–

a Keesing Deutschland GmbH képviseletében C. Höink Rechtsanwalt,

–

a német kormány képviseletében J. Möller és N. Scheffel, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Björkland, A. Demeneix és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2018. október 11‑i (EU) 2018/1602 bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2018. L 273., 1. o.) eredő változata I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 4902 vámtarifaszámának, valamint az egyenlő bánásmód és az adósemlegesség elvének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Keesing Deutschland GmbH és a Finanzamt für Körperschaften II (jogi személyekért felelős II. sz. adóhivatal, Németország; a továbbiakban: Finanzamt) között a számszúdokukat tartalmazó rejtvényfüzetek értékesítésére alkalmazandó hozzáadottérték‑adó (héa) mértékének meghatározása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, amelyet a Vám‑együttműködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15‑én megkötött egyezmény hozott létre. A HR‑t a Brüsszelben 1983. június 14‑én elfogadott, az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény hozta létre (az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, 1503. kötet, 4. o., 25910. szám [1988]), amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá (a továbbiakban: HR‑egyezmény). A HR magyarázó megjegyzéseit a Vámigazgatások Világszervezete dolgozza ki ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.

4

A HR‑egyezmény 2. cikkének megfelelően, az ezen egyezményhez csatolt melléklet, amelyben a HR szerepel, az említett egyezmény szerves részét képezi, és az arra történő mindennemű hivatkozást e mellékletre is alkalmazni kell.

5

Az említett egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében minden szerződő fél kötelezettséget vállal többek között arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúrái a HR‑rel megegyeznek, oly módon, hogy először is felhasználják minden hozzátoldás és változtatás nélkül a HR valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat, másodsorban alkalmazzák a HR általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá az alszámok valamennyi megjegyzését, és nem módosítják azok terjedelmét, harmadsorban pedig követik a HR számozási sorrendjét.

6

A HR‑egyezmény záróformulája kimondja, hogy az egyezmény angol és francia nyelvű szövege egyaránt hiteles.

7

A HR 49. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzésekben szereplő általános megjegyzések szövege a következő:

„Az alábbi hivatkozott néhány kivételtől eltekintve, ebbe az árucsoportba tartozik minden nyomtatott termék, amelynek jellegét és felhasználását meghatározza az a tény, hogy nyomtatás útján előállított mintákat, írásjeleket vagy ábrákat tartalmaz.

[…]

Ezen árucsoport alkalmazásában a »nyomtatvány« kifejezés alatt nem csupán a szokásos kézi (pl. kliséből vagy fametszetből nyomtatott, az eredeti kivételével) vagy gépi nyomtatás számtalan módszerével (magasnyomtatás, ofszetnyomás, litográfia, raszter mélynyomás stb.) előállított sokszorosított termékeket kell érteni, hanem a sokszorosítógéppel előállított, az automatikus adatfeldolgozó géppel vezérelt folyamat eredményeként nyert, dombornyomás, fényképezés, foto‑ és hőmásolás vagy gépelés (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 2. pontját) útján sokszorosított termékeket is, tekintet nélkül a nyomtatás jellegére és módjára (pl. bármilyen ABC betűi, számok, gyorsírásjelek, morze vagy más kódjelek, Braille‑betűk [vakok számára], kottajelek, képek, diagrammok). A kifejezés azonban nem jelenti egyúttal a színezést vagy díszítő‑ vagy, ismétlődő mintájú nyomtatást.

[…]”

8

A HR 4902 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés a következőket tartalmazza:

„Az ide tartozó kiadványok legfontosabb tulajdonsága, hogy egy kiadványban, folyamatos sorozatban, azonos cím alatt, szabályszerű időközökben megjelennek, mindegyik kiadvány keltezett (még akkor is, ha ez a keltezés esetleg csak valamelyik évszakra utal, pl. »1996 tavasza«) és gyakran számozott is. Lehetnek kötetlenek vagy papírkötésűek, azonban ha másféle anyagba kötik, vagy ha egyetlen fedélbe (borítóba) több kiadványt kötöttek be, nem tartoznak ide (4901 vtsz.). Ezek a kiadványok rendszerint főként olvasnivaló szöveget tartalmaznak, de lehetnek bőségesen illusztráltak is, és állhatnak főképpen képes anyagból is. Hirdetési‑, reklámanyagot is tartalmazhatnak.

[…]”

9

Amint az a 2658/87 rendelet 1. cikkének (1) bekezdéséből következik, az Európai Unióba importált áruk tarifális besorolását az Európai Bizottság által létrehozott KN szabályozza.

10

A 2658/87 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése és 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a KN átveszi a hat számjegyű HR vámtarifaszámokat és vámtartifaalszámokat, és csak a hetedik és nyolcadik számjegy alkotja a saját alszámait.

11

E rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a Közös Vámtarifa vonatkozó autonóm és szerződéses vámtételeivel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet legkésőbb október 31‑én közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az azt követő év január 1‑jétől alkalmazandó.

12

A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a KN alapügyben alkalmazandó változata a 2018/1602 végrehajtási rendeletből eredő változat.

13

A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok, amelyek e végrehajtási rendelet I. melléklete első része I. szakaszának A. pontjában találhatók, a következőket írják elő:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[…]”

14

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza a X. áruosztályt, amelynek címe „Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton; papír és karton és ezekből készült áruk”, amelyben szerepel a „Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok” című 49. árucsoport.

15

E 49. árucsoport vámtarifája az alapügyre alkalmazandó változatában a következő vámtarifaszámokat tartalmazta:

16

A 2018. november 6‑i (EU) 2018/1713 irányelvvel (HL 2018. L 286., 20. o.) módosított, a közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.; a továbbiakban: héairányelv) 98. cikke előírja:

„(1)   A tagállamok egy vagy két kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak.

(2)   A kedvezményes adómértéket csak a III. mellékletben szereplő kategóriák termékértékesítéseire és szolgáltatásnyújtásaira lehet alkalmazni. A kedvezményes adómértékek nem alkalmazhatóak az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra, kivéve a III. melléklet 6. pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatásokat.

(3)   Ha a tagállamok az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményes adómértéket az egyes termékekre alkalmazzák, a [KN‑t] alkalmazhatják az adott termékek pontos meghatározásához.”

17

A héairányelv III. mellékletének 6. pontja a következőképpen szól:

„könyvek, újságok és folyóiratok (ideértve a brosúrákat, röplapokat és más nyomtatott anyagokat, gyermekeknek szóló képes‑, rajzoló‑, illetve kifestőkönyveket, nyomtatott vagy kéziratos kottákat, térképeket és vízrajzi vagy hasonló ábrákat) akár fizikai adathordozón, akár elektronikus úton vagy mindkét módon történő értékesítése – beleértve a könyvtári kölcsönzést is –, kivéve a teljes egészében vagy nagyrészt reklámcélú kiadványokat, valamint a teljes egészében vagy nagyrészt videotartalomból vagy zenéből álló kiadványokat”.

18

Az Umsatzsteuergesetz (a forgalmi adóról szóló törvény, a továbbiakban: UStG) alapügyre alkalmazandó változatának 12. §‑ának (2) bekezdése a következőket írja elő:

„7%‑os kedvezményes adómérték alkalmazandó az alábbi ügyletek tekintetében:

19

Az UStG 2. mellékletének szövege a következő:

20

A Keesing Deutschland 2019 folyamán „Sudoku‑Varianten Spezial” („Szúdokuváltozatok különkiadás”) című rejtvényfüzeteket forgalmazott. Ezek körülbelül 100 oldalt tartalmazó, papírkötésű, egy kapoccsal összetartott nyomdaipari termékek. A füzetek előszót, impresszumot és a szúdoku szabályainak ismertetését tartalmazzák. Ezután 88 szúdokurejtvény – amelyekben az 1‑től 9‑ig terjedő sorozat egyes számai már be vannak írva egy rácsmintába, a többi számot pedig meghatározott sorrendben kell beírni –, valamint a megfelelő megoldások következnek. A címoldalon a kiadás száma, az időszakos – azaz nyolchetente – történő megjelenésre való utalás és az egyes rejtvényfüzetek kiadásának napja szerepel.

21

A forgalomra vonatkozó bevallásában a Keesing Deutschland az e füzetek értékesítéséből származó összegekre az UStG‑nek az e törvény 2. melléklete 49. pontjának b) alpontjával összefüggésben értelmezett 12. §‑a (2) bekezdésének 1. pontjában előírt 7%‑os kedvezményes héamértéket alkalmazta, mivel úgy ítélte meg, hogy az említett füzetek a KN 4902 vámtarifaszám alá tartoznak.

22

A Finanzamt elutasította e héamérték alkalmazását, mert úgy ítélte meg, hogy az általános adómértéket kell alkalmazni, mivel az alapügyben szóban forgó rejtvényfüzeteket a KN 4911 vámtarifaszám alá kell besorolni, miután azok nem tartalmaznak „minősített szöveget”, és azok ezért nem sorolhatók a KN 4902 vámtarifaszám német nyelvi változatában használt „Druckschrift” („kiadvány”, szó szerint „nyomtatott írás”) fogalma alá.

23

A Keesing Deutschland ezt követően keresetet indított a Finanzamt határozatával szemben a Finanzgericht Berlin‑Brandenburg (berlin‑brandenburgi pénzügyi bíróság, Németország) előtt, amely a kérdést előterjesztő bíróság, azt állítva, hogy e füzeteket a KN 4902 vámtarifaszám alá kell besorolni. Álláspontja szerint a KN 4902 vámtarifaszám német nyelvi változatában használt „periodische Druckschriften” („időszakos kiadvány”, szó szerint „időszakos nyomtatott írás”) fogalma nem feltétlenül foglalja magában betűsor jelenlétét. E vámtarifaszám angol és francia nyelvi változatából az tűnik ki, hogy az érintett áruknak az említett vámtartifaszám alá történő besorolásához csak egy rendszeres időközönként kiadott nyomdaipari termék megléte szükséges. Ugyanezen vámtartifaszám német nyelvi változata, amely egy Schrift (írás) meglétét írja elő, fordítási hibát tartalmaz. Egyébként az alapügyben szóban forgó rejtvényújságok különböző számok alkotta rendszert ábrázoló grafikákat tartalmaznak. Márpedig a számokból álló írás szintén Schriftnek (írás) tekintendő, mivel azok esetében a betűsorokhoz hasonlóan az emberi kommunikáció céljára használt grafikus jelek rendszeréről van szó.

24

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a német jogalkotó élt a héairányelv 98. cikkének (3) bekezdésében előírt azon lehetőséggel, hogy a KN‑re hivatkozzon azon termékkategóriák pontos meghatározása érdekében, amelyekre a tagállamok kedvezményes héamértékeket alkalmaznak, és így 7%‑os héamértéket alkalmazzon többek között a KN 4902 vámtarifaszám alá tartozó periodische Druckschriften (időszakos kiadványok) értékesítésére. A nemzeti ítélkezési gyakorlat értelmében a kedvezményes adómérték bizonyos termékkategóriák értékesítésére történő alkalmazásának kérdése tehát kizárólag e termékeknek a KN vámtarifaszámok vagy vámtarifaalszámok alá történő besorolásától függ.

25

E bíróság úgy véli, hogy az alapügyben szóban forgó rejtvényfüzetek megfelelnek a HR 4902 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésben foglalt feltételeknek, különösen az időszakosság követelményének. Ennélfogva az e bíróság előtt folyamatban lévő jogvita megoldása szempontjából az egyetlen meghatározó kérdés az, hogy a termékeknek az e vámtarifaszám alá történő besorolásához szükséges‑e, hogy az UStG 2. melléklete értelmében vett időszakos kiadványok lényegében egy betűsorból álló szöveget tartalmazzanak.

26

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy erre a kérdésre nemleges választ kell adni. E tekintetben pontosítja, hogy a KN 4902 vámtarifaszám német nyelvi változatában használt Druckschrift kifejezés „nyomtatott írásművet” jelent. A Schrift elem, amely „egy zárt rendszert alkotó, a beszélt nyelvet rögzítő és olvashatóvá tevő grafikus jelek összességét” vagy „beszélt, írott vagy nyomtatott szöveg olvasható ábrázolására szolgáló grafikus jelek rendszerét” jelenti, nemcsak a betűket, hanem a számokat is magában foglalja.

27

Ezt az értelmezést megerősíti egyrészt a KN 4902 vámtarifaszám angol és francia nyelvi változata, amelyek nem tartalmaznak semmilyen utalást az e vámtarifaszám alá tartozó írásművel szemben támasztott esetleges tipográfiai követelményekre, másrészt pedig a héairányelv III. melléklete által követett cél, amely bizonyos olyan, nélkülözhetetlennek tekintett termékek – különösen a könyvek, újságok és folyóiratok – költségeinek csökkentésére irányul, amelyek ösztönzik az uniós polgárok olvasás útján való művelődését, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a végső fogyasztó e termékekhez való hozzáférését. Az alapügyben szereplőhöz hasonló rejtvényfüzeteknek e célkitűzés alá kell tartozniuk, mert többek között erősítik a koncentrációs képességet, valamint türelemre és kitartásra nevelnek, és az idegennyelv‑oktatásban szókincsgyakorlatként vagy adott esetben a zeneoktatásban is használhatók.

28

Egyébiránt a HR 4902 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésben használt „rendszerint főként olvasnivaló szöveget tartalmaznak” kifejezés azt sugallja, hogy valamely szöveg jelenléte nem feltétlenül lényegi jellemzője az e vámtarifaszám alá besorolandó nyomdaipari termékeknek. Ezenkívül az a tény, hogy ez a magyarázó megjegyzés az említett vámtarifaszám alá sorolja az olyan kiadványokat, amelyek „bőségesen illusztrált[ak]” vagy reklámanyagot tartalmaznak, lehetővé teszi ezen kiadványok és az elsősorban számokat tartalmazó nyomtatott folyóiratok azonos kezelését.

29

Abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben szereplő rejtvényfüzetek nem sorolhatók a KN 4902 vámtarifaszám alá, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az egyenlő bánásmód és az adósemlegesség elve nem követeli‑e meg mégis az UStG 12. §‑a (2) bekezdésének az e törvény 2. melléklete 49. pontjának b) alpontjával összefüggésben értelmezett 1. pontjában előírt 7%‑os héamérték e füzetekre való alkalmazását.

30

E körülmények között a Finanzgericht Berlin‑Brandenburg (berlin‑brandenburgi pénzügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

31

Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN 4902 vámtarifaszámot úgy kell‑e értelmezni, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak azok az áruk, amelyeket olyan papírkötésű füzetekként írtak le, amelyek főként nyomtatott szudokúrejtvényeket tartalmaznak, amelyekben az 1‑től 9‑ig terjedő sorozat egyes számai már be vannak írva egy rácsmintába, a többi számot pedig meghatározott sorrendben kell beírni, és amelyeket nyolchetente tesznek közzé.

32

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a héairányelv 98. cikkének (3) bekezdése szerint, ha a tagállamok a kedvezményes adómértéket az egyes termékekre vonatkozó kategóriákra alkalmazzák, az adott kategória pontos meghatározásához a KN‑t alkalmazhatják. Ugyanakkor a KN alkalmazása csak egy az érintett kategória pontos meghatározásának módjai közül (2021. április 22‑iDyrektor Izby Administracji Skarbowej w Katowicach ítélet, C‑703/19, EU:C:2021:314, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33

Ennélfogva, feltéve, hogy azon ügyletek, amelyekre a kedvezményes adómértéket alkalmazni kell, a héairányelv III. melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartoznak, és amennyiben tiszteletben tartják az adósemlegesség elvét, a nemzeti jogalkotó azon kategóriák belső jogában való meghatározása során, amelyekre e kedvezményes adómértéket kívánja alkalmazni, szabadon, az általa legmegfelelőbbnek tartott módszer alapján sorolhatja be a héairányelv III. mellékletének kategóriáiba tartozó termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat (2021. április 22‑iDyrektor Izby Administracji Skarbowej w Katowicach ítélet, C‑703/19, EU:C:2021:314, 40. pont).

34

Ebből következik, hogy annak ellenére, hogy a 2658/87 rendelet 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a KN átveszi a HR‑nómenklatúrát, és hogy a HR‑egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése értelmében annak szerződő felei, köztük az Unió, kötelezettséget vállalnak arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúráik megegyeznek a HR‑rel, és nem módosítják annak vámtarifaszámainak tartalmát, a tagállamok főszabály szerint továbbra is szabadon határozhatják meg azon termékértékesítéseket, amelyekre a kedvezményes adómértéket alkalmazzák, olyan kategóriákra hivatkozva, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a KN vámtarifaszámokkal vagy vámtarifaalszámokkal, annak a héairányelv 98. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából történő alkalmazása során, feltéve hogy az előző pontban említett feltételeket tiszteletben tartják.

35

A jelen ügyben azonban a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információkból kitűnik, hogy a periodische Druckschriften (időszakos kiadványok) értékesítését illetően a német jogalkotó kizárólag a KN 4902 vámtarifaszámra hivatkozva élt a héairányelv 98. cikkében előírt lehetőséggel.

36

Mivel az adóköteles ügyeleteknek a héairányelv III. mellékletében szereplő kategóriák szerinti minősítése elengedhetetlen előfeltétele a kedvezményes héamérték alkalmazhatóságának ellenőrzéséhez, a Bíróság feladata, hogy ezen, a nemzeti bíróság által elvégzendő értékelés szempontjából hasznos szempontokat határozzon meg (2021. április 22‑iDyrektor Izby Administracji Skarbowej w Katowicach ítélet, C‑703/19, EU:C:2021:314, 46. pont).

37

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy az érintett árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást. A szóban forgó áruknak a tarifális besorolás szempontjából történő minősítésének alapja ugyanis olyan tiszta ténymegállapítás, amely nem a Bíróság feladata az előzetes döntéshozatali eljárásban (2002. november 7‑iLohmann és Medi Bayreuth ítélet, C‑260/00–C‑263/00, EU:C:2002:637, 26. pont; 2025. május 8‑iPrisum Healthcare ítélet, C‑252/24, EU:C:2025:339, 33. pont).

38

Ennek pontosítását követően hangsúlyozni kell, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 1. általános szabály szerint az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései, valamint az e nómenklatúra áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni.

39

A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételét általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámnak és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek a szövege meghatározza (1975. december 10‑iVandertaelen és Maes ítélet, 53/75, EU:C:1975:173, 9. pont; 2024. november 28‑iBG Technik ítélet, C‑129/23 és C‑567/23, EU:C:2024:995, 39. pont).

40

Ezenkívül a Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy bár a HR és a KN magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (1977. február 15‑iDittmeyer ítélet, 69/76 és 70/76, EU:C:1977:25, 4. pont; 2025. május 8‑iPrisum Healthcare ítélet, C‑252/24, EU:C:2025:339, 35. pont).

41

A KN 4902 vámtarifaszám szövegét illetően meg kell állapítani, hogy eltérések vannak e vámtarifaszám különböző nyelvi változatai között, különösen a német, az angol és a francia nyelvi változat között.

42

Az említett vámtarifaszám francia nyelvi változata ugyanis úgy rendelkezik, hogy az magában foglalja a következőt: „journaux et publications périodiques imprimés, même illustrés ou contenant de la publicité”, míg ugyanezen vámtarifaszám angol nyelvi változata a következő: Newspapers, journals and periodicals, whether or not illustrated or containing advertising material (újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva vagy reklámtartalommal is). A KN 4902 vámtarifaszám német nyelvi változata pedig a következőkre utal: Zeitungen und andere periodische Druckschriften, auch mit Bildern oder Werbung enthaltend (újság és egyéb időszakos kiadvány, illusztrálva vagy reklámtartalommal is).

43

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog valamely rendelkezésének egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (1977. október 27‑iBouchereau ítélet, 30/77, EU:C:1977:172, 14. pont; 2025. április 30‑iCelní jednatelství Zelinka ítélet, C‑330/24, EU:C:2025:296, 19. pont).

44

Ráadásul valamely uniós jogi aktus – egységes alkalmazása, és ennélfogva egységes értelmezése érdekében – megköveteli, hogy azt mind alkotójának tényleges szándéka, mind pedig az általa követett cél alapján kell értelmezni, figyelembe véve többek között az összes nyelvi változatot (1969. november 12‑iStauder ítélet, 29/69, EU:C:1969:57, 2. és 3. pont; 2024. január 18‑iRegionalna direktsia Avtomobilna administratsia Pleven ítélet, C‑227/22, EU:C:2024:57, 43. pont).

45

Ami a KN célját illeti, amint az a jelen ítélet 34. pontjában megállapításra került, a 2658/87 rendelet 1. cikke (2) bekezdése a pontjának megfelelően a KN átveszi a HR nómenklatúráját.

46

Márpedig, amint az az ezen 34. pontban szintén kiemelésre került, a HR‑egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az egyezmény szerződő felei, köztük az Unió, kötelezettséget vállalnak arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúráik megfelelnek a HR‑nek, és nem módosítják annak vámtarifaszámainak tartalmát (lásd ebben az értelemben: 2021. április 15‑iVogel Import Export ítélet, C‑62/20, EU:C:2021:288, 53. pont).

47

Ezért helyénvaló először is a KN 4902 vámtarifaszám francia és angol nyelvű változatára hivatkozni, amelyek megfelelnek a HR 4902 vámtarifaszám francia és angol nyelvű változatának, mivel a KN a HR alapján jött létre, amelynek a HR‑egyezmény záróformulájának értelmében kizárólag a francia és angol nyelvű szövege hiteles (lásd ebben az értelemben: 1997. december 9‑iKnubben Spedition ítélet, C‑143/96, EU:C:1997:597, 15. pont).

48

E tekintetben először is a KN 4902 vámtarifaszám francia és angol nyelvi változatának szövegéből az következik, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak többek között az időszakos kiadványok.

49

Ezt az értelmezést megerősíti a HR 4902 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés, amely pontosítja egyrészt, hogy „[a]z ide tartozó kiadványok legfontosabb tulajdonsága, hogy egy kiadványban, folyamatos sorozatban, azonos cím alatt, szabályszerű időközökben megjelennek, mindegyik kiadvány keltezett […] és gyakran számozott is”, másrészt pedig, hogy az említett vámtarifaszám alá tartozó időszakos kiadványok „rendszerint főként olvasnivaló szöveget tartalmaznak, de lehetnek bőségesen illusztráltak is, és állhatnak főképpen képes anyagból is. Hirdetési‑, reklámanyagot is tartalmazhatnak”.

50

Másodszor, a KN 4902 vámtarifaszám francia és angol nyelvi változatának szövegében semmi nem utal arra, hogy csak azokat az időszakos kiadványokat kellene e vámtarifaszám alá sorolni, amelyek főként írásokat tartalmaznak, és még kevésbé azt, hogy az említett vámtarifaszám csak azokat az időszakos kiadványokat foglalja magában, amelyek főként szöveget tartalmaznak.

51

Éppen ellenkezőleg, amint arra a kérdést előterjesztő bíróság lényegében rámutatott, a HR 4902 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésnek a jelen ítélet 49. pontjában idézett részében a „rendszerint főként” kifejezés használata annak megállapításához vezet, hogy az elsősorban nyomtatott szöveget tartalmazó időszakos kiadványok ugyan e vámtarifaszám alá tartoznak, de magukban foglalnak szövegtől eltérő tartalmú időszakos kiadványokat is.

52

Harmadszor, amint azt a Bizottság megjegyezte, a HR 49. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzésekben szereplő általános megfontolásokból kitűnik, hogy ezen árucsoport szövegében a „nyomtatott” kifejezésnek nincs eltérő jelentése „a használt karakterek jellegétől függően: bármilyen ABC betűi, számok, gyorsírásjelek, morze vagy más kódjelek, Braille‑betűk (vakok számára), kottajelek, képek, diagrammok”.

53

Másodszor, ami a KN 4902 vámtarifaszám szövege változatainak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén történő összehasonlító vizsgálatát illeti, meg kell állapítani, hogy e vizsgálat azt mutatja, hogy e rendelkezés német nyelvű változata az egyetlen, amely a „nyomtatott írásokra”(Druckschriften) utal. Példaként ezen álláspont spanyol, cseh, görög, angol, francia, holland, finn és svéd nyelvi változatait kell megemlíteni, amelyek a következő kifejezéseket használják: „publicaciones periódicas, impresos”, „periodika”, „περιοδικές εκδόσεις τυπωμένες”, „periodicals”, „időszakos kiadvány”, „tijdschriften”, „aikakauslehdet” és „tidskrifter”.

54

A jelen ítélet 48–53. pontjában kifejtett megfontolásokból következik, hogy a KN 4902 vámtarifaszám alá kell besorolni többek között az időszakosan kiadványokat, anélkül hogy követelmény lenne, hogy azok elsősorban szöveget tartalmazzanak.

55

A jelen ügyben – feltéve, hogy az alapügyben szóban forgó áruk időszakos kiadványoknak minősülnek, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata – meg kell állapítani, hogy azok a KN 4902 vámtarifaszám alá tartozhatnak.

56

Egyébiránt, mivel ezen áruk jellemzői megfelelnek az e vámtarifaszám alatt szereplő meghatározás jellemzőinek, a német kormány által hivatkozott azon körülmény, hogy ezen árukat sem a KN 4901–4910 vámtarifaszámok, sem a HR magyarázó megjegyzései nem említik kifejezetten példaként, nem képezheti akadályát annak, hogy azokat a KN 4902 vámtarifaszám alá sorolják be.

57

A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 4902 vámtarifaszámot úgy kell értelmezni, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak azok az áruk, amelyeket olyan papírkötésű füzetekként írtak le, amelyek főként nyomtatott szudokúrejtvényeket tartalmaznak, amelyekben az 1‑től 9‑ig terjedő sorozat egyes számai már be vannak írva egy rácsmintába, a többi számot pedig meghatározott sorrendben kell beírni, és amelyeket nyolchetente tesznek közzé.

58

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a második kérdést csak arra az esetre terjesztették elő, ha az első kérdésre nemleges választ kell adni. Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdést nem kell megválaszolni.

59

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2018. október 11‑i (EU) 2018/1602 bizottsági végrehajtási rendeletből eredő változata I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 4902 vámtarifaszámát

a következőképpen kell értelmezni:

e vámtarifaszám alá tartoznak azok az áruk, amelyeket olyan papírkötésű füzetekként írtak le, amelyek főként nyomtatott szúdokurejtvényeket tartalmaznak, amelyekben az 1‑től 9‑ig terjedő sorozat egyes számai már be vannak írva egy rácsmintába, a többi számot pedig meghatározott sorrendben kell beírni, és amelyeket nyolchetente tesznek közzé.