|
10.7.2004 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 179/8 |
A Monomeles Protodikio Thessalonikis (Görögország) 2004. április 8-i végzésével a Konstantinos Adeler és társai kontra Ellinikos Organismos Galaktos ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem
(C-212/04. sz. ügy)
(2004/C 179/17)
A Monomeles Protodikio Thessalonikis (Görögország) 2004. április 8-i végzésével, amely 2004. május 17-én érkezett a Bíróság hivatalához, a Konstantinos Adeler és társai kontra Ellinikos Organismos Galaktos ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.
A Monomeles Protodikio Thessalonikis (Görögország) a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:
|
1) |
Mikortól kezdődően kell egy nemzeti bíróságnak – a lehetséges mértékben – egy a nemzeti jogrendbe később átültetett irányelvvel összhangban értelmeznie nemzeti jogát (a) az irányelv hatálybalépésének időpontjától, vagy (b) az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltétől kezdődően, vagy (c) az irányelvet végrehajtó nemzeti intézkedések hatálybalépésétől kezdődően. |
|
2) |
Az 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999., L 175., 43. o.) szerves részét képező, az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 5. szakaszának (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy – a végrehajtott munka természetével, típusával és jellemzőivel összefüggő, vagy más hasonló okok mellett – kizárólag az az egyszerű tény, hogy az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések megkötését törvény vagy egyéb jogszabály írja elő az ilyen szerződések vagy munkaviszonyok megújítását vagy megkötését alátámasztó objektív oknak minősül? |
|
3) |
Az 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999., L 175., 43. o.) szerves részét képező, az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 5. szakaszának (1) és (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek értelmében a határozott időre létrejött munkaszerződéseket vagy munkaviszonyokat csak akkor kell egymást követőnek tekinteni, ha maximum 20 munkanap választja el őket [nem kell alkalmazni], valamint továbbá, hogy azt a munkavállaló érdekében bevezetett vélelmet, amely szerint az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződéseket vagy munkaviszonyokat határozatlan idejűnek kell tekinteni, alkalmazni kell a fenti körülmények között? |
|
4) |
A 2190/1994 görög törvény 21. cikkében foglalt, az egymást követő határozott idejű munkaszerződések határozatlan idejűvé alakítására vonatkozó tilalom, amikor azt állítják róluk, hogy a munkaadó kivételes vagy szezonális szükségletei kielégítésére kötötték őket, ugyanakkor meghatározott és állandó szükséglet kielégítésére szolgálnak, összeegyeztethető-e a közösségi jog hatékonysága elvével és az 5. szakasz (1) és (2) bekezdésével összefüggésben az 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999., L 175., 43. o.) szerves részét képező, az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 1. szakaszával? |