11.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/42


Markku Sahlstedt, Juha Kankkunnen, Mikko Tanner, Toini Tanner, Liisa Tanner, Eeva Jokinen, Aili Oksanen, Olli Tanner, Leena Tanner, Aila Puttonen, Risto Tanner, Tom Järvinen, Runo K. Kurko, Maa- ja metsätaloustuottajain keskusliitto MTK ry és MTK säätiö által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. április 18-án benyújtott kereset

(T-150/05. sz. ügy)

(2005/C 143/78)

Az eljárás nyelve: finn

Markku Sahlstedt, Juha Kankkunnen, Mikko Tanner, Toini Tanner, Liisa Tanner, Eeva Jokinen, Aili Oksanen, Olli Tanner, Leena Tanner, Aila Puttonen, Risto Tanner, Tom Järvinen, Runo K. Kurko, Maa- ja metsätaloustuottajain keskusliitto MTK ry és MTK säätiö (a felpereseket képviseli: Kari Marttinen ügyvéd) 2005. április 18-án keresetet nyújtottak az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperesek keresetükben azt kérik, hogy az Elsőfokú Bíróság:

a vitatott határozatot (1) teljes egészében semmisítse meg,

ha ez nem lehetséges, másodlagosan a vitatott határozatnak azt a részét semmisítse meg, amelyben felsorolt területek a Finn Köztársaságot érintik,

ha ez sem lehetséges, harmadsorban, a határozatot abban a részében semmisítse meg, amely a keresetlevélben 6.2.2.7. pont alatt egyenként felsorolt területeket érinti,

kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát valamennyi költség viselésére, ideértve a törvényes kamatokat is.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperesek álláspontja szerint a határozat sérti a közösségi jogot, és különösen a természetvédelmi irányelv 4. cikkét és III. mellékletét. A felperesek három fő érvvel támasztják alá, hogy a határozat a közösségi jogba ütközik:

a)

A Natura 2000 hálózat a természetvédelmi irányelv 3. cikke szerint a természetvédelmi területek koherens európai hálózata. A hálózat koherenciájának biztosítása és a kedvező védettségi állapot fenntartása érdekében a területek kijelöléséről szóló 4. cikk és a III. melléklet rendelkezései mind a tagállamok, mind a Bizottság vonatkozásában kötelező erejűek. A területek kiválasztása során egyikük sem hagyhatja figyelmen kívül az előkészítő jellegű határozatokat vagy rész-határozatokat. A területek kijelölése az egyes tagállamok koherens szempontjai szerint kell, hogy történjen.

b)

A III. melléklet I. szakasza (a tagállamok szintjén) és II. szakasza (a Bizottság szintjén) joghatályos intézkedések egységes rendszerét hozzák létre. A II. szakaszban lefolytatott eljárás és a közösségi jelentőségű területekről szóló határozat nincs összhangban az irányelvvel, ha az I. szakasz szerinti javaslat nem felel meg az irányelv által támasztott követelményeknek, és

c)

a II. szakaszban a Bizottságnak a tagállamokkal együtt kellene kooordinálnia azok javaslatait, illetve határmódosításokat kellene foganatosítania a biogeográfiai régió területei esetében, ami azon alapul, hogy a kedvező védettségi állapotot behatóbban vizsgálhatja, mint a tagállamok.

A Finn Köztársaság által az I. szakaszban azon területekre tett javaslat, amelyek közül a Bizottság az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján a közösségi jelentőségű területeket kijelölte, a felperesek álláspontja szerint nem felel meg a természetvédelmi irányelv által a területek kijelölésére kötelezően megállapított szempontoknak.

A felperesek szerint a Bizottság köteles biztosítani, hogy a tagállamok által javasolt területek megfeleljenek azoknak a biogeográfiai követelményeknek, amelyek a területeknek a II. szakasz lezárását követően meghozott határozatba történő felvétele feltételeit jelentik. A Bizottságnak ezért nem szabadna jóváhagynia a közösségi jelentőségű területek jegyzékébe felvenni javasolt területeket azok biogeográfiai tulajdonságainak megfelelő vizsgálata nélkül.


(1)  A 92/43/EGK tanácsi irányelv alapján hozott, a boreális biogeográfiai régióban a közösségi jelentőségű területek jegyzékének összeállítására vonatkozó, 2005. január 13-i 2005/101/EK bizottsági határozat (HL L 40., 1. o.).