1.

A kérdést előterjesztő bíróság a 2014/24/EU irányelv ( 2 ) 72. cikke (5) bekezdésének értelmezését kéri annak – az általa eldöntendő jogvitában való – tisztázása érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv módosította‑e egy közbeszerzési szerződés feltételeit.

2.

A kérdést előterjesztő bíróság különösen arra vár választ, hogy a szerződés módosításának minősül‑e a szerződés feltételeinek a szerződés időtartama alatt ( 3 ) történő megváltoztatása, amelyre akkor került sor, amikor: a) a megállapított teljesítési határidő lejárt; b) a szerződő fél teljesítette a rá bízott szolgáltatásnyújtást; és c) az ajánlatkérő szerv kézhez kapta a végszámlát, de még nem fizette ki azt.

3.

A 72. cikk („A szerződések módosítása azok időtartama alatt”) kimondja:

„(1)   A szerződések vagy keretmegállapodások ezen irányelvvel összhangban új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az alábbiak közül bármely esetben:

Azon ajánlatkérő hatóságok, amelyek az e bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben módosítottak egy szerződést, kötelesek erről értesítést közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ez az értesítés tartalmazza az V. melléklet G. részében előírt információt, és az 51. cikknek megfelelően kerül közzétételre.

(2)   Ezenfelül és anélkül, hogy ellenőrizni kellene, hogy a (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek‑e, a szerződések ezen irányelvvel összhangban akkor is módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül, ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:

Mindazonáltal a módosítás nem változtathatja meg a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét. Több egymást követő módosítás esetén az értéket az egymást követő módosítások összesített nettó értéke alapján kell megállapítani.

(3)   A (2) bekezdésben és az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett ár kiszámításának céljára az aktualizált ár a referenciaértéknek felel meg, amennyiben a szerződés tartalmaz indexálási záradékot.

(4)   Egy szerződés vagy keretmegállapodás módosítása annak időtartama alatt akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés e) pontjának értelmében, ha a szerződés vagy keretmegállapodás jellege érdemben megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz képest. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás minden esetben lényegesnek tekintendő akkor, ha az alábbi feltételek közül valamelyik vagy több teljesül:

(5)   Ezen irányelv értelmében új közbeszerzési eljárásra van szükség a közbeszerzési szerződés vagy keretmegállapodás rendelkezéseinek – a szerződés vagy keretmegállapodás időtartama alatt történő – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módosításai esetében.”

4.

A 2. cikk („Fogalommeghatározások”) szerint:

„Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

[…].”

5.

A 4. cikk („A vállalkozások és a hatóságok közötti ügyletek”) szerint:

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy azon kereskedelmi ügyletekben, amelyekben az adós egy hatóság, a (3), (4) vagy (6) bekezdésben meghatározott időtartam lejártakor a hitelező külön fizetési felszólítás nélkül legyen jogosult a törvényes késedelmi kamatra, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

[…]

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy azon kereskedelmi ügyletekben, amelyekben az adós egy hatóság:

[…].”

6.

A 365. § kimondja:

„(1)   A szerződéseknek és keretmegállapodásoknak az azok időtartama alatt történő lényeges módosítása csak új közbeszerzési eljárás lefolytatását követően megengedett. […]

[…]

(3)   A szerződések és keretmegállapodások következő módosításai nem tekinthetők lényegesnek:

[…].”

7.

A tényállás és az eljárás leírása – amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szerepel – több szakaszra oszlik, amelyekhez tartom magam.

8.

Salzburg városa (Ausztria) tulajdonosa egy több, szerkezetileg összefüggő részből álló iskolacampusnak, amely több oktatási létesítményt foglal magában, köztük a Handelsakademie I (I. gazdasági szakközépiskola) és a Handelsakademie II (II. gazdasági szakközépiskola) helyiségeit.

9.

Az I. gazdasági szakközépiskola egy többszintes épületrészben (I. épületrész) található a telek déli részén, a II. gazdasági szakközépiskola pedig egy többszintes épületrészben (II. épületrész) a telek keleti részén. A két épületrész több szinten össze van kötve.

10.

A Bundesimmobiliengesellschaft mbH (a továbbiakban: BIG) a 2018. évi BVergG – és így a 2014/24 irányelv – értelmében vett ajánlatkérő szerv, amely felújítási munkákat végez az Osztrák Köztársaságnak bérbe adott iskolacampuson.

11.

2022‑ben a BIG nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le az elsősorban a II. épületrészben elvégzendő villanyszerelési munkák beszerzése céljából (építési beruházásra irányuló szerződés; CPV‑kód: 45311200). A szerződésről szóló hirdetményt 2022. május 25‑én tették közzé Ausztriában. A szerződés becsült értéke miatt nem volt szükség uniós szintű közzétételre.

12.

A közbeszerzési eljárás megjelölése a következő volt: „5020 Salzburg, Johann‑Brunauer‑Straße 2–4, HAK II + 966991 Elektrosanierung, Elektrotechnik” („5020 Salzburg, Johann‑Brunauer‑Straße 2–4, II. gazdasági szakközépiskola + 966991 elektromos felújítás, elektrotechnika”).

13.

A szerződésről szóló hirdetményben teljesítési időszakként a 2022. július 11. és 2023. augusztus 31. közötti időtartam szerepelt.

14.

2022. augusztus 3‑án a Fiegl & Spielberger GmbH‑nak ítélték oda a szerződést, és megkötötték az építési beruházásra irányuló szerződést. A szerződés értéke 675107,03 euró volt, a szolgáltatásnyújtás teljesítésére vonatkozóan pedig a 2022. augusztus 3‑tól 2023. augusztus 31‑ig terjedő időszakban állapodtak meg.

15.

2022. július 11‑én (kevesebb mint egy hónappal a szerződéskötést megelőzően) azonban tűz ütött ki az iskolacampus I. épületrészében, amely jelentős károkat okozott.

16.

Csak később, a 2022/23‑as tanévben vált nyilvánvalóvá, hogy a tűzkár miatt az iskolacampus térbeli és funkcionális koncepciójának módosítására van szükség az iskola további működtetéséhez. Ezért a Fiegl & Spielberger vállalkozás által elvégzendő munkákat nem a szerződésben eredetileg rögzített módon teljesítették:

17.

A Fiegl & Spielberger a 2022. augusztus 3‑i szerződés említett részére vonatkozó lemondásból eredő kárának megtérítését követelte a BIG‑től.

18.

2023. szeptember 7‑én a Fiegl & Spielberger megállapodott a BIG‑gel abban, hogy eláll ettől a követeléstől, és ehelyett 2024‑ben elvégzi az eredetileg el nem végzett és lemondott munkák egy részét, de immár az I. épületrészben.

19.

2023. december 13‑án a Fiegl & Spielberger az elvégzendő munkákra vonatkozó ajánlatot adott, amelyet a 2022. évi ajánlatételi felhívás keretében benyújtott eredeti ajánlata alapján számított ki.

20.

2023. december 15‑én a Fiegl & Spielberger kiállította a végszámlát a II. épületrész második és harmadik emeletén – az eredeti szerződésnek megfelelően – elvégzett munkákról.

21.

2023. december 22‑én a BIG hivatalosan a Fiegl & Spielbergernek ítélte oda az I. épületrészben elvégzendő „világítási funkcionális felújítás” és „világítás” szolgáltatásnyújtásokra irányuló, 2024. január 15‑től 2024. szeptember 30‑ig teljesítendő, összesen 264355,80 euró értékű szerződéseket.

22.

Az I. épületrészt érintő tűzvészt követően a BIG‑nek egy projektet kellett indítania az I. épületrész tűzkárokból történő helyreállítására és funkcionális felújítására.

23.

E projekt keretében a BIG nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le az I. épületrészben elvégzendő villanyszerelési munkák beszerzése céljából. A hirdetmény megjelölése a következő volt: „5020 Salzburg, Johann‑Brunauer‑Str. 2–4, HAK I, 977598 E 009159 Brandschaden (Haftpfl.) – Elektroinstallation” („5020 Salzburg, Johann‑Brunauer‑Str. 2–4, I. gazdasági szakközépiskola, 977598 E 009159 tűzkár [polgári jogi felelősség] – villanyszerelés”). A szerződés értéke 832551,55 euró volt.

24.

2023. december 6‑án a BIG az említett szerződést a Strominator Elektro GmbH‑nak ítélte oda.

25.

2024. július 9‑én a Strominator Elektro annak megállapítását kérte a kérdést előterjesztő bíróságtól, hogy „jogellenes volt a »HAK I Salzburg« projekt keretében a világítás szállításának és szerelésének hirdetmény előzetes közzététele nélküli közbeszerzési eljárás során [a Fiegl & Spielberger számára] történő odaítélése, mivel az megsértette a [2018. évi BVergG‑t], az annak végrehajtására elfogadott rendeleteket vagy a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot”.

26.

A Strominator Elektro szerint jogellenes volt, hogy az I. épületrész villanyszerelési munkáit 2023 decemberében előzetes közzétételi eljárás nélkül ítélték oda, ami megsértette a 2018. évi BVergG rendelkezéseinek megfelelő közbeszerzési eljárás lefolytatásához való jogát. Arra hivatkozott, hogy joga van a tiltott közvetlen odaítélés ajánlatkérő szerv általi mellőzéséhez, a közbeszerzési eljárásban való részvételhez, az ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódhoz és a tisztességes verseny tiszteletben tartásához, valamint az átlátható odaítélési eljárásnak a nemzeti és uniós jogi rendelkezéseknek megfelelő lefolytatásához.

27.

A BIG ezzel szemben lényegében arra hivatkozik, hogy a szerződésnek a Fiegl & Spielberger részére 2023 decemberében történő odaítélése a 2022 augusztusában nyílt eljárásban odaítélt közbeszerzési szerződés megengedett módosításának minősül.

28.

E körülményekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatal céljából több kérdést terjesztett a Bíróság elé, amelyek közül csak az elsőt ismertetem, és amelynek szövege a következő:

„Úgy kell‑e értelmezni a 2014/24/EU irányelv 72. cikkének (5) bekezdését, hogy a közbeszerzési szerződésnek a megállapodás szerinti teljesítési időszak végét, a le nem mondott szolgáltatások nyújtását, valamint a végszámla szerződő fél általi kiállítását követő, de az ellenértéknek az ajánlatkérő általi megfizetését megelőző módosítását a közbeszerzési szerződésnek »a szerződés […] időtartama alatt« történő módosításának kell tekinteni?”

29.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet 2024. november 29‑én vették nyilvántartásba a Bíróságnál.

30.

A BIG, a cseh, a francia és az osztrák kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket.

31.

A 2025. október 15‑i tárgyaláson a BIG, a francia és az osztrák kormány, valamint a Bizottság jelent meg.

32.

A Bíróság útmutatása szerint a jelen indítványom kizárólag az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre vonatkozik.

33.

A fent kifejtett tényállás alapján három szerződés létezik (kivéve, ha a második szerződést az első egyszerű módosításának tekintjük), amelyeket meg kell különböztetni egymástól:

34.

Az említett három (vagy a BIG szerint két) szerződésből azonban csak a 2023. december 22‑i képezi a jogvita tárgyát, mivel annak a Fiegl & Spielberger részére történő odaítélését a Strominator Elektro jogellenesnek tartja.

35.

Összegére (264355,80 euró) tekintettel ez a szerződés nem tartozik a 2014/24 irányelv hatálya alá, ami főszabály szerint az előzetes döntéshozatalra utalás elfogadhatatlanságához vezetne. ( 6 )

36.

A Bíróság azonban megállapítja az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálására vonatkozó hatáskörét a minimális küszöbértéket el nem érő közbeszerzési szerződések esetében is, ha az alkalmazandó nemzeti jog közvetlenül és feltétel nélkül megfelel a 2014/24 irányelv vonatkozó rendelkezésének. ( 7 )

37.

A jelen ügyben ez a helyzet. A kérdést előterjesztő bíróság a nemzeti jog ismertetése során megállapítja, hogy a 2018. évi BVergG többek között a 2014/24 irányelvet is átültette, és hogy e törvény 365. §‑a minden tekintetben megfelel a 2014/24 irányelv 72. cikkének. Hozzáteszi, hogy a 2018. évi BVergG 365. §‑át ugyanúgy kell alkalmaznia, mintha a szerződés értéke meghaladná a 2014/24 irányelv vonatkozó küszöbértékét. ( 8 )

38.

A kérdést előterjesztő bíróság a 2014/24 irányelv 72. cikke (5) bekezdésének értelmezését kéri annak megállapítására, hogy egy közbeszerzési szerződés akkor is hatályos‑e (folyamatban lévő‑e), ha lejárt a rögzített teljesítési határidő, teljesítették a nyújtandó szolgáltatásokat, ( 9 ) és a szerződő fél benyújtotta a végszámlát, de az ajánlatkérő szerv még nem fizette ki azt.

39.

Amint azt a francia kormány helyesen megjegyzi, ( 10 ) célszerű az elemzést a 2014/24 irányelv 72. cikkének egészére kiterjeszteni. Jóllehet az említett cikk (5) bekezdése valóban utal a szerződés időtartamára, ezt azonban az említett cikk (1) és (2) bekezdésével szoros összefüggésben teszi.

40.

Ez az összefüggés azon esetek kimerítő jellegét emeli ki, amelyekben az uniós jogalkotó lehetővé teszi a szerződés módosítását anélkül, hogy új közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni. A 2014/24 irányelv 72. cikkének (5) bekezdése más megfogalmazásban fejezi ki azt, amit az említett cikk (1) és (2) bekezdése mond ki. ( 11 )

41.

Maga a 72. cikk címe is („A szerződések módosítása azok időtartama alatt”) a szerződés időtartamára utalva határozza meg a teljes rendelkezés alkalmazhatóságát.

42.

Az alapügyben eljáró bíróság szerint kétféleképpen lehet értelmezni azt, hogy a szerződés időtartama mikor ér véget.

43.

Véleménye szerint egyrészt lehet arra hivatkozni, hogy az időtartam a két szerződő fél szolgáltatásnyújtásának teljesítésére vonatkozik. Ezen érvelés szerint:

44.

Másrészt, a kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy a 2014/24 irányelv több helyen is értelmezhető úgy, hogy a szerződés időtartama csak a szerződő fél szolgáltatásnyújtására vonatkozik:

45.

Az eljárásban részt vevő kormányok érveléséből az következik, hogy a szerződés mindaddig hatályban marad, amíg a két fél kölcsönös kötelezettségei nem teljesülnek, ( 14 ) ezért ebben az ügyben a 2022. augusztus 3‑i szerződés módosítására került sor. A Bizottság nem ért egyet ezzel az állásponttal.

46.

A kérdést előterjesztő bíróság e kettős megközelítésre adott válasza vagy elvonatkoztatva – a jogvita konkrét körülményeitől eltekintve –, vagy azok figyelembevételével adható meg.

47.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint – az EUMSZ 267. cikk értelmében – nem tartozik a Bíróság hatáskörébe az, hogy általános vagy hipotetikus kérdésekben tanácsadó véleményeket fogalmazzon meg. Ezzel szemben a feladata a kérdést előterjesztő bíróság számára az uniós jog értelmezésének megadása, amely a jogvita hatékony megoldásához szükséges. ( 15 )

48.

Az imént említett absztrakt szempontból – és nagyon tág értelemben véve – egy szerződés addig tekinthető hatályosnak, amíg a felek nem teljesítették az abban megállapított, rájuk háruló szolgáltatásnyújtást. ( 16 )

49.

Az ilyen absztrakt válasz azonban ( 17 ) csupán általános megfontolásnak minősülhet, amely független a jogvita sajátosságaitól. Mint ilyen, kevéssé lenne hasznos a kérdést előterjesztő bíróság számára, amely azt szeretné tudni, hogy egy építési beruházásra irányuló szerződés időtartama alatt történik‑e módosítás egy olyan helyzetben, amelyet pontosan három különleges körülmény jellemez: a) a megállapodott teljesítési határidő lejárt; b) a szerződő fél teljesítette a rá háruló szolgáltatásokat és benyújtotta a végszámlát; és c) az ajánlatkérő szerv még nem fizette ki a szerződésben megállapított ellenértéket.

50.

A kérdést előterjesztő bíróság által leírt helyzetben – amelyre a Bíróságnak szorítkoznia kell – az a pillanat bír döntő jelentőséggel, amikor az egyes felek kötelezettségeit teljesítettnek kell tekinteni.

51.

Egy építési beruházásra irányuló szerződés esetében a szerződő fél és az ajánlatkérő szerv kölcsönös kötelezettségeinek külön–külön történő elemzése rávilágít arra, hogy: a) a szerződő fél tekintetében a szolgáltatásnyújtás teljesítését logikusan a munkája eredményének az ajánlatkérő szerv részére történő átadása vagy felajánlása kell, hogy kövesse; és b) az ajánlatkérő szervre vonatkozó kötelezettség az ár megfizetéséhez kapcsolódik.

52.

Az alapügyben eljáró bíróság előtt folyó perben a vita a szerződő fél szolgáltatásnyújtásának módosítására összpontosult. Nem merült fel az ajánlatkérő szervre háruló fizetés feltételeinek a már elvégzett munkák átvétele után történő módosításának lehetősége.

53.

A BIG ugyanis nem tagadta meg az őt terhelő ár kifizetését, amely – összhangban a II. épületrész villanyszerelési munkáinak 2023 májusában elfogadott csökkentésével – a kezdetben tervezett ár harmadára csökkent. ( 18 )

54.

Létezik egy pont, amikor a felek szolgáltatásnyújtása egybeesik: ha az ajánlatkérő az átvétel, elfogadás vagy ellenőrzés után megállapítja, hogy a szerződő fél szerződésszerűen teljesítette a kötelezettségeit.

55.

Az, hogy az ajánlatkérő szerv elfogadja a vállalt munka másik fél általi megfelelő teljesítését, azt jelenti, hogy a szerződő fél szolgáltatásnyújtása befejeződött, ennélfogva fizetési kötelezettség keletkezik.

56.

Az említett elfogadásra általában a munkának az ajánlatkérő részéről történő átvételével kerül sor. ( 19 ) Egy kulcsfontosságú szakaszról van szó az ilyen típusú szerződések dinamikájában, mivel ez azt a pillanatot jelzi, amikor az ajánlatkérő megállapítja, hogy a munka jó állapotban van és megfelel a rögzített előírásoknak.

57.

Úgy vélem, hogy a jelen ügyben a szerződés időtartama akkor ér véget, amikor mindkét fél egyetért abban, hogy a munka elvégzésére kötelezett fél az ajánlatkérő teljes megelégedése mellett teljesítette azt, mind anyagi, mind időbeli szempontból. ( 20 ) Ebben az esetben az ajánlatkérőnek már csak a fizetés marad hátra. A megfelelően elvégzett munka átvétele után az ajánlatkérő már nem vezethet be módosításokat a szerződésbe.

58.

A szerződésmódosítás jellegéből adódik, hogy a szerződés – mint az ajánlatkérő szerv kiemelt helyzetének megnyilvánulása – feltételeit az ajánlatkérőnek azelőtt kell megváltoztatni, mielőtt a szerződő fél teljes egészében elvégezte volna a megállapodott szolgáltatásnyújtást, és az ajánlatkérő szerv teljes megelégedés mellett átvette volna a teljesített munkát.

59.

Ellenkező esetben – amint azt a Bizottság helyesen megállapítja ( 21 ) –, „ha a szerződést a teljes kifizetés teljesítéséig módosítani lehetne, az ajánlatkérő szervnek rendelkezésére állna egy mesterséges eszköz a szerződés módosítására, akár a szerződő fél kötelezettségteljesítését követően is”.

60.

A 2014/24 irányelv 72. cikkének (1) és (2) bekezdése által, új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül megengedett szerződésmódosítások értelmezése véleményem szerint alátámasztja ezt a megállapítást.

61.

Ugyanis, miután az ajánlatkérő szerv teljes megelégedés mellett átvette a teljesített munkát, értelmetlen lenne utólag módosítani a szerződési feltételeket, ami csak a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) és (2) bekezdésének egymást követő pontjaiban foglalt esetekben lehetséges. Mindezen esetek a munka ajánlatkérő szerv általi átvételét megelőző időpontokra vonatkoznak. A munka átvételét (és adott esetben a 2011/7 irányelvben meghatározott kötelező határidőn belül történő kifizetését) követően már nincs mit módosítani a szerződésen.

62.

A tárgyalás során a francia kormány a munka átvételét követő események kapcsán a szerződésmódosítás lehetőségének két esetére mutatott rá: ha hibák merülnek fel, és ha előreláthatatlan körülmények állnak be. ( 22 ) A francia kormány érvelése érthető, amennyiben megpróbálja elkerülni, hogy a „szerződésmódosítás” fogalmának nagyon szűk értelmezése a közérdekekre nézve negatív következményekkel járjon.

63.

Azonban – amint azt a Bizottság a válaszában helyesen megjegyezte – ezen negatív következmények elkerülése érdekében az építési beruházásra irányuló szerződések általában tartalmaznak olyan záradékokat, amelyek a szavatossági időszakot és a nyertes ajánlattevőnek a munka hibáiért fennálló felelősségét szabályozzák. Ezért nem szükséges módosítani a már teljesített szerződést, mivel:

64.

Véleményem szerint a BIG által végrehajtott „módosítás” – amelyre a kérdést előterjesztő bíróság kérdése vonatkozik – valójában egy új szerződés (2023. december 22.) megkötése volt, amely eltér az eredeti szerződéstől (2022. augusztus 3.).

65.

Az új szerződés ráadásul egy, az eredeti szerződésben szereplőtől eltérő épületrészre is vonatkozott: ennek a tárgya a Handelsakademie I (I. gazdasági szakközépiskola), míg az eredeti szerződésé a Handelsakademie II (II. gazdasági szakközépiskola) volt.

66.

Úgy vélem, hogy a BIG döntése inkább gyakorlati, mintsem szigorúan jogi megfontolásokon alapult. ( 26 ) Valójában minden arra utal, hogy a döntés egy egyezség ( 27 ) eredményeként született, amelynek értelmében a Fiegl & Spielberger visszavonta kártérítési keresetét (amit azzal indokolt, hogy a BIG lecsökkentette az eredeti szerződésben foglalt szolgáltatásnyújtást), a BIG pedig „kompenzálta” őt azzal, hogy – az eredeti szerződés módosításaként bemutatott – új szerződést kötött vele.

67.

A BIG képviselője a tárgyalás során valójában elismerte, hogy a – Fiegl & Spielbergernek odaítélt és a jogvita tárgyát képező – 2023. december 22‑i szerződés (szerinte módosítás) keletkezésének hátterében az a szándék állt, hogy semlegesítsék az említett társaság kártérítési keresetét.

68.

A BIG azonban továbbra is azt állította, hogy a „módosítás” ok–okozati összefüggésben áll a tűzvésszel, bár arra nem tudott kielégítő megmagyarázatot adni, hogy ha ez így van, akkor a tűzkárok helyreállítása miért egy másik szerződés (a 2023. december 6‑i) megkötéséhez vezetett – a Strominator Elektro javára. ( 28 )

69.

Amikor az iskolacampus I. épületrészében elvégzendő új munkákkal megbízták a Fiegl & Spielbergert, ez a társaság már kiállította a végszámlát a II. épületrészben elvégzett munkákról – az első szerződés alapján, ahogyan azt a BIG meghatározta (vagyis a II. épületrészben elvégzendő munkák lecsökkentése után).

70.

A kérdést előterjesztő bíróság – amint azt már hangsúlyoztam – abból az előfeltevésből indul ki, hogy a Fiegl & Spielberger a megállapodott teljesítési határidőn belül elvégezte a rá eső (az ajánlatkérő szerv által le nem mondott) munkát, és kiállította a végszámlát.

71.

Mivel az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem teszi lehetővé e releváns tény bizonyossággal történő megállapítását, a tárgyaláson vita alakult ki a BIG és a Fiegl & Spielberger között 2022. augusztus 3‑án megkötött szerződés tárgyát képező munka átvételéről:

72.

Ténykérdésről lévén szó, a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megállapítania, hogy pontosan mikor történt a munka átvétele. Ettől a pillanattól kezdve nemcsak az jelenthető ki, hogy a szerződő fél – az ajánlatkérő szerv teljes megelégedése mellett – teljes egészében teljesítette a megállapított szolgáltatásnyújtást, hanem az is, hogy az ajánlatkérőnek már csak a munkák kifizetését kell teljesítenie, a szerződés módosítására nincs lehetősége.

73.

Közbenső következtetésként tehát úgy vélem, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által ismertetett körülmények között az eredeti szerződés (2022. augusztus 3.) módosítására nem, hanem egy új építési beruházásra irányuló szerződés megkötésére volt mód.

74.

Az osztrák kormány álláspontja szerint a szerződés mindaddig hatályos, amíg az ajánlatkérő szerv nem fizette meg az árat, ami a 2014/24 irányelv 72. cikke alapján lehetővé tette a szerződés módosítását.

75.

Hozzáteszi azonban, hogy figyelembe kell venni, hogy a 2011/7 irányelv 4. cikke a fizetési határidők tekintetében szigorú követelményeket támaszt az ajánlatkérővel szemben a számla kézhezvételét követően. Az ajánlatkérő szervnek tehát nincs „lehetősége a 2014/24 irányelv 72. cikkének alkalmazását meghosszabbítani, például késedelmes fizetéssel”. ( 30 )

76.

Véleményem szerint a 2011/7 irányelv – amelyre a francia kormány is hivatkozott a tárgyaláson – nem támasztja alá az osztrák kormány állítását a szerződésmódosítás megengedhetőségéről.

77.

A 2011/7 irányelv – 1. cikkének (2) bekezdése értelmében – a „kereskedelmi ügyletek” ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített fizetésekre vonatkozik. ( 31 ) Ez a fogalom magában foglalja azokat a szerződéseket is, amelyekben a 2011/7 irányelv 2. cikkének 2. pontja értelmében vett hatóság vesz részt félként, amely rendelkezés kifejezetten a 2014/24 irányelvhez kapcsolódik. ( 32 )

78.

A 2011/7 irányelv 4. cikke olyan esetre vonatkozik, amikor a kereskedelmi ügyletekben az adós egy hatóság. Ilyen esetben a tagállamoknak biztosítják, hogy „a fizetési határidő ne haladja meg az alábbi”, ezt követően felsorolt „határidők egyikét sem”.

79.

Az ajánlatkérő szervek által betartandó fizetési határidők között a következők szerepelnek:

80.

A 2011/7 irányelv 4. cikke (3) bekezdése a) pontjának mindkét alpontja kiemeli a munka átvétele időpontjának, és adott esetben a szerződéses feltételeknek való megfelelősége ellenőrzése fontosságát, mint a késedelmes fizetés elkerülése szempontjából releváns időpontot.

81.

A 2011/7 irányelv tehát csak érintőlegesen hat a jelen előzetes döntéshozatalra utalás tárgyát képező vitás kérdésre (a szerződésmódosítás fennállása). Erre valójában – hacsak nem tévedek – az alapügyben eljáró bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában egyetlen helyen sem hivatkozik.

82.

Mindenesetre a 2011/7 irányelv rendelkezéseinek a jelen ügyre esetlegesen gyakorolt hatása megerősítené, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre nemleges választ kell adni.

83.

A pontos fizetés kötelezettsége – harminc napos határidőn belül (a munka átvételét, vagy az átvételi vagy ellenőrzési eljárás befejezését követően, amennyiben törvény vagy a szerződés előírja) – valójában azt támasztja alá, hogy a 2011/7 irányelv alapján ez a fizetés éppen azért követelhető, mert a szerződés időtartama véget ért.

84.

Más szóval, a 2011/7 irányelv megerősíti azt az álláspontot, miszerint az ajánlatkérő szervnek nincs mozgástere az építési beruházásra irányuló eredeti szerződés módosítására azután, hogy a szerződő fél a megállapodásnak megfelelően, az ajánlatkérő szerv megelégedésére elvégezte a munkát, és benyújtotta az ajánlatkérő szervnek a végszámlát.

85.

A fent kifejtettek alapján azt javasolom, hogy a Bíróság a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság, Ausztria) számára az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre a következő választ adja:

„A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 72. cikkét

a következőképpen kell értelmezni:

nem minősül az építési beruházásra irányuló szerződésnek a szerződés időtartama alatt történő módosításának, ha az ajánlatkérő szerv a szerződő felet egy másik ingatlanra vonatkozóan az eredeti szerződésben nem szereplő, új munka elvégzésével bízza meg, amennyiben: a) az eredeti szerződésben megállapított teljesítési határidő lejárt; b) a szerződő fél az ezen eredeti szerződés szerinti rá háruló szolgáltatásnyújtást az ajánlatkérő szerv megelégedésére teljesítette; és c) benyújtotta a végszámlát, de az ajánlatkérő szerv még nem fizette ki az abban rögzített árat.”