–

az SBK Art Limited Liability Company képviseletében P. Goeth Rechtsanwalt, J. Van Weerden és E. J. H. Zandbergen advocaten,

–

a Fortenova Group STAK Stichting képviseletében Y. de Vries, B. T. M. van der Wiel és L. V. van Gardingen advocaten,

–

a holland kormány képviseletében E. M. M. Besselink és M. K. Bulterman, meghatalmazotti minőségben,

–

a horvát kormány képviseletében G. Vidović Mesarek, meghatalmazotti minőségben,

–

az osztrák kormány képviseletében A. Posch, J. Schmoll és C. Leeb, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Carpus‑Carcea, L. Haasbeek és L. Puccio, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2022. augusztus 4‑i (EU) 2022/1354 tanácsi végrehajtási rendelettel (HL 2022. L 204 I., 1. o.) módosított, az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17‑i 269/2014/EU tanácsi rendelet (HL 2014. L 78., 6. o.; helyesbítések: HL 2014. L 121., 60. o.; HL 2014. L 294., 50. o.; a továbbiakban: 269/2014 rendelet) 1. cikke f) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az egyfelől az SBK Art Limited Liability Company és a Fortenova Group STAK Stichting (a továbbiakban: STAK), másfelől az Open Pass Limited között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy egy, a 269/2014 rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személy gyakorolhatja‑e a részvények tekintetében kiadott letéti igazolásokhoz (a továbbiakban: letéti igazolások) kapcsolódó jogokat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy részt vegyen az ilyen igazolások tulajdonosainak közgyűlésén (a továbbiakban: közgyűlés) és annak során szavazzon.

3

Tekintettel az alapügy tényállása megvalósulásának idejére, amely tények 2022 augusztusában valósultak meg, az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2014. március 17‑i 2014/145/KKBP tanácsi határozat (HL 2014. L 78., 16. o.), a 2022. augusztus 4‑i (KKBP) 2022/1355 tanácsi határozattal (HL 2022. L 204 I., 4. o.) módosított változatában (a továbbiakban: 2014/145 határozat) alkalmazandó.

4

A 2014/145 határozat 6. cikke a következőképpen rendelkezett:

„Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2022. szeptember 15‑ig kell alkalmazni.

Ezt a határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ez a határozat szükség szerint meghosszabbítható vagy módosítható, amennyiben a[z Európai Unió] Tanács[a] úgy ítéli meg, hogy a célkitűzései nem teljesültek.”

5

A 269/2014 rendeletet az EUMSZ 215. cikk alapján fogadták el a 2014/145 határozatban előírt korlátozások végrehajtása érdekében.

6

E rendelet (1) és (3) preambulumbekezdése a következőket állapítja meg:

[….]

7

Az említett rendelet 1. cikke a következőket írja elő:

„E rendelet alkalmazásában:

[….]

[….]

[….]”

8

Ugyanezen rendelet 2. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„Az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez vagy a velük összefüggésbe hozható természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, az ezek birtokában lévő vagy ellenőrzése alatt álló minden pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.”

9

A 269/2014 rendelet 2a. és 4–7. cikke a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedéstől való eltérésekről rendelkezik.

10

E rendelet 9. cikkének (1) bekezdése kimondja:

„Tilos tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységben, amelynek közvetlen vagy közvetett célja vagy hatása a 2. cikkben említett intézkedések megkerülése.”

11

Az SBK Art az orosz Sberbank bank közvetett leányvállalata, amely utóbbi a 269/2014 rendelet I. mellékletében szereplő szervezetek egyike, amelynek nevét az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. július 21‑i (EU) 2022/1270 végrehajtási tanácsi rendelettel (HL 2022. L 193., 133. o.) vették fel e mellékletbe. A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia legfelsőbb bírósága), amely a kérdést előterjesztő bíróság, pontosítja, hogy mivel az SBK Art a Sberbankhoz kapcsolódik, azon pénzeszközök, amelyek e két szervezet közül az előbbi tulajdonában, birtokában vagy ellenőrzése alatt állnak, a 269/2014 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alapján szintén befagyasztásra kerültek.

12

A STAK egy holland jog szerinti jogalany, amely vagyonkezelőként rendelkezik a Fortenova GroupTopCo BV részvényeivel, amely a horvát jog szerinti Fortenova Grupa d.d., a kiskereskedelmi, az élelmiszer‑termelési és a mezőgazdasági ágazatban tevékenységet folytató társaság közvetett részvényese. E jogcímen a STAK a Fortenova GroupTopCo részvényeire vonatkozó letéti igazolásokat bocsát ki, és osztalékot fizet ezen igazolások tulajdonosainak.

13

Az SBK Art e letéti igazolások 41,82%‑ával rendelkezik. Az Open Pass és a VTB Bank (Europe) e letéti igazolások 27,52%‑ával, illetve 7,27%‑ával rendelkeznek. A Fortenova GroupTopCo részvényeinek vagyonkezelőjeként a STAK az említett igazolások tulajdonosainak előzetes jóváhagyását követően gyakorolja az ezekhez kapcsolódó szavazati jogokat. E jóváhagyást megadására a közgyűlésen kerül sor.

14

A STAK kezelési szabályzata értelmében a szavazati jogot biztosító letéti igazolások tulajdonosai jogosultak személyesen részt venni és felszólalni a közgyűlésen, illetve jogosultak képviseltetni magukat. Minden egyes igazolás egy szavazatra jogosít.

15

2022. augusztus 9‑én a STAK igazgatótanácsa meghívta a letéti igazolások tulajdonosait a következő, 2022. augusztus 18‑án Amszterdamban (Hollandia) tartandó közgyűlésre, jelezve, hogy a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó tulajdonosokat megfosztják az ezen igazolásokhoz kapcsolódó jogok, többek között a közgyűlésen való szavazati joguk, gyakorlásától.

16

A 2022. augusztus 18‑re tervezett közgyűlés napirendjén szerepelt az Open Pass által benyújtott javaslat, amely a STAK kezelési szabályzatának és alapszabályának a vállalatirányítási szabályok, nevezetesen a határozatképességre és a bizonyos határozatok elfogadásához szükséges többségre vonatkozó szabályok tekintetében történő módosítására irányult.

17

2022. augusztus 17‑én az SBK Art bejelentette, hogy részt vesz a közgyűlésen, és 2022. augusztus 18‑án megpróbálta mind elektronikusan, mind fizikailag gyakorolni a letéti igazolásaihoz kapcsolódó szavazati jogokat. Azonban az SBK Art képviselőjének a közgyűlésre való bejutását, valamint az elektronikus szavazási rendszerhez való hozzáférését megtagadták. A STAK egyébiránt ugyanezen a napon arról tájékoztatta az SBK Artot, hogy tekintettel az Oroszországi Föderáció ukrajnai helyzetet destabilizáló intézkedései miatt az Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett korlátozó intézkedésekre, az SBK Art nem gyakorolhatja szavazati jogait, és az általa leadott szavazat nem vehető figyelembe.

18

Mivel a 2022. augusztus 18‑i közgyűlésen nem sikerült elérni a határozatok elfogadásához szükséges többséget, a STAK igazgatótanácsa 2022. augusztus 19‑én meghívta a letéti igazolások tulajdonosait a 2022. augusztus 30‑ra tervezett második közgyűlésre. Ismételten bejelentette, hogy a korlátozó intézkedések hatálya alatt álló személyek szavazatait nem veszik figyelembe.

19

2022. szeptember 6‑i ítéletével a rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság, Hollandia) ideiglenes intézkedésről határozó bírája helyt adott az SBK Art által benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek, amely többek között arra irányult, hogy kötelezze a STAK‑ot arra, hogy a 2022. december 31‑ig tartó időszakban engedélyezze valamennyi közgyűlésen való részvételét, és fogadja el a letéti igazolásaihoz kapcsolódó szavazati jogait. Ezen ítélet következtében törölték a 2022. szeptember 8‑ra összehívott, harmadik közgyűlést.

20

2022. december 29‑i határozatával a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság, Hollandia) hatályon kívül helyezte a rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság) ideiglenes intézkedésről határozó bírájának ítéletét, és elutasította az SBK Art jelen ítélet előző pontjában említett kérelmét.

21

Az SBK Art felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) 2022. december 29‑i határozatával szemben a kérdést előterjesztő bírósághoz. Ez utóbbi bíróság szerint az előtte folyamatban lévő ügy két kérdést vet fel. Az első kérdés az, hogy a pénzeszközöknek a 269/2014 rendelet 1. cikkének f) pontja értelmében vett befagyasztása magában foglalja‑e, hogy a letéti igazolások tulajdonosa, mint az SBK Art, nem gyakorolhatja az ezen igazolásokhoz kapcsolódó szavazati és közgyűlésen való részvételi jogait. A második kérdés az, hogy ebben az összefüggésben releváns‑e az ilyen közgyűlés napirendjén szereplő javaslat jellege és tartalma, valamint az, hogy az említett igazolások tulajdonosa milyen irányban kíván szavazni.

22

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi egyrészt, hogy a 269/2014 rendelet 1. cikke f) pontjának olyan értelmezése, amely szerint a pénzeszközök befagyasztása azzal jár, hogy nem lehet gyakorolni a letéti igazolásokhoz kapcsolódó szavazati és közgyűlésen való részvételi jogokat, megfelelne a pénzeszközök befagyasztása tág meghatározásának, és azon elvnek, amely szerint a korlátozó intézkedéseknek a lehető legnagyobb hatást kell gyakorolniuk az általuk érintett személyre.

23

Másrészt a „pénzeszközök befagyasztása” fogalmának olyan megszorító értelmezése, amely szerint az ilyen befagyasztás nem akadályozza meg egészben vagy részben a szavazati és részvételi jogok közgyűlésen való gyakorlását, megfelelne az arányosság elvének. A korlátozó intézkedések ugyanis nem gyakorolhatnak aránytalan hatást az általuk érintett személyekre. Márpedig a korlátozó intézkedések célja éppen úgy érhető el, ha megakadályozzák a szavazati jog gyakorlását követően hozott határozatok végrehajtását, vagy megfosztják e határozatokat minden joghatástól. Az is elképzelhető, hogy az ezen intézkedésekkel érintett személy nem gyakorolhatja a közgyűlésen való részvételhez és szavazáshoz való jogát, amennyiben az e szavazás tárgyát képező határozat a 269/2014 rendelet 1. cikke f) pontjában leírtakhoz hasonló következményekkel járhat pénzeszközökre, nevezetesen bármilyen változás a pénzeszközök mennyisége, összege, elhelyezkedése, tulajdonlása, birtoklása, jellege, rendeltetése tekintetében, vagy más olyan változást okozna, amely lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, ideértve a portfóliókezelést is. Ugyanakkor az ilyen értelmezés, amely a közgyűlésen való részvétel szavazás joga gyakorlásának tilalmát attól tenné függővé, hogy e jog gyakorlása milyen konkrét következményekkel járna a pénzeszközökre nézve, veszélyeztethetné a korlátozó intézkedések egyértelműségére és hatékonyságára irányuló célkitűzést.

24

E körülmények között a Hoge Raad der Nederlanden (legfelsőbb bíróság, Hollandia) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

25

A Bíróság Hivatalához 2025. október 31‑én benyújtott beadványával az SBK Art azt kérte, hogy a Bíróság eljárási szabályzatának 83. cikke alapján rendeljék el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

26

Kérelmének alátámasztására az SBK Art először is arra hivatkozik, hogy a Bíróság nem rendelkezik az ítéletének meghozatalához fontos információkkal. Ellentétben ugyanis azzal, amit a főtanácsnok az indítványának 63. pontjában javasol, a szavazati jogok 269/2014 rendelet 1. cikkének d) pontja értelmében vett „gazdasági erőforrásoknak” minősítése nem vonja automatikusan maga után e jogok befagyasztását, amennyiben az említett jogok gyakorlása nem mindig teszi lehetővé pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzését. Egyébiránt szerinte a főtanácsnok indítványának 55. és 56. pontjában pontatlan ténybeli megállapításokat tett a STAK‑on belül bizonyos határozatok elfogadásához szükséges határozatképességet illetően. Ezenkívül ezen indítvány 49. pontjában kifejtettekkel ellentétben a 269/2014 rendelet 2a. és 4–7. cikkében felsorolt eltérések egyike sem alkalmazható a szavazati jogokra. Másodszor, a főtanácsnok nem vette az indítványában figyelembe, hogy a közgyűlésen való részvételi jog és szavazati jog gyakorlásának teljes tilalma aránytalanul sértené az SBK Art alapvető jogait. Több nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás kimenetele függ attól, hogy ilyen következmények esetén elkerülhető‑e e jogok gyakorlásának tilalma. Harmadszor, a főtanácsnok az indítványában olyan elemekkel foglalkozott, amelyeket a felek az írásbeli észrevételeikben nem vitattak meg, mint például többek között a befagyasztásra vonatkozó intézkedések kijátszásának kockázata.

27

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A Bíróságot nem köti sem ez az indítvány, sem pedig a főtanácsnoknak az indítvány alapjául szolgáló indokolása (2025. október 30‑iQassioun ítélet, C‑790/23, EU:C:2025:838, 34. pont).

28

Egyébiránt az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és az eljárási szabályzat nem teszi lehetővé, hogy a felek vagy ezen alapokmány 23. cikke szerinti érintett érdekeltek a főtanácsnoki indítványra válaszként észrevételeket tegyenek. Következésképpen az, ha a fél vagy az ilyen érdekelt nem ért egyet a főtanácsnok indítványával, bármilyen kérdéseket is vizsgáljon a főtanácsnok az indítványban, önmagában nem indokolhatja a szóbeli szakasz újbóli megnyitását (2025. szeptember 4‑iNissan Iberia ítélet, C‑21/24, EU:C:2025:659, 31. pont).

29

Ebből következően, mivel az SBK Art által az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránt benyújtott kérelem arra irányul, hogy válaszolhasson a főtanácsnok által az indítványában tett állásfoglalásra, annak nem lehet helyt adni.

30

Ugyanakkor eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha a fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.

31

A jelen ügyben a Bíróság – a főtanácsnok meghallgatását követően – úgy véli, hogy az eljárás írásbeli szakaszát és az előtte lefolytatott tárgyalást követően rendelkezik a kérdést előterjesztő bíróság által benyújtott kérdések megválaszolásához szükséges valamennyi információval. Az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitására irányuló kérelem továbbá nem hoz fel a Bíróság ezen ügyben hozandó határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt. Végül, ezen ügyet nem olyan érv alapján kell eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.

32

Ennélfogva nem szükséges elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

33

Kérdéseivel, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 269/2014 rendelet 1. cikkének f) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a pénzeszközök e rendelkezés értelmében vett befagyasztása teljes mértékben vagy adott esetben bizonyos feltételek mellett megakadályozza, hogy az e rendelet I. mellékletében felsorolt valamely személy vagy szervezet, illetve velük összefüggésbe hozható személy vagy szervezet gyakorolja a tulajdonában lévő letéti igazolások alapján az ezen igazolások tulajdonosainak közgyűlésén való részvételhez és az e közgyűlésen való szavazáshoz való jogát.

34

Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a 269/2014 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendelet I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez vagy a velük összefüggésbe hozható természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, az ezek birtokában lévő vagy ellenőrzése alatt álló minden pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.

35

A 269/2014 rendelet 1. cikke g) pontjának iii. alpontja szerint a „pénzeszközök” fogalma magában foglalja többek között az olyan, értékpapírokat és adósságleveleket, mint a részvények és az értékpapírokat megtestesítő igazolások, így az alapügyben szóban forgóhoz hasonló letéti igazolások az e rendelkezés értelmében vett pénzeszközöknek minősülnek. Következésképpen, ellentétben azzal, amit az SBK Art az írásbeli észrevételeiben állít, az ilyen igazolások nem tekinthetők az e rendelet 1. cikkének d) pontja értelmében vett „gazdasági erőforrásoknak”, mivel ez utóbbi rendelkezés a gazdasági erőforrásokat olyan materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan eszközként határozza meg, amely nem minősül pénzeszköznek.

36

Ezenfelül a 269/2014 rendelet 1. cikkének f) pontja a „pénzeszközök befagyasztása” fogalmat akként határozza meg, hogy az „a pénzeszközök bármilyen mozgásának, átutalásának, módosításának, felhasználásának, az azokhoz való hozzáférésnek, illetve bármiféle olyan kezelésének a megakadályozása, amely bármilyen változást eredményezne a pénzeszközök mennyisége, összege, elhelyezkedése, tulajdonlása, birtoklása, jellege, rendeltetése tekintetében, vagy más olyan változást okozna, amely lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, ideértve a portfóliókezelést is”.

37

E rendelkezés értelmezéséhez az állandó ítélkezési gyakorlat szerint annak kifejezéseit, szövegkörnyezetét, valamint annak a szabályozásnak a célkitűzéseit kell figyelembe venni, amelynek az említett rendelkezés részét képezi (1983. november 17‑iMerck ítélet, 292/82, EU:C:1983:335, 12. pont; 2025. augusztus 1‑jei Alace és Canpelli ítélet, C‑758/24 és C‑759/24, EU:C:2025:591, 91. pont).

38

Mivel az értékpapírokat megtestesítő igazolások a 269/2014 rendelet 1. cikke g) pontjának iii. alpontja értelmében pénzeszközöknek minősülnek, az ezen igazolások által biztosított jogok annak érdekében történő gyakorlása, hogy azok tulajdonosai részt vehessenek az ilyen igazolások tulajdonosainak közgyűlésén és ott szavazhassanak, ezen igazolások felhasználásának, és ekképpen „pénzeszközök felhasználásának” minősül az említett rendelet 1. cikke f) pontja értelmében.

39

Márpedig, és amint arra a főtanácsnok az indítványának 30. pontjában lényegében rámutatott, e rendelkezés szövegéből azt a következtetést kell levonni, hogy az említett rendelkezés második tagmondata, vagyis „amely bármilyen változást eredményezne a pénzeszközök mennyisége, összege, elhelyezkedése, tulajdonlása, birtoklása, jellege, rendeltetése tekintetében, vagy más olyan változást okozna, amely lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, ideértve a portfóliókezelést is”, az e cikk első tagmondatában említett valamennyi műveletre vonatkozik.

40

A közgyűlésen való részvételi és szavazati jogok gyakorlása – akár közvetetten is – az ugyanezen rendelkezésben említett pénzeszközökre vonatkozóan egy vagy több következményt von maga után, mint például azok mennyiségének, összegének, elhelyezkedésének, tulajdonlásának, birtoklásának, jellegének vagy rendeltetésének megváltozása. E jogok gyakorlása ugyanis azt eredményezi, hogy a szóban forgó közgyűlés olyan határozatokat fogad el, amelyek szükségszerűen befolyásolják a társaság állapotát és működését, és következésképpen legalább közvetve annak értékét, és ennélfogva azon részvények vagy letéti igazolások becsült értékét, amelyeknek a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személy a tulajdonosa.

41

Ebből következik, hogy a 269/2014 rendelet 1. cikkének f) pontját úgy kell értelmezni, hogy a pénzeszközöknek az e rendelkezés értelmében vett befagyasztása teljes mértékben és feltétel nélkül megakadályozza a korlátozó intézkedéssel érintett személyeket abban, hogy az ilyen igazolások tulajdonosainak közgyűlésén részt vegyenek és ott szavazzanak.

42

Kétségtelen, hogy a 269/2014 rendelet 1. cikke f) pontjának a kérdést előterjesztő bíróság által az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében felvetett és az SBK Art által írásbeli észrevételeiben javasolt értelmezései, amelyek szerint a letéti igazolások ilyen használata csak a közgyűlés napirendjén szereplő javaslatok tartalmától vagy a letéti igazolások tulajdonosainak szavazási szándékától függően tiltott, kevésbé korlátozzák a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedéssel érintett személyek jogait, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkében biztosított, tulajdonhoz való jogukat.

43

Ezen értelmezések elvetéséhez azonban elegendő megjegyezni, hogy amennyiben valamelyiket elfogadnánk, akkor a 269/2014 rendelet 1. cikke f) pontjában meghatározott célkitűzés, miszerint a pénzeszközök befagyasztásának elérni kívánt következménye a befagyasztott pénzeszközökkel végrehajtható műveletek lehető legnagyobb mértékű korlátozása akadályba ütközne (lásd analógia útján: 2021. november 11‑iBank Sepah ítélet, C‑340/20, EU:C:2021:903, 43. pont).

44

Amint arra a STAK, az osztrák és a holland kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeiben rámutatott, az említett értelmezések megkönnyíthetik a 269/2014 rendelettel bevezetett, pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések kijátszását, még akkor is, ha e rendelet 9. cikkének (1) bekezdése megtiltja az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvételt, amelyek célja vagy hatása ezen intézkedések kijátszása.

45

Amennyiben ugyanis az ilyen értelmezések elfogadhatók lennének minden olyan esetben, amikor közgyűlést hívnak össze, annak meghatározásához, hogy a letéti igazolásoknak a pénzeszközök befagyasztásával érintett tulajdonosai részt vehetnek‑e e közgyűlésen, és szavazhatnak‑e a közgyűlésen, az e közgyűlés napirendjén szereplő javaslatok jellegétől vagy az érintett személy szavazási szándékától függően meg kellene vizsgálni, hogy e jogok gyakorlása közvetlen vagy közvetett következményekkel járna‑e a szóban forgó pénzeszközökre nézve.

46

Márpedig egyrészt a közgyűlésen való részvételi és szavazati jogok gyakorlásának ezen igazolásokra gyakorolt következményei nem feltétlenül határozhatók meg könnyen és azonnal kizárólag az e közgyűlés napirendjén szereplő javaslat tartalma alapján. Így fennállna annak a kockázata, hogy a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jogosultak lennének a tulajdonukban lévő letéti igazolásokból eredő jogaik gyakorlására, annak ellenére, hogy ez hatással lenne azok becsült értékére hatással, ami lényegétől fosztaná meg az e letéti igazolásokra vonatkozó befagyasztást (lásd ebben az értelemben: 2007. október 11‑iMöllendorf és Möllendorf‑Niehuus ítélet, C‑117/06, EU:C:2007:596, 58. pont; valamint 2021. november 11‑iBank Sepah ítélet, C‑340/20, EU:C:2021:903, 65. pont).

47

Másrészt, azon értelmezést illetően, amely szerint a letéti igazolásokhoz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlása csak ezen igazolások tulajdonosainak szavazati szándéka függvényében tiltott, amint arra a főtanácsnok az indítványának 46. pontjában rámutatott, a szavazati jog szabad, így nincs garancia arra, hogy a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések hatálya alá tartozó személy az általa bejelentett módon fog szavazni.

48

Ezenkívül önmagában azon megfontolás, amely szerint a 269/2014 rendelet 1. cikke f) pontjának a jelen ítélet 41. pontjában említett értelmezése messzemenő negatív hatásokkal járna a pénzeszközök befagyasztásával érintett személyek tulajdonhoz való jogára, nem elegendő ezen értelmezés – az SBK Art által javasolt, a jelen ítélet 42. pontjában kifejtett értelmezés javára történő – mellőzésének igazolásához.

49

Egyrészt ugyanis a „pénzeszközök befagyasztásnak” nem célja – még tág értelemben véve sem –, hogy az érintett személyeket megfossza tulajdonuktól, mivel ezen intézkedés – amint az a 2014/145 határozat 6. cikkéből kitűnik – ideiglenes és visszafordítható jellegű (lásd analógia alapján: 2022. december 15‑iInstrubel és társai ítélet, C‑753/21 és C‑754/21, EU:C:2022:987, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

50

Másrészt a Bíróság emlékeztetett arra, hogy a korlátozó intézkedések fogalmilag olyan következményekkel járnak, amelyek érintik a tulajdonhoz való jogot, ezáltal kárt okozva azon az ezen intézkedések által érintett személyeknek (lásd ebben az értelemben: 2017. március 28‑iRosneft ítélet, C‑72/15, EU:C:2017:236, 149. pont; 2020. június 25‑iVTB Bank kontra Tanács ítélet, C‑729/18 P, EU:C:2020:499, 81. pont).

51

A Bíróság továbbá úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának tágabb célja, amelyet e rendelet is követ, amint az a 269/2014/EU rendelet (1) és (3) preambulumbekezdéséből kitűnik, összhangban az Unió külső tevékenységének az EUSZ 21. cikkben meghatározott céljaival, igazolhatja a korlátozó intézkedések hatálya alá vont személyeket érő, akár jelentős negatív következményeket (lásd analógia útján: 2017. március 28‑iRosneft ítélet, C‑72/15, EU:C:2017:236, 150. pont; 2020. június 25‑iVTB Bank kontra Tanács ítélet, C‑729/18 P, EU:C:2020:499, 82. pont).

52

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az uniós jogalkotó a 269/2014 rendelet 2a. és 4–7. cikkében eltérésekről rendelkezik a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések tekintetében, hogy figyelembe vegye többek között azoknak a személyeknek az érdekeit, akiknek pénzeszközeit befagyasztották (lásd analógia útján: 2018. november 29‑iNational Iranian Tanker Company kontra Tanács ítélet, C‑600/16 P, EU:C:2018:966, 85. és 86. pont). Következésképpen, ha egy ilyen személy úgy véli, hogy teljesíti ezen eltérések valamelyikének feltételeit, azon eseteken túl, amikor a pénzeszközöket automatikusan felszabadítják, az illetékes hatóságoktól kérheti azok felszabadítását.

53

A fentiekre tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 269/2014 rendelet 1. cikkének f) pontját úgy kell értelmezni, hogy a pénzeszközök e rendelkezés értelmében vett befagyasztása teljes mértékben és feltételek nélkül megakadályozza, hogy az e rendelet I. mellékletében felsorolt valamely személy vagy szervezet, illetve velük összefüggésbe hozható személy vagy szervezet a tulajdonában lévő letéti igazolások alapján gyakorolja az ezen igazolások tulajdonosainak közgyűlésén való részvételhez és az e közgyűlésen való szavazáshoz való jogát.

54

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A 2022. augusztus 4‑i (EU) 2022/1354 tanácsi végrehajtási rendelettel módosított, az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17‑i 269/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikkének f) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

a pénzeszközök e rendelkezés értelmében vett befagyasztása teljes mértékben és feltételek nélkül megakadályozza, hogy a 2022/1354 tanácsi végrehajtási rendelettel módosított 269/2014 rendelet I. mellékletében felsorolt valamely személy vagy szervezet, illetve velük összefüggésbe hozható személy vagy szervezet a tulajdonában lévő letéti igazolások alapján gyakorolja az ezen igazolások tulajdonosainak közgyűlésén való részvételhez és az e közgyűlésen való szavazáshoz való jogát.