tulajdonában lévő vagy általuk gépjárművezető nélkül bérelt járművek, ha a kérdéses fuvart a számukra feladatként meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatosan, saját ellenőrzésük alatt végzik; |
|
e) |
szükséghelyzetben, humanitárius segélyek szállítására vagy mentési műveletekben használt járművek; |
|
f) |
orvosi célra használt különleges járművek; |
|
g) |
különleges üzemzavar-elhárító járművek a telephelyüktől számított 100 km sugarú körben; |
|
h) |
műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett járművek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy felújított járművek; |
|
i) |
olyan járművek vagy járművek kombinációja, melyek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát és nem kereskedelmi áruszállítást végeznek; |
|
j) |
kereskedelmi járművek, melyek a használat helye szerinti tagállam törvényei szerint veterán gépjárműnek minősülnek és azokat nem kereskedelmi személy- vagy áruszállításra használják; |
|
k) |
a szennyvízgyűjtés, árvízvédelem, víz, gáz, és villamos áram szolgáltatás, autóút karbantartás és ellenőrzés, hulladékgyűjtés és szállítás, távirati és telefonos szolgáltatások, postai küldemények szállítása, rádiós és televíziós műsorszolgáltatás vagy rádió és televízó adó- és vevőállomások bemérése során használt járművek; |
|
l) |
járművek olyan kombinációja, amelyeknél a vontató legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát, és amelyet olyan anyagok, felszerelések vagy olyan eszközök szállítására használnak, amelyre a járművezetőnek szüksége van a munkája elvégzéséhez, valamint amelyeket csak a gépjárművezető vállalkozásától számított 100 km sugarú körben lehet használni, azzal a feltétellel, hogy a járművezető fő tevékenysége nem a jármű vezetése. |
4. cikk
Ezen rendelet alkalmazásában:
|
a) |
„közúti szállítás” személy- vagy áruszállításra használt rakott vagy üres jármű részben vagy egészében közforgalmú közutakon megtett bármely útja; |
|
b) |
„jármű” bármilyen gépjármű, vontató pótkocsi és félpótkocsi, vagy ezek kombinációja az alábbi meghatározások szerint:
|
|
c) |
„járművezető” az a személy, aki akár csak rövid ideig is vezeti a járművet, vagy aki azzal a szándékkal tartózkodik egy járművön, hogy vezesse azt ; |
|
d) |
„megszakítás” olyan időszak, amely alatt a vezető nem vezethet, nem végezhet semmilyen egyéb munkát és amely kizárólag regenerálódásra fordítható; |
|
e) |
„egyéb munka” az olyan tevékenység, amelyet a 2002/15/EK irányelv 3. cikkének a) pontja munkaidőként határoz meg, a „vezetést” kivéve, valamint minden, a szállítási szektoron belül vagy kívül eső, ugyanazon vagy egy másik munkaadó részére végezett munka; |
|
f) |
„pihenő” minden meg nem szakított időtartam, melynek során a vezető szabadon rendelkezik idejével; |
|
g) |
„napi pihenőidő” az az időszak, melynek során a gépjárművezető szabadon rendelkezik idejével, és „rendszeres napi pihenőidőt” vagy „csökkentett napi pihenőidőt” foglalhat magában;
|
|
h) |
„heti pihenőidő” az a pihenő időszak, melynek során a gépjárművezető szabadon rendelkezik idejével, és „rendszeres heti pihenőidőt” vagy „csökkentett heti pihenőidőt” foglalhat magában;
|
|
i) |
„hét” hétfő 00.00 órától vasárnap 24.00 óráig terjedő időszak; |
|
j) |
„vezetési idő” annak a tevékenységnek az időtartamát jelenti, melyben egy járművezető irányít egy járművet és a menetíró készülék alapján aktív úthasználó, és azt az időt, amelyet a járművezető igénybe vett, hogy megtegye az utat a rendeltetési helyig vagy a járműhöz, ha ezt az utat olyan járművön teszi meg, amelyet maga a járművezető vezet, és az így megtett távolság több, mint 100 km; |
|
k) |
„napi vezetési idő” az adott napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő, vagy adott napi pihenő idő és a heti pihenő idő kezdete között összeadódott összes vezetési idő; |
|
l) |
A „heti vezetési idő” a hét során összeadódott összes vezetési idő; |
|
m) |
„megengedett legnagyobb össztömeg” a teljesen megrakott jármű engedélyezett legnagyobb menetkész tömegét jelenti; |
|
n) |
„rendszeres személyszállítási szolgáltatás” az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló 1992. március 16-i 684/92/EGK tanácsi rendelet (9) 2. cikke szerint nemzeti és nemzetközi szolgáltatások; |
|
o) |
„több fős személyzet” az az eset, amikor a vezetési időszak alatt a járművezető több fős személyzet részeként dolgozik, ha két egymást követő napi pihenő idő vagy egy napi pihenőidő és egy heti pihenőidő között vezetés céljából legalább két vezető tartózkodik a járművön. A több fős személyzettel történő vezetés első és utolsó órájában egy másik vezető, vagy vezetők jelenléte nem kötelező, de az időszak további részében igen; |
|
p) |
„szállítási vállalkozás” bármely természetes személy, jogi személy, társulás vagy jogi személyiség nélküli személyek csoportja, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt vagy nem nyereségérdekelt szervezetről van szó, vagy bármely hivatalos szerv, függetlenül attól, hogy önálló jogi személyiséggel bír-e vagy olyan hatóságtól függ, mely ilyen személyiséggel rendelkezik, amely közúti szállítást végez, függetlenül attól, hogy azt bérmunkában, díj ellenében vagy saját számlára végzi; |
|
q) |
A„vezetési időszak” azt az összeadódott időtartamot jelenti, amely egy pihenőidő vagy egy szabályozott megszakítás után kezdődik és addig tart, amíg a vezető újabb pihenőidőt vagy szabályozott megszakítást tart. A vezetési időszak folyamatos vagy megszakított lehet. |
|
r) |
A „szabályozott megszakítás” a járművezetői tevékenység legalább 15 percig tartó folyamatos megszakítása, vagy félóránként, vagy rövidebb időközönként 5 percnél nem rövidebb szakaszokból álló megszakítás az összeadódott vezetési időből a szabályozott megszakítás kezdetéig. |
II. FEJEZET
Személyzet, vezetési idők, megszakítások és pihenőidők
5. cikk
(1) Vezető a 18. életévét betöltött személy lehet.
(2) Kocsikísérő a 18. életévét betöltött személy lehet, de a tagállamok ezt 16 évre csökkenthetik, amenynyiben:
|
a) |
a közúti szállítást egy tagállamon belül a jármű telephelyétől számított 50 km sugarú körben végzik, beleértve az olyan helyi igazgatási területeket, melyek központja az említett sugarú körön belülre esik, |
|
b) |
a csökkentés a szakképzés célját szolgálja, és |
|
c) |
ez a tagállamok nemzeti munkajogi szabályai által megszabott korlátozásokkal összhangban van. |
6. cikk
(1) A napi vezetési idő nem haladhatja meg a 9 órát.
A napi vezetési időt azonban ki lehet tolni legfeljebb 10 órára, legfeljebb hetente kétszer.
(2) A heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56 órát, és nem vezethet a 2002/15/EK irányelvben meghatározott maximális heti munkaidő túllépéséhez.
(3) A teljes összeadott vezetési idő bármely egymást követő két hét alatt nem lehet több 90 óránál.
(4) A napi és heti vezetési időknek tartalmazniuk kell az összes, a Közösség vagy egy harmadik ország területén töltött vezetési időt.
(5) A járművezetőnek „egyéb munkaként” kell bejegyeznie minden, a 4. cikk e) pontjában meghatározott módon töltött időt, valamint minden, az ezen rendelet hatálya nem tartozó kereskedelmi célú jármű vezetésével töltött időt, továbbá be kell jegyeznie minden, a 3821/85 rendelet 15. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott „készenléti időt” az utolsó napi vagy heti pihenő ideje óta. Ezt a bejegyzést kézzel kell megtenni az adatrögzítő lapon, nyomtatványon vagy azt kézzel kell bevinni a menetíró készülékbe.
7. cikk
Négy és fél óra vezetési idő eltelte után a járművezetőnek 45 percre a vezetést meg kell szakítania, kivéve, ha pihenőidőt tart.
Ez a megszakítás felcserélhető legalább 15 perces megszakításokkal, a vezetési időtartamra elosztva, vagy közvetlenül azt követően, oly módon hogy megfeleljenek az (1) bekezdésnek és úgy, hogy négy és fél órás vezetési időrtartamra és/ vagy közvetlenül azután legalább 45 perc szünet jusson.
8. cikk
(1) A vezetőnek napi és heti pihenőidőket kell tartania.
(2) Az előző napi pihenőidő vagy heti pihenőidő vége után minden 24 órás időszakon belül a járművezetőnek újabb napi pihenő időt kell tartania.
Amennyiben a napi pihenőidő 24 órás időtartamra eső része legalább 9, de kevesebb, mint 12 óra , a kérdéses napi pihenőidőt csökkentett napi pihenőidőnek kell tekinteni.
(3) A napi pihenőidőt ki lehet terjeszteni rendszeres heti pihenőidővé vagy csökkentett heti pihenőidővé.
(4) A járművezetőnek bármely kéthetes pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőideje lehet.
(5) A (2) bekezdéstől eltérve a napi vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül a több fős személyzet tagjaként működő járművezetőnek újabb, legalább 9 órás napi pihenőidőt kell megkezdenie.
(6) Bármely két, egymást követő héten a járművezetőnek tartania kell legalább:
|
— |
két rendszeres heti pihenőidőt, vagy |
|
— |
egy rendszeres heti pihenőidőt és egy legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt; a csökkentést azonban kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenőidővel. |
A heti pihenőidőnek az előző heti pihenőidő végétől számított hat, 24-órás időszak végéig meg kell kezdődnie.
(7) A fentiektől eltérően utassszállítás esetén a heti pihenőidő nem kezdődhet az előző heti pihenőidőt követő 12-szer 24 órás időszak végénél később, mely esetben egy rendes heti pihenőidőt, valamint egy rövidített heti pihenőidőt egyben ki kell venni. Ebben a 12-szer 24 órás időszakban az összeadódott vezetési idő nem haladhatja meg a 90 órát.
(8) A csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőt egy másik, legalább 9 órás pihenőidőhöz kell kapcsolni.
(9) A napi pihenőidők, melyekre a telephelytől távol kerül sor, a járműben is tarthatók, amennyiben az megfelelő háló- vagy fekvőhellyel rendelkezik minden járművezető számára, és a jármű álló helyzetben van.
(10) Az olyan heti pihenőidőt, mely két hétre oszlik el, bármelyik héthez lehet számítani, de mindkettőhöz nem.
9. cikk
(1) A 8. cikktől eltérve, amennyiben a komppal vagy vonattal szállított járművet kísérő járművezető rendszeres napi pihenőidőt tart, ezt a pihenőidőt - legfeljebb kétszer - meg lehet szakítani egyéb tevékenységekkel, melyek együtt számított időtartama nem haladja meg az 1 órát.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendszeres napi pihenőidő során a járművezető számára háló-vagy fekvőhelynek kell rendelkezésre állnia.
III. FEJEZET
A vállalkozások felelősségi köre
10. cikk
(1) A szállítási vállalkozás nem adhat az alkalmazott vagy rendelkezésére bocsátott járművezetők számára a megtett úthosszhoz és/vagy a szállított áru mennyiségéhez kapcsolódó fizetést - jutalom vagy bérpótlék formájában sem.
(2) A szállítási vállalkozás az (1) bekezdésben említett járművezetők munkáját úgy köteles szervezni, hogy a járművezetők meg tudjanak felelni a 3821/85/EGK rendeletnek és ezen rendelet II. fejezetének. A szállítási vállalkozásnak megfelelő utasításokat kell adnia a járművezetők számára és rendszeres ellenőrzéseket kell végeznie a 3821/85/EGK rendeletnek és ezen rendelet II. fejezetének való megfelelés érdekében.
(3) A szállítási vállalkozás felelős a vállalkozás járművezetői által a hasznára elkövetett szabálysértésekért, akkor is, ha a szabálysértést egy másik tagállam vagy harmadik ország területén követték el.
A tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a szállítási vállalkozásokat teljes mértékben felelősnek tartsák, a tagállamok ezt a felelősséget attól tehetik függővé, hogy a szállítási vállalkozás az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat megsértette-e. A tagállamok figyelembe vehetnek bármely bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szállítási vállalkozást ésszerűen nem lehet az elkövetett jogsértésért felelősnek tekinteni.
(4) A vállalkozások, az exportőrök, a szállítmányozók, az utazásszervezők, a fővállalkozók, az alvállalkozók és a járművezető munkaközvetítők kötelesek biztosítani, hogy a szerződésben megállapodott szállítási időbeosztás ezen rendeletnek megfelel.
(5) A 2002/15/EK irányelv 9. cikkének b) pontja értelmében a fuvarozó vállalkozások kötelesek nyilvántartást vezetni a járművezető munkaidejéről. Ebben az összefüggésben megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a teljes munkaidőt a járművezető több munkáltatónál történő foglalkoztatása, illetve határozott idejű rendelkezésre állása esetén is meg lehessen állapítani.
|
(6) |
|
IV. FEJEZET
Eltérések
11. cikk
A már hatályos kollektív szerződések, illetve a szociális partnerek közötti egyéb megállapodások alkalmazásának sérelme nélkül a tagállamok a 6-9. cikkben meghatározottaknál hosszabb minimum megszakításokat és pihenőidőt, vagy rövidebb maximális vezetési időt írhatnak elő a kizárólag a saját területükön folytatott közúti szállítási munkák esetében. Ezen rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell a nemzetközi szállítási tevékenységben részt vevő járművezetőkre.
12. cikk
Amennyiben az a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyet érhessen el, a járművezető a személyek, a jármű vagy a jármű rakományának biztonsága miatt a szükséges mértékben eltérhet a 6-9. cikktől. A járművezetőnek a menetíró készülék adatrögzítő lapján vagy a menetíróról kinyomtatott lapon, vagy a munkalapon kézi bejegyzéssel meg kell jelölnie az ilyen jellegű eltérések okát, legkésőbb egy megfelelő megállóhelyre érkezéskor.
13. cikk
(1) Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, a tagállamok az 5-9. cikkel kapcsolatban a saját területükön vagy egy másik tagállam területén a kérdéses tagállam hozzájárulásával eltérést állapíthatnak meg a következő járművekkel történő szállítás esetében:
|
a) |
a hatóságok tulajdonában lévő vagy járművezető nélkül bérelt járművei, melyek közúti szállítást végeznek és nem állnak versenyben magán szállítási vállalkozásokkal; |
|
b) |
a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő vállalkozások által járművezető nélkül használt vagy bérelt járművek saját tevékenységi körükkel kapcsolatos áruszállítás esetén a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül; |
|
c) |
mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységre használt mezőgazdasági vontatók és erdészeti vontatók a jármű-tulajdonos, azt bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül; |
|
d) |
A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 2. cikkének 13. pontja szerinti egyetemes szolgáltatók által használt járművek az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításra, vagy a vezető által munkája során használt anyag illetve felszerelés szállítására. Ezeket a járműveket csak a vállalkozás telephelyétől számított 50 km sugarú körben szabad használni, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége. A tagállamok egyedi feltételek mellett állapíthatnak meg ilyen eltéréseket; |
|
e) |
kizárólagosan az ország területéhez gépjármű-használat számára nyitott híddal, gázlóval vagy alagúttal nem kapcsolódó, 2300 négyzetkilométer alapterület alatti szigeteken használt járművek; |
|
f) |
a vállalkozás telephelyétől számított 50 km sugarú körben áruszállításra használt járművek, melyeket természetes vagy cseppfolyósított gáz vagy elektromosság hajt, és amelynek megengedett legnagyobb össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival együtt nem haladja meg a 7,5 tonnát; |
|
g) |
autóvezetői engedély vagy pályaalkalmassági vizsga megszerzése céljából autóvezetés-oktatásra és vizsgáztatásra használt járművek, feltéve, hogy azokat nem használják kereskedelmi áru-, vagy személyszállításra; |
|
h) |
10 és 17 közötti ülőhellyel rendelkező gépjárművek, melyeket kizárólag nem-kereskedelmi célú személyszállításra használnak ; |
|
i) |
olyan különlegesen kialakított járművek, amelyek elsődleges célja álló helyzetben oktatási segédeszközként való használat, |
|
j) |
a gazdaságokból tej begyűjtésére és a tejkonténereknek illetve állateledel céljára készült tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt járművek; |
|
k) |
pénz és/vagy értékek szállítására kialakított járművek; |
|
l) |
nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladék vagy állati tetem szállítására szolgáló járművek; |
|
m) |
kizárólag olyan csomópont jellegű helyeken, mint kikötőkben, kombinált árufuvarozási terminálokon és vasútállomásokon használt járművek. |
|
n) |
az élőállatoknak a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi vágóhídra történő szállításához használt járművek. |
(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megállapított eltérésekről, a Bizottság pedig tájékoztatja erről a tagállamokat.
(3) Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, és megfelelő védelem áll a járművezetők rendelkezésére, a tagállamok a következő esetekben a Bizottság jóváhagyását követően saját területükön kisebb eltéréseket állapíthatnak meg ezen rendelettől az olyan járművek esetében, amelyek használatára 5 fő/km2 alatti népsűrűségű, előre meghatározott területeken kerül sor:
|
— |
hatóságilag jóváhagyott menetrenddel rendelkező, menetrend szerinti belföldi személyszállítási szolgáltatás esetén (amelyekre vonatkozóan kizárólag a megszakításokkal kapcsolatos eltérések engedhetők meg), és |
|
— |
olyan saját részre, bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett belföldi szállítási műveletek esetén, amelyeknek nincs kihatása az egységes piacra és bizonyos ipari szektorok fenntartásához szükségesek az adott területen, és ahol ezen rendelet eltérést engedő előírásai legfeljebb 100 km sugarú kört írnak elő. |
Az ezen eltérés körébe tartozó közúti szállítás magában foglalhat egy négyzetkilométerenként 5, vagy annál több személy által lakott területre történő utat az utazás befejezése vagy megkezdése céljából. Az ilyen intézkedéseknek természetüket és terjedelmüket tekintve arányosnak kell lenniük.
14. cikk
(1) Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, a tagállamok a Bizottság jóváhagyását követően kivételes körülmények között folytatott szállítási tevékenységek esetére eltérést állapíthatnak meg a 6-9. cikk alkalmazása alól.
(2) Sürgős esetekben a tagállamok átmeneti eltérést állapíthathak meg adhatnak legfeljebb 30 napos időszakra, amelyről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
(3) A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az e cikk értelemében megállapított bármely eltérésről.
15. cikk
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 3. cikk a) pontjában szereplő járművek vezetőire a nemzeti szabályozás vonatkozzon, mely megfelelő védelmet nyújt a megengedett vezetési idők és megszakítások, illetve a kötelező pihenőidők tekintetében.
V. FEJEZET
Ellenőrzési eljárások és szankciók
16. cikk
(1) A tagállamokban végrehajtandó ellenőrzések minimális számát 2007. január 1-jétől a munkanapok legalább 2%-ában, 2009. január 1-jétől 3%-ában, 2011. január 1-jétől pedig 4%-ában állapítják meg. Az utolsó fázis csak akkor lép hatályba, ha a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ellenőrzött járműveknek átlagosan több mint 90%-a fel van szerelve digitális menetíró készülékkel.
(2) Ha a gépjárművet nem szerelték fel menetíró készülékkel a 3821/85/EGK rendeletnek megfelelően, e cikk (3) és (4) bekezdése vonatkozik a:
|
a) |
menetrend szerinti országos személyszállítási szolgáltatásokra, és |
|
b) |
azon menetrend szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatásokra, melyek útvonalának végállomásai légvonalban legfeljebb 50 km távolságra van valamely két tagállam között húzódó határtól és az útvonal teljes hossza nem haladja meg a 100 km-t. |
(3) A szállítási vállalkozásnak olyan szolgáltatási menetrendet és munkabeosztást kell készítenie, amely minden egyes járművezetőre vonatkozóan megjelöli a nevet, az állomáshelyet és az előzetes munkabeosztást a különböző vezetési időszakokra, egyéb munkákra, megszakításokra és rendelkezésre állásra vonatkozóan.
Minden, a (2) bekezdésben említett szolgáltatásra beosztott járművezető köteles magával hordani egy kivonatot a munkabeosztásból és a szolgáltatási menetrendből.
(4) A munkabeosztás(t):
|
a) |
legalább a megelőző 28 napos időszakra vonatkozóan tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározott adatokat; ezeket az adatokat rendszeres időközönként, legalább havonta frissíteni kell; |
|
b) |
alá kell írnia a szállítási vállalkozás vezetőjének vagy a képviseletére felhatalmazott személynek; |
|
c) |
a szállítási vállalkozásnak meg kell tartania a munkabeosztás által lefedett időszak lejártát követő egy évig. A szállítási vállalkozás az érintett járművezetők kérésére a járművezetők részére kivonatot ad a munkabeosztásból; |
|
d) |
be kell mutatni, és át kell adni a felhatalmazott ellenőrzést végző személykérésére. |
17. cikk
(1) Azok a tagállamok, amelyek a 93/173/EGK határozatban (11) szereplő szabvány űrlapot használják, a szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátják annak érdekében, hogy az két évente jelentést készíthessen ezen rendelet és a 3821/85/EGK rendelet alkalmazásáról és a kérdéses területeken elért fejlődésről.
(2) Ennek az információnak legkésőbb az érintett két éves időszakot követő év szeptember 30-ig el kell jutnia a Bizottsághoz.
(3) Ennek a jelentésnek meg kell állapítania, hogy milyen hasznát vették a 3. és a 13. cikkben foglalt kivételeknek. Ha szükséges a Bizottság ezt követően lead egy javaslatot ezen előírások módosításáról.
(4) A Bizottság a jelentést az érintett két éves időszak végétől számított 13 hónapon belül eljuttatja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
18. cikk
A tagállamok az ezen rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket fogadnak el.
19. cikk
(1) A tagállamoknak, a Bizottság javaslatára , az ezen rendelettel és a 3821/85/EGK rendelettel kapcsolatos jogsértések általános körére vonatkozó szabályokat kell lefektetniük, súlyosságukhoz mérten kategóriákra bontva. A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ilyen jogsértések szankcióit és meg kell tenniük minden olyan intézkedést, mely azok végrehajtásához szükséges. Az említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak, visszatartó erejűeknek és diszkriminációmenteseknek kell lenniük. E rendelet és a 3821/85/EGK rendelet semmilyen megszegése nem vonhat maga után több, mint egy szankciót vagy eljárást. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot ezekről az intézkedésekről és a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb a 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontig. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a tagállamokat.
(2) A tagállamok lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy azok büntetésekkel sújtsanak egy vállalkozást és/vagy a járművezetőt e rendelet saját területükön észlelt olyan megszegéséért, amely miatt korábban nem szabtak ki büntetést, abban az esetben is ha a jogsértést egy másik tagállam vagy egy harmadik ország területén követték el.
Kivételes esetben, olyan jogsértés észlelése esetén:
|
— |
melyet nem az érintett tagállam területén követtek el, és |
|
— |
melyet olyan vállalkozás követett el, melynek székhelye, illetve olyan járművezető követett el, aki esetében a szolgálatteljesítés helye egy másik tagállamban, illetve egy harmadik országban található: |
az illető tagállamok2009. január 1-jéig büntetés kiszabása helyett jelenthetik a jogsértés tényét az abban a tagállamban vagy harmadik országban működő illetékes hatóságnak, ahol a vállalkozások székhelye, illetve a járművezető szolgálatteljesítésének helye található.
(3) Ha egy tagállam eljárást kezdeményez vagy szankciókat alkalmaz egy adott jogsértés miatt, a járművezető számára megfelelő írásos bizonyítékot kell szolgáltatnia erről.
(4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy arányos, adott esetben pénzügyi büntetéseket is tartalmazó szankciórendszer működjön e rendelet vagy a 3821/85/EGK rendelet a vállalkozások vagy az ahhoz kapcsolódó exportőrök, szállítmányozók, utazásszervezők, fővállalkozók, alvállalkozók és járművezető munkaközvetítők általi megszegése esetén.
20. cikk
(1) A járművezetőnek meg kell tartania minden bizonyítékot, melyet egy tagállamtól a kiszabott büntetésekkel vagy az eljárás indításával kapcsolatosan kapott addig, amíg a rendelet ugyanazon megsértése nem vezethet második eljáráshoz vagy szankcióhoz a rendelet előírásai szerint.
(2) A járművezetőnek kérésre át kell adnia az (1) bekezdésben említett bizonyítékot.
(3) Az olyan járművezetőnek, aki egynél több szállítási vállalkozásnak dolgozik, vagy egynél több vállalkozás alkalmazásában van, megfelelő információt kell nyújtania minden vállalkozás számára ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a II. fejezetben szereplő előírásoknak.
21. cikk
A tagállamok által alkalmazott szankcióknak magukban kell foglalniuk a jármű átmeneti mozdíthatatlanná tételét, olyan időtartamra, mely a törvénysértés okának megszüntetéséhez szükséges. A tagállam kötelezheti a vezetőt arra, hogy egy napi pihenőidőt tartson. A tagállamok be is vonhatják, felfüggeszthetik vagy korlátozhatják a vállalkozás engedélyét, ha a vállalkozás az adott tagországban került bejegyzésre, vagy bevonhatják, felfüggeszthetik vagy korlátozhatják a vezetői engedély érvényességét. A 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott bizottság olyan iránymutatásokat dolgoz ki, melyek ezen cikk előírásainak összehangolt alkalmazását segítik elő.
22. cikk
(1) A tagállamok segítik egymást ezen rendelet alkalmazásában és annak ellenőrzésében.
(2) A tagállamok illetékes hatóságai rendszeresen kicserélik egymással az összes rendelkezésre álló információt az alábbiakról:
|
a) |
a II. fejezetben megadott szabályoknak a területükön lakóhellyel nem rendelkező általi megsértése, és az ezekkel kapcsolatosan elrendelt szankciók; |
|
b) |
a tagállamok által a területükön lakóhellyel rendelkező személyek más tagországban elkövetett törvénysértései esetére elrendelt szankciók. |
(3) A tagállamok rendszeresen információt küldenek a Bizottság számára e rendelet előírásainak az adott országban érvényes alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatosan, aminek köszönhetően ez az információ elektronikus úton elérhetővé válik a többi tagország számára is.
(4) A Bizottság támogatja a tagállamok közötti párbeszédet a rendelet tagállami értelmezéséről és alkalmazásáról. ... (12) a Bizottság javaslatot terjeszt elő az egységes értelmezési és alkalmazási szabályokról a tagállami ellenőrzési hatóságok számára.
23. cikk
A Közösség tárgyalásokat kezdeményez harmadik országokkal, amennyiben ez a rendelet végrehajtása érdekében szükséges.
24. cikk
(1) A Bizottságot a 3821/85/EGK rendelet 18 cikke (1) bekezdésében említett bizottság segíti.
(2) Ahol hivatkozás szerepel erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 3. cikkében lefektetett tanácsadási eljárást kell alkalmazni annak 7. és 8. cikke értelmében.
(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.
25. cikk
(1) Egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság:
|
a) |
megvizsgálja az olyan eseteket, amikor a rendelet bármely előírásának alkalmazása és végrehajtatása terén különbségek tapasztalhatók, különösen a vezetési idők, a megszakítások és a pihenőidők terén; |
|
b) |
tisztázza az ezen rendelet előírásaival kapcsolatos nézeteltéréseket, tekintettel a közös megközelítés elősegítésére. |
(2) Az (1) bekezdésben említett sajátos esetekben a Bizottság határoz a javasolt megközelítésre vonatkozóan a 24. cikk (2) bekezdésében szereplő bizottsági eljárásnak megfelelően. A Bizottság tájékoztatja döntéséről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat.
VI. FEJEZET
Záró rendelkezések
26. cikk
A 3821/85/EGK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: „2. cikk E rendelet céljából a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, valamint a 3821/85/EGK és a 2135/98/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló ...-i .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók. (13) HL L ...”" |
|
2. |
A 3. cikk (1), (2), és (3) bekezdése a következőképpen módosul: „(1) Menetíró berendezést kell beszerelni és használni a tagállamokban nyilvántartott olyan járművekben, melyeket közúti áru- vagy személyszállításra alkalmaznak, kivéve a ...2005/EK rendelet 3. és 16. cikke (2) bekezdésében meghatározott járművek; azon járművek, melyek mentességet kaptak a Tanács 3820/85/EGK rendelete alkalmazási hatálya alól, de nem mentesülnek a ...2005/EK rendelet előírásai alól, 2007. december 31.-ig meg kell felelniük e rendeletnek. (2) A tagállamok mentesíthetik a ...2005/EK rendelet 13. cikke (1) és (3) bekezdésében említett járműveket e rendelet (....) alkalmazása alól. (3) A tagállamok a Bizottság általi felhatalmazást követően mentesíthetnek a ...2005/EK rendelet 14. cikkében meghatározott szállítási célokra használt járműveket e rendelet hatálya alól.” |
|
3. |
A 14. cikk (2) bekezdés a következőképpen módosul: „2. A vállalkozás 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően köteles időrendi sorrendben és olvasható formában, használatukat követően legalább egy évig megtartani a adatrögzítő lapokat és amennyiben készültek, a nyomtatott lapokat is és másolatokat kell adnia az érintett járművezetőknek azok kérésére. A vállalkozás a vezetői kártyákról letöltött adatokból is másolatokat illetve nyomtatott példányt ad az érintett járművezetőknek azok kérésére. Az adatrögzítő lapokat, kinyomtatott lapokat és a letöltött adatokat be kell mutatni vagy át kell adni az arra jogosult ellenőrzést végző személykérésére.” |
|
4. |
A 15. cikk a következőképpen módosul
|
27. cikk
A 2135/98/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
(1) |
A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
|
|
(2) |
A 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy képesek legyenek vezetői kártyákat kiadni legkésőbb ... (15) (15) két hónappal a [a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, valamint a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról] szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépése után. ”" |
28. cikk
A 3820/85/EGK rendelet hatályát veszti.
Mindazonáltal az 5. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése továbbra is hatályban marad a 2003/59/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontokig.
29. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napjától számított egy év múlva lép hatályba, a 10. cikk (6) bekezdése, a 26. cikk (3) és (4) bekezdése és a 27. cikk kivételével, mely a kihirdetést követő huszadik naptól lép hatályba.
Ezt a rendeletet ... (16)-tól/-től kell alkalmazni.
E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt, ...
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 221., 2002.9.17., 19. o.
(2) Az Európai Parlament 2003. január 14-i álláspontja (HL C 38 E, 2004.2.12., 152. o.), a Tanács 2004. december 9-i (HL C 63. E, 2005.3.15., 11. o.) közös álláspontja és az Európai Parlament 2005. április 13-i álláspontja.
(3) HL L 370., 1985.12.31., 1. o. A legutóbb a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.) módosított rendelet.
(4) HL L 80., 2002.3.23., 35. o.
(5) HL L 370., 1985.12.31., 8. o. A legutóbb a 432/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 71., 2004.3.10., 3. o.) módosított rendelet.
(6) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 15-i 2003/59/EK irányelve egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, továbbá a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 76/914/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.). A 2004/66/EK tanácsi irányelvvel módosított irányelv (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
(8) A Tanács 88/599/EGK 1988. november 23-i irányelve a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendelet és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó egységes ellenőrzési eljárásról (HL L 325., 1988.11.29., 55. o.).
(9) HL L 74., 1992.3.20., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.
(10) HL L 15., 1998.1.21., 14. o. Legutóbb a 1882/2003/EK (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) rendelettel módosított irányelv.
(11) A Bizottság 1993. február 22-i 93/173/EGK határozata a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK tanácsi rendelet 16. cikkében előírt formanyomtatvány kidolgozásáról (HL L 72., 1993.3.25., 33. o.).
(12) A jelen rendelet hatályba lépése után két évvel.
(16) három hónappal a Hivatalos Lapban való kihirdetésének időpontját követően.
P6_TA(2005)0123
Energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezése ***II
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (11414/1/2004 — C6-0246/2004 — 2003/0172(COD))
(Együttdöntési eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11414/1/2004 — C6-0246/2004) (1), |
|
— |
tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatról (COM(2003)0453) (2) az első olvasat során elfogadott álláspontjára (3), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0057/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a módosított közös álláspontot; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) HL C 38. E, 2005.2.15., 45. o.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(3) Elfogadott szövegek, 2004. április 20., P5_TA(2004)0302.
P6_TC2-COD(2003)0172
Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2005. április 13-án került elfogadásra az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2005/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
|
(1) |
A tagállamoknak az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezései közötti eltérések akadályozhatják a kereskedelmet és torzíthatják a Közösségen belüli versenyt, ezáltal közvetlen hatással lehetnek a belső piac létrehozására és működésére. A nemzeti jogszabályok összehangolása az egyetlen eszköz a kereskedelmi akadályok kialakulása és a tisztességtelen verseny megelőzésére. |
|
(2) |
Az energiafelhasználó termékekre esik a Közösség természeti erőforrás- és energiafogyasztásának nagy része. Ezen kívül számos egyéb fontos hatást gyakorolnak a környezetre. A közösségi piacon rendelkezésre álló termékcsoportok túlnyomó többségének rendkívül eltérő környezeti hatása van, még hasonló működési teljesítmény esetén is. A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni kell e termékek összesített környezeti hatásának folyamatos javítását, különösen a káros környezeti hatások fő forrásainak azonosításával, a környezetszennyezés továbbterjedésének elkerülésével, ha ez nem jár túlzott költségekkel. |
|
(3) |
A termékek környezetbarát tervezése az integrált termékpolitikára vonatkozó közösségi stratégia kulcskérdése. A termékek környezetvédelmi teljesítményének optimalizálását, ugyanakkor funkcionális minőségük megtartását is célzó, megelőzésre irányuló megközelítés valóban új lehetőségekkel szolgál mind a gyártók és a fogyasztók, mind a társadalom egésze számára. |
|
(4) |
Az energiahatékonyság javítása, melynek egyik lehetséges módja a villamos energia hatékonyabb végfelhasználása, jelentős hozzájárulást nyújt az üvegházhatást okozó gázkibocsátásra vonatkozó közösségi célok eléréséhez. A villamos energia iránti igény a leggyorsabban növekvő energia-végfelhasználási fajta, és az e folyamatot ellensúlyozó politikai fellépés hiányában az előrejelzések szerint tovább fog növekedni az elkövetkezendő 20-30 évben. Az energiafogyasztásnak a Bizottság Európai Éghajlatváltozási Programjában javasolt jelentős csökkentése lehetséges. Az éghajlatváltozás a 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (3)megállapított hatodik közösségi környezetvédelmi akcióprogram egyik prioritása. Az energiamegtakarítás az ellátásbiztonság növelésének és a behozataltól való függőség csökkentésének a leginkább költséghatékony módszere. Ezért a keresleti oldalra vonatkozó jelentős intézkedéseket és célokat kell elfogadni. |
|
(5) |
Már az energiafelhasználó termékek tervezési szakaszában intézkedéseket kell hozni, mivel úgy tűnik, hogy ez a meghatározó szakasz a termék életciklusa alatt okozott környezetszennyezés szempontjából, és a legtöbb költség itt keletkezik. |
|
(6) |
A környezetbarát közösségi tervezési követelményeknek az energiafelhasználó termékekre történő alkalmazása érdekében összefüggő keretet kell kialakítani, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő termékek szabad mozgásának biztosítása, és a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében. Ezeknek a közösségi előírásoknak tiszteletben kell tartaniuk a tisztességes verseny és a nemzetközi kereskedelem alapelveit. |
|
(7) |
A környezetbarát tervezési követelményeket a hatodik környezetvédelmi akcióprogram céljainak és prioritásainak szem előtt tartásával kell megállapítani, adott esetben e program erre vonatkozó tematikus stratégiájának megfelelő céljait is beleértve. |
|
(8) |
Ez az irányelv az energiafelhasználó termékek lehetséges környezeti hatásainak csökkentése révén a magas szintű környezetvédelem megvalósítását tűzi ki célul, mely végső soron a fogyasztók és más végfelhasználók érdekeit szolgálja. A fenntartható fejlődés szükségessé teszi a tervezett intézkedések egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihatásainak megfelelő figyelembevételét. A termékek hatékonyabb energiafelhasználása hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez, amely az ésszerű gazdasági tevékenység és a fenntartható fejlődés előfeltétele. |
|
(9) |
Ha a végrehajtási intézkedés elfogadását követően egy tagállam szükségesnek tartja fenntartani nemzeti rendelkezéseit a környezetvédelemmel kapcsolatos jelentős szükségletek alapján, vagy újakat kíván bevezetni az adott tagállamban létező, alkalmazandó végrehajtási intézkedés elfogadását követően felmerülő környezetvédelmi probléma kezelése érdekében végzett tudományos kutatás eredményei alapján, megteheti ezt a Szerződés 95. cikke (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt feltételek szerint, amelyek a Bizottság előzetes értesítéséről és jóváhagyásáról rendelkeznek. |
|
(10) |
A tervezés tökéletesítéséből származó legnagyobb környezetvédelmi haszon eléréséhez tájékoztatni kell a fogyasztókat az energiafelhasználó termékek teljesítményéről és környezetvédelmi tulajdonságairól, és tanácsokkal kell őket ellátni arra vonatkozóan, hogyan lehet a terméket környezetbarát módon használni. |
|
(11) |
A hatodik környezetvédelmi akcióprogram legfontosabb és leginkább innovatív elemének, az integrált termékpolitikáról szóló zöld könyvnek megközelítésének célja a termékek környezeti hatásainak teljes életciklusuk alatt való csökkentése. A környezetvédelmi javulást költséghatékony módon lehet elősegíteni, ha a termék környezeti hatásait már a tervezés szakaszában a teljes életciklus tekintetében figyelembe veszik. Elegendő rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy ezt a tényezőt már a termék tervezésekor figyelembe lehessen venni az egyéb műszaki, funkcionális és gazdasági megfontolásokkal együtt. |
|
(12) |
Bár kívánatos a környezetvédelmi teljesítmény átfogó megközelítése, a munkaterv elfogadásáig elsődleges környezetvédelmi célnak az üvegházhatást okozó gázok csökkentését kell tekinteni az energiafelhasználás hatásfokának növelése révén. |
|
(13) |
Szükséges és indokolt lehet egyes termékekre, vagy ezek környezetvédelmi teljesítményére vonatkozóan külön számszerűsített környezetbarát tervezési követelményeket előírni, hogy környezeti hatásuk a lehető legkisebb legyen. Tekintettel az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) Kiotói Jegyzőkönyve keretében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez való hozzájárulás sürgősségére, és az ebben az irányelvben szorgalmazott integrált megközelítés sérelme nélkül, bizonyos elsőbbséget kell adni azoknak az intézkedéseknek, amelyek nagy valószínűséggel és alacsony költségkihatással csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az ilyen intézkedések is hozzájárulhatnak a természeti erőforrások fenntartható felhasználásához, és jelentős hozzájárulást nyújtanak a fenntartható termelés és fogyasztás tízéves keretprogramjához, amelyet a fenntartható fejlődésről szóló, 2002. szeptemberi johannesburgi világ-csúcstalálkozón fogadtak el. |
|
(14) |
Általános alapelvként, az energiafelhasználó terméket készenléti és kikapcsolt állapoti energiafogyasztását a rendeltetésszerű működésükhöz szükséges minimumra kell csökkenteni. |
|
(15) |
Míg a piacon, így a nemzetközi piacon is elérhető, legjobb teljesítményt nyújtó termékeket vagy technológiákat referenciának kell tekinteni, a környezetbarát tervezési követelményszintet műszaki, gazdasági és környezetvédelmi elemzések alapján kell meghatározni. A követelményszint meghatározási módszerének rugalmassága tovább gyorsíthatja a környezetvédelmi teljesítmény növelését. Az érdekelt felekkel az elemzés során konzultációt kell folytatni, és aktív együttműködésükre van szükség. A kötelező erejű rendelkezések megállapításához az érdekelt felekkel megfelelő konzultációt kell folytatni. Az ilyen konzultáció során az intézkedések fokozatos bevezetésének vagy átmeneti intézkedések meghozatalának szükségességére derülhet fény. A közbenső célok megállapítása növeli a politika előreláthatóságát, lehetővé teszi a termékfejlesztési ciklushoz való alkalmazkodást, és megkönnyíti az érdekelt felek számára a hosszú távú tervezést. |
|
(16) |
Előnyben kell részesíteni az olyan alternatív fellépéseket, mint az ipar önszabályozása, ha ezzel gyorsabban vagy költséghatékonyabb módon lehet elérni a politikai célokat, mint kötelező erejű rendelkezésekkel. A jogi szabályozásra akkor van szükség, ha a piaci erők nem a kívánt irányba, vagy nem elfogadható gyorsasággal fejlődnek. |
|
(17) |
Az önszabályozás, ide értve az egyoldalú kötelezettségvállalásként felajánlott önkéntes ipari vállalásokat, a gyors és költséghatékony végrehajtásnak köszönhetően gyors fejlődéshez vezethet, továbbá lehetővé teszi mind a technológiai lehetőségekhez, mind a piac érzékenységéhez való rugalmas és megfelelő alkalmazkodást. |
|
(18) |
A végrehajtási intézkedések alternatíváiként bemutatott önkéntes megállapodások és egyéb önszabályozó intézkedések értékeléséhez legalább az alábbi kérdésekre vonatkozó információknak rendelkezésre kell állniuk: a részvétel nyitottsága, a hozzáadott érték, a reprezentatív jelleg, a számszerűsített és fokozatok szerint felállított célok, a civil társadalom részvétele, ellenőrzés és jelentések, az önszabályozó kezdeményezések működtetésének költséghatékonysága, fenntarthatóság. |
|
(19) |
A Bizottság „A közösségi szintű környezetvédelmi megállapodásokról a szabályozási környezet egyszerűsítésének és javításának akcióterve keretében” című közleményének 6. fejezete hasznos útmutatásul szolgál az ipar önszabályozásának értékeléséhez ennek az irányelvnek a tekintetében. |
|
(20) |
Ez az irányelv a környezetbarát tervezés bevezetését a kis- és középvállalkozások (KKV-k) és a mikrovállalkozások szintjén is ösztönözni kívánja. Ezt az érintett termékek fenntarthatóságáról szóló, széles körben és könnyen hozzáférhető információval lehet elősegíteni. |
|
(21) |
Az irányelv végrehajtási intézkedéseiben meghatározott, a környezetbarát tervezési követelményeknek megfelelő energiafelhasználó termékeket „CE” jelöléssel és megfelelő adatokkal kell ellátni, a belső piacon való szabad forgalomba hozataluk érdekében. A végrehajtási intézkedések következetes végrehajtása szükséges a szabályozott energiafelhasználó termékek környezetvédelmi hatásainak csökkentése és a tisztességes piaci verseny biztosítása érdekében. |
|
(22) |
A végrehajtási intézkedések és a munkaterv előkészítése során a Bizottság konzultációt folytat a tagállamok képviselőivel, továbbá az adott termékcsoportban érdekelt, például ipari felekkel, ideértve a KKV-kat és a kézműipart, szakszervezeteket, kereskedőket, kiskereskedőket, importőröket, környezetvédő csoportokat és fogyasztói szervezeteket. |
|
(23) |
A végrehajtási intézkedések előkészítése során a Bizottság - a tagállamokban meglévő és indokoltnak tartott védelmi szintek csökkentése nélkül - megfelelő mértékben figyelembe veszi a hatályos nemzeti környezetvédelmi jogszabályokat is, különösen a mérgező anyagokról szóló jogszabályokat, melyeket a tagállamok szerint továbbra is fenn kellene tartani. |
|
(24) |
Továbbá tekintetbe kell venni a műszaki harmonizációs irányelvekben felhasználásra szánt modulokat és szabályokat, amelyeket a megfelelőség-értékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól, és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozat (4) állapított meg. |
|
(25) |
A piacfelügyelet javítása érdekében a felügyeleti hatóságok információcserét folytatnak az irányelv keretében tervezett intézkedésekről. Az ilyen együttműködésnek a lehető legnagyobb mértékben támaszkodnia kell az elektronikus távközlési eszközökre és a vonatkozó közösségi programokra. Meg kell könnyíteni a környezetvédelmi életciklus alatti teljesítményről és a tervezési megoldások eredményeiről szóló információcserét. A gyártók környezetbarát tervezési erőfeszítéseivel nyert tudásanyag összegyűjtése és terjesztése az irányelv egyik legnagyobb haszna. |
|
(26) |
Az illetékes szerv általában olyan köz- vagy magánszerv, amelyet hatóság nevez ki, és amely garantálja az elfogulatlanságot és a technikai szakismertek meglétét annak vizsgálata során, hogy a termék megfelel-e az alkalmazandó végrehajtási intézkedéseknek. |
|
(27) |
Figyelembe véve a meg nem felelés elkerülésének jelentőségét, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy rendelkezésre álljanak a hatékony piacmegfigyeléshez szükséges eszközök. |
|
(28) |
A KKV-k körében végzett környezetbarát tervezési képzés és tájékoztatás tekintetében helyénvaló lehet a kísérő tevékenységek számításba vétele is. |
|
(29) |
A belső piac működése érdekében közösségi szinten harmonizált szabványokra van szükség. Ha egy ilyen szabványra való hivatkozást már közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az annak való megfelelés esetén vélelmezni lehet az ennek az irányelvnek az alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményeknek való megfelelést, azonban a megfelelőséget más módon is lehet igazolni. |
|
(30) |
A harmonizált szabványok egyik fő szerepe, hogy segítse a gyártókat az ennek az irányelvnek az alapján elfogadott végrehajtási intézkedések alkalmazása tekintetében. Az ilyen szabványok alapvetők a mérési és vizsgálati módszerek kidolgozása szempontjából. Az általános környezetbarát tervezési követelményeket tartalmazó harmonizált szabványoknak jelentősen hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a gyártók termékeik ökológiai profilját az alkalmazandó végrehajtási intézkedések követelményeivel összhangban alakíthassák ki. Ezeknek a szabványoknak világosan meg kell határozniuk a viszonyt a mindenkori szabványelőírások és az általuk meghatározott követelmények között. A harmonizált szabványoknak nem lehet az a célja, hogy korlátokat állapítsanak meg a környezetvédelmi jellemzők vonatkozásában. |
|
(31) |
Az ebben az irányelvben használt fogalommeghatározásokat illetően kívánatos a vonatkozó nemzetközi szabványokra, így az ISO 14040-re való hivatkozás. |
|
(32) |
Ez az irányelv összhangban áll a műszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban (5) megfogalmazott új megközelítés végrehajtására, valamint a harmonizált európai szabványokra történő hivatkozásokra vonatkozó egyes elvekkel. A Tanács a szabványosítás szerepéről Európában című, 1999. október 28-i állásfoglalásában (6) javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja meg, miként lehet az új megközelítés elvét kiterjeszteni a jobb és egyszerűbb jogszabályalkotás által még nem szabályozott területekre. |
|
(33) |
Ez az irányelv kiegészíti a meglevő közösségi eszközöket, így a háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő feltüntetéséről szóló, 1992. szeptember 22-i 92/75/EGK tanácsi irányelvet (7) módosított irányelv., a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (8), az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2001. november 6-i 2422/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9), az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10) módosított irányelv., az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11) és az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelvet (12) módosított irányelv.. Ezen irányelv és a hatályos közösségi jogszabályok közötti összjáték hozzájárul a hatékonyság növeléséhez és a gyártók által alkalmazandó összefüggő követelményrendszer létrehozásához. |
|
(34) |
Mivel a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok követelményeiről szóló, 1992. május 21-i 92/42/EGK tanácsi irányelv (13) módosított irányelv., a háztartási elektromos hűtőszekrények, fagyasztók és ezek kombinációi energiahatékonysági követelményeiről szóló, 1996. szeptember 3-i 96/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) és a fénycsőelőtétekre vonatkozó energiahatékonysági követelményekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) már tartalmaz rendelkezéseket az energiahatékonysági követelmények felülvizsgálatára vonatkozóan, ezeket integrálni kell e rendelet keretei közé. |
|
(35) |
A 92/42/EGK irányelv a kazánok energiahatékonyságának értékelésére csillaggal történő megjelölésen alapuló rendszert írt elő. Mivel a tagállamok és az ipar egyetértettek abban, hogy a csillaggal történő megjelölés rendszere nem hozta meg a kívánt eredményt, a 92/42/EGK irányelvet módosítani kell, ezzel utat nyitva a hatékonyabb rendszerek előtt. |
|
(36) |
Az új vagy már meglévő, nem ipari célú épületek helyiségeinek fűtésére vagy melegvíz-ellátására szolgáló hőfejlesztő berendezések teljesítményéről, valamint az új, nem ipari célú épületek hő- és melegvízelosztó hálózatának szigeteléséről szóló, 1978. február 13-i 78/170/EGK tanács irányelvben (16) módosított irányelv. meghatározott követelmények meghaladottá váltak a 92/42/EGK irányelv, a gázüzemű berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1990. június 29-i 90/396/EGK tanácsi irányelv (17) módosított irányelv. és az épületek energiateljesítményéről szóló 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) rendelkezései következtében. A 78/170/EGK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni. |
|
(37) |
A háztartási készülékek zajkibocsátásáról szóló, 1986. december 1-jei 86/594/EGK tanácsi irányelv (19) módosított irányelv. meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen készülékek által kibocsátott zajról információ közlését követelhetik meg a tagállamok, és megállapítja a zajszint meghatározására szolgáló eljárást. Harmonizációs célokból a zajkibocsátást be kell illeszteni a környezetvédelmi teljesítmény integrált értékelésébe. Mivel ez az irányelv tartalmaz egy ilyen integrált megközelítést, a 86/594/EGK irányelvet hatályon kívül kell helyezni. |
|
(38) |
Ennek az irányelvnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni (20). |
|
(39) |
A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. |
|
(40) |
Emlékeztetni kell arra, hogy a jobb jogszabályalkotásról szóló intézményközi megállapodás (21) cikke kimondja, hogy „a Tanács ösztönözi a tagállamokat, hogy - a maguk számára és a Közösség érdekében - készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé”. |
|
(41) |
Mivel a tervezett intézkedés céljait, nevezetesen a belső piac működésének a termékek megfelelő szintű környezetvédelmi teljesítménye megkövetelésével történő biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ IRÁNYELVET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez az irányelv az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények kereteit állapítja meg azzal a céllal, hogy biztosítsa e termékek szabad mozgását a belső piacon.
(2) Ez az irányelv azon követelmények meghatározásáról rendelkezik, amelyeknek a végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó energiafelhasználó termékeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy forgalomba hozhatók, és/vagy használatba vehetők legyenek. Az irányelv az energiahatékonyság és a környezetvédelem szintjének növelésével hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, ugyanakkor növeli az energiaellátás biztonságát.
(3) Ez az irányelv nem alkalmazható a személy- és árufuvarozási eszközökre.
(4) Ez az irányelv és az ennek alapján elfogadott végrehajtási intézkedések nem sértik a hulladékgazdálkodásra vonatkozó közösségi jogszabályok, sem a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi jogszabályok rendelkezéseit, beleértve a fluorozott, üvegházhatást keltő gázokra vonatkozó közösségi jogszabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
|
1. |
„energiafelhasználó termék” az a termék, amelynek leadott teljesítménye a forgalomba hozatalt, és/vagy eredeti rendeltetése szerinti használatba vételét követő energiafelvételétől (villamos energia, fosszilis üzemanyagok és megújuló energiaforrások), vagy az ilyen energia fejlesztésére, továbbítására és mérésére szolgáló termékektől függ, beleértve azokat az energiafelvételtől függő és ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó energiafelhasználó termékekbe beépítendő alkatrészeket is, amelyet a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, és amelyek környezetvédelmi teljesítményét önállóan lehet értékelni; |
|
2. |
„alkatrészek és részegységek” azok az energiafelhasználó termékekbe beépítendő részek, amelyeket nem a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, és amelyeknek a környezetvédelmi teljesítményét nem lehet önállóan értékelni; |
|
3. |
„végrehajtási intézkedések” ennek az irányelvnek az alapján elfogadott intézkedések, amelyek meghatározott energiafelhasználó termékek vonatkozásában megállapítják a környezetbarát tervezési követelményeket és a környezetvédelmi jellemzőket; |
|
4. |
„forgalomba hozatal” az energiafelhasználó termékeknek a közösségi piacon első alkalommal történő megjelenése a Közösségen belüli forgalmazás vagy használat céljából, akár ellenszolgáltatás fejében, akár térítésmentesen, és az alkalmazott eladási technikáktól függetlenül; |
|
5. |
„használatba vétel” energiafelhasználó termékek első, közösségi végfelhasználó részéről történő rendeltetésszerű használatba vétele; |
|
6. |
„gyártó” bármely természetes, vagy jogi személy, aki ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó energiafelhasználó termékeket gyárt, és felelős azért, hogy az energiafelhasználó termék - saját neve, vagy védjegye alatt, vagy a gyártó saját használatára történő - forgalomba hozatalára és/vagy használatba vételére tekintettel megfeleljen ennek az irányelvnek. Az első mondatban meghatározott gyártó vagy a 8. pontban meghatározott importőr hiányában gyártónak kell tekinteni bármely természetes, vagy jogi személyt, aki az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó energiafelhasználó terméket forgalomba hoz és/vagy használatba vesz; |
|
7. |
„meghatalmazott képviselő” bármely természetes vagy jogi személy, aki a Közösségben székhellyel rendelkezik, és írásos meghatalmazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az ebben az irányelvben meghatározott valamennyi kötelezettséget és alaki követelményt, vagy azok egy részét; |
|
8. |
„importőr” a Közösségben székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy, aki üzleti tevékenysége során egy harmadik országból származó terméket a közösségi piacon forgalomba hoz; |
|
9. |
„anyagok” minden olyan anyag, amelyet a termék életciklusa alatt felhasználtak; |
|
10. |
„terméktervezés” azon eljárások sorozata, amelyekkel a termék jogi, műszaki, biztonsági, funkcionális, piaci vagy egyéb követelményeit az energiafelhasználó termékek műszaki adataivá alakítják át; |
|
11. |
„környezetvédelmi jellemző” az energiafelhasználó termékek eleme vagy funkciója, amely a termékek életciklusa alatt a környezettel kölcsönhatásba léphet; |
|
12. |
„környezeti hatás” a környezet bármilyen megváltoztatása, amely részben vagy egészben az energiafelhasználó termékek miatt, azok életciklusa alatt következett be; |
|
13. |
„életciklus” az energiafelhasználó termékek egymásra következő és egymással kapcsolatban levő szakaszai a nyersanyag felhasználásától a végső ártalmatlanításig; |
|
14. |
„újrafelhasználás” bármely olyan művelet, amely révén egy energiafelhasználó terméket, vagy alkatrészeit az első használatot követően az eredeti rendeltetésével azonos célra használják, beleértve a begyűjtő helyre, forgalmazóhoz, újrahasznosítóhoz, vagy gyártóhoz visszajutatott energiafelhasználó termékek folyamatos használatát, továbbá az energiafelhasználó termékek felújítást követő újra használatba vételét; |
|
15. |
„újrafeldolgozás” olyan termelési folyamat, amelynek során a hulladékot az eredeti célra, vagy más, az energia visszanyerésétől eltérő célra dolgozzák fel; |
|
16. |
„energia visszanyerés” a hulladék tüzelőanyagként, közvetlen égetéssel történő felhasználása energiafejlesztés céljából más hulladékkal együtt, vagy anélkül, de a fejlesztett hő visszanyerésével; |
|
17. |
„visszanyerés” bármilyen, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv (22); |
|
18. |
„hulladék” bármilyen anyag vagy tárgy, amely a 75/442/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott kategóriákba sorolható, amelyet selejteztek, vagy selejtezni szándékoznak, vagy azok selejtezése szükséges; |
|
19. |
„veszélyes hulladék” minden olyan hulladék, amely az 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv (23) módosított irányelv. 1. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozik; |
|
20. |
„ökológiai profil” az energiafelhasználó termékekre vonatkozó végrehajtási intézkedésekkel összhangban az a leírás, amely az energiafelhasználó termékekhez a teljes életciklusuk során kapcsolódó, a környezeti hatások szempontjából jelentős, és mérhető fizikai mennyiségekkel kifejezhető inputokat és outputokat (anyagokat, emissziót és hulladékot) tartalmazza; |
|
21. |
„környezetvédelmi teljesítmény” az energiafelhasználó termékek esetében a gyártónak az energiafelhasználó termékek környezetvédelmi jellemzői terén elért eredményei, melyet a műszaki dokumentációban foglalnak össze; |
|
22. |
„a környezetvédelmi teljesítmény növelése” az energiafelhasználó termékek környezetre gyakorolt hatását több generáción keresztül csökkentő eljárások, bár nem szükségszerűen a termék valamennyi környezetvédelmi jellemzőjére egyszerre kiterjedően; |
|
23. |
„környezetbarát tervezés” a környezetvédelmi szempontok integrálása a termék tervezésébe azzal a céllal, hogy növeljék az energiafelhasználó termékek környezetvédelmi teljesítményét azok egész életciklusára kiterjedően; |
|
24. |
„környezetbarát tervezési követelmény” az energiafelhasználó termékekkel kapcsolatos minden olyan követelmény, vagy az energiafelhasználó termékek terve, melynek célja a környezetvédelmi teljesítmény növelése, vagy bármely olyan információszolgáltatási követelmény, amely az energiafelhasználó termékek környezetvédelmi jellemzőivel kapcsolatos; |
|
25. |
„általános környezetbarát tervezési követelmény” bármely, az ökológiai profilra, mint egészre alapozott környezetbarát tervezési követelmény, egyes különös környezetvédelmi jellemzőkre vonatkozó meghatározott határértékek nélkül; |
|
26. |
„különös környezetbarát tervezési követelmény” számszerűsített és mérhető környezetbarát tervezési követelmény, mely az energiafelhasználó termékek egy különös környezetvédelmi jellemzőjére vonatkozik, például a használat közbeni energiafogyasztásra, és melyet az adott kimenő teljesítmény egységére számítottak ki; |
|
27. |
„harmonizált szabvány” egy elismert szabványügyi testület által a Bizottság megbízása alapján a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (24) -as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv. megállapított eljárásokkal összhangban az európai követelmény meghatározására elfogadott, kötelező erővel nem bíró műszaki feltételek. |
3. cikk
Forgalomba hozatal és/vagy használatba vétel
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó energiafelhasználó termékek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók és/vagy használatba vehetők, ha megfelelnek az említett intézkedéseknek és az 5. cikknek megfelelő CE-jelöléssel vannak ellátva.
(2) A tagállamok kijelölik a piacfelügyeletre illetékes hatóságot. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezek a hatóságok megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek, és azt felhasználják annak érdekében, hogy az ezen irányelv alapján őket megillető megfelelő intézkedéseket meg tudják hozni. A tagállamok meghatározzák az illetékes hatóság feladatait, hatáskörét és szervezeti formáját; az illetékes hatóságok jogosultak a következőkre:
|
i. |
a szükséges megfelelőségi vizsgálatoknak a megfelelő terjedelemben történő lebonyolítására, és a gyártónak, vagy meghatalmazott képviselőjének a nem megfelelő terméknek a piacról történő visszahívására való kötelezésére a 7. cikk értelmében, |
|
ii. |
a végrehajtási intézkedésekkel összhangban, az érintett felek részéről minden szükséges információ rendelkezésre bocsátása, |
|
iii. |
termékminta-vétel, és a termékminták megfelelőségi vizsgálata. |
(3) A tagállamok a piacfelügyelet eredményeiről tájékoztatják a Bizottságot, amennyiben szükséges, a Bizottság ezt az információt más tagállamoknak is átadhatja.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztóknak és más érdekelt feleknek módja legyen észrevételeket tenni az illetékes hatóságok számára a termék megfelelőségével kapcsolatban.
4. cikk
Az importőr felelőssége
Amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel a Közösség területén, és nincs meghatalmazott képviselő, az importőr köteles:
|
— |
biztosítani, hogy a forgalomba hozott vagy használatba vett energiafelhasználó termék megfeleljen ennek az irányelvnek és az alkalmazandó végrehajtási intézkedésnek, |
|
— |
rendelkezni a megfelelési nyilatkozattal és az elérhető műszaki dokumentációval. |
5. cikk
Jelölés és megfelelőségi nyilatkozat
(1) A végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó energiafelhasználó termékek forgalomba hozatala és/vagy használatba vétele előtt a termékeket CE-megfelelőségi jelöléssel kell ellátni, és megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani, amelyben a gyártó vagy meghatalmazott képviselője tanúsítja és kijelenti, hogy az energiafelhasználó termék megfelel az alkalmazandó végrehajtási intézkedés valamennyi vonatkozó rendelkezésének.
(2) A CE-megfelelőségi jelölés a „CE” kezdőbetűkből áll, a III. mellékletben szereplő mintának megfelelően.
(3) A megfelelőségi nyilatkozat a VI. mellékletben meghatározott adatokat, és a megfelelő végrehajtási intézkedésre való utalást tartalmazza.
(4) Tilos olyan jelzések feltüntetése az energiafelhasználó termékeken, amelyek félrevezethetik a felhasználókat a CE-megfelelőségi jelölés jelentését és formáját illetően.
(5) A tagállamok előírhatják, hogy az I. melléklet 2. részének értelmében nyújtott tájékoztatás a tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein szerepeljen, amennyiben az energiafelhasználó termék eljut a végfelhasználóhoz.
A tagállamok engedélyezhetik a tájékoztatásnak a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén történő feltüntetését.
Az első albekezdés alkalmazásában, a tagállamok különösen a következőket veszik figyelembe:
|
a) |
a tájékoztatás feltüntethető-e harmonizált szimbólumok vagy elismert kódok, vagy más intézkedések segítségével; |
|
b) |
az energiafelhasználó termékek feltételezhető felhasználóinak körét és a szolgáltatandó tájékoztatás jellegét. |
6. cikk
Szabad mozgás
(1) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, és nem akadályozhatják az energiafelhasználó termékek területükön történő forgalomba hozatalát és használatba vételét az I. melléklet 1. részében meghatározott, az alkalmazandó végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre történő hivatkozással abban az esetben, ha azok megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedés vonatkozó rendelkezéseinek, és az 5. cikknek megfelelően CE-jelöléssel vannak ellátva.
(2) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, és nem akadályozhatják az 5. cikknek megfelelően CE-jelöléssel ellátott energiafelhasználó termékek területükön történő forgalomba hozatalát és használatba vételét az I. melléklet 1. részében meghatározott, az alkalmazandó végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre történő hivatkozással abban az esetben, ha az alkalmazandó végrehajtási intézkedés értelmében nincs szükség környezetbarát tervezési követelményre.
(3) A tagállamok nem akadályozhatják meg olyan energiafelhasználó termékek bemutatását - szakmai vásárokon, kiállításokon, termékbemutatókon stb. -, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó végrehajtási intézkedés rendelkezéseinek abban az esetben, ha jól látható jelölés utal arra, hogy azokat nem hozzák forgalomba, nem veszik használatba addig, amíg az említett rendelkezéseknek való megfelelőségük nem biztosított.
7. cikk
Védzáradék
(1) Ha egy tagállam megállapítja, hogy egy, az 5. cikknek megfelelően CE-jelöléssel ellátott és rendeltetészszerűen használt energiafelhasználó termék nem felel meg az alkalmazandó végrehajtási intézkedés valamennyi rendelkezéseinek, a gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét kötelezi arra, hogy az energiafelhasználó terméket tegye az alkalmazandó végrehajtási intézkedés rendelkezéseinek és/vagy a CE-jelölésnek megfelelővé, és a tagállam által megállapított feltételek mellett szüntesse meg a jogsértést.
Ha elegendő bizonyíték van arra, hogy az energiafelhasználó termék nem felelne meg, a tagállamnak meg kell tennie szükséges intézkedéseket, amelyek a megfelelőség hiányának fokától függően akár a termék forgalomba hozatalának betiltását is jelenthetik mindaddig, amíg a megfelelőség meg nem valósul.
Ha a nem-megfelelőség továbbra is fennáll, a tagállam megtiltja vagy korlátozza az adott energiafelhasználó termék forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését vagy gondoskodik arról, hogy a terméket kivonják a piacról.
A forgalomba hozatal betiltásáról, illetve a forgalomból való kivonásról a Bizottságot és többi tagállamot azonnal tájékoztatni kell.
(2) A tagállam által az energiafelhasználó termék forgalomba hozatalát és/vagy használatba vételét tiltó vagy korlátozó, ezen irányelv alapján hozott határozatnak meg kell jelölnie az alapjául szolgáló indokokat.
A határozatról azonnal értesíteni kell az érintett felet, és egyidejűleg tájékoztatást kell nyújtani részére az adott tagállamban rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és ezek előterjesztésének határidejéről.
(3) A tagállam az (1) bekezdés alapján hozott határozatáról annak indokolásával haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, és közli, hogy a nem-megfelelőség oka:
|
a) |
az alkalmazandó végrehajtási intézkedés rendelkezéseinek be nem tartása; |
|
b) |
a 10. cikk (2) bekezdésben említett harmonizált szabványok helytelen alkalmazása; |
|
c) |
a 10. cikk (2) bekezdésben említett harmonizált szabványban előforduló hiányosság. |
(4) A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd az érintett felekkel, és műszaki véleményt kérhet független külső szakértőktől.
A konzultációt követően a Bizottság azonnal tájékoztatja véleményéről a kezdeményező tagállamot és a többi tagállamot.
Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozat megalapozatlan volt, erről azonnal tájékoztatja tagállamokat.
(5) Amennyiben az (1) bekezdésben említett határozat indoka a szabványokban előforduló hiányosság volt, a Bizottság azonnal megindítja a 10. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett eljárást. Egyidejűleg a Bizottság tájékoztatja a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot.
(6) A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges intézkedéseket az eljárás során keletkezett információk titkos jellegének megőrzésére, amennyiben ez indokolt.
(7) A tagállamok által e cikk alapján hozott határozatokat átlátható módon nyilvánosságra kell hozni.
(8) A Bizottságnak a határozatokról készített véleményét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
8. cikk
Megfelelőségértékelés
(1) A végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó energiafelhasználó termék forgalomba hozatala és/vagy használatba vétele előtt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője gondoskodik arról, hogy az energiafelhasználó termékek megfelelőség-értékelését az alkalmazandó végrehajtási intézkedés valamennyi vonatkozó követelményére tekintettel elvégezzék.
(2) A megfelelőség-értékelési eljárás a végrehajtási intézkedésben kerül meghatározásra, és a gyártóra bízza a választást a IV. mellékletben meghatározott belső tervezés-ellenőrzés és az V. melléklet szerinti irányítási rendszer között. Megfelelően indokolt esetben, és amennyiben ez a kockázattal arányos, a megfelelőség- értékelési eljárás meghatározható a 93/465/EGK határozatban leírt vonatkozó modulok közül is.
Ha egy tagállam egy energiafehasználó termékkel kapcsolatban a megfelelés lehetséges hiányának komoly jeleit észleli, a lehető leghamarabb közzétesz egy indoklással ellátott megfelelés-értékelést az energiafehasználó termékről, amelyet az illetékes szerv készít, lehetővé téve adott esetben a korrekciós intézkedések megfelelő időben történő megtételét.
Ha a végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó energiafelhasználó terméket a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (25) összhangban nyilvántartásba vett szervezet tervezi, és a nyilvántartás kiterjed a tervezési feladatra, vélelmezni kell, hogy a szervezet irányítási rendszere megfelel az ezen irányelv V. mellékletében foglalt követelményeknek.
Ha a végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó energiafelhasználó terméket olyan szervezet tervezi, amelynek az irányítási rendszere tartalmazza a terméktervezési feladatot, és amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványokkal összhangban hajtanak végre, vélelmezni kell, hogy ez az irányítási rendszer megfelel az ezen irányelv V. mellékletében foglalt követelményeknek.
(3) A végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó energiafelhasználó termék forgalomba hozatalát és/vagy használatba vételét követően a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy a megfelelőség-értékelésre vonatkozó valamennyi dokumentum, és a kiadott megfelelőségi nyilatkozatok a tagállami ellenőrzésre az utolsó energiafelhasználó termékek gyártását követő 10 évig rendelkezésre álljanak.
A vonatkozó dokumentumokat az erre vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított 10 napon belül a tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére kell bocsátani.
(4) A megfelelőség-értékelésre vonatkozó dokumentumokat és az 5. cikk szerinti megfelelőségi nyilatkozatokat a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni.
9. cikk
A megfelelőség vélelme
(1) Az 5. cikkben említett CE-jelöléssel ellátott energiafelhasználó termékeket a tagállamok úgy tekintik, hogy azok megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedés vonatkozó rendelkezéseinek.
(2) Azokat az energiafelhasználó termékeket, amelyekre olyan harmonizált szabványokat alkalmaztak, melyek hivatkozási számát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a tagállamok úgy tekintik, hogy azok megfelelnek az e szabványokra alkalmazandó végrehajtási intézkedések követelményeinek.
(3) Az 1980/2000/EK rendelet alapján közösségi ökocímkével ellátott energiafelhasználó termékekről vélelmezni kell, hogy azok megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedésben meghatározott környezetbarát tervezési követelményeknek, amennyiben az ökocímke megfelel ezeknek a követelményeknek.
(4) Az ezen irányelv értelmében vett megfelelőség vélelme érdekében a Bizottság a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint eljárva határozhat arról, hogy más ökocímkék teljesítik-e az 1980/2000/EK rendelet értelmében vett közösségi ökocímkével azonos követelményeket. Az ilyen ökocímkével ellátott energiafelhasználó termékekről vélelmezni kell, hogy megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedésben meghatározott környezetbarát tervezési követelményeknek, amennyiben az ökocímke megfelel ezeknek a követelményeknek.
10. cikk
Harmonizált szabványok
(1) A tagállamok a lehetőségekhez mérten biztosítják, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az érdekelt felekkel nemzeti szinten konzultációt folytassanak a harmonizált szabványok előkészítése és nyomon követése során.
(2) Ha egy tagállam vagy a Bizottság úgy értékeli, hogy egy harmonizált szabvány, amelynek való megfelelés esetén az alkalmazandó végrehajtási intézkedés meghatározott rendelkezéseinek való megfelelést vélelmezni kell, nem felel meg maradéktalanul ezeknek a rendelkezéseknek, az érintett tagállam, vagy a Bizottság indokolásának megküldésével együtt tájékoztatja a 98/34/EK irányelv 5. cikkével létrehozott állandó bizottságot, amely sürgősen véleményt nyilvánít.
(3) A bizottság véleménye alapján a Bizottság határoz arról, hogy az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdeti, nem hirdeti ki, korlátozással hirdeti ki, illetve fenntartja vagy visszavonja azokat.
(4) A Bizottság tájékoztatja az illetékes európai szabványügyi testületet, és amennyiben szükséges, új megbízást ad az érintett harmonizált szabvány felülvizsgálatára.
11. cikk
Az alkatrészekkel és részegységekkel szemben támasztott követelmények
A végrehajtási intézkedések megkövetelhetik az alkatrészeket és részegységeket forgalomba hozó és/vagy használatba vevő gyártóktól vagy meghatalmazott képviselőiktől, hogy nyújtsanak megfelelő tájékoztatást a végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó energiafelhasználó termék gyártója részére az alkatrészek és részegységek anyagösszetételéről, energiafogyasztásáról, anyagáról és/vagy forrásáról.
12. cikk
Igazgatási együttműködés és információcsere
(1) A tagállamok biztosítják a megfelelő intézkedések meghozatalát annak érdekében, hogy az ezen irányelv végrehajtására illetékes hatóságokat az egymással való együttműködésre ösztönözzék, valamint arra, hogy ezen irányelv működésének, és különösen a 7. cikk végrehajtásának elősegítése érdekében információval lássák el egymást és a Bizottságot.
Az igazgatási együttműködés és információcsere során a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az elektronikus kommunikációs eszközök és a vonatkozó közösségi programok által nyújtott lehetőségeket.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ezen irányelv végrehajtásáért felelős hatóságokról.
(2) A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere tartalmát és módját a 19. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban kell megállapítani.
(3) A Bizottság meghozza a megfelelő intézkedéseket a tagállamok közötti, e cikkben említett együttműködés ösztönzése és az ahhoz történő hozzájárulás érdekében.
13. cikk
Kis- és középvállalkozások
(1) A KKV-knak és a mikrovállalkozásoknak szánt programok keretében a Bizottság számításba veszi azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítenek a KKV-nak és a mikrovállalkozásoknak termékeik tervezése során beépíteni a környezetvédelmi szempontokat, ideértve az energiahatékonyságot is.
(2) A tagállamok biztosítják a KKV-k és a mikrovállalkozások ösztönzését arra, hogy már a terméktervezés szakaszában környezetvédelmi szempontból megfelelő megközelítést válasszanak és alkalmazkodjanak a jövőbeli európai jogszabályokhoz.
14. cikk
A fogyasztók tájékoztatása
A gyártók biztosítják, hogy az alkalmazandó végrehajtási intézkedéssel összhangban - az általuk megfelelőnek tartott formában - az energiafelhasználó termékek fogyasztói tájékoztatást kapjanak az alábbiakról:
|
— |
a termék tartós felhasználhatóságában a fogyasztók által esetlegesen betöltött szerep; |
|
— |
amennyiben a végrehajtási intézkedések megkívánják, a termék ökológiai jellemzői és a környezetbarát tervezés előnyei. |
15. cikk
Végrehajtási intézkedések
(1) Ha az energiafelhasználó termék megfelel a (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek, akkor a (3) bekezdés b) pontjával összhangban egy végrehajtási intézkedés vagy egy önszabályozási intézkedés hatálya alá tartozik. Ha a Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogad el, akkor a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jár el.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek az alábbiak:
|
a) |
az energiafelhasználó terméknek a Közösségen belül értékesített mennyisége jelentős, amire az utal, hogy ez a mennyiség a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint meghaladja a 200 000 egységet; |
|
b) |
figyelembe véve a forgalomba hozott és/vagy használatba vett mennyiségeket, az energiafelhasználó termék az 1600/2002/EK döntésben meghatározott közösségi stratégiai prioritások értelmében jelentős környezeti hatást gyakorol a Közösségen belül; |
|
c) |
az energiafelhasználó termék környezeti hatására nézve, annak jelentős javítására van lehetőség anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna , különös tekintettel az alábbiakra:
|
(3) Végrehajtási intézkedés-tervezetek előkészítése során a Bizottság a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottság véleményét, valamint a következőket veszi figyelembe:
|
a) |
az 1600/2002/EK határozatban illetve a Bizottság Európai Éghajlatváltozási Programjában (European Climate Change Program - ECCP) meghatározott közösségi környezetvédelmi prioritásokat; |
|
b) |
a vonatkozó közösségi jogszabályokat és önszabályozást, ideértve az önkéntes vállalásokat, amelyek a 17. cikknek megfelelő értékelést követően feltételezhetőleg gyorsabban vagy kevesebb költséggel érik el a stratégiai célokat, mint a kötelező előírások. |
(4) A végrehajtási intézkedés-tervezet készítése során a Bizottság:
|
a) |
figyelembe veszi a termék életciklusát; és valamennyi jelentős környezetvédelmi jellemzőjét, többek között az energiahatékonyságot. A környezetvédelmi jellemzők elemzésének mélysége és javításuk megvalósíthatósága arányban áll a jelentőségükkel. Az energiafelhasználó termékek jelentős környezetvédelmi jellemzőire vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények elfogadása nem húzódhat el indokolatlanul az egyéb jellemzőkkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt; |
|
b) |
értékelést készít a környezetre, a fogyasztókra és a gyártókra (beleértve a KKV-kat) gyakorolt hatásról a versenyképesség - beleértve a Közösségen kívüli piacokon fennálló versenyképességet is -, az innováció, a piacra jutás, valamint a költségek és nyereségek tekintetében; |
|
c) |
figyelembe veszi a tagállamok által lényegesnek tekintett nemzeti környezetvédelmi jogszabályokat; |
|
d) |
megfelelő konzultációt folytat az érdekelt felekkel; |
|
e) |
indokolást készít a b) pontban említett értékelés alapján tervezett végrehajtási intézkedésekről; |
|
f) |
meghatározza az átültetés időpontját (időpontjait), minden közbenső szakaszt vagy átmeneti intézkedést vagy időszakot, különös tekintettel a KKV-kra, vagy az elsősorban általuk gyártott egyedi termékcsoportokra gyakorolt lehetséges hatásokra. |
(5) A végrehajtási intézkedésnek a következő feltételeknek kell megfelelniük:
|
a) |
a felhasználó szempontjából nem gyakorolhatnak jelentős negatív hatást a termék működőképességére; |
|
b) |
nem gyakorolhatnak káros hatást az egészségre, biztonságra és a környezetre; |
|
c) |
nem gyakorolhatnak jelentős negatív hatást a fogyasztókra, különösen a termék elérhetőségére és az életciklusa alatti költségekre tekintettel; |
|
d) |
nem gyakorolhatnak jelentős negatív hatást az ipar versenyképességére; |
|
e) |
elvben a környezetbarát tervezési követelmények előírása nem eredményezheti azt, hogy a gyártókra egy meghatározott, oltalom alatt álló technológiát kényszerítsenek; |
|
f) |
nem járhat túlzott adminisztratív terhekkel a gyártókra nézve. |
(6) A végrehajtási intézkedések a környezetbarát tervezési követelményeket az I. és/vagy a II. melléklet rendelkezéseivel összhangban határozzák meg.
Különös környezetbarát tervezési követelményeket kell bevezetni az egyes, jelentős környezeti hatással járó környezetvédelmi jellemzőkre vonatkozóan.
A végrehajtási intézkedések arról is rendelkezhetnek, hogy az I. melléklet 1. részében felsorolt környezetbarát tervezési paraméterek közül egyes paraméterek vonatkozásában nem szükséges környezetbarát tervezési követelményt megállapítani.
(7) A követelményeket úgy kell megfogalmazni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok meg tudják vizsgálni az energiafelhasználó termékeknek a végrehajtási intézkedésekben megállapított követelményeknek történő megfelelését. A végrehajtási intézkedések meghatározzák, hogy a vizsgálatot közvetlenül az energiafelhasználó terméken vagy a termék műszaki dokumentációja alapján kell elvégezni.
(8) A végrehajtási intézkedések magukban foglalják a VII. mellékletben felsorolt elemeket.
(9) A Bizottság által a végrehajtási intézkedések előkészítése során felhasznált jelentősebb tanulmányokat és elemzéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni , különös tekintettel az érdekelt KKV-k egyszerű hozzáférésére és az általuk történő egyszerű felhasználásra.
(10) Adott esetben a környezetbarát tervezési követelményeket megállapító végrehajtási intézkedéshez a Bizottság a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott iránymutatásokat ad ki a különböző környezetvédelmi szempontok mérlegeléséről ; ezek az iránymutatások kiterjednek a végrehajtási intézkedés által érintett termékágazatban tevékenykedő KKV-k jellegzetességeire. Szükség esetén és a 13. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottság további szakmai anyagokat készíthet a KKV-k általi végrehajtás megkönnyítése érdekében.
16. cikk
Munkaterv
(1) A 15. cikkben megállapított kritériumokkal összhangban és a 18. cikkben említett konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően a Bizottság legkésőbb [...] (26) munkatervet készít, amelyet nyilvánosan hozzáférhető tesz.
A munkaterv a következő három évre vonatkozó, tájékoztató jellegű listát tartalmaz azokról a termékcsoportokról, amelyek tekintetében a végrehajtási intézkedések elfogadását prioritásként kezelik.
A Bizottság, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, rendszeresen módosítja a munkatervet.
(2) Az (1) bekezdésben említett első munkaterv elkészültéig tartó átmeneti időszakban azonban, a 19. cikk (2) bekezdésben említett eljárással és a 15. cikkben megállapított kritériumokkal összhangban, valamint a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, a Bizottság adott esetben előzetesen bevezet:
|
— |
végrehajtási intézkedéseket azokkal a termékekkel kezdve, amelyeket az ECCP úgy határozott meg, mint amelyek igen nagy jelentőségűek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésében , így például a fűtő és vízmelegítő berendezések, az elektromos motorrendszerek, a világítás mind a háztartási, mind pedig szolgáltatói szektorokban, a háztartási berendezések, az irodai berendezések mind a háztartási, mind pedig szolgáltatói szektorokban, a szórakoztató elektronika, valamint a HVAC (hűtő, szellőztető és légkondicionáló) rendszerek; |
|
— |
egy külön végrehajtási intézkedést, amely egy termékcsoportra csökkenti a készenléti veszteségeket . |
17. cikk
Önszabályozás
Az ezen irányelvvel összefüggésben a végrehajtási intézkedések alternatívájaként előterjesztett önkéntes vállalásokat vagy egyéb önszabályozó intézkedéseket legalább a VIII. melléklet alapján értékelni kell.
18. cikk
Konzultációs fórum
A Bizottság biztosítja, hogy tevékenységének gyakorlása során minden egyes végrehajtási intézkedés tekintetében figyelembe vegye a tagállamok, és minden jelentős, az adott termék/termékcsoport vonatkozásában érdekelt fél képviselőinek, így az ipar, a KKV-k, a kézműipar, a szakszervezetek, a kereskedők, a kiskereskedők, az importőrök, a környezetvédő csoportok és fogyasztói szervezetek arányos részvételét. Ezek a felek hozzájárulnak különösen a végrehajtási intézkedések meghatározásához és felülvizsgálatához, a létrehozott piacfelügyeleti mechanizmusok hatékonyságának vizsgálatához és az önkéntes vállalások vagy egyéb önszabályozó intézkedések értékeléséhez. Ezek a felek konzultációs fórum keretében találkoznak. A fórum eljárási szabályait a Bizottság állapítja meg.
19. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.
(2) Ahol erre a cikkre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel annak 8. cikkében foglalt rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.
(3) A bizottság elfogadja a saját eljárási szabályzatát.
20. cikk
Szankciók
A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályaik megszegése esetén kiróható szankciókat. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük , tekintettel a nem-megfelelőség fokára és a közösségi piacon forgalomba hozott nem megfelelő termékek menynyiségére.
21. cikk
Módosító rendelkezések
(1) A 92/42/EGK irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
A 6. cikket el kell hagyni. |
|
2. |
A következő cikkel egészül ki: „10a. cikk Ez az irányelv a használat alatti energiahatékonyság tekintetében a(z) .../.../EK irányelv (27) 15. cikke szerinti, az említett irányelvvel összhangban álló végrehajtási intézkedés, és a(z) .../.../EK irányelv (27) 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban lehet módosítani, vagy hatályon kívül helyezni. (27) HL L ...”" (27) HL L ...”" |
|
3. |
Az I. melléklet 2. szakaszát el kell hagyni. |
|
4. |
A II. mellékletet el kell hagyni. |
(2) A 96/57/EK irányelv a következőképpen módosul:
A következő cikkel egészül ki:
„9a. cikk
Ez az irányelv a használat alatti energiahatékonyság tekintetében a(z) .../.../EK irányelv (28) 15. cikke szerinti, az említett irányelvvel összhangban álló végrehajtási intézkedés, és a(z) .../.../EK irányelv (28) 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban lehet módosítani, vagy hatályon kívül helyezni.
(3) A 2000/55/EK irányelv a következőképpen módosul:
A következő cikkel egészül ki:
„9a. cikk
Ez az irányelv a használat alatti energiahatékonyság tekintetében a(z) .../.../EK irányelv (29) 15. cikke szerinti, az említett irányelvvel összhangban álló végrehajtási intézkedés, és a(z) .../.../EK irányelv (29) 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban lehet módosítani, vagy hatályon kívül helyezni.
22. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 78/170/EGK és a 86/594/EGK irányelv hatályát veszti. A tagállamok továbbra is alkalmazhatják azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyeket a 86/594/EGK irányelv alapján fogadtak el mindaddig, amíg az ebben az irányelvben foglaltak alapján az érintett termékekre vonatkozó végrehajtási intézkedéseket el nem fogadják.
23. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság legkésőbb ... (30) a 18. cikkben említett konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően felülvizsgálja ezen irányelv és végrehajtási intézkedéseinek hatékonyságát, a végrehajtási intézkedések küszöbértékeit, a piacfelügyeleti mechanizmust, és minden ezzel kapcsolatban létrejött önszabályozást, és adott esetben ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
24. cikk
Titoktartás
A 11. cikkben és az I. melléklet 2. részében említett, a gyártókat, és/vagy meghatalmazott képviselőiket terhelő adatszolgáltatási követelményeknek arányosaknak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a kereskedelmileg érzékeny információk titkosságára vonatkozó jogos igényt.
25. cikk
Végrehajtás
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek ... (31).
Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amennyiben a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokra hivatalos kihirdetésük alkalmával kell hivatkozni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
26. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
27. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt, ...
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 112., 2004.4.30., 25. o.
(2) Az Európai Parlament 2004. április 20-iálláspontja (HL C 104. E, 2004.4.30., 319. o.), a Tanács 2004. november 29-i közös álláspontja (HL C 38. E, 2005.2.15., 45. o.) és az Európai Parlament 2005. április 13-i álláspontja.
(3) HL L 242., 2002.9.10., 1. o.
(4) HL L 220., 1993.8.30., 23. o.
(5) HL C 136., 1985.6.4., 1. o.
(6) HL C 141., 2000.5.19., 1. o.
(7) HL L 297., 1992.10.13., 16. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)
(8) HL L 237., 2000.9.21., 1. o.
(9) HL L 332., 2001.12.15., 1. o.
(10) HL L 37., 2003.2.13., 24. o. A legutóbb a 2003/108/EK irányelvvel (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.)
(11) HL L 37., 2003.2.13., 19. o.
(12) HL L 262., 1976.9.27., 201. o. A legutóbb a 2004/98/EK bizottsági irányelvvel (HL L 305., 2004.10.1., 63. o.)
(13) HL L 167., 1992.6.22., 17. o. A legutóbb a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 52., 2004.2.21., 50. o.)
(14) HL L 236., 1996.9.18., 36. o.
(15) HL L 279., 2000.11.1., 33. o.
(16) HL L 52., 1978.2.23., 32. o. A 82/885/EGK irányelvvel (HL L 378., 1982.12.31., 19. o.)
(17) HL L 196., 1990.7.26., 15. o. A 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.)
(18) HL L 1., 2003.1.4., 65. o.
(19) HL L 344., 1986.12.6., 24. o. A 807/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.)
(20) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(21) HL C 321., 2003.12.31., 1. o. 34.
(22) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv. II. B mellékletében előírt művelet alkalmazása
(23) HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.)
(24) HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003
(25) HL L 114., 2001.4.24., 1. o.
(26) Ezen irányelv elfogadását követő 2 évvel.
(30) Ezen irányelv hatályba lépését követő öt évvel.
(31) Ezen irányelv hatályba lépését követő 24 hónappal. előtt megfeleljenek
I. MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER
(a 15. cikkben említetteknek megfelelően)
Az általános környezetbarát tervezési követelmények célja a termékek környezetvédelmi teljesítményének határértékek megállapítása nélkül történő növelése, mindenekelőtt a lényeges környezetvédelmi jellemzőkre koncentrálva. Az e melléklet szerinti módszert akkor kell alkalmazni, ha a vizsgált termékcsoport határértékeinek megállapítása nem célszerű. A Bizottság a 19. cikkben említett bizottság elé terjesztendő végrehajtási intézkedés-tervezet készítése során meghatározza azokat a lényeges környezetvédelmi jellemzőket, amelyeket a végrehajtási intézkedésben kell előírni.
A 15. cikknek megfelelően megállapítandó általános környezetbarát tervezési követelményeket tartalmazó végrehajtási intézkedés előkészítése során a Bizottság - a végrehajtási intézkedéssel érintett energiafelhasználó termék tekintetében megfelelő módon - meghatározza a vonatkozó környezetbarát tervezési paramétereket az 1. részben felsoroltak közül, a tájékoztatási kötelezettségeket a 2. részben felsoroltak közül, és a gyártóval szemben a 3. részben felsorolt követelményeket.
1. rész Környezetbarát tervezési paraméterek az energiafelhasználó termékek számára
1.1. A lényeges környezetvédelmi jellemzőket a termék életciklusának következő szakaszaihoz hozzárendelve kell megállapítani, amennyiben azok a termék tervezéséhez kapcsolódnak:
|
a) |
nyersanyag kiválasztása és felhasználása; |
|
b) |
gyártás; |
|
c) |
csomagolás, szállítás és forgalmazás; |
|
d) |
használatba vétel és karbantartás; |
|
e) |
használat; |
|
f) |
életciklus vége, vagyis az energiafelhasználó terméknek az első használat befejezésétől a végső ártalmatlanításig tartó állapota. |
1.2. Minden egyes szakaszban a következő, vonatkozással bíró környezetvédelmi jellemzőket kell értékelni:
|
a) |
a becsült anyag-, energiafogyasztás, egyéb források, pl. friss víz, fogyasztása; |
|
b) |
előzetesen kiszámított lég-, víz- és talajszennyezés; |
|
c) |
várható ártalmas fizikai hatások, pl. zaj, rezgés, sugárzás, elektromágneses tér; |
|
d) |
a várhatóan keletkező hulladék mennyisége; |
|
e) |
az újrafelhasználás, újrafeldolgozás, anyagok és/vagy energia visszanyerésének lehetőségei, tekintettel a 2002/96/EK irányelvre. |
1.3. Egy termékre vonatkozóan az előző pontban említett környezetvédelmi jellemzők növelése lehetőségének értékelésére különösen a következő paramétereket kell megfelelően felhasználni, illetve másokkal kiegészíteni szükség esetén:
|
a) |
a termék súlya és térfogata; |
|
b) |
az újrafeldolgozás során nyert anyagok felhasználása; |
|
c) |
energia, víz és egyéb források felhasználása az életciklus alatt; |
|
d) |
a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv (1) értelmében az egészségre és/vagy a környezetre ártalmasnak minősített anyagok felhasználása, tekintettel az egyes meghatározott anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok, így a 76/769/EGK illetve a 2002/95/EK rendelkezéseire; |
|
e) |
a rendeltetésszerű használathoz és karbantartáshoz szükséges fogyóanyagok mennyisége és jellemzői; |
|
f) |
az újrafelhasználás és újrafeldolgozás mutatói: a felhasznált anyagok és alkatrészek száma; a szabványos alkatrészek felhasználása; a szétszereléshez szükséges idő; a szétszereléshez szükséges szerszámok bonyolultsága; az alkatrészeket és anyagokat kódoló szabványoknak az újrafelhasználásra és újrafeldolgozásra alkalmas anyagok és alkatrészek elkülönítésére történő használata (beleértve a műanyagok ISO szabványok szerinti jelölését is); a könnyen visszaforgatható anyagok használata; az értékes és más viszszaforgatható alkatrészekhez és anyagokhoz való könnyű hozzáférés; a veszélyes anyagokat tartalmazó alkatrészekhez és anyagokhoz való könnyű hozzáférés; |
|
g) |
használt alkatrészek beépítése; |
|
h) |
az alkatrészek és teljes részegységek újrafelhasználására és újrafeldolgozására káros műszaki megoldások elkerülése; |
|
i) |
az életciklus mutatói: a legkisebb garantált élettartam, a tartalék alkatrészek minimális rendelkezésre állásának ideje, modulrendszerű felépítés, fejleszthetőség, javíthatóság; |
|
j) |
a keletkező hulladék és a keletkező veszélyes hulladék mennyisége; |
|
k) |
légszennyezés (üvegházhatást okozó gázok, savasító vegyületek, illékony szerves vegyületek, ózonfogyasztó anyagok, a környezetet szennyező, le nem bomló szerves anyagok, nehézfémek, finom részecskék és szuszpendált szemcsés anyagok), a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) sérelme nélkül; |
|
l) |
vízszennyezés (nehézfémek, az oxigénegyensúlyt hátrányosan befolyásoló anyagok, le nem bomló szerves szennyező anyagok); |
|
m) |
talajszennyezés (különösen veszélyes anyagok kiszivárgása és kifolyása a termékek felhasználási fázisában, és a bemosódás lehetősége a hulladékba kerülés után). |
2. rész Tájékoztatási kötelezettség
A végrehajtási intézkedések megkövetelhetik a gyártótól, hogy információt szolgáltasson azon tényezőkre vonatkozóan, amelyek az energiafelhasználó termékeknek a gyártótól eltérő felek részéről történő kezelésének, felhasználásának, vagy újrafeldolgozásának módját befolyásolhatják. Ezen információk körébe tartozhatnak - amennyiben alkalmazható - a következők:
|
— |
a tervezőtől a gyártási folyamatra vonatkozó információ; |
|
— |
a termék jelentős környezetkárosító jellegére és környezetvédelmi teljesítményére vonatkozó, a termék forgalomba hozatalát kísérő fogyasztói információ, amely a fogyasztó részére lehetővé teszi a termék ilyen jellemzőinek összehasonlítását; |
|
— |
a lehető legkisebb mértékű környezetkárosítás és az optimálisan elvárható életciklus biztosítása érdekében a termék felszerelésének, használatának és karbantartásának módjára vonatkozó, a termék selejtezési céllal történő visszaküldésének módjáról és, ahol ez lehetséges, a tartalék alkatrészek szállíthatóságának időtartamáról és a termék kiegészítésének lehetőségeiről szóló fogyasztói információ; |
|
— |
az életciklus végén történő szétbontás, újrafeldolgozás és ártalmatlanítás kezelői létesítményeire vonatkozó információ. |
Ezt az információt, amennyiben lehetséges, magán a terméken kell feltüntetni.
Ennek a tájékoztatásnak figyelembe kell venni az egyéb közösségi jogszabályok vonatkozó kötelezettségeit például a 2002/96/EK irányelvben foglaltakat.
3. rész A gyártóval szemben támasztott követelmények
1. A végrehajtási intézkedésekben meghatározott, a termékek előállítására jelentős hatást gyakorló környezetvédelmi jellemzők tárgyalása kapcsán az energiafelhasználó termékek gyártója köteles az energiafelhasználó termék-modell teljes életciklusára kiterjedő elemzést végezni, amely a szokásos üzemi körülményeken és a termék rendeltetési célján alapuló reális feltételezéseken alapszik. Más környezetvédelmi jellemzőket is meg lehet vizsgálni önkéntes alapon.
Az elemzés alapján a gyártó elkészíti az ökológiai profilt. Ezt a termék környezeti hatásaira, a termék életciklusa alatt mérhető fizikai mennyiségekkel kifejezett és jellemzett inputokra/outputokra kell alapozni.
2. A gyártó ezt az értékelést arra használja fel, hogy alternatív tervezési megoldásokat is mérlegeljen, és az irányadó értékek segítségével a termék elért környezetvédelmi teljesítményét hasonlítsa össze.
A Bizottság a végrehajtási intézkedésekben, az intézkedések előkészítése során összegyűjtött információ alapján határozza meg a referenciaértékeket.
Egy adott tervezési megoldás kiválasztásakor, az összes vonatkozó jogszabályra tekintettel ésszerű egyensúlyra kell törekedni a különböző környezetvédelmi jellemzők között, és a környezetvédelmi jellemzők és egyéb fontos követelmények között, mint pl. a biztonság, az egészségvédelem, a funkcionalitás, minőség és teljesítmény műszaki feltételei, a gazdasági jellemzők, ideértve a gyártási költségeket és a piacképességet.
(1) HL 196., 1967.8.16., 1. o. A legutóbb a 2004/73/EK bizottsági irányelvvel (HL L 152., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.
(2) HL L 59., 1998.2.27., 1. o. A legutóbb a 2004/26/EK irányelvvel (HL L 146., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.
II. MELLÉKLET
A KÜLÖNÖS KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER
(a 15. cikkben említetteknek megfelelően)
A különös környezetbarát tervezési követelmények célja a termék egy kiválasztott környezetvédelmi jellemzőjének a javítása. Ez a termék életciklusának különböző szakaszaiban adott anyagok felhasználásának csökkentésére vonatkozó követelmények formájában valósulhat meg (pl. a vízfogyasztás korlátozása a használat fázisában, vagy egy, a termékbe beépített anyag mennyiségének korlátozása, vagy az újra feldolgozott anyag minimálisan előírt mennyisége).
A 15. cikknek megfelelően megállapítandó különös környezetbarát tervezési követelményeket tartalmazó végrehajtási intézkedés előkészítése során a Bizottság - a végrehajtási intézkedés által érintett energiafelhasználó terméknek megfelelően - meghatározza a vonatkozó környezetbarát tervezési paramétereket az I. melléklet 1. részében felsoroltak közül, és a 19. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban, meghatározza e követelmények szintjét, a következőknek megfelelően:
1. Műszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzéssel ki kell választani a piacon az energiafelhasználó termékek néhány reprezentatív modelljét, és meg kell határozni azokat a műszaki lehetőségeket, melyekkel növelni lehet a termék környezetvédelmi teljesítményét, elkerülve a teljesítménynek és használati értéknek minden jelentős csökkenését.
A műszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzésnek azt is meg kell határoznia a vizsgált környezetvédelmi jellemzők tekintetében, hogy melyik a piacon elérhető, legjobban teljesítő termék és technológia.
Az elemzések során, valamint a követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni a nemzetközi piacokon beszerezhető termékek teljesítményét és a más országok jogszabályaiban megállapított teljesítménymutatókat.
Az elemzés alapján és számításba véve a gazdasági és műszaki megvalósíthatóságot, valamint a növelés lehetőségét is, a termék környezeti hatásainak minimalizálása érdekében konkrét intézkedéseket hoznak.
A felhasználás során fogyasztott energiát illetően a fogyasztás, vagy energiahatékonyság szintjét úgy kell meghatározni, hogy az energiafelhasználó termékek reprezentatív modelljének végfelhasználója számára az életciklus költségeit minimalizálják, ugyanakkor más környezeti hatások következményeit is számításba vegyék. Az életciklus elemzési módszere reális diszkontrátát alkalmaz. Az életciklus költségek az Európai Központi Bank által szolgáltatott adatokat, és az energiafelhasználó termékek élettartamának reális hoszszúságát veszik alapul; figyelembe veszik továbbá a vételár változásainak összegét (amely az ipari költségekből adódó változásokból ered), a működési költségekét, melyek a reprezentatív energiafelhasználó termékmodellek teljes élettartamán keresztül adódó műszaki fejlesztési lehetőségekből vezethetők le. A működési költségek elsődlegesen az energiafogyasztást és az egyéb erőforrásokra költött pótlólagos kiadásokat (például víz, vagy mosó- és tisztítószerek) jelentik.
A jelentős költségelemekre (mint pl. energia, vagy egyéb forrás ára, a nyersanyagköltség, vagy a termelés költségei, diszkontráták), és szükség esetén a külső környezetvédelmi költségekre — beleértve az elkerült üvegházgáz-kibocsátásokat - is kiterjedő érzékenységi elemzéssel kell kimutatni, hogy lehet-e lényeges változásokra számítani, és az általános következtetések kellően megbízhatók-e. A követelményt ennek megfelelően kell kiigazítani.
Hasonló módszert kell alkalmazni a többi forrásra, pl. a vízre is.
2. A műszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzés kifejlesztéséhez az egyéb közösségi tevékenységek keretében összegyűjtött és rendelkezésre álló információt kell felhasználni.
Ugyanez vonatkozik a világ más részein végrehajtott programokból rendelkezésre álló, az EU gazdasági partnereivel folytatott kereskedelemben megjelenő energiafelhasználó termékek különös környezetbarát tervezési követelményeinek meghatározására vonatkozó információra is.
3. A követelmény csak a terméktervezés szokásos idejének lejártát követően léphet hatályba.
III. MELLÉKLET
CE JELÖLÉS
(az 5. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően)
A CE-jelölés magassága legalább 5 mm. Amennyiben a CE-jelölést kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti négyzethálós rajzon megadott arányokat kell betartani.
A CE-jelölést az energiafelhasználó termékre kell rögzíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, azt a csomagolásra, és a kísérő okmányokra kell helyezni.
IV. MELLÉKLET
BELSŐ TERVEZÉS-ELLENŐRZÉS
(a 8. cikkben említetteknek megfelelően)
1. Ez a melléklet azt az eljárást írja le, amely szerint a gyártó, vagy meghatalmazott képviselője, aki az e melléklet 2. pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését végzi, biztosítja és kijelenti, hogy az energiafelhasználó termék megfelel a hatályos végrehajtási intézkedés rá vonatkozó követelményeinek. A megfelelőségi nyilatkozat egy vagy több termékre vonatkozhat és annak megőrzéséről a gyártó gondoskodik.
2. Az energiafelhasználó termékek megfelelőségének értékelését lehetővé tevő műszaki dokumentációt és a hatályos végrehajtási intézkedés követelményeit a gyártó egységes szerkezetbe foglalja.
A dokumentációnak - egyebek között - tartalmaznia kell:
|
a) |
az energiafelhasználó termékek és azok rendeltetési céljának általános leírását; |
|
b) |
a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményeit, és/vagy a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi, vagy esettanulmányi hivatkozásokat, melyeket a gyártó a termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel; |
|
c) |
az ökológiai profilt, amennyiben a végrehajtási intézkedés megköveteli; |
|
d) |
a terméktervezésnek a környezetvédelmi tervezési jellemzőkre vonatkozó elemeit; |
|
e) |
a 10. cikkben említett megfelelő szabványok listáját, melyeket részben vagy egészben felhasználtak, továbbá egy leírást arról a megoldásról, amely megfelel a hatályos környezetvédelmi intézkedés követelményeinek, amennyiben a 10. cikk szerinti szabványok nem kerültek alkalmazásra, vagy amennyiben ezek a szabványok nem teljesen felelnek meg az alkalmazandó végrehajtási intézkedés követelményeinek; |
|
f) |
az I. melléklet 2. részében meghatározottak szerint a termék környezetvédelmi tervezési jellemzőiről szolgáltatandó adatokat; |
|
g) |
a környezetbarát tervezési követelmények betartását ellenőrző mérések eredményeit, a mérések egyezőségének részleteivel együtt, összehasonlítva a hatályos végrehajtási intézkedés környezetbarát tervezési követelményeivel. |
3. A gyártónak minden intézkedést meg kell hoznia annak biztosítására, hogy a terméket a 2. pontban említett tervezési műszaki adatoknak megfelelően gyártsák, és betartsák a rá vonatkozó intézkedés követelményeit.
V. MELLÉKLET
MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER
(a 8. cikkben említetteknek megfelelően)
1. Ez a melléklet azt az eljárást írja le, amely szerint az a gyártó, aki megfelel az e melléklet 2. szakaszában foglalt kötelezettségeknek, biztosítja és kijelenti, hogy az energiafelhasználó termék megfelel a hatályos végrehajtási intézkedés rá vonatkozó követelményeinek. A megfelelőségi nyilatkozat egy vagy több termékre vonatkozhat, és annak megőrzéséről a gyártó gondoskodik.
2. Az irányítási rendszert fel lehet használni az energiafelhasználó termékek megfelelőségének tanúsítására, feltéve, hogy a gyártó alkalmazza az e melléklet 3. szakaszában meghatározott környezetvédelmi elemeket.
3. Az irányítási rendszer környezetvédelmi elemei
Ez a szakasz az irányítási rendszer elemeit és azokat az eljárásokat határozza meg, amelyekkel a gyártó igazolhatja, hogy az energiafelhasználó termék megfelel a hatályos végrehajtási intézkedés rá vonatkozó követelményeinek.
3.1. A termék környezetvédelmi teljesítmény politikája
A gyártónak igazolni kell tudnia a hatályos végrehajtási intézkedés követelményeinek való megfelelést. A gyártónak ezen felül a termék környezetvédelmi teljesítményének növelése érdekében a célok és mutatószámok meghatározására és vizsgálatára vonatkozó keretkoncepciót kell tudni készítenie.
A gyártónak minden, a termék általános környezetvédelmi teljesítményének növelését, illetve ökológiai profilja elkészítését célzó intézkedését, amennyiben ezt a végrehajtási intézkedés megköveteli, rajzzal és mintadarabbal rendszeres és előírt módon, írott eljárási és munkautasítások formájában kell dokumentálnia.
Ezek az eljárások és utasítások megfelelő, különösen az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmaznak:
|
— |
az energiafelhasználó termékek megfelelőségének kimutatására készített dokumentáció listája, melyet adott esetben rendelkezésre kell tudni bocsátani; |
|
— |
a termék környezetvédelmi teljesítményének célkitűzései és mutatószámai, a szervezeti felépítés, felelősségek, a vezetői jogkörök, a források csoportosítása, tekintettel a bevezetésükre és karbantartásukra; |
|
— |
a gyártás utáni próbák és ellenőrzések, melyekkel ellenőrzik a termék teljesítményét a környezetvédelmi teljesítmény mutatószámai tekintetében; |
|
— |
a szükséges dokumentáció ellenőrzésének eljárási és napra készen tartási utasításai; |
|
— |
az irányítási rendszer környezetvédelmi elemeinek bevezetésének és hatékonyságának ellenőrzését szolgáló módszer. |
3.2. Tervezés
A gyártó elkészíti, és napra készen tartja
|
a) |
a termék ökológiai profiljának elkészítésére szolgáló eljárási utasításokat; |
|
b) |
a termék környezetvédelmi teljesítményének célkitűzéseit és mutatószámait, a technológiai lehetőségek mellett a műszaki és gazdasági követelményekre tekintettel; |
|
c) |
a célok elérésére készített ütemtervet. |
3.3. Végrehajtás és dokumentáció
3.3.1. Az irányítási rendszer dokumentációjának egyebek között, különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
|
a) |
a felelősségek és hatáskörök meghatározását és dokumentálását a környezetbarát termékpolitika hatékony végrehajtása és az ellenőrzési és fejlesztési intézkedésekről szóló jelentés érdekében; |
|
b) |
a bevezetett tervezési-ellenőrzési és megerősítési technikákat, a termék tervezése közben végzett eljárásokat és rendszeres méréseket; |
|
c) |
a gyártónak az irányítási rendszer lényeges környezetvédelmi elemeiről, továbbá a szükséges dokumentáció ellenőrzési eljárásairól leírást kell készíteni és az információt naprakészen kell tartani. |
3.3.2. Az energiafelhasználó termékekre vonatkozó dokumentáció különösen az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmazza:
|
a) |
az energiafelhasználó termék, és rendeltetésszerű használatának általános leírása; |
|
b) |
a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményeit, és/vagy a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi, vagy esettanulmányi hivatkozásokat, melyeket a gyártó a termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel; |
|
c) |
a termék ökológiai profilját, amennyiben a végrehajtási intézkedés megköveteli; |
|
d) |
a környezetbarát tervezési követelmények betartását ellenőrző mérések eredményei, a mérések megfelelőségének részleteivel együtt, összehasonlítva a hatályos végrehajtási intézkedés környezetbarát tervezési követelményeivel; |
|
e) |
a gyártónak termékleírásokat kell készítenie, különösen a részben vagy egészben használt harmonizált szabványokról; amennyiben a 10. cikk szerinti harmonizált szabványokat nem alkalmazták, vagy ezek a harmonizált szabványok nem felelnek meg teljesen a hatályos végrehajtási intézkedés követelményeinek, biztosítania kell a megfelelőséget; |
|
f) |
az I. melléklet 2. részében meghatározottak szerint a termék környezetvédelmi tervezési jellemzőiről szolgáltatandó adatokat. |
3.4. Ellenőrzés és helyreállító intézkedések
|
a) |
A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak biztosítására, hogy az energiafelhasználó terméket a tervezési termékleírásoknak megfelelően gyártsák, és betartsák a termékre vonatkozó végrehajtási intézkedés követelményeit; |
|
b) |
a gyártónak eljárásokat kell kidolgozni és fenntartani a nem-megfelelőségek felkutatása és orvoslása érdekében, és a helyreállító intézkedések szerint kell a dokumentált eljárást módosítania; |
|
c) |
a gyártónak legalább háromévente el kell végeznie az irányítási rendszer teljes belső, környezetvédelmi szempontú ellenőrzését. |
VI. MELLÉKLET
MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT
(az 5. cikk (3) bekezdésében említetteknek megfelelően)
az EK megfelelőségi nyilatkozat a következőket tartalmazza:
|
1. |
a gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe; |
|
2. |
a termék egyértelmű azonosításához szükséges részletes leírás; |
|
3. |
ahol szükséges, az alkalmazott harmonizált szabványokra történő hivatkozások; |
|
4. |
ahol szükséges, az alkalmazott egyéb műszaki szabványokra és termékleírásokra történő hivatkozások; |
|
5. |
ahol szükséges, a feltüntetett CE-jelölés alkalmazását előíró egyéb közösségi jogszabályokra történő hivatkozások; |
|
6. |
a gyártó vagy meghatalmazott képviselője kötelezettségvállalási joggal felruházott tisztviselőjének azonosító adatai és aláírása. |
VII. MELLÉKLET
A VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK TARTALMA
(a 15. cikk (8) bekezdésében említetteknek megfelelően)
A végrehajtási intézkedéseknek különösen a következőket kell tartalmazniuk:
|
1. |
az általuk meghatározott energiafelhasználó termékek típusának pontos meghatározása; |
|
2. |
az általuk meghatározott energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezési követelménye(i), az alkalmazás időpontja, a fázis- vagy átmeneti intézkedések és időszakok;
|
|
3. |
az I. melléklet 1. részében felsorolt környezetbarát tervezési paraméterek közül azok, amelyekhez nem szükséges környezetbarát tervezési követelményt meghatározni; |
|
4. |
az energiafelhasználó termékek felszerelésével kapcsolatos követelmények, amennyiben közvetlen kihatásuk van a termék környezetvédelmi teljesítményére; |
|
5. |
az alkalmazandó mérési szabványok és/vagy mérési módszerek; amennyiben harmonizált szabványok állnak rendelkezésre, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számokat kell használni; |
|
6. |
a megfelelőség értékelésére vonatkozó, a 93/465/EGK határozatban előírt részletek:
ha az egyéb közösségi szabályok ugyanarra az energiafelhasználó termékre más modulokat határoznak meg, az érintett követelmény vonatkozásában a végrehajtási intézkedésben meghatározott modul az alkalmazandó; |
|
7. |
a gyártó által szolgáltatandó tájékoztatás, különösen a műszaki dokumentáció azon elemeiről, amelyek az energiafelhasználó termék végrehajtási intézkedésnek való megfelelése ellenőrzésének megkönnyítéséhez szükségesek ; |
|
8. |
az átmeneti időszak hosszát, amely alatt a tagállamok kötelesek engedélyezni olyan energiafelhasználó termékek forgalomba hozatalát és/vagy használatba vételét, amelyek a végrehajtási intézkedés elfogadásának időpontjában megfelelnek a területükön hatályos rendelkezéseknek; |
|
9. |
a végrehajtási intézkedés értékelésének és esetleges módosításának dátuma , figyelembe véve a technológiai fejlődés sebességét. |
VIII. MELLÉKLET
Azon az alapvető jogi követelményen túlmenően, amelyek szerint az önszabályozási kezdeményezések meg kell, hogy feleljenek a Szerződés valamennyi rendelkezésének (különösen a belső piacra és a versenyre vonatkozó rendelkezéseknek) és a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek, beleértve a többoldalú kereskedelmi szabályokat, az indikatív feltételek alábbi nem kimerítő jellegű listáját fel lehet használni az önszabályozási kezdeményezések végrehajtási intézkedés alternatívájaként történő elfogadhatóságának értékelésére ezen irányelvvel összefüggésben:
1. A részvétel nyitottsága
Az önszabályozási kezdeményezések nyitottak kell hogy legyenek harmadik országok érintett gazdasági szereplőinek részvétele előtt mind az előkészületi, mind pedig a végrehajtási szakaszban.
2. Hozzáadott érték
Az önszabályozási kezdeményezések (az aktuális helyzethez képest) többletértéket kell, hogy képviseljenek az érintett energiafelhasználó termék környezetvédelmi teljesítményének javítása révén.
3. Reprezentativitás
Az önszabályozásban részt vevő vállalatok és egyesületeik az érintett gazdasági szektor szereplőinek nagy többségét - a lehető legkevesebb kivétellel - kell, hogy képviseljék. Ügyelni kell a versenyszabályok tiszteletben tartására.
4. Számszerűsített és fokozatok szerint felállított célok
Az érintett felek által meghatározott célokat egy jól kidolgozott alaphoz viszonyítva, világosan és pontosan le kell fektetni. Amennyiben az önszabályozási kezdeményezés hosszú távra szól, köztes célokat is meg kell jelölni. A célok és köztes célok tiszteletben tartásának ellenőrzése reális feltételek mellett és hitelesen, világos és megbízható mutatók használatával lehetséges kell, hogy legyen. A kutatásokból származó adatok és a tudományos és technikai alapinformációk meg kell hogy könnyítsék a mutatók felállítását.
5. A civil társadalom részvétele
Az átláthatóság biztosítása érdekében az önszabályozási kezdeményezéseket nyilvánosságra kell hozni az interneten és egyéb elektronikus tájékoztatási eszközök segítségével.
Ugyanez vonatkozik mind az időközi, mind pedig a végleges ellenőrzési jelentésekre. Az érdekelt feleket, beleértve a tagállamokat, az ipart, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket és a fogyasztóvédelmi egyesületeket, az önszabályozási kezdeményezésekkel kapcsolatban észrevételek megtételére kell felkérni.
6. Ellenőrzés és jelentések
Az önszabályozási kezdeményezések egy jól kidolgozott ellenőrzési rendszert kell, hogy tartalmazzanak, amely világosan megjelöli a vállalatok és a független ellenőrök felelősségi körét. A Bizottság szolgálatai a célok megvalósítását ellenőrzik az önszabályozási kezdeményezések résztvevőivel együttműködve.
Az ellenőrzésre és jelentésre vonatkozó program részletes, átlátható és objektív kell hogy legyen. A Bizottság szolgálatai, a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott konzultációs fórum segítségével megvizsgálják, hogy megvalósultak-e az önkéntes vállalás vagy más önszabályozási intézkedések alapcéljai.
7. Az önszabályozási kezdeményezés működtetésének költséghatékonysága
Az önszabályozási kezdeményezések működtetésének költsége, különösen ami az ellenőrzést illeti, nem járhat együtt a célokhoz és más, rendelkezésre álló politikai eszközhöz képest aránytalanul nagy adminisztratív költségekkel.
8. Fenntarthatóság
Az önszabályozási kezdeményezések meg kell, hogy feleljenek ezen irányelv politikai céljainak, beleértve az integrált megközelítést, és összhangban kell, hogy álljanak a fenntartható fejlődés gazdasági és szociális dimenzióival. A fogyasztók érdekeinek védelmét (egészség, életminőség és gazdasági érdekek) be kell építeni a kezdeményezésekbe.
9. Az ösztönzések összeegyeztethetősége
Kevéssé valószínű, hogy az önszabályozási kezdeményezések a remélt eredményre vezetnek, ha más ösztönző tényezők és intézkedések - a piaci nyomás, az adók, a nemzeti jogszabályok - ellentmondásos jelzéseket adnak a résztvevőknek. E tekintetben elengedhetetlen a politikák közötti összhang, és ezt figyelembe kell venni a kezdeményezés hatékonyságának értékelésekor.
P6_TA(2005)0124
Tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok/üzemanyagok kéntartalma ***II
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az 1999/32/EK irányelvnek a tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok/üzemanyagok kéntartalma tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadását szolgáló tanácsi közös álláspontról (12891/2/2004 — C6-0248/2004 — 2002/0259(COD))
(Együttdöntési eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Tanács közös álláspontjára (12891/2/2004 — C6-0248/2004), |
|
— |
tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatról (COM(2002)0595) (1) az első olvasat során elfogadott álláspontjára (2), |
|
— |
tekintettel a módosított javaslatra (COM(2003)0476) (3), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0056/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a módosított közös álláspontot; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) HL C 45. E, 2003.2.25., 277. o.
(2) HL C 68. E, 2004.3.18., 311. o.
(3) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TC2-COD(2002)0259
Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2005. április 13-án került elfogadásra a 1999/32/EK irányelvet a tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok/üzemanyagok kéntartalma vonatkozásában módosító .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),
mivel:
|
(1) |
A Közösség környezetvédelmi politikája, amint az a Szerződés 174. cikke alapján a környezeti cselekvési programokban, és különösen az 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal elfogadott hatodik közösségi környezeti cselekvési programban (4) megfogalmazásra került, a levegő minőségének olyan szintjét kívánja elérni, amely az emberi egészségre és a környezetre nem jár elfogadhatatlan következményekkel és kockázatokkal. |
|
(2) |
Az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló, 1999. április 26-i 1999/32/EK tanácsi irányelv (5) meghatározza a Közösségben használt nehézolaj alapú tüzelőanyagok/üzemanyagok, gázolaj és tengeri hajózásban használatos gázolaj megengedett maximális kéntartalmát. |
|
(3) |
Az 1999/32/EK irányelv előírja a Bizottság számára annak vizsgálatát, hogy milyen intézkedések hozhatók - a tengeri hajózásban használatos, a gázolajtól eltérő tüzelőanyagok/üzemanyagok - a tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok/üzemanyagok égetésének a környezet savasodását kiváltó hatás csökkentésére, és hogy szükség esetén tegyen javaslatot. |
|
(4) |
A hajózáskor a magas kéntartalmú tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok/üzemanyagok elégetése során történő kibocsátás kéndioxid és szemcsés anyagok formájában hozzájárul a levegőszenynyezéshez , amely ártalmas az emberi egészségre, károsítja a környezetet, a köz- és magántulajdonban lévő vagyontárgyakat és a kulturális örökségeket, és hozzájárul a savasodáshoz. |
|
(5) |
A magas kéntartalmú üzemanyagot használó hajók által okozott szennyezés különösen a part menti területeken és a kikötők közelében élő emberekre és a természetes környezetre hat ki. Ezért külön intézkedések szükségesek e tekintetben. |
|
(6) |
Ezen irányelv intézkedései kiegészítik a tagállamoknak a 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) meghatározott légszennyező anyagok legmagasabb kibocsátási határértékeinek betartására irányuló nemzeti intézkedéseit. |
|
(7) |
A kéntartalom csökkentése bizonyos előnyökkel jár a hajók számára az üzemelési hatásfok és a karbantartási költségek tekintetében, és megkönnyíti egyes kibocsátás-csökkentési technológiák, pl. a szelektív katalitikus redukció hatékonyabb alkalmazását |
|
(8) |
A Szerződés előírja a Közösség legkülső régiói - nevezetesen Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek - különleges jellemzőinek figyelembe vételét. |
|
(9) |
1997-ben egy diplomáciai konferencián elfogadott jegyzőkönyv módosította az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: MARPOL). Ez a jegyzőkönyv egy új, VI. melléklettel egészíti ki a MARPOL dokumentumot, amely a hajókról történő levegőszennyezés megelőzésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az 1997. évi jegyzőkönyv - és így a MARPOL VI. melléklete is - 2005. május 19-én lép hatályba. |
|
(10) |
A MARPOL VI. melléklete rendelkezik a kéndioxid-kibocsátás bizonyos ellenőrzött területeinek kijelöléséről (a továbbiakban: SOX-kibocsátás ellenőrzési területei). A Balti-tengert már kijelölték ilyen területnek. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) keretein belül folytatott tárgyalások során megállapodás jött létre az Északi-tenger - beleértve a La Manche-csatornát is - SOX-kibocsátás ellenőrzési területté történő kijelölésének az elveiről, a VI. melléklet hatályba lépését követően. |
|
(11) |
Tekintettel a tengeri hajózás globális természetére, mindent meg kell tenni a nemzetközi megoldások érdekében. A Bizottságnak és a tagállamoknak egyaránt törekedniük kell arra, hogy az IMO keretében biztosítsák a tengeri hajózásban használatos üzemanyagok maximálisan engedélyezett kéntartalmának világméretű csökkentését, beleértve annak vizsgálatát, hogy milyen előnyökkel jár az új közösségi tengeri területeknek a MARPOL egyezmény VI. melléklete alapján SOx-kibocsátás ellenőrzési területként való kijelölése. |
|
(12) |
Ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges a tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok/üzemanyagok kéntartalmára vonatkozó kötelezettségek betartásáról való gondoskodás. Ezen irányelv meggyőző végrehajtásának biztosítása érdekében hatékony mintavételre és visszatartó erejű szankciókra van szükség a Közösségen belül. A tagállamoknak a lobogóik alatt hajózó és a kikötőikbe befutó valamennyi hajó tekintetében végrehajtási intézkedéseket kell hozniuk. A tagállamok szorosan együttműködnek, további végrehajtási intézkedések meghozatala céljából az egyéb hajók tekintetében, a nemzetközi tengerjoggal összhangban. |
|
(13) |
Annak érdekében, hogy a hajózási iparnak elegendő idő álljon rendelkezésére a belvizeken közlekedő hajók és a Közösség kikötőiben horgonyzó hajók által felhasznált tengeri hajózásban használatos üzemanyagok esetében a kéntartalom 0,1 tömegszázalékban kifejezett felső határértékére való műszaki átállás biztosításához, ezen követelményt 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Mivel ez a határidő műszaki problémákat jelenthet Görögország számára, az ország területén üzemelő egyes hajók vonatkozásában ideiglenes eltérés engedélyezhető. |
|
(14) |
Ezt az irányelvet egy, a tengeri kénkibocsátás csökkentését célzó folyamat első lépésének kell tekinteni, amely folyamat távlatában - az üzemanyag kéntartalmának alacsonyabban megszabott határértéke és szennyezéscsökkentési technológiák által - a kibocsátás további fokozatos csökkentése és a jelentős csökkentést ösztönző gazdasági eszközök kifejlesztése áll. |
|
(15) |
Az IMO-tárgyalásokon kulcsfontosságú a tagállamok pozícióinak erősítése, különösen annak érdekében, hogy a MARPOL VI. mellékletének felülvizsgálata során megfontolják a hajók által felhasznált nehézolaj alapú üzemanyagok szorosabb kéntartalom-határértékeire vonatkozó határozottabb intézkedések bevezetését, illetve a kibocsátáscsökkentést célzó egyenértékű alternatív intézkedések alkalmazását. |
|
(16) |
Az IMO Közgyűlése az A.926(22) számú határozatában felszólította a kormányokat, különösen az SOX kibocsátásellenőrzési területhez területéhez tartozó régiókban, hogy saját hatáskörükben biztosítsák az alacsony kéntartalmú üzemanyag hozzáférhetőségét és hívják fel az olaj- és hajózási iparágakat, hogy segítsék elő az alacsony kéntartalmú üzemanyag hozzáférhetőségét és felhasználását. A tagállamoknak megfelelő lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a tengeri hajózásban használatos üzemanyagok helyi beszállítói hozzáférhetővé tegyék a megfelelő üzemanyagot az igényeket kielégítő mennyiségben. |
|
(17) |
Az IMO iránymutatásokat fogadott el a fűtőolajból történő mintavételre vonatkozóan, a MARPOL VI. mellékletében foglaltaknak való megfelelés ellenőrzése érdekében, és további iránymutatásokat kell kidolgoznia a füstgáztisztító rendszerek és az SOX-kibocsátás ellenőrzési területeken területein az SOXkibocsátás csökkentését célzó műszaki módszerek kifejlesztése tekintetében. |
|
(18) |
A nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló 2001. október 23-i, 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) átdolgozza a 88/609/EGK tanácsi irányelvet (8). Az 1999/32/EK irányelvet ennek megfelelően, a 3. cikk (4) bekezdése szerint felül kell vizsgálni. |
|
(19) |
A 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság támogatást nyújthat a Bizottságnak a kibocsátáscsökkentési technológiák jóváhagyásával összefüggésben. |
|
(20) |
A kibocsátáscsökkentési technológiák - amennyiben nincs káros kihatásuk az ökoszisztémára, és kifejlesztésük a megfelelő jóváhagyó és ellenőrző mechanizmusok szerint történt - legalább egyenértékű vagy nagyobb kibocsátáscsökkentésre képesek, mint amilyen az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok/ üzemanyagok használatával érhető el. Az új kibocsátáscsökkentési technológiák kialakításának elősegítése érdekében elengedhetetlen a megfelelő feltételek megléte. |
|
(21) |
Ezen irányelv végrehajtásának nyomon követésében az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség szükség esetén segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak. |
|
(22) |
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (10) összhangban kell elfogadni. |
|
(23) |
A 1999/32/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 1999/32/EK irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
A 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az egyes kőolaj eredetű folyékony tüzelőanyagok/üzemanyagok elégetése során keletkező kéndioxid-kibocsátás csökkentése azok kéntartalmára vonatkozó korlátozások bevezetésével valósítható meg a tagállamok területén, a parti tengereiken, a kizárólagos gazdasági övezeteikben és a környezetszennyezés-ellenőrzési területeken történő felhasználásuk feltételeként. Az egyes kőolaj eredetű folyékony tüzelőanyagok/üzemanyagok kéntartalmára vonatkozó, ezen irányelvben megfogalmazott korlátozások azonban nem vonatkoznak az alábbi termékekre:
|
|
2. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: „3. cikk A nehézolaj alapú tüzelőanyagok/üzemanyagok maximális kéntartalma (1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy 2003. január 1-jétől kezdődően a területükön ne lehessen az 1 tömegszázalékot meghaladó kéntartalmú nehézolaj alapú tüzelőanyagot/üzemanyagot használni.
(3) A 2001/80/EK irányelv jövőbeli módosításának fényében felül kell vizsgálni a (2) bekezdés rendelkezéseit, és szükség esetén módosítani kell. (12) HL L 309., 2001.11.27., 1. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.”" |
|
4. |
A 4. cikk a következőképpen módosul:
|
|
5. |
Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki: „4a. cikk Az SOX-kibocsátás ellenőrzési területein, valamint a közösségi kikötőkbe irányuló vagy onnan kiinduló rendszeres szolgáltatást nyújtó személyhajók által használt tengeri hajózásban használatos üzemanyag maximális kéntartalma (1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az SOX-kibocsátás ellenőrzési területére eső parti tengereik, kizárólagos gazdasági övezeteik és környezetszennyezésellenőrzési térségeik területén ne lehessen használni az 1,5 tömegszázalékot meghaladó kéntartalmú tengeri hajózásban használatos üzemanyagokat. Ez vonatkozik bármely zászló alatt hajózó minden hajóra, beleértve azokat is, amelyek útvonala a Közösségen kívülről indul. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának ideje a következő:
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásáért a tagállamok felelősek, legalább:
A tagállamok a nemzetközi tengerjog értelmében további végrehajtási intézkedéseket hozhatnak az egyéb hajók vonatkozásában is. (4) A (2) bekezdés a) pontjában említett időponttól kezdődően a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy parti tengereik, kizárólagos gazdasági övezeteik és környezetszennyezés-ellenőrzési térségeik területén a bármely közösségi kikötőbe irányuló vagy onnan kiinduló rendszeres szolgáltatást nyújtó személyhajók ne használjanak olyan tengeri hajózásban használatos üzemanyagokat, amelyek kéntartalma meghaladja a 1,5 tömegszázalékot. A tagállamok felelősek e követelmény végrehajtásáért legalább a saját lobogójuk alatt hajózó valamennyi hajó tekintetében, és valamennyi hajó tekintetében, amíg a kikötőikben tartózkodnak. (5) A (2) bekezdés a) pontjában említett időponttól kezdődően a tagállamok a hajók közösségi kikötőbe történő befutásának feltételeként megkövetelik a hajónaplók pontos vezetését, beleértve az üzemanyagcsere műveleteket is. (6) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdve, a MARLPOL VI. mellékletében foglalt 18. cikk rendelkezésével összhangban a tagállamoknak:
(7) A (2) bekezdés a) pontjában említett időponttól kezdődően a tagállamok biztosítják, hogy területükön ne lehessen olyan hajózási dízelolajat forgalmazni, amelynek a kéntartalma meghaladja az 1,5 tömegszázalékot. (8) A Bizottság értesíti a tagállamokat a (2) bekezdés b) pontjában említett alkalmazási időpontokról, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi azokat. 4b. cikk A belvizeken közlekedő és a Közösség kikötőiben horgonyzó hajók által használt tengeri hajózásban használatos üzemanyag maximális kéntartalma (1) A tagállamok 2010. január 1-jei hatállyal megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az alábbi hajók ne használjanak olyan tengeri hajózásban használatos üzemanyagot, amelynek a kéntartalma meghaladja a 0,1 tömegszázalékot:
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni:
(3) 2010. január 1-jétől a tagállamok biztosítják, hogy a területükön ne lehessen olyan tengeri hajózásban használatos gázolajat forgalmazni, amelynek a kéntartalma meghaladja a 0,1 tömegszázalékot. 4c. cikk Új kibocsátáscsökkentési technológiák kipróbálása és alkalmazása (1) A tagállamok - szükség esetén más tagállamokkal együttműködve - jóváhagyhatják a saját lobogójuk alatt vagy a joghatóságuk alá tartozó tengerszakaszokon közlekedő hajókon elvégzett kibocsátáscsökkentési technológák kipróbálását. A próbák során nem kötelező a 4a. és 4b. cikkekben előírt követelményeknek megfelelő tengeri hajózásban használatos üzemanyagok használata, amennyiben:
(2) A tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról szóló, 2002. november 5-i 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban valamely EU-tagállam lobogója alatt közlekedő hajók kibocsátáscsökkentési technológiáit jóvá kell hagyni, az alábbiakra figyelemmel:
(3) A 9. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban meg kell határozni a kibocsátáscsökkentési technológiák használatának követelményeit bármely lobogó alatt közlekedő hajó számára a Közösség zárt kikötőiben, horgonyzóhelyein és folyótorkolataiban. A Bizottság közli ezeket a követelményeket az IMO-val. (4) A 4a. és 4b. cikkek követelményeit teljesítő alacsony kéntartalmú tengeri hajózásban használatos üzemanyagok használatának alternatívájaként, a tagállamok engedélyezhetik a hajók számára, hogy jóváhagyott csökkentési technológiát alkalmazzanak, feltéve, hogy ezek a hajók:
(17) HL L 324., 2002.11.29., 1. o. A 415/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 68., 2004.3.6., 10. o.) módosított rendelet.”" |
|
6. |
A 6. cikk a következőképpen módosul:
|
|
7. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Jelentés és felülvizsgálat (1) A 6. cikkel összhangban végzett mintavételezés, elemzés és ellenőrzés eredményei alapján a tagállamoknak minden év június 30-ig egy rövid jelentést kell készíteniük a Bizottság számára az irányelv hatálya alá tartozó és a területükön az előző naptári év során felhasznált tüzelőanyagok/üzemanyagok kéntartalmáról. A jelentés rögzíti a vizsgált minták számát üzemanyagtípusonként, és megadja az ehhez felhasznált teljes üzemanyag-mennyiséget, valamint a kiszámított átlagos kéntartalmat. A tagállamok ezen kívül jelentést tesznek a hajók fedélzetén elvégzett összes ellenőrzés számáról, és rögzítik az ezen irányelv hatálya alá ...-án (18) nem tartozó területeiken használt tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok/üzemanyagok átlagos kéntartalmát. (2) A Bizottság többek között az alábbiak alapján:
jelentést nyújt be 2008-ig az Európai Parlament és a Tanács részére. A Bizottság a jelentéséhez mellékelheti az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatait, különösen az egyes üzemanyag-kategóriák, valamint - figyelembe véve az IMO által végzett munkát - azon tengerszakaszokra előírt határértékek második fázisa tekintetében, ahol tengeri hajózásban használatos alacsony kéntartalmú üzemanyagot kell használni. A Bizottság különös figyelmet szentel az alábbiakat érintő javaslatoknak:
(3) A Bizottságnak 2005. december 31-ig jelentést tesz a gazdasági eszközök lehetséges felhasználásáról, beleértve olyan mechanizmusokat, mint a differenciált illetékek és kilométer-díjtételek alkalmazása, az átruházható kibocsátási engedélyek és jóváírások. A Bizottság fontolóra veheti alternatív vagy kiegészítő intézkedésekként alkalmazandó gazdasági eszközökről szóló javaslatok benyújtását a 2008-as felülvizsgálat keretében, amennyiben a környezetvédelmi és egészségügyi előnyök egyértelműen kimutathatóak. (4) A 2. cikk 1., 2., 3., 3a., 3b. és 4. pontja vagy a 6. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek a tudományos és technikai fejlődés fényében szükséges bármely technikai kiigazítás miatti módosítását a 9. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás alapján kell elfogadni. Az ilyen módosítások nem eredményezhetik az irányelv hatályának, vagy az ezen irányelvben meghatározott, a tüzelőanyag/üzemanyag kéntartalmára vonatkozó határértékek közvetlen megváltozását.” |
|
8. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk A bizottság eljárása (1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. (2) Amennyiben erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK tanácsi határozat (19) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap. (3) A bizottság megállapítja saját eljárási szabályzatát. |
|
9. |
Az irányelv mellékletének szövegét csatolni kell ezen irányelvhez. |
2. cikk
A tagállamok legkésőbb ...-ig (20) hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Ezen intézkedések elfogadásakor a tagállamoknak hivatkozniuk kell erre az irányelvre, illetőleg az ilyen hivatkozást a rendelkezések hivatalos közzétételekor kell megtenni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt, ...
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 45. E, 2003.2.25., 277. o.
(2) HL C 208., 2003.9.3., 27. o.
(3) Az Európai Parlament 2003. június 4-iálláspontja (HL C 68. E, 2004.3.18., 311. o.), a Tanács 2004. december 9-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2005.április 13-i álláspontja.
(4) HL L 242., 2002.9.10., 1. o.
(5) HL L 121., 1999.5.11., 13. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
(6) HL L 309., 2001.11.27., 22. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
(7) HL L 309., 2001.11.27., 1. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
(8) HL L 336., 1988.12.7., 1. o.
(9) HL L 324., 2002.11.29., 1. o. A 415/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 68., 2004.3.6., 10. o.) módosított rendelet.
(10) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(13) Ezen irányelv hatályba lépésének időpontja.
(14) 2006. május 19-étől, vagy amennyiben az alkalmazásra ennél később kerül sor, ezen irányelv hatályba lépését követő 12 hónapon belül.
(15) Ezen irányelv hatályba lépését követő 24 hónap múlva.
(16) A kijelölés hatályba lépését követő 12 hónap múlva.
(18) Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja.
(20) Ezen irányelv hatálybalépését követő 12. hónap.
MELLÉKLET
GÖRÖG HAJÓK
|
A hajó neve |
A szállítás éve |
IMO szám |
|
ARIADNE PALACE |
2002 |
9221310 |
|
IKARUS PALACE |
1997 |
9144811 |
|
KNOSSOS PALACE |
2001 |
9204063 |
|
OLYMPIA PALACE |
2001 |
9220330 |
|
PASIPHAE PALACE |
1997 |
9161948 |
|
FESTOS PALACE |
2001 |
9204568 |
|
EUROPE PALACE |
2002 |
9220342 |
|
BLUE STAR I |
2000 |
9197105 |
|
BLUE STAR II |
2000 |
9207584 |
|
BLUE STAR ITHAKI |
1999 |
9203916 |
|
BLUE STAR NAXOS |
2002 |
9241786 |
|
BLUE STAR PAROS |
2002 |
9241774 |
|
HELLENIC SPIRIT |
2001 |
9216030 |
|
OLYMPIC CHAMPION |
2000 |
9216028 |
|
LEFKA ORI |
1991 |
9035876 |
|
SOPHOKLIS VENIZELOS |
1990 |
8916607 |
P6_TA(2005)0125
Toluol és triklór-benzol forgalomba hozatala és felhasználása ***I
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a toluol és a triklór-benzol forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (a 76/769/EGK tanácsi irányelv huszonnyolcadik módosítása) (COM(2004)0320 — C6-0030/2004 — 2004/0111(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0320) (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyeknek megfelelően a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0030/2004), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0005/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha javaslatát érdemben módosítani kívánja, vagy azt egy újabb szöveggel kívánja felváltani; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TC1-COD(2004)0111
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2005. április 13-án került elfogadásra a toluol és a triklór-benzol forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásairól szóló 2005/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a 76/769/EGK irányelv huszonnyolcadik módosítása) elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
|
(1) |
A toluol és a triklór-benzol (TKB) által okozott egészségi és a környezeti kockázatokat a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (3) alapján értékelték. A kockázatértékelés megállapította ezen kockázatok csökkentésének szükségességét, a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság (CSTEE) pedig megerősítette ezt a következtetést. |
|
(2) |
A 793/93/EGK rendelet keretében elfogadott, az acetonitril; akrilamid; akril-nitril; akrilsav; butadién; hidrogén-fluorid; hidrogén-peroxid; metakrilsav; metil-metakrilát; toluol; triklór-benzol kockázatértékelésének eredményéről és kockázatcsökkentési stratégiáiról szóló, 2004. április 29-i 2004/394/EK bizottsági ajánlás (4) javasolt egy kockázatcsökkentési stratégiát a toluolra és a TKB-ra vonatkozóan, ezen vegyi anyagok bizonyos felhasználási módjaiból származó kockázatok csökkentését célzó korlátozásokat javasolva. |
|
(3) |
Az egészség és a környezet védelme érdekében ezért szükségesnek tűnik a toluol és a TKB forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozása. |
|
(4) |
Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelvet (5) ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(5) |
Ezen irányelv célja harmonizált rendelkezések bevezetése a toluolra és a TKB-ra vonatkozóan, ezáltal megőrizve a belső piacot, ugyanakkor az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét biztosítva, ahogy azt a Szerződés 95. cikke előírja. |
|
(6) |
Ez az irányelv nem érinti a munkavállalók védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket megállapító közösségi jogszabályokat, például a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvet (6), illetve az ezen alapuló egyedi irányelveket, különösen a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (7), valamint a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvet (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (8), |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 76/769/EGK irányelv I. melléklete az ezen irányelv mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.
2. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb ... (9)-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
Ezeket a rendelkezéseket ... (10)-tól/től alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt, ...
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HLC ...
(2) Az Európai Parlament 2005. április 13-i álláspontja.
(3) HL L 84., 1993.4.5., 1. o., Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.
(4) HL L 144., 2004.4.30., 75. o. Helyesbítve: HL L 199., 2004.6.7., 41. o.
(5) HL L 262., 1976.9.27., 201. o., A legutóbb a 2004/98/EK bizottsági irányelvvel (HL L 305., 2004.10.1., 63. o.) módosított irányelv.
(6) HL L 183., 1989.6.29., 1. o., Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
(7) HL L 158., 2004.4.30., 50. o. Helyesbítve: HL L 229., 2004.6.29., 23. o.
(8) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.
(9) tizenkét hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.
(10) tizennyolc hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.
MELLÉKLET
A 76/769/EGK irányelv I. melléklete a következő [XX]-[XX] pontokkal egészül ki:
|
[XX]. Toluol CAS-szám: 108-88-3 |
Nem lehet forgalomba hozni, illetve készítmények anyagaként vagy összetevőjeként felhasználni 0,1 tömegszázalékos vagy annál nagyobb koncentrációban a nagy nyilvánosság számára eladásra szánt ragasztóanyagokban és szórófestékekben. |
||||||
|
[XX]. Triklór-benzol CAS-szám: 120-82-1 |
Nem lehet forgalomba hozni, illetve készítmények anyagaként vagy összetevőjeként felhasználni 0,1 tömegszázalékos vagy annál nagyobb koncentrációban, kizárólag csak
|
P6_TA(2005)0126
A Bizottság éves politikai stratégiája 2006-ra
Az Európai Parlament állásfoglalása a 2006. évi költségvetésről: a Bizottság éves politikai stratégiai jelentése (2004/2270(BUD))
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleményére - Éves politikai stratégia 2006-re (COM(2005)0073), |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (1) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi, vélemény nyilvánításra felkért bizottság véleményeire (A6-0071/2005), |
|
A. |
mivel a 2006. évi költségvetés lesz az utolsó a jelenlegi pénzügyi tervben, és ez alkotja a 2007-2013-as új pénzügyi tervről folyó tárgyalásokkal együtt azt a stratégiai keretet, amelyen belül a Parlament dönt a prioritásokról, hogy az unió célkitűzései megfelelő szintű költségvetési forrással legyenek alátámasztva; |
|
B. |
mivel a 2006. évi költségvetés lesz a kibővített unió második költségvetése, és megfelelő eszközökre van szükség az európai politikáknak az unió teljes területén való harmonikus megvalósításához, valamint támogatni kell a jelenlegi tagjelölt országok erőfeszítéseit; |
|
C. |
mivel az Európai Unió fejlődésének kritikus szakaszában van, tekintve az alkotmány elfogadását, a bővítésről való döntést, szerepének megerősítését a nemzetközi porondon, új intézkedések kezdeményezését a lisszaboni folyamat megerősítése céljából a növekedést és foglalkoztatást, a versenyképességet és a fenntartható fejlődést célzó új keretekben, a belső piac megerősítését és az európai polgárok teljes körű integrációját; kiemelve, hogy ezeket a kihívásokat következetes, jól összehangolt és megfelelően finanszírozott intézkedésekkel kell alátámasztani; |
|
D. |
mivel egy szakadék ezen törekvések és az elérésükhöz rendelkezésre bocsátott eszközök között a jelen helyzetben a visszafejlődés kockázatával járna és a már elért haladást veszélyeztetné; hangsúlyozva a 2006. évi költségvetés szerepét ezen intézkedések folyamatosságának szavatolásában és azt, hogy a 2006. évi költségvetés átmenetet képez a 2006 után következő több évre szóló programkészítéshez annak biztosítása érdekében, hogy az unió finanszírozni tudja politikai törekvéseit; |
|
E. |
mivel az Európai Parlament támogatja a Bizottság legsürgősebb prioritását, azaz a dinamikus és fenntartható fejlődés visszaállítását, valamint több és jobb munkahely biztosítását polgárai számára; kész e cél elérése érdekében a megfelelő programok finanszírozására; |
Pénzügyi keret
|
1. |
úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió által kinyilvánított célkitűzéseinek elérése érdekében az Unió költségvetésének helyes és szigorú kezelése minden egyes polgárának érdekében áll; kiemeli a költségvetési hatóság felelősségét ennek biztosításában és hogy a költségvetés átlátható bemutatásának és végrehajtásáról való megfelelő tájékoztatásnak annak jelentőségét tulajdonít; |
|
2. |
hangsúlyozza, hogy a költségvetésben a kötelezettségvállalásokra megállapított összegeknek egyeztetett célokon kell alapulniuk, és hogy a kifizetéseket ennek megfelelően kell rögzíteni; elhatározza, hogy a 2006. évi költségvetési eljárás során alapvető prioritásként kezeli a kifizetések megfelelő szintjének ügyét, szem előtt tartva az új pénzügyi tervvel kapcsolatos közelgő tárgyalásokat; |
|
3. |
figyelembe veszi a jelenlegi pénzügyi szabályozás következtében fellépő végrehajtási problémákat, különösen olyan területeken, mint az info-pontok, a külső együttműködés és a szerződési késedelmek; várja a Bizottság javaslatait a költségvetési rendelet és végrehajtási szabályainak felülvizsgálatára, amely foglalkozik ezekkel és más elintézetlen kérdésekkel, és amelynek segítségével ki lehet dolgozni a költségvetési rendelet bürokratikus voltának csökkentését célzó konkrét megoldásokat; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Bizottság ezt az értékelést a 2005-ös költségvetési eljárás során végrehajtandó jogalkotási felülvizsgálat megerősítése ellenére sem foglalta bele 2005-re szóló jogalkotási és munkaprogramjába; |
|
4. |
úgy ítéli meg, hogy a parlamenti ciklus kezdete, amely egybeesik az intézményközi megállapodásnak az új pénzügyi tervről szóló tárgyalások keretében történő felülvizsgálatával, lehetőséget nyújt a már rendelkezésre álló többéves és éves programok készítésére vonatkozó eszközök áttekintésére, új lendületet adva a törvényhozási és költségvetési tervezésnek; felidézi a pénzügyi programkészítés javítására vonatkozó, 2004. július 13-án létrejött együttes nyilatkozatot; |
|
5. |
tökéletesen tudatában van a 2006 utáni új pénzügyi tervekre vonatkozó tárgyalásoknak a 2006-os költségvetési eljárásra gyakorolt lehetséges hatásaival; kijelenti, hogy felhasználja költségvetési hatásköreit annak érdekében, hogy a 2006-os költségvetés tartalmazza az Unió kötelezettségeinek végrehajtásához szükséges előirányzatokat; |
|
6. |
üdvözli a stratégiai célokban meghatározott bizottsági javaslatot, amelyben a Bizottság felhívja a Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy jussanak megállapodásra az európai intézményeknek a következő öt évre vonatkozó közös cselekvési platformját illetően; kész párbeszédet kezdeni a Bizottsággal és a Tanáccsal saját stratégiai politikai elképzelései alapján annak érdekében, hogy a luxemburgi elnökség végére megállapodás szülessen a 2006. évre szóló prioritásokkal kapcsolatban; |
Költségvetési-stratégiai és ágazati prioritások
Alapelvek
|
7. |
úgy ítéli meg, hogy a 2006-os költségvetésnek a következő alapelveket kell tükröznie a megbízható pénzügyi és költségvetési irányítás biztosítása érdekében:
|
Prioritások
|
8. |
támogatja a Bizottság azon általános megközelítését, miszerint elő kell segíteni a jólétet, szolidaritást és biztonságot az Unióban, hogy Európa versenyképessége és kohéziója növekedjen, közelebb kerüljön polgáraihoz és növelje külpolitikai szerepvállalását; mindazonáltal rámutat arra, hogy a legutóbbi pénzügyi programkészítés és az éves politikai stratégia ellentmondásokat mutatnak a 2006-ra tervezett kulcsfontosságú intézkedések és a költségvetési források között (az i2020 kezdeményezés, növekedési kezdeményezés, az ifjúsággal kapcsolatos kezdeményezés, az európai menekültügy támogatása, a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtására irányuló programok, a munkavállalói mobilitás európai éve stb.); |
|
9. |
kijelenti, hogy a 2006-os költségvetésnek különösen tükröznie kell:
|
Mezőgazdaság
|
10. |
kifejezi támogatását a KAP-reform keretében megállapított célkitűzések iránt, különösen azok iránt, amelyek erősítik a vidékfejlesztést, amely létfontosságú a vidék életképessége szempontjából; erőteljesen kiáll amellett, hogy biztosítsák az ezen intézkedésekhez szükséges pénzeszközöket, viszont felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy megállapodásra van szükség egyes előirányzatoknak az 1a) altétel alól az 1b) altétel alá („költségvetési moduláció”) történő áthelyezéséről, mielőtt azt a Tanács első olvasatban tárgyalná; |
|
11. |
aggodalmát fejezi ki a délkelet-ázsiai madárinfluenza terjedéséről szóló jelentések kapcsán; sürgeti a Bizottságot az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével, az Egészségügyi Világszervezettel, az Állatjárványügyi Hivatallal és a térség országaival való szoros együttműködésre annak érdekében, hogy növeljék a mezőgazdaságra, valamint az állatok és az emberek egészségére potenciálisan komoly veszélyt jelentő betegséggel kapcsolatos kutatások támogatását; |
|
12. |
emlékezteti a Bizottságot arra, hogy milyen jelentőséget tulajdonít azoknak a kísérleti projekteknek (minőségbiztosítási rendszerek támogatása és az állatállományokat sújtó járványok kockázatfinanszírozása), amelyekről a 2004. évi költségvetési eljárás során állapodtak meg; kéri a Bizottságot, hogy megfelelő előirányzatokról gondoskodjon a 2006. évi költségvetésben ezen projektek folytatása érdekében; |
Strukturális műveletek
|
13. |
hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a strukturális alapok keretében teljes költségvetési fedezete legyen a valós kifizetési szükségleteknek; hangsúlyozza a megfelelő szintű kifizetések biztosításának szükségességét annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a programok végrehajtása; úgy véli, hogy a kifizetéseknek meg kell felelniük a beszerezhető legmegbízhatóbb előrejelzéseknek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és költségvetési gyakorlat elvei szerint; kiemeli azokat a fontos jelzéseket, amelyeket ebben a tekintetben a 2005. évi végrehajtás nyújthat; |
|
14. |
kiemeli azt, hogy szükséges szorosan figyelemmel kísérni az N+2 szabályt (megszüntetési záradékot) és meg kell erősíteni a költségvetési hatóság teljes körű és gyors tájékoztatását, különösen azokra a költségvetési kötelezettségvállalásokra vonatkozóan, amelyeket a törlés veszélye fenyeget; felkéri a Bizottságot, hogy az előzetes költségvetési tervezettel együtt 2005. július végéig mutasson be egy, a többéves kezdeti előrejelzésekhez viszonyított általános értékelést a kifizetések végrehajtásának állapotáról; |
Belső politikák
|
15. |
felkéri a Bizottságot, hogy a lisszaboni stratégia keretében tegyen javaslatokat olyan valós prioritást élvező intézkedésekre, amelyek európai hozzáadott értéket hoznak létre; úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi terv ezen címsorának plafonértéke alatti korlátozott mozgásteret olyan központi elsőbbséget élvező területekre kell irányítani, mint a foglalkoztatás, a kutatás és fejlesztés, a KKV-k támogatása a 2004-es és 2005-ös költségvetésben a számukra létrehozott EBA (Európai Befektetési Alap) kölcsönkerete révén, a tudásalapú és információs társadalom előmozdítása, a környezettechnológiák elterjesztése, az egész életen át tartó tanulás; kiemeli a hatékony infrastruktúra-fejlesztés szükségességét mindenütt a környezetbarát szállítási, energetikai és távközlési transzeurópai hálózatok (TEN) és a páneurópai folyosók területén; |
|
16. |
felidézi, hogy a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-knak) - beleértve a mikrovállalkozásokat is - nyújtott segítség az Európai Parlament prioritása volt az utóbbi költségvetési eljárásban; ösztönzi az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a KKV-k továbbra is hozzáférhessenek a közösség pénzügyi eszközeinek felhasználásával történő finanszírozáshoz az igények által irányított alapon, és kiemeli a nemzetközivé tételt elősegítő eszközök szükségességét; |
|
17. |
pártolja az olyan etikán és szolidaritáson alapuló finanszírozási eszközöket támogató intézkedéseket is, amelyek az emberi, társadalmi és környezeti fejlődést segítik, beleértve a helyi fejlesztési intézkedéseket is; |
|
18. |
támogatja a munkavállalói mobilitás európai évének elindítását, és arra számít, hogy a tagállamok nem fogják többet alkalmazni azokat a derogációkat, amelyek az új tagállamokból érkező munkavállalók szabad mozgását gátolják; |
|
19. |
hangsúlyozza, hogy a lisszaboni stratégiának támogatnia kell a versenyképességet és a munkahelyteremtést, de emellett tekintetbe kell vennie a szociális kohéziót és a környezeti problémákat; ebből adódóan úgy véli, hogy a hosszú távú növekedés lisszaboni céljának elérése nem vezethet a szakadékok növekedéséhez és szociális bizonytalansághoz; |
|
20. |
szándékában áll kibővíteni az EU költségvetését a fiatalokra vonatkozó intézkedésekkel, összhangban az oktatás és a tanulás mobilitásának, illetve a fiatalság képességei hatékony kihasználásának előmozdítására irányuló európai bizottsági törekvésekkel; hangsúlyozza ezen a területen a csereprogramok jelentőségét; ragaszkodik ahhoz, hogy az Erasmus programot terjesszék ki a középiskolai diákokra és a fiatal vállalkozókra is; felidézi az Erasmus programnak a szakiskolásokra való kiterjesztésére vonatkozó kísérleti projekt figyelemmel kísérésének szükségességét; sajnálja, hogy a Bizottság a pénzügyi programozásában a 2005-ös költségvetéshez képest csökkentette a Leonardo da Vinci programra szánt előirányzatokat; |
|
21. |
támogatja a terrorizmus elleni harc integrált stratégiáját, amely magában foglalja az áldozatok segítését, az igazságügyi és rendőrségi hatóságok közötti hatékony együttműködést és információcserét, a szegénység elleni küzdelmet, a fegyverek elterjedése megakadályozásának stratégiáját, a konfliktusmegelőzést, -kezelést és -megoldást, valamint a kultúrák közötti párbeszéd megerősített támogatását; tovább kívánja fejleszteni a Parlament által kezdeményezett kísérleti projekteket; kiemeli, hogy ugyanakkor az Uniónak továbbra is elő kell mozdítania az alapvető jogokat, a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás minőségi javulását; |
|
22. |
felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az Unió vészhelyzetben lévő polgárok számára történő általános segítségnyújtási kapacitásának erősítése céljából, beleértve az EU területén kívül bekövetkező vészhelyzeteket, valamint a határokon átnyúló válsághelyzetek kezelése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament teljes mértékben vegyen részt az ezen kérdéssel kapcsolatos jelenlegi vitában; |
|
23. |
úgy ítéli meg, hogy a tájékoztatásnak és a kommunikációnak kulcsszerepe van abban, hogy az EU közelebb kerüljön polgáraihoz, és úgy gondolja, hogy ennek a célkitűzésnek az eléréséhez dinamikusabb és kommunikatívabb újításokra van szükség; ezért felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy integrált európai uniós tájékoztatási és kommunikációs politikára, ami az uniós intézmények tájékoztatási tevékenységeinek nagyobb mértékű összehangolását eredményezi; |
|
24. |
emlékeztet a decentralizált hivatalok 3. címsor alatti finanszírozásának a jelenlegi költségvetési rendeletből adódó szerkezeti problémájára és annak hatásaira más politikai prioritásokra; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy össze kell egyeztetni ezeket a szempontokat, és ösztönözni fogja olyan megoldás kialakítását, amely az egyes hivatalok és politikák valós szükségletein alapul; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy gondoskodni kell a decentralizált és a végrehajtó hivatalok fejlesztésére vonatkozó félidős programkészítésről, beleértve a pontos költségvetési tervezeteket, valamint hogy a költségvetési rendeletet a bürokratizáltság megszüntetésének szempontjából kritikusan kell szemlélni; |
Külső fellépések
|
25. |
hangsúlyozza, hogy jelenleg nehéz összeegyeztetni az Unió hagyományos prioritásait a nagyszámú új költségvetési feladattal, amelyek az utóbbi években kerültek át a IV. kategóriába (Balkán, Afganisztán, Irak, a szökőár és más természeti katasztrófák); emlékezteti a Tanácsot arra, hogy az új igényeket nem szabad a Parlament hagyományos prioritásainak kárára finanszírozni; |
|
26. |
erős meggyőződése, hogy a szökőár által vagy bármely más természeti csapás által sújtott országok és közösségek számára nyújtott pénzügyi forrásokat a jelenlegi vagy előre betervezett segélyköltségvetésekhez képest pótlólagosan kell biztosítani, nem csupán azok átcsoportosításával vagy más régiókból való átirányításával (átcsoportosítás); felszólít az ebbe a régióba irányuló pénzügyi segítségre vonatkozó összes javaslat - beleértve az újjáépítésre javasolt összegeket - költségvetési hatásainak világos áttekintésére, amint az ENSZ és a Világbank felmérése véglegessé vált; hangsúlyozza a katasztrófa-elhárítási intézkedések jelentőségét; |
|
27. |
megismétli elkötelezettségét a millenniumi fejlesztési célok elérésének támogatásában, a szegénység felszámolása és az egészségügyi programok támogatásával, beleértve a HIV/AIDS, a malária és a tuberkolózis elleni küzdelmet és a Globális Alaphoz való hozzájárulást; kiemeli elkötelezettségét az EU költségvetéséből jelenleg támogatásban részesülő területek további támogatására; hangsúlyozza az alapvető szabadságjogoknak és a demokrácia előmozdításának, a jogállamiságnak és az emberi jogoknak a fontosságát, beleértve az új szomszédsági politikát; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Európai Parlamentnek az európai kezdeményezés a demokráciáért és az emberi jogokért (EIDHR) feletti ellenőrzésének visszaállítására; a szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében hangsúlyozza a nemzetközi szintű többoldalú résztvevők technikai támogatásának szükségességét; sürgeti a Bizottságot, hogy a Parlament előzetes költségvetési tervezetébe iktasson be további jelentős összeget ezen „gyors sikert hozó” fellépésekre, biztosítsa, hogy új fellépései összhangban legyenek meglévő programjaival és ezeket hangolja össze a tagállamokkal és az ENSZ-szel; |
|
28. |
hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU támogassa a demokratikus változásokat a vele szomszédos országokban, különös tekintettel az olyan országokra, mint Ukrajna, Grúzia, Moldova és a földközitengeri országok; |
|
29. |
úgy ítéli meg, hogy a Parlamentnek biztosítania kell költségvetési hatáskörének növelését a közös külés biztonságpolitika területén; emlékezteti a Tanácsot, hogy tartsa meg az intézményközi megállapodásban meghatározott konzultációs üléseket és folytasson információcserét annak érdekében, hogy megállapodásra lehessen jutni a KKBP-orientált határozatok finanszírozásáról; megjegyzi, hogy különösen fontos az európai biztonsági stratégia (ESS) számára megfelelő költségvetési forrásokat biztosítani; hangsúlyozza, hogy nehéz elkülöníteni a civil műveletek közös költségeinek az uniós költségvetésből való finanszírozását, illetve a katonai vagy védelmi jellegű műveletek költségeinek az uniós költségvetésen kívülről történő finanszírozását, ahogy azt a „civil-katonai sejt” létrehozása is bizonyítja; |
|
30. |
megjegyzi a közel-keleti békefolyamatban való előrehaladás lehetőségét és megerősíti az ezzel összefüggő uniós finanszírozás biztosításának támogatását; |
Személyzet és igazgatás
|
31. |
megjegyzi, hogy a Bizottság 700 új álláshely létrehozását kérte 2006-ra a 2004. évi bővítést követő további emberierőforrás-igényre vonatkozó többéves terv értelmében; megjegyzi, hogy a Bizottság felmérése szerint Bulgária és Románia csatlakozása 850 új állás létrehozását tenné szükségessé, amelyek 2010-ig fokozatosan jönnének létre; felhívja a Bizottságot, hogy 2005. július 31-ig nyújtson be egy, a középtávú személyzeti szükségletekről szóló áttekintést az előző Bizottság javaslatának megfelelően; felkéri a Bizottságot, hogy 2005. július 31-ig nyújtson be részletes jelentést a támogatási és koordinációs feladatokat ellátó bizottsági személyzet helyzetéről; |
|
32. |
üdvözli, hogy a bizottsági adminisztrációban viszonylag magas az állások betöltésének aránya; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is alkalmazza az átcsoportosítást a szervezeti egységeken belül és azok között további emberi erőforrások mobilizálása érdekében; |
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések
|
33. |
megismétli, hogy támogatja a szoros együttműködést a Bizottsággal a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések során, annak érdekében, hogy elősegítse a javaslatok megvalósíthatóságának közös vizsgálatát; |
|
34. |
felkéri a Bizottságot, hogy a lehetséges folytatás felmérése céljából értékelje az elmúlt években indított kezdeményezések - kísérleti projektek és előkészítő intézkedések - eredményeit; |
*
* *
|
35. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak és aSzámvevőszéknek. |
(1) HL C 172., 1999.6.18., 1. o. A 2003/429/EK (HL L 147., 2003.6.14., 25. o.) határozattal módosított megállapodás.
P6_TA(2005)0127
Az Európai Tanács 2005. március 22-23-i brüsszeli ülésének eredménye
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Tanács 2005. március 22-23-i brüsszeli ülésének eredményéről
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az Európai Tanács 2005. március 22-23-i ülését követő elnökségi következtetésekre, |
|
— |
tekintettel az Európai Tanács az Európai Tanács 2005. március 22-23-i üléséről szóló jelentésére és a Bizottság e tárgyban tett nyilatkozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére, |
I. Stabilitási és Növekedési Paktum
|
1. |
üdvözli, hogy több hónapnyi ellentmondásos időszakot követően az Európai Tanács politikai megállapodásra jutott a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjával kapcsolatban, amelynek célja nagyobb rugalmasság bevezetésével a gazdasági politika koordinációjának és ellenőrzésének javítása és a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettségnek - mint a stabil valuta, illetve a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés alapjának - újbóli visszaállítása; |
|
2. |
különösképpen üdvözli a Paktum megelőzési pillérének megerősítését célzó lépéseket, az adósságszintekre fordított különös figyelmet és a Paktumnak a lisszaboni célkitűzésekhez és politikákhoz való kapcsolásáról szóló megállapodást, ám aggodalmát fejezi ki a Paktum korlátozási pillére szabályainak tisztázatlanságát illetően; |
|
3. |
felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy terjesszék elő a megállapodás szerinti a 1466/97/EK rendeletre (1) és 1467/97/EK rendeletre (2) vonatkozó változtatásokat és teljes mértékben vonják be a Parlamentet, hogy biztosítsák a fennmaradó problémák kezelését; |
|
4. |
felhívja a Bizottságot, hogy használja kezdeményezési jogát és a rendelkezésére álló eljárásokat annak érdekében, hogy biztosítsa a Paktum megfelelő végrehajtását és vállaljon aktív szerepet a makrogazdasági koordinációban. Kifejezi kételyét a reform ezen elemével kapcsolatban, amely nem erősíti meg a Bizottság szerepét; |
II. A lisszaboni folyamat újraindítása
|
5. |
üdvözli a Tanács és a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy új lendületet adnak a lisszaboni stratégiának egy hároméves cikluson alapuló új, összpontosított szemlélettel, valamint számos, az Európai Tanács ülését megelőzően a Parlament által elfogadott álláspont jóváhagyásával, mint például a stratégia gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióinak kölcsönös összefüggéseiről tett ismételt nyilatkozat; |
|
6. |
elvárja, hogy a Bizottság vezető szerepet vállaljon a lisszaboni stratégia újraindításában egy közösségi lisszaboni program benyújtásával, amely világos cselekvési ütemtervet határoz meg a közösségi intézmények számára; ragaszkodik a Parlamenttel való részletes egyeztetéshez ennek tartalmáról és egy hatékony, a Bizottság és a Parlament közötti együttes programozási mechanizmus létrehozásáról; |
|
7. |
támogatja azt az elképzelést, hogy a tagállamoknak nagyobb mértékben és gyakorlatiasabban kellene hozzájárulniuk a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, és támogatja az érdekeltekkel folytatott nyílt vitát, illetve a nemzeti parlamentek tárgyalásait követően bevezetendő „nemzeti reformprogramokra” vonatkozó elképzelést; |
|
8. |
nehezményezi azonban, hogy a magas szintű csoport ajánlását, amely szerint a Bizottságnak éves rendszerességgel jelentést kell benyújtania arról, hogy melyik tagállam teljesíti legjobban a lisszaboni célkitűzéseket és melyik tagállam maradt le, nem hagyta jóvá az Európai Tanács; |
|
9. |
emlékeztet arra, hogy az EU polgárainak jóléte Európa gazdasági és versenyképességi sikerének előfeltétele; üdvözli az európai uniós demográfiai tendenciákról szóló zöld könyv létrehozásának tervét és ismételten megerősíti, hogy e könyvet konkrét tetteknek kell követnie; |
|
10. |
ismételten megerősíti azon nézetét, hogy a lisszaboni stratégiának az európai társadalmi modellt erősítő eszköznek kell lennie nagyobb szociális kohézióval, a foglalkoztatási ráta és a foglalkoztatás minőségének növelésével, a munkavállalók alkalmazkodóképességének javításával, az emberi erőforrásba való befektetéssel, a szociális védelem modernizálásával és biztosításával, az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyenlőség elősegítésével, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésével; |
|
11. |
támogatja annak szükségességét, hogy Európa egész területén szilárd ipari hálózat működjön, valamint az aktív ipari politikához szükséges törekvéseket; |
|
12. |
üdvözli a kis- és középvállalkozások alapvető szerepének elismerését az innováció, a növekedés és a foglalkoztatás területén; |
|
13. |
osztja azt a nézetet, hogy a környezetpolitika a fenntartható fejlődésben lényeges szerepet játszik, amely hozzájárul a foglalkoztatáshoz, és kihangsúlyozza az ökoinnovációs és környezetvédelmi technológiákra való összpontosítás jelentőségét, ezáltal lehetővé téve, hogy az EU szembenézzen a természeti erőforrásokkal és a környezettel kapcsolatos kihívásokkal, mint amilyen a biodiverzitás és az éghajlatváltozás kérdése; |
|
14. |
üdvözli az Európai Tanács kötelezettségvállalását az európai társadalmi modellnek megfelelő szolgáltatások jól működő belső piacának létrehozására a versenyképesség, munkahelyteremtés és növekedés megerősítésének céljából, egyidejűleg garantálva a társadalmi felelősségvállalást, a fogyasztóvédelmet, valamint a szociális és környezetvédelmi normákat; egyetért azzal, hogy a jogalkotási folyamat során mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsák a széleskörű konszenzust a szolgáltatásokról szóló, ezen célkitűzéseknek megfelelő irányelv számára; |
|
15. |
egyetért vele és megerősíti, hogy a REACH-nek össze kell hangolnia a környezet- és egészségvédelmi törekvéseket az európai ipar versenyképessége előmozdításának szükségességével, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra és innovációs képességükre; |
|
16. |
hangsúlyozza a lisszaboni menetrend végrehajtásához szükséges pénzügyi források európai uniós költségvetésben és nemzeti költségvetésekben való biztosításának szükségességét; |
|
17. |
kéri, hogy a nemzeti és európai költségvetések, beleértve a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó jövőbeni pénzügyi tervet, fejezzék ki a lisszaboni folyamat keretében kitűzött célokat; üdvözli az Európai Tanács határozott támogatását a transzeurópai közlekedési hálózat prioritást élvező projektjei iránt, valamint felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a tervezést és osszák fel a nemzeti költségvetésekben a szükséges pénzügyi forrásokat a prioritást élvező projektek között, különösen a határokon átnyúló szakaszokon hiányzó kapcsolatok számára; |
|
18. |
üdvözli az Európai Tanács álláspontját a lisszaboni stratégia és a növekedési és foglalkoztatási célkitűzések újraindításában a kohéziós politikának és a fenntartható közlekedésnek tulajdonított jelentőségre és szerepre vonatkozóan; |
|
19. |
üdvözli azt az átfogó célkitűzést, hogy az európai uniós GDP 3%-át a kutatás-fejlesztés területén való befektetésre tartják fenn, megfelelően elkülönítve a magán- és az állami beruházásokat; rámutat az innovációba és az új technológiákba való befektetés fontosságára, amely kulcsfontosságú tényező az EU számára a globalizálódó világ kihívásaival szembesülve; |
|
20. |
úgy véli, hogy egy következetesebb európai befektetési kezdeményezésre szükség van a lisszaboni stratégia sikerességéhez; |
III. Fenntartható fejlődés
|
21. |
egyetért azzal, hogy a környezetvédelmi politika lényegesen hozzájárul a fenntartható növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, valamint hogy az EU-nak számos, a természeti erőforrásokkal és a környezettel kapcsolatos kihívással kell szembenéznie, így az éghajlatváltozással és a környezetvédelmi technológiákkal; üdvözli, hogy a környezetvédelmi politikákra, mint a növekedést, a foglalkoztatást, a versenyképességet és - nem utolsósorban - az életminőséget előmozdító eszközökre hangsúlyt helyeznek; támogatja, hogy a Tanács az ökotechnológiákra vonatkozó cselekvési terv gyors végrehajtását kéri; |
|
22. |
csalódottsággal tölti el az EU fenntartható fejlődési stratégiájának felülvizsgálatára megállapított menetrend, mivel úgy véli, hogy a környezetvédelmi politika jelentős gazdasági lehetőségeket kínálhat, különösen az ipari innovációra gyakorolt hatásai tekintetében; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy határozottan lépjen fel és a megfelelő javaslatokat a lehető leghamarabb terjessze elő; úgy véli, hogy a felülvizsgált lisszaboni stratégia értelmében meghatározott célok elérése érdekében megfelelő pénzügyi erőforrásokat szükséges biztosítani; |
|
23. |
újból kiemeli, hogy a természeti erőforrások fenntartható kezelésére és használatára van szükség, és felhívja a Bizottság, hogy ezt építse be stratégiájába; |
|
24. |
úgy véli, hogy a félidős felülvizsgálatnak kellő hangsúlyt kell fektetnie azon hozzájárulásra, amelyet az ígéretes jövő előtt álló új technológiák valamint a környezetvédelmi technológiák és szigorú környezetvédelmi normák nyújthatnak a győztes, versenyképes stratégia számára; sürgeti az ökotechnológiák és az ökohatékony innovációk nagyobb támogatását; tágabb értelemben véve hangsúlyozza az életminőségnek a beruházások és ipartelepítés terén betöltött szerepét; úgy véli, hogy az éghajlatváltozásnak és a biodiverzitás csökkenésének figyelmen kívül hagyása súlyosan veszélyezteti ezen célok elérését; |
|
25. |
emlékeztet annak szükségességére, hogy sürgősen vegyék figyelembe a fertőző betegségek, különösen egy lehetséges influenzajárvány veszélyét, amelynek elsősorban a lakosság legsérülékenyebb rétegeire, nevezetesen a gyermekekre és az idősekre lehet hatása; |
IV. Éghajlatváltozás
|
26. |
üdvözli azt a szándékot, hogy megvizsgálják a lehetőségeket az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatában a 2012 utáni időszakra szóló intézkedésekkel kapcsolatban egy hosszú távú EU-stratégia kidolgozása mellett, 2020-ra a kibocsátások 15-30%-os csökkentését tekintve követendő útnak a fejlődő országok számára; kitart amellett, hogy az EU-nak meg kell őriznie vezető szerepét az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, és konkrét javaslatokat kell tennie a 2012 utáni időszakra szóló nagyszabású programra; |
|
27. |
hangsúlyozza, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv célkitűzései az éghajlatváltozással kapcsolatos globális stratégia alapfeltételei, ugyanakkor a 2012 utáni időszakra további célokat kell meghatározni, és a globális kibocsátást 2050-re a felére kell csökkenteni annak érdekében, hogy a globális felmelegedést olyan módon fogja vissza, hogy az az iparosodás előtti szintet legfeljebb 2°C-kal haladja meg; |
|
28. |
hangsúlyozza, hogy kiegészítő politikák és intézkedések szükségesek a 15 tagú EU kiotói célkitűzésének eléréséhez, különösen az energia- és a közlekedési ágazatban, ahol a kibocsátások előreláthatóan továbbra is jelentősen növekednek; |
|
29. |
sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak további intézkedéseket az energiamegtakarítás növelése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrásokra való átállás érdekében, valamint megismétli azon kérését, hogy folytassanak tárgyalásokat olyan nemzetközi megállapodásokról, amelyek a 2012-t követő, második kötelezettségvállalási időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célkitűzésekbe beiktatják a nemzetközi légi járatokból és a hajózásból származó kibocsátásokat is; |
V. Az ENSZ-csúcstalálkozó előkészítése
|
30. |
üdvözli, hogy az Európai Tanács kiemelten kezeli a millenniumi fejlesztési célokkal foglalkozó, szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozó előkészítését; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak bizonyítaniuk kell a fejlesztés és a millenniumi fejlesztési célok (MFC) melletti elkötelezettségüket azáltal, hogy növelik az EU költségvetésének a fejlesztésre és a segítségnyújtás hatékonyságának - például valamennyi fejlesztési segély teljes felszabadítása révén történő - növelésére elkülönített arányát; |
|
31. |
határozottan támogatja az Európai Tanács azon követelését, hogy meg kell erősíteni az Unió Afrikának nyújtott támogatását; üdvözli a Bizottság által 2005-re javasolt, Afrikát érintő kezdeményezéseket; kiemeli, hogy a legszegényebb országokra fektetett hangsúlyt, amely összhangban áll az MFC-k elérését célzó erőfeszítésekkel és az Uniónak a szegénység felszámolása melletti elkötelezettségével, az Unió és a tagállamok által nyújtott segélyek jelentős bővítésével kell kiegészíteni; |
|
32. |
melegen támogatja az ENSZ-főtitkárnak a fejlett országok állam- és kormányfőihez intézett azon felhívását, hogy határozzanak meg egyértelmű menetrendet a hivatalos fejlesztési segítségnyújtásra vonatkozóan a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7%-ában megállapított célkitűzés elérésére; sürgeti az EU tagállamait, hogy késedelem nélkül hagyják jóvá a Bizottság rövidesen rendelkezésre álló, egy ilyen konkrét menetrendre vonatkozó javaslatait; |
|
33. |
teljes mértékben támogatja az ENSZ-főtitkárnak a fejlett országok állam- és kormányfőihez intézett azon felhívását, hogy döntsenek egy, a Jeffrey Sachs professzor által irányított ENSZ Millennium Projektnek megfelelően javasolt „gyors sikert hozó” kezdeményezéscsomag beindításáról; |
|
34. |
sürgeti az EU tagállamait, hogy tegyenek bizonyságot az emberi jogok tiszteletben tartása melletti elkötelezettségükről azáltal, hogy támogatják az ENSZ-főtitkár azon javaslatát, hogy az Emberi Jogi Bizottságot egy erőteljesebb és hitelesebb Emberi Jogi Tanács váltsa fel; |
VI. Külkapcsolatok
|
35. |
emlékeztet arra, hogy a Parlament több alkalommal ragaszkodott ahhoz, hogy a Kína elleni fegyverembargót a jelenlegi körülmények között ne oldják fel, és elégedettséggel veszi tudomásul, hogy az Európai Tanács nem tett további lépéseket az embargó feloldására; |
|
36. |
üdvözli az Európai Tanács azon határozatát, hogy munkacsoportot hoz létre, amely jelentést készít arról, hogy Horvátország milyen előrehaladást ért el az EU-tagfelvételi tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételek tejesítése terén, és sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ezt az átvilágító munkacsoportot mielőbb küldje el Horvátországba annak érdekében, hogy a Tanács legközelebbi ülésén a döntéshozatal alapjául megbízható eredmények álljanak rendelkezésre; |
|
37. |
megismétli a jelenlegi libanoni helyzettel kapcsolatos álláspontját, és üdvözli a szír külügyminiszter azon bejelentését, miszerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1559.(2004) számú határozata értelmében valamennyi szíriai csapatot, katonai felszerelést és hírszerző apparátust 2005. április 30-ig teljes mértékben ki fognak vonni; felhívja az EU tagállamait és a Tanácsot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vessék fel Szíria stabilizációjának kérdését; reméli, hogy az ország stabilitásához való hozzájárulásként új kormány jön létre, a szabad, tisztességes és átlátható választások megrendezését célul kitűzve; sürgeti a Tanácsot, hogy a libanoni hatóságokkal egyetértésben az ezen választásokat megelőző időszakban is gondoskodjon egy uniós választási megfigyelő küldöttségről; |
|
38. |
úgy véli, hogy a közelmúltbeli kirgizisztáni események a kirgiz nép demokratikus változás iránti óhaját mutatják, és csatlakozik a Tanács azon nyilatkozatához, amely felkéri az ország újonnan kinevezett vezetőit, hogy kezdjenek párbeszédet annak érdekében, hogy nemzeti megbékélés révén szavatolják azt a demokratikus folyamatot, amely magában foglalja a jogállamiság és az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását; |
*
* *
|
39. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok, valamint Bulgária és Románia nemzeti parlamentjeinek. |
(1) A költségvetési poziciók felügyeletének erősítéséről és a gazdasági poltikák koordinációjának felügyeletéről szóló 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).
(2) A túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának gyorsításáról és világosabbá tételéről szóló 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).