|
28.8.2004 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 217/29 |
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset
(T-215/04. sz. ügy)
(2004/C 217/51)
Az eljárás nyelve: angol
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, képviseli: M. Bethell, meghatalmazotti minőségben, segítője D. Anderson QC és H. Davies, Barrister, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 9-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.
Felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:
|
— |
semmisítse meg teljes egészében a megtámadott határozatot; |
|
— |
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek:
A felperes vitatja a Bizottság 2004. március 30-i döntését, melynek tárgya az Egyesült Királyságnak azon támogatási rendszere, amelyet a gibraltári kormány társasági adó reform keretében akar felállítani. (1) Határozatában a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a javasolt adóreform a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül.
Keresetének alátámasztására a felperes kifejti, hogy a Bizottságnak a regionális szelektivitással kapcsolatos megállapításai lényeges ténybeli és jogi tévedések érvénytelenítik.
A felperes szerint Gibraltár egy olyan terület, amelynek önálló kormányzatiságát az ENSZ Charta értelmében az Egyesült Királyság köteles megőrizni, és amely a nemzeti, nemzetközi és közösségi jog szempontjából nem része az Egyesült Királyságnak. A felperes ezen felül azt is állítja, hogy Gibraltár elkülönül az Egyesült Királyságtól és tőle semmilyen segélyt vagy anyagi támogatást nem kap. A felperes azt is állítja, hogy az Egyesült Királyság és Gibraltár adórendszere teljes egészében független és elkülönül, illetve az Egyesült Királyság hatályos adórendszerében a reform-javaslat nem eredményez adócsökkenést. A Bizottság megközelítése a felperes szerint az egyenlő elbánás elvét is sérti, mivel egy szimmetrikusan terhelt régió által hozott intézkedések nem kezelendők állami támogatásként, ellenben ha ugyanezen intézkedéseket egy aszimmetrikusan terhelt régió hozza meg, akkor igen.
A felperes azt állítja, hogy a Bizottságnak a tényleges szelektivitással kapcsolatos megállapításai jogilag hibásak és nem kellően indokoltak.
A felperes végül arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát, mivel az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során érdemben nem vizsgált olyan kérdéseket, melyekre a döntését alapította.
(1) C 66 / 2002 állami támogatás – Gibraltár kormányának társasági adó reformja