T‑55/24. sz. ügy

Meta Platforms Ireland Ltd

kontra

Európai Bizottság

A Törvényszék ítélete (kibővített első tanács), 2025. szeptember 10.

„Digitális szolgáltatások – (EU) 2022/2065 rendelet – A 2023. évre vonatkozó felügyeleti díj összegének megállapításáról szóló bizottsági határozat – A 2022/2065 rendelet 43. cikkének (3)–(5) bekezdése – Az (EU) 2023/1127 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése – Az aktív igénybe vevők havi átlagos számának kiszámítására szolgáló módszer – A megsemmisítés joghatásainak időbeli változtatása”

1. Jogszabályok közelítése – Digitális szolgáltatások – 2022/2065 rendelet – Az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű keresőmotorokra alkalmazandó felügyeleti díj meghatározása – Az aktív igénybe vevők havi átlagos számának kiszámítására szolgáló módszertan – Az óriásplatformokra és a nagyon népszerű keresőmotorokra vonatkozó közös módszertan – Megengedhetőség

   (2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 33. cikk, (3) és (4) bekezdés, 43. cikk, (3)–(5) bekezdés, 87. cikk (4)–(6) bekezdés; 2023/1127 bizottsági rendelet, 4. cikk, (1) és (2) bekezdés)

   (lásd: 30., 32. pont)

2. Jogszabályok közelítése – Digitális szolgáltatások – 2022/2065 rendelet – Az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű keresőmotorokra alkalmazandó felügyeleti díj meghatározása – Az aktív igénybe vevők havi átlagos számának kiszámítására szolgáló módszertan – Egyedi végrehajtási jogi aktusban történő elfogadás – Jogellenesség – Az ilyen módszertan felhatalmazáson alapuló jogi aktusban való elfogadására vonatkozó kötelezettség

   (2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 33. cikk, (3) és (4) bekezdés, 43. cikk, (3)–(5) bekezdés, 87. cikk (4)–(6) bekezdés; 2023/1127 bizottsági rendelet, 4. cikk, (1) és (2) bekezdés)

   (lásd: 35., 39–41., 43., 44., 48. pont)

3. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – A Bíróság általi korlátozás – A felügyeleti díj összegének megállapításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat – Megsemmisítés – A megtámadott jogi aktus joghatásainak fenntartása annak észszerű határidőn, legfeljebb tizenkét hónapon belüli felváltásáig – Jogbiztonsággal és a 2022/2065 rendelet által a Bizottságra ruházott felügyeleti feladatok megfelelő végrehajtásával kapcsolatos indokokra alapított igazolás

   (EUMSZ 264. cikk, és EUMSZ 266. cikk, első bekezdés)

   (lásd: 58., 59., 61., 63., 64. pont)

Összefoglalás

Az egyrészről a Facebookra és az Instagramra, másrészről a TikTokra alkalmazandó felügyeleti díj összegét a 2023. év tekintetében meghatározó európai bizottsági határozatok megsemmisítése iránti két kereset tárgyában eljáró Törvényszék első alkalommal határoz az online óriásplatformot ( 1 ) üzemeltető szolgáltatók által a Bizottság felügyeleti feladatainak finanszírozása érdekében fizetendő felügyeleti díj meghatározására vonatkozó rendelkezések értelmezéséről. A Törvényszék mindkét esetben megállapítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a szolgáltatás igénybe vevői havi átlagos száma kiszámításának közös módszertanát végrehajtási jogi aktusban, nem pedig felhatalmazáson alapuló jogi aktusban fogadta el, majd ezt követően megsemmisíti a megtámadott határozatokat.

A felperesek – egyrészt a Facebook és az Instagram szolgáltatások tekintetében a Meta Platforms Ireland Ltd, másrészt pedig a TikTok szolgáltatás tekintetében a TikTok Technology Ltd – olyan társaságok, amelyek online óriásplatformként nyújtanak minősített szolgáltatásokat. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 43. cikke értelmében éves felügyeleti díjat kell fizetniük a Bizottságnál felmerülő felügyeleti költségek fedezésére.

2023. november 27‑én kelt két végrehajtási határozatával a Bizottság megállapította e díjnak egyrészt a Facebookra és az Instagramra, másrészt pedig a TikTokra alkalmazandó, a 2023. évre vonatkozó összegét. ( 2 ) Ezt az összeget a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 43. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban a 2023/1127 felhatalmazáson alapuló rendeletben, ( 3 ) különösen annak 5. cikkében meghatározott módszer és eljárások alapján határozták meg. Az említett összeg meghatározása céljából a Bizottság az összes online óriásplatformra és nagyon népszerű online keresőprogramra vonatkozó közös módszertant alkalmazta, amelyet csatolt a megtámadott határozathoz annak érdekében, hogy kiszámítsa a minősített szolgáltatásokat aktívan igénybe vevők havi átlagos számát, és a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 43. cikkében foglalt elveknek megfelelően elossza az utóbbiak között az éves felügyeleti díjat.

A fellebbezők a Törvényszék előtt vitatták e határozatokat, többek között az aktív igénybe vevők havi átlagos számának kiszámítására vonatkozó módszertan jogellenes jellegére hivatkozva, amennyiben a Bizottság egyedi végrehajtási aktusok révén gyakorolta a felhatalmazáson alapuló hatáskörét.

A Törvényszék álláspontja

A Törvényszék először is megvizsgálja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet lehetővé teszi‑e az aktív igénybe vevők havi átlagos számának kiszámítására vonatkozó közös módszer alkalmazását, mielőtt értékelné, hogy a jelen ügyben a Bizottság megsértette‑e az említett rendelet 43. cikkét azáltal, hogy egy végrehajtási aktus keretében ilyen módszert fogadott el.

Először is megállapítja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet vagy a 2023/1127 felhatalmazáson alapuló rendelet egyetlen rendelkezése sem képezi akadályát annak, hogy a Bizottság egy adott módszertant kövessen az aktív igénybe vevők havi átlagos számának kiszámításához. Ezenkívül rámutat arra, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 43. cikkének alkalmazása szempontjából nem az egyes minősített szolgáltatások aktív igénybe vevőinek abszolút értékében vett havi átlagos száma a releváns tényező, hanem annak relatív értéke a többi minősített szolgáltatáshoz viszonyítva.

A jelen ügyben a Törvényszék úgy véli, hogy a Bizottság jogosan kételkedhetett az aktív igénybe vevők havi átlagos számának különböző szolgáltatók által alkalmazott számítási módszerei összességének koherenciáját illetően, annál is inkább, mivel közülük egyesek adatai nem álltak a Bizottság rendelkezésére. Ebből következik, hogy megalapozottan alkalmazott közös módszertant az átláthatóság és az említett szolgáltatókkal szembeni egyenlő bánásmód érdekében, tekintettel arra, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 43. cikke alapján a felügyeleti díjak megosztásának arányosnak kell lennie az egyes minősített szolgáltatások aktív igénybe vevőinek havi átlagos számával.

Egyébiránt, mivel az a 2023/1127 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdése második albekezdésének szövegéből következik, hogy a rendelet a három megjelölt információforrás között semmilyen hierarchiát nem ír elő, mivel azokat egyértelműen alternatívaként mutatja be, a Bizottság nem volt köteles azok egyikét előnyben részesíteni vagy figyelmen kívül hagyni. Következésképpen a Bizottság helyesen döntött úgy, hogy az említett rendelkezés értelmében vett rendelkezésére álló bármely egyéb információra támaszkodik.

Másodszor, a Törvényszék megjegyzi, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet általános rendszeréből és célkitűzéseiből kitűnik, hogy az „aktív igénybe vevők havi átlagos számának” fogalmát egységesen és koherens módon kell értelmezni, függetlenül attól, hogy milyen kontextusban és célból alkalmazzák. Ugyanis, ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy eltérő jogi szabályozást írjon elő attól függően, hogy az aktív igénybe vevők havi átlagos száma alkalmazásának célja valamely szolgáltatásnak az online óriásplatformok vagy a nagyon népszerű online keresőprogramok körébe tartozóként való minősítése, illetve a felügyeleti díj meghatározása, azt egyértelmű és pontos megfogalmazásban kifejezetten előírta volna.

A fenti megfontolásokra tekintettel a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy bár a Bizottság kétségtelenül jogosult az aktív igénybe vevők havi átlagos számának kiszámítására vonatkozó közös módszertan elfogadására, nem vonhatja ki magát a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló, többek között a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 87. cikkének (4) és (6) bekezdésében előírt eljárás ellenőrzése alól azáltal, hogy megelégszik azzal, hogy az egyes végrehajtási jogi aktusokhoz csatolja ezt a közös módszertant.

Igaz ugyan, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 33. cikkének (3) bekezdésétől eltérően ugyanezen rendelet 43. cikke nem írja elő kifejezetten felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását az aktív igénybe vevők havi átlagos száma kiszámításának módszertana meghatározására, ugyanakkor az említett cikk a Bizottságot arra kötelezi, hogy biztosítsa, hogy az éves felügyeleti díjak arányosak legyenek az egyes kijelölt szolgáltatások aktív igénybe vevők havi átlagos számával, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban és nem végrehajtási aktusban rögzítve a meghatározásukhoz alkalmazandó módszert és eljárásokat.

Másként fogalmazva, a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet releváns rendelkezéseinek összefüggésbeli és rendszertani értelmezéséből kitűnik, hogy bár nem hivatkozik kifejezetten a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 33. cikkében említett módszerre, ugyanezen rendelet 43. cikke kifejezett kapcsolatot teremt az éves felügyeleti díjak meghatározásának módszere – amelyet csak felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával lehet megállapítani – és a minősített szolgáltatások aktív igénybe vevőinek havi átlagos száma között, amely alapján a díjakat meg kell határozni. Következésképpen az aktív igénybe vevők havi átlagos száma kiszámítására alkalmazott módszertan szorosan hozzátartozik a felügyeleti díj meghatározásához, és azt ez utóbbi lényeges és nélkülözhetetlen elemének kell tekinteni.

Harmadszor, a Törvényszék úgy véli, hogy mivel az aktív igénybe vevők havi átlagos számának kiszámítása alapvető és nélkülözhetetlen elem a díj meghatározásához, a Bizottságnak a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 43. cikkének (4) bekezdésében előírt azon kötelezettsége, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban „részletesen” határozza meg a díjak meghatározására vonatkozó módszertant és eljárásokat, hallgatólagosan, de szükségszerűen magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy egy ilyen jogi aktusban legalább az aktív igénybe vevők havi átlagos száma kiszámítási módszerének kellően részletes elemeit rögzítse.

Mindenesetre ez utóbbi rendelkezés lényegében arra kötelezi a Bizottságot, hogy pontosítsa és konkretizálja a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet azáltal, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban olyan részleteket fejt ki, amelyeket a jogalkotó nem határozott meg. Márpedig, mivel a 2023/1127 felhatalmazáson alapuló rendeletben a Bizottság csupán általános jelleggel három információforrást jelöl meg, nevezetesen a szolgáltató által a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 24. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentett adatokat, az e rendelet 24. cikkének (3) bekezdése alapján kért tájékoztatást és a Bizottság rendelkezésére álló bármely egyéb információt, nem tekinthető úgy, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 43. cikkének (4) bekezdését.

E körülmények között a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy mivel az aktív igénybe vevők havi átlagos száma mind a felügyeleti díj meghatározása módszerének alapvető eleme, mind pedig olyan fogalom, amelyet a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet egészében egységesen és koherens módon kell értelmezni, e rendelet 33. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 43. cikkének (3) bekezdéséből következik, hogy a Bizottság megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 43. cikkének (3), (4) és (5) bekezdését, valamint 87. cikkét azzal, hogy az aktív igénybe vevők havi átlagos számának számítási módszerét végrehajtási jogi aktusban, nem pedig felhatalmazáson alapuló jogi aktusban fogadta el. Következésképpen a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott határozatokat.

Ugyanakkor a Törvényszék úgy határoz, hogy azok hatályát fenntartja mindaddig, amíg a Törvényszék ítéletei jogerőre emelkedésétől számított tizenkét hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül meg nem hozzák az említett ítéletekben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

A megtámadott határozat megsemmisítését igazoló okokra tekintettel ugyanis a Törvényszék úgy véli, hogy a Bizottság nem tud olyan új határozatokat elfogadni, amelyben a felperesek számára a felügyeleti díj megfizetését írja elő, anélkül hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján előzetesen megállapítaná az aktív igénybe vevők havi átlagos számának kiszámítására szolgáló módszert. Így a 2023. évre vonatkozó felügyeleti díjakat megállapító új határozatok adott esetben csak a 2023/1127 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítását vagy az aktív igénybe vevők havi átlagos száma kiszámításának módszertanát meghatározó új, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően hozhatók meg. Következésképpen a megtámadott határozatok joghatásainak fenntartására irányuló kérelem elutasítása veszélyeztetné a jogbiztonságot és a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet által a Bizottságra ruházott felügyeleti feladatok megfelelő végrehajtását.

( 1 ) A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19‑i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, HL 2022. L 277., 1. o.; helyesbítés: HL 2023. L 3., 20. o.) 33. cikkének (4) bekezdése értelmében.

( 2 ) Az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikkének (3) bekezdése alapján a Facebookkal és az Instagrammal szemben alkalmazandó felügyeleti díjak összegének megállapításáról szóló, 2023. november 27‑i C(2023) 8176 final bizottsági végrehajtási határozat, valamint az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikkének (3) bekezdése alapján a TikTokkal szemben alkalmazandó felügyeleti díjak megállapításáról szóló, 2023. november 27‑i C(2023) 8173 final bizottsági végrehajtási határozat.

( 3 ) Az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Bizottság által az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető szolgáltatók felé felszámított felügyeleti díjakra vonatkozó részletes módszertanokkal és eljárásokkal történő kiegészítéséről szóló, 2023. március 2‑i (EU) 2023/1127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2023. L 149., 16. o.).