|
12.11.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 281/4 |
Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (negyedik tanács) a T-315/03. sz., Hans-Peter Wilfer kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2005. június 8-án hozott ítélete ellen Hans-Peter Wilfer által 2005. július 28-án (faxon 2005. július 27-én) benyújtott fellebbezés
(C-301/05. P. sz. ügy)
(2005/C 281/09)
Az eljárás nyelve: német
Hans-Peter Wilfer (képviseli: R. Kockläuner ügyvéd, Kanzlei Meissner, Bolte & Partner, Widenmayerstraße 48, D-80538 München, Németország), 2005. július 28-án (faxon 2005. július 27-én) fellebbezést nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (negyedik tanács) a T-315/03. sz., Hans-Peter Wilfer kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2005. június 8-án hozott ítélete ellen.
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
1. |
helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróságnak a T-315/03. sz. ügyben (1)2005. június 8-án hozott, megtámadott ítélete rendelkező részének 1) pontját teljesen, 2) és 3) pontját pedig annyiban, hogy kötelezze a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) a saját összes költségének és a felperes összes költségének viselésére; |
|
2. |
kötelezze a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) az eljárás további költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a megjelölt ítélet elleni fellebbezését egyrészt eljárási hibára, másrészt a közösségi jognak az Elsőfokú Bíróság által történt megsértésére alapítja.
|
1. |
A fellebbező szerint az Elsőfokú Bíróság azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a fellebbező mennyiben képviseltetheti magát egy közreműködő szabadalmi ügyvivővel, hibásan értelmezte a Bíróság alapokmányának 19. cikkét. E rendelkezés alapján – a fellebbező véleménye szerint – „ügyvéd” alatt szabadalmi ügyvivőt is érteni kell, amennyiben a rá irányadó jog lehetővé teszi számára, hogy bíróság előtt valamelyik fél képviseletében eljárjon, és amennyiben a rá irányadó nemzeti jog az illető jogrendszerben számára olyan jogállást biztosít, amely az átruházott jogok és kötelességek alapján az ügyvédével összehasonlítható. |
|
2. |
Az Elsőfokú Bíróság annak a kérdésnek az elbírálásakor, hogy az elsőfokú eljárásban figyelembe kellett-e venni és mennyiben az amerikai egyesült államokbeli 76/302,601. sz. „ROCKBASS” megjelölésre vonatkozó lajstromkivonatot és a fellebbezőnek újabb érveket és bizonyítási eszközöket tartalmazó írásbeli beadványát, megszegte a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94 módosított tanácsi rendeletnek (2) a tényállás hivatalbóli vizsgálatának elvéről szóló 74. cikkét, továbbá hibásan alkalmazta a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontját. |
|
3. |
Az Elsőfokú Bíróság a „ROCKBASS” megjelölés jelentésére és nyelvtani szerkezetére vonatkozó tényeket elferdítette, illetőleg meghamisította. Az Elsőfokú Bíróság nem vette figyelembe, hogy a „ROCKBASS” elnevezés rendkívül sokrétű, és azt sem, hogy erre az elnevezésre számos eltérő nyelvtani összekapcsolási lehetőség alkalmazható. Mivel a Bíróság a tények ilyetén elferdítését nem indokolta, megsértette a rá vonatkozó indokolási kötelezettséget is. |
|
4. |
Az Elsőfokú Bíróság a 9. és 18. osztályba tartozó áruk önálló használhatóságára vonatkozólag előadott tényeket a 15. osztályban igényelt árukkal kapcsolatban elferdítette, illetőleg meghamisította, és mivel erre vonatkozólag nem adott követhető indokolást, ezzel is megsértette indokolási kötelezettségét. |
|
5. |
Az Elsőfokú Bíróság azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a „ROCKBASS” megjelölés az összes igényelt árura vonatkozólag közvetlen leíró jelleggel bír-e, hibásan alkalmazta a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját. E tekintetben hibásan az elfogult átlagos szemlélő felfogásával számolt ahelyett, hogy az elfogulatlan átlagos szemlélő felfogását vette volna figyelembe, és az említett kérdés megítélésekor jelentéktelen és az érintett vásárlóközönség szemszögéből nézve távol álló jellemzőkre támaszkodott. |
(1) HL C 193., 26. o.
(2) HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.