–

az EBB által a Törvényszék Hivatalához 2025. április 22‑én benyújtott külön beadványban előterjesztett elfogadhatatlansági kifogásra,

–

a felperesnek az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó, a Törvényszék Hivatalához 2025. június 18‑án benyújtott észrevételeire,

1

Az EUMSZ 270. cikken és az Európai Unió Bírósága alapokmányának 50a. cikkén alapuló keresetében Christofer Edge felperes egyrészt az Európai Beruházási Bank (EBB) 2023. október 4‑i és 13‑i, a gyermekei iskoláztatási költségeinek megtérítése iránti kérelmeket elutasító határozatainak, valamint az EBB 2024. február 6‑i, az e határozatokkal szembeni közigazgatási jogorvoslat iránti kérelmeket elutasító határozatának megsemmisítését, másrészt pedig az EBB arra való kötelezését kéri, hogy fizessen meg részére 16400 eurót.

2

Egy 2021. november 22‑i határozott idejű szerződéssel a felperest, aki két gyermek apja, az EBB felvette szerződéses alkalmazottként.

3

A felperes nagyobbik lánya 2023/2024‑es évre vonatkozó iskoláztatási költségeinek fedezésére szolgáló iskoláztatási támogatás iránti kérelmet nyújtott be. Az EBB 2023. október 4‑i határozatával elutasította e kérelmet. 2023. október 9‑én a felperes közigazgatási jogorvoslat iránti kérelmet nyújtott be e határozattal szemben.

4

2023. október 13‑án az EBB úgy határozott, hogy visszafizetteti a felperes kisebbik lánya után korábban kifizetett iskoláztatási támogatást. 2023. november 28‑án a felperes közigazgatási jogorvoslat iránti kérelmet nyújtott be e határozattal szemben.

5

2024. február 6‑i határozatával az EBB együttesen vizsgálta meg a felperes két közigazgatási jogorvoslat iránti kérelmét, és elutasította azokat.

6

A Törvényszék Hivatalához 2024. május 17‑én benyújtott keresetlevéllel a felperes előterjesztette a jelen keresetet.

7

A felperes lényegében azt kéri, hogy a Törvényszék:

8

Az EBB elfogadhatatlansági kifogásában azt kéri, hogy a Törvényszék:

9

Az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételeiben a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

10

A Törvényszék eljárási szabályzata 130. cikkének (1) és (7) bekezdése értelmében, ha az alperes azt kéri, a Törvényszék az ügy érdemét nem érintve dönthet az elfogadhatatlanság vagy a hatáskör hiánya tárgyában. Mivel a jelen esetben az EBB kérte az elfogadhatatlanságról való döntést, a Törvényszék – mivel úgy ítéli meg, hogy az iratanyag alapján az ügy körülményei kellően fel vannak tárva – úgy határozott, hogy e kérelemről az eljárás folytatása nélkül határoz.

11

Elfogadhatatlansági kifogásának alátámasztására az EBB két, az alábbiak megsértésre alapított elfogadhatatlansági kifogásra hivatkozik:

12

A második elfogadhatatlansági kifogást illetően az EBB arra hivatkozik, hogy a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, mivel a keresetlevelet határidőn túl, az EBB személyzeti szabályzata 41a. cikkének, valamint az eljárási szabályzat 58. cikke (1) bekezdésének megsértésével nyújtották be.

13

A felperes arra hivatkozik, hogy keresete elfogadható, mivel az eljárási szabályzat 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a megtámadott határozat közlésének napját nem kell figyelembe venni a határidő számítása során.

14

E tekintetben az EBB személyzeti szabályzatának 41a. cikkéből kitűnik, hogy az EBB és személyi állománya közötti jogvitákat a jogorvoslat iránti kérelmet elutasító, indokolással ellátott határozat közlésének időpontjától számított három hónapon belül kell az Európai Unió Bírósága elé terjeszteni.

15

Meg kell állapítani, hogy a határidők számításának az eljárási szabályzat 58. cikkében előírt, a felek által hivatkozott szabályai csak a Szerződésekben, az Európai Unió Bíróságának alapokmányában és magában az eljárási szabályzatban előírt eljárási határidőkre alkalmazandók (lásd, analógia útján: 1998. március 13‑iLonuzzo‑Murgante kontra Parlament ítélet, C‑247/97, EU:T:1998:55, 35. pont).

16

Mivel az EBB személyzeti szabályzata nem tartalmaz pontosításokat az e szabályzat 41a. cikkében előírt, hónapokban kifejezett és a megtámadott határozat közlésétől kezdődő határidő számításának módszerére vonatkozóan, azt a módszert kell alkalmazni, amely valamennyi fél számára biztosítja a határidő teljes kihasználását, függetlenül attól, hogy a szóban forgó jogi aktusról való értesítésre mely órában került sor. E módszer szerint a napokban, hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon kezdődik, amikor az esemény bekövetkezett, vagy a cselekményt végrehajtották; az esemény bekövetkezésének vagy a cselekmény végrehajtásának napja a határidőbe nem számít bele.

17

Ez a módszer a latin dies a quo non computator in termino jogelvet fejezi ki, amely számos tagállam jogrendjében elismert jogintézmény (lásd ebben az értelemben: 2004. november 11‑iToeters és Verberk ítélet, C‑171/03, EU:C:2004:714, 31. pont).

18

A fent említett módszer megfelel az 1972. május 16‑án Bázelben aláírt, a határidők számításáról szóló európai egyezmény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt szabálynak, amely szerint „a napokban, hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidők dies a quo éjféltől dies ad qum éjfélig tartanak”.

19

A fenti 16. pontban említett módszer megfelel a Bíróság és a Törvényszék eljárási szabályzatában az eljárási határidők kiszámításához használt szabálynak is (lásd ebben az értelemben: 2004. november 11‑iToeters és Verberk ítélet, C‑171/03, EU:C:2004:714, 35. pont), amely az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 91. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában az említett személyzeti szabályzat 91. cikkén alapuló keresetekre alkalmazandó (lásd ebben az értelemben: 1998. március 13‑iLonuzzo‑Murgante kontra Parlament ítélet, T‑247/97, EU:T:1998:55, 33. és 36. pont).

20

Végül az említett módszer megfelel az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3‑i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (HL 1971. L 124., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 130. o.) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében foglalt szabálynak, amely eltérő rendelkezés hiányában az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság jogi aktusaiban a határidők kiszámítására alkalmazandó (lásd ebben az értelemben: 2004. november 11‑iToeters és Verberk ítélet, C‑171/03, EU:C:2004:714, 33. pont).

21

A fenti 16. pontban kifejtett módszer alapján, mivel az EBB személyzeti szabályzatának 41a. cikke értelmében a keresetet az értesítés időpontjától számított három hónapos határidőn belül kell benyújtani az Európai Unió Bíróságához, e határidő az értesítés napján éjfélkor kezdődik, és a három hónapos időszak utolsó napján éjfélkor jár le. A határidő tehát annak a napnak a végén jár le, amely a határidőben megjelölt hónapban ugyanazt a számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő megkezdődött, azaz a közlés napja (lásd ebben az értelemben: 1987. január 15‑iMisset kontra Tanács ítélet, 152/85, EU:C:1987:10, 8. pont; 2002. május 17‑iNémetország kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑406/01, EU:C:2002:304, 14. pont).

22

Ezenkívül meg kell állapítani, hogy az eljárási szabályzat 60. cikkében megállapított szabály, amely szerint az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalány‑határidővel meghosszabbodnak, az említett szabályzat eltérő rendelkezése hiányában valamennyi eljárási határidőre alkalmazandó. Ezért az az EBB személyzeti szabályzatának 41a. cikke alapján az EBB és személyi állományának tagjai közötti jogvitákkal kapcsolatos ügyekre is alkalmazandó.

23

A jelen ügyben nem vitatott, hogy az EBB közigazgatási jogorvoslat iránti kérelmet elutasító határozatát 2024. február 6‑án közölték a felperessel. Az EBB személyzeti szabályzatának 41a. cikkében előírt határidő tehát február 6‑án éjfélkor, másképp kifejezve 2024. február 7‑én 00 óra 00 perckor kezdődött, és három hónappal később, azaz 2024. május 6‑án éjfélkor járt le. E határidő az eljárási szabályzat 60. cikkében a távolságra tekintettel előírt tíznapos átalány‑határidővel meghosszabbodik. A felperesnek tehát 2024. május 16‑án éjfélig kellett volna benyújtania a keresetét.

24

Észrevételeiben a felperes az eljárási szabályzat 58. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 58. cikke (1) bekezdése b) pontjának együttes alkalmazására hivatkozik, amely ahhoz vezet, hogy a határidő 2024. május 17‑én járt le. A felperes e számítása, függetlenül attól, hogy az eljárási szabályzat jelen ügyben nem alkalmazandó 58. cikkére támaszkodik, három hónap és egy nap határidőt biztosít számára, ami nem felel meg az EBB személyzeti szabályzata 41a. cikke szövegének.

25

A fenti okfejtésekből következik, hogy a 2024. május 17‑én benyújtott keresetlevél elkésett, és a keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani anélkül, hogy az első elfogadhatatlansági kifogásról határozni kellene.

26

Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

27

A felperest, mivel pervesztes lett, az EBB kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeinek viselésén kívül az ez utóbbi részéről felmerült költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (öt bíróval eljáró negyedik tanács)

a következőképpen határozott: