17.9.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/25

José Fernandez Tunon által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. július 8-án benyújtott kereset

(T-253/05. sz. ügy)

(2005/C 229/56)

Az eljárás nyelve: francia

José Fernandez Tunon (lakóhely: Beersel [Belgium], képviseli: Lucas Vogel ügyvéd) 2005. július 8-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—

semmisítse meg a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság 2005. március 21-én elfogadott (hivatalos közlés: 2005. március 22., kézhezvétel: 2005. március 25.) határozatát, amelyben elutasította a felperes 2004. november 23-án benyújtott, panasszá átminősített kérelmét, amely a felperest szerződéses alkalmazottként a 2004. augusztus 23-án aláírt szerződés szerint megillető besorolásról és díjazásról szóló határozat ellen irányult;

—	amennyiben szükséges, semmisítse meg azt az eredeti határozatot is, amelyben megállapították a felperesnek, mint szerződéses alkalmazottnak a besorolását és a díjazását, a 2004. augusztus 23-án aláírt megállapodás szerint;

—	kötelezze az alperest 25 000 euró kártérítés megfizetésére, ezen összeg növelésének, csökkentésének vagy későbbi pontosabb meghatározásának kifejezett fenntartásával;

—	kötelezze az alperest az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes egykori kisegítő alkalmazott (D besorolási fokozat, a VIII. csoport, 4. fizetési osztály), akinek a szerződéses alkalmazottként való alkalmazását követően csökkent a díjazása, jóllehet a feladatai változatlanok maradtak, az I. funkciócsoport, 1. besorolási osztályának, 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazottként az adminisztratív hatóságnak a besorolását és a díjazását megállapító határozatát támadja.

A kereseti kérelme alátámasztására a felperes előadja:

—

az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 3a. cikke (1) bekezdése a) pontjának és a 80. cikke (2) és (3) bekezdésének megsértését, valamint a jelen esetben nyilvánvaló értékelési hiba fennállását, amennyiben a felperest a szerződéses alkalmazottként való alkalmazása során egy olyan funkciócsoportba sorolták be, amely nem felel meg sem a hatásköre elméleti leírásának, sem a ténylegesen rábízott feladatoknak;

—

a szerződéses alkalmazottakkal betölthető állások kiválasztásánál követett eljárás, valamint valamennyi ilyen állásnál a hozzátartozó funkciócsoport meghatározása vonatkozásában az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 80. cikke (3) bekezdésének megsértését, mivel ezt a munkát egy „Task Force” végezte el, amelynek összetétele és működési módja ismeretlen és ellenőrizhetetlen, jóllehet a szabályzati rendelkezések előírják a Személyzeti Szabályzati Bizottság véleményének beszerzését;

—

a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértését, amennyiben a megtámadott határozat miatt a felperes kénytelen a korábban rábízottal megegyező megbízatást betölteni, határozottan alacsonyabb díjazásért és teljes bizonytalanságban, jóllehet a Bizottságon belül ugyanezen feladatokat olyan tisztviselők látják el, akik kihasználva a személyzeti szabályzat rendelkezéseit jelentős foglakozási biztonságot és jóval magasabb díjazást élveznek.