20.8.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 205/15

A bírák tanácsokba történő beosztása

(2005/C 205/28)

Az Elsőfokú Bíróság 2005. július 7-én úgy határozott, hogy öt, egyenként öt bíróból álló tanácsot és öt, egyenként három bíróból álló tanácsot hoz létre a 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. közötti időszakra, amelyekbe a következők szerint osztja be a bírákat:

az öt bíróból álló kibővített első tanács:

Vesterdorf úr, elnök, García-Valdecasas úr, Cooke úr, Labucka asszony és Trstenjak asszony, bírák;

a három bíróból álló első tanács:

García-Valdecasas úr, tanácselnök, Cooke úr, Labucka asszony és Trstenjak asszony, bírák;

az öt bíróból álló kibővített második tanács:

Pirrung úr, tanácselnök, Meij úr, Forwood úr, Pelikánová asszony, Papasavvas úr, bírák;

a három bíróból álló második tanács:

Pirrung úr, tanácselnök

a)	Meij úr és Pelikánová asszony, bírák;

b)	Forwood úr és Papasavvas úr, bírák;

az öt bíróból álló kibővített harmadik tanács:

Jaeger úr, tanácselnök, Tiili asszony, Azizi úr, Cremona asszony és Czúcz úr, bírák;

a három bíróból álló harmadik tanács:

Jaeger úr, tanácselnök

a)	Tiili asszony és Czúcz úr, bírák;

b)	Azizi úr és Cremona asszony, bírák;

az öt bíróból álló kibővített negyedik tanács:

Legal úr, tanácselnök, Lindh asszony, Mengozzi úr, Wiszniewska-Białecka asszony és Vadapalas úr, bírák;

a három bíróból álló negyedik tanács:

Legal úr, tanácselnök

a)	Lindh asszony és Vadapalas úr, bírák;

b)	Mengozzi úr és Wiszniewska-Białecka asszony, bírák;

az öt bíróból álló kibővített ötödik tanács:

Vilaras úr, tanácselnök, Martins Ribeiro asszony, Dehousse úr, Šváby úr és Jürimäe asszony, bírák;

a három bíróból álló ötödik tanács:

Vilaras úr, tanácselnök

a)	Martins Ribeiro asszony és Jürimäe asszony, bírák;

b)	Dehousse úr és Šváby úr, bírák;

A három bíróból álló első tanácsban azok a bírák, akik a tanácselnökkel együtt járnak el, a három bíróból álló testület összeállítása érdekében rotációs rendszerben – az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 6. cikkében meghatározott rangsort követve – lesznek kijelölve, az összefüggő ügyek sérelme nélkül. A három bíróból álló második, harmadik, negyedik és ötödik tanácsban a tanácselnök vagy az a) vagy a b) pontban felsorolt bírákkal jár el, abban a testületben, amelyhez az előadó bíró tartozik. Azokban az ügyekben, amelyekben a tanácselnök az előadó bíró, a tanácselnök felváltva az egyik, illetve a másik ítélkező testület bíráival az ügyek nyilvántartásba vétele szerinti sorrendben jár el, az összefüggő ügyek sérelme nélkül.

Azon ügyekben, amelyekben az írásbeli szakasz 2005. október 1-je előtt befejeződött, és a szóbeli szakaszban tárgyalást tartottak vagy tűztek ki, a három bíróból álló első tanács a szóbeli szakaszban, a tanácskozáson és az ítélethozatal során továbbra is korábbi összetételében jár el.

A nagytanács összetétele

Az Elsőfokú Bíróság 2005. július 7-én úgy határozott, hogy a 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. közötti időszakban a nagytanács tizenhárom tagja az eljárási szabályzat 10. cikke 1. §-ának megfelelően az Elsőfokú Bíróság elnöke, a kibővített második, harmadik, negyedik és ötödik tanács elnöke, továbbá a kibővített tanács azon bírái, akik az ügy elbírálásában akkor vettek volna részt, ha azt öt bíróból álló tanácsnak osztották volna ki, valamint az Elsőfokú Bíróság elnöke által az egyes fennmaradó tanácsok bírái közül az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 6. cikkében meghatározott, a saját tanácsaikban a tisztségükben eltöltött idő alapján meghatározott rangsor szerint, olyan rotációs rendszerben kijelölt, a nagytanács kiegészítéséhez szükséges számú bíró, amely rendszert azon három éves időszak során alkalmaznak, amely időszakra az öt bíróból álló tanácsok elnökeit megválasztották.

A teljes ülés

Az Elsőfokú Bíróság az eljárási szabályzat 32. cikke 1. §-a második bekezdésének megfelelően 2005. július 7-én úgy határozott, hogy ha a főtanácsnoknak az eljárási szabályzat 17. cikke szerinti kijelölését követően a teljes ülésben eljáró Elsőfokú Bíróság ülésén a bírák páros számban vannak jelen, az előzetesen megállapított rotációs rendszer – amelyet azon három éves időszak során alkalmaznak, amely időszakra az öt bíróból álló tanácsok elnökeit megválasztották, és amely szerint az Elsőfokú Bíróság elnöke kijelöli azt a bírót, aki az ügy elbírálásában nem vesz részt – sorrendje ellentétes az eljárási szabályzat 6. cikkében előírt, a bíráknak a tisztségükben eltöltött szolgálati idő alapján meghatározott rangsorával, kivéve, ha az így kijelölésre kerülő bíró az előadó bíró. Ez utóbbi esetben a rangsorban közvetlenül előtte álló bíró lesz kijelölve.

Az Elsőfokú Bíróság elnökét ideiglenes intézkedésről határozó bírói minőségében helyettesítő bíró kijelölése

Az Elsőfokú Bíróság az eljárási szabályzat 106. cikke alapján 2005. július 7-én úgy határozott, hogy García-Valdecasas bíró urat jelöli ki a 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. közötti időszakra arra, hogy az Elsőfokú Bíróság elnökét, távolléte vagy akadályoztatása esetén, ideiglenes intézkedésről határozó bírói minőségében helyettesítse.

A tanácsok közötti ügyelosztás rendje

Az Elsőfokú Bíróság 2005. július 7-én az eljárási szabályzat 12. cikke alapján az alábbiak szerint rögzítette a tanácsok közötti ügyelosztás rendjét a 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. közötti időszakra:

1.	A keresetlevél benyújtását követően és az eljárási szabályzat 14. és 51. cikkei későbbi alkalmazásának sérelme nélkül az ügyeket három bíróból álló tanácsnak osztják ki.

Az ügyeket négy különböző csoportba osztva, a hivatalban történt nyilvántartásba vételük sorrendje szerint kialakított rotációs rendszerben osztják el a tanácsok között:

—	a vállalkozásokra alkalmazandó versenyjogi szabályok, a tagállamok által nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok és a kereskedelempolitikai védintézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásával kapcsolatos ügyek;

—	az EK-Szerződés 236. cikkében és az EAK-Szerződés 152. cikkében meghatározott ügyek;

—	az eljárási szabályzat 130. cikkének 1. §-ában meghatározott, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek;

—	minden egyéb ügy.

E rendszerben az ötödik ügyelosztási körben az első tanácsra nem osztanak ügyet.

Az Elsőfokú Bíróság elnöke eltérhet ettől az ügyelosztási rendtől egyes összefüggő ügyek esetén vagy a munkateher kiegyensúlyozott elosztásának biztosítása érdekében.