Ideiglenes változat
MANUEL CAMPOS SÁNCHEZ‑BORDONA
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2025. július 10.(1)
C‑363/24. sz. ügy
Finansinspektionen
kontra
Carnegie Investment Bank AB
(a Högsta domstolen [legfelsőbb bíróság, Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„ Előzetes döntéshozatal – A pénzügyi szolgáltatások egységes piaca – Piaci visszaélés – 596/2014/EU rendelet – Bennfentes információ – Fogalom – Pontos információ – Bennfentes kereskedelem és piaci visszaélés – Bennfentesek jegyzéke – Egy személynek a bennfentesek jegyzékébe való felvételére vonatkozó információt és egy vállalkozás pénzügyi eszközei eladása tilalmát tartalmazó e‑mail – Az információ valós volta és hitelessége ”
1. A Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság, Svédország) a Finansinspektionen (pénzügyi felügyeleti hatóság, Svédország)(2) által azon másodfokú ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet hivatott elbírálni, amely felmentett egy bennfentes kereskedelemmel vádolt bankot.
2. A jogvita tárgya az, hogy a bank által felhasznált információ tartalmánál fogva ténylegesen bennfentes információnak minősül‑e. Különösen azt kell meghatározni, hogy kellően pontos‑e egy e‑mailben kapott közlés, amely arról nyújt tájékoztatást, hogy egy vállalkozás meghatározott vezetőjét felvették a bennfentesek jegyzékébe, és hogy e személy nem adhat el e vállalkozás pénzügyi eszközeiből.
3. A Bíróság már határozott a bennfentes információ „pontosságáról”(3) mint az 596/2014 rendelet(4) 7. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott fogalom egyik eleméről. A jelen ügyben a Bíróságnak lehetősége nyílik ítélkezési gyakorlatának kiegészítésére.
I. Jogi háttér
A. Az uniós jog
1. Az 596/2014 rendelet
4. A 7. cikk („Bennfentes információ”) szerint:
„(1) E rendelet alkalmazásában a bennfentes információ az alábbi információtípusokat foglalja magában:
a) olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;
[…]
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában azt az információt kell pontosnak tekinteni, amely létező vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülményekre, vagy olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy alapos okkal feltételezhető, hogy meg fog történni, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az ilyen körülményeknek vagy eseménynek a pénzügyi eszközök, a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök […] árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásáról. Ebben a tekintetben egy olyan, időben elhúzódó folyamat esetén, amely egy bizonyos körülményhez vagy egy bizonyos eseményhez vezet, vagy amelynek célja ilyen körülmény vagy esemény előidézése, nemcsak az ilyen jövőbeli körülményt vagy jövőbeli eseményt lehet pontos információnak tekinteni, hanem az említett jövőbeli körülményt vagy eseményt előidéző vagy ahhoz vezető folyamat köztes lépéseit is.
[…]”
5. A 8. cikk („Bennfentes kereskedelem”) (1) bekezdése így rendelkezik:
„E rendelet alkalmazásában bennfentes kereskedelem az, amikor a bennfentes információkkal rendelkező személy ezeket az információkat felhasználja oly módon, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el […].”
6. A 14. cikk („A bennfentes kereskedelem és a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalma”) kimondja:
„Tilos
a) a bennfentes kereskedelem vagy annak kísérlete;
b) másik személy részére bennfentes kereskedelem folytatására vonatkozó tanácsadás vagy a másik személy bennfentes kereskedelemre való rábírása; vagy
c) a bennfentes információ jogosulatlan közzététele [helyesen: átadása].”
7. A 18. cikk („A bennfentesek jegyzéke”) így rendelkezik:
„(1) A kibocsátó vagy a képviseletében vagy a javára eljáró személy:
a) jegyzéket készít azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján vagy más módon számára munkát végeznek olyan feladatokat teljesítve, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá, így például a tanácsadók, könyvelők vagy hitelminősítő szervezetek (a bennfentesek jegyzéke);
b) a bennfentesek jegyzékét a (4) bekezdésnek megfelelően azonnal frissíti; továbbá
c) a bennfentesek jegyzékét kérésre a lehető leghamarabb megküldi az illetékes hatóságnak.
[…]”
2. A 2016/347 végrehajtási rendelet(5)
8. A 2. cikk („A bennfentesek jegyzéke összeállításának és frissítésének formátuma”) (4) bekezdése kimondja:
„A (3) bekezdésben említett elektronikus formátumoknak mindenkor biztosítaniuk kell a következőket:
a) a feltüntetett információk bizalmas jellege, biztosítva, hogy a bennfentesek jegyzékéhez való hozzáférés a kibocsátónál, a kibocsátási egységek piacának szereplőjénél, az aukciós platformnál, az árverezőnél és aukcióellenőrnél, vagy a nevükben vagy javukra eljáró személyeknél egyértelműen azonosított személyekre korlátozódjon, akiknek funkciójuk vagy pozíciójuk jellege miatt szükségük van a hozzáférésre;
b) a bennfentesek jegyzékében foglalt információk pontossága;
c) a bennfentesek jegyzékének korábbi változataihoz való hozzáférés és annak lekérdezése.”
B. A svéd jog. A Lagen (2016:1306) med kompletterande bestämmelser till EU:s marknadsmissbruksförordning(6)
9. Az 5. fejezet 2. §‑a értelmében a felügyeleti hatóság köteles intézkedést tenni minden olyan személlyel szemben, aki megsértette a bennfentes kereskedelem tilalmát. Ilyen intézkedés lehet például a bírság kiszabása.
10. A törvény 1. fejezete 1. §‑ának első albekezdése szerint a törvényben szereplő fogalmak és kifejezések jelentése megegyezik az 596/2014 rendeletben szereplők jelentésével.
II. A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
11. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint:
– „A tényállás megvalósulásának időpontjában a Varvtre AB társaság BAK tulajdonában volt, aki ekkor a tőzsdén jegyzett Starbreeze AB játékfejlesztő társaság vezérigazgatója és fő részvényese is volt egyben. A Varvtre úgynevezett »letéti kölcsönt« vett fel a Carnegie Investment Bank AB‑nál [a továbbiakban: Carnegie]. A letéti kölcsön azt jelenti, hogy az ügyfél hitelt kap a banktól a banknál letétbe helyezett részvények fedezetként történő elzálogosítása fejében.
– A Varvtre letéti kölcsönére vonatkozó megállapodás szerint a társaság 35 millió korona (SEK) hitelt kapott a Starbreeze részvényeinek egy bizonyos összeg erejéig történő elzálogosítása fejében. A megállapodás kimondta, hogy a Starbreeze részvényei csak bizonyos szintig használhatók fedezetként, és hogy a Carnegie jogosult azonnali visszafizetési kötelezettség mellett felmondani a hitelmegállapodást, ha a hitel fedezete már nem megfelelő. Ilyen körülmények között a Carnegie jogosult volt a zálogletétet is saját belátása szerint használni.
– A Starbreeze részvényei árfolyamának esése miatt a Varvtre Carnegie‑nél fennálló hitele túlzott mértékben fedezetlenné vált. 2018. november 14‑én a túlzott mértékű fedezetlenség körülbelül 5 millió SEK volt. A következő napon megkezdték a Starbreeze részvényeinek eladását.(7)
– November 15‑én 13 óra 32 perckor a Starbreeze kommunikációs vezetője, aki a Carnegie‑vel kapcsolatban BAK‑nak és a Varvtrének is segítséget nyújtott, e‑mailt küldött a Carnegie‑nek, amelyben közölte, hogy BAK‑ot felvették a Starbreeze átláthatósági nyilvántartásába, és 13 óra 33 perctől nem adhat el részvényt. 13 óra 35 perckor a Starbreeze‑nél jegyzék készült a bennfentesekről, amelybe 13 óra 37 perckor felvették BAK‑ot. A Carnegie azzal érvelt, hogy az üzenetben szereplő információk nem voltak helytállók, mert az e‑mail elküldésekor BAK még nem szerepelt a bennfentesek jegyzékében.
– A kommunikációs vezető szerint BAK azért került a bennfentesek jegyzékébe, mert tájékoztatták arról, hogy a Starbreeze pénzügyi igazgatója lemondott. A Carnegie‑nek küldött e‑mail mindazonáltal semmilyen információt nem tartalmazott arról, hogy BAK miért került a bennfentesek jegyzékébe. A Carnegie azt állította, hogy nem volt helytálló az az értékelés, hogy a lemondás bennfentes információnak minősül. A Carnegie szerint nem volt más olyan információ, amely közvetlenül vagy közvetve a Starbreeze‑zel lett volna kapcsolatos, és amely bennfentes információnak minősült volna.
– Miután a Carnegie november 15‑én megkapta az e-mailt, a Starbreeze részvényeinek aznap reggel megkezdett eladását felfüggesztették. Az eladást ezt követően délután folytatta a Carnegie. Az e‑mail kézhezvételét követően és november 19‑vel bezárólag összesen valamivel több mint 16 millió SEK értékű részvényt adtak el.(8) A Varvtre számára az eladás körülbelül 4,9 millió SEK összegű veszteségenyhítést jelentett.
– November 23‑án a Starbreeze sajtóközleményt adott ki, amelyben többek között azt közölte, hogy a társaság értékesítésből származó bevétele elmaradt a várttól, és hogy a társaság pénzügyi igazgatója már nem tölti be ezt a tisztséget.”
12. A felügyeleti hatóság keresetet indított a Carnegie ellen azt kérve, hogy kötelezzék pénzbírság megfizetésére, mivel megsértette a bennfentes kereskedelemnek az 596/2014 rendelet 8. és 14. cikkében rögzített tilalmát.
13. Kérelmének alátámasztása érdekében a felügyeleti hatóság arra hivatkozott, hogy a Carnegie a Starbreeze kommunikációs vezetőjétől kapott e‑mailben szereplő információ révén bennfentes információhoz jutott a Starbreeze részvények eladásakor, amelyre ezt követően került sor a hitelszerződés teljesítése érdekében.
14. A Tingsrätt (körzeti bíróság, Svédország) helyt adott a keresetnek. E bíróság véleménye szerint az e‑mailben szereplő információ csak úgy volt értelmezhető, hogy a Starbreeze‑zel kapcsolatban kedvezőtlen információ állt rendelkezésre. Ezen információból következtetéseket lehetett levonni a Starbreeze részvényeinek árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásról, függetlenül attól, hogy pontosan milyen információ vezetett a bennfentesek jegyzékének összeállításához.
15. A Hovrätt (fellebbviteli bíróság, Svédország) hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, mivel úgy ítélte meg, hogy az e‑mailben szereplő információ nem minősült bennfentes információnak. Az üzenet tartalma nem tette lehetővé a címzett számára, hogy megértse, miért tekintették úgy, hogy BAK bennfentes, és nem adhat el. A címzett tudatának ezért azt sem kellett átfognia, hogy maga az információ hatással lehet a részvényárfolyam alakulására. Az e‑mail tartalma inkább homályosnak vagy általánosnak, tehát nem konkrét jellegűnek tekinthető.
16. A Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság) engedélyezte a fellebbviteli bíróság ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet. Mielőtt e bíróság határozna a felülvizsgálati kérelemről, előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Az arra vonatkozó közlés, hogy egy adott személyt felvettek a bennfentesek jegyzékébe, és e személy nem adhat el egy kibocsátó részvényeiből, akkor is kellően konkrét jellegű lehet‑e [helyesen: akkor is kellően pontos‑e] ahhoz, hogy az [596/2014] rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett bennfentes információnak minősüljön, ha nem egyértelműek az adott személy jegyzékbe való felvételének okai?
2) Ha ez így van, akkor milyen feltételek mellett?
3) Annak értékelése szempontjából, hogy az első kérdésben említett jellegű közlés bennfentes információnak minősül, releváns‑e, hogy helytálló volt a kibocsátó azon értékelése, hogy azon körülmények, amelyek az adott személynek a bennfentesek jegyzékébe való felvételéhez vezettek, bennfentes információnak minősülnek?
4) Annak értékelése szempontjából, hogy az első kérdésben említetthez hasonló közlés bennfentes információnak minősül, releváns‑e, hogy helytálló volt a közlésben szereplő információ?”
III. A Bíróság előtti eljárás
17. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2024. május 17‑én érkezett a Bírósághoz.
18. A Carnegie, a felügyeleti hatóság, a német, a finn és a norvég kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket.
19. A 2025. május 21‑i tárgyaláson a felügyeleti hatóság, a Carnegie és a Bizottság vett részt.
IV. Értékelés
A. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdés
20. Az előterjesztő bíróság az együttesen megválaszolható első és a második kérdéssel azt kívánja megtudni, hogy a jelen ügyben vitatotthoz hasonló közlés kellően „pontos”‑e ahhoz, hogy az 596/2014 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett bennfentes információnak minősüljön, és ha igen, milyen feltételek mellett.(9)
21. Emlékeztetnék arra, hogy e közlés keretében a tőzsdén jegyzett Starbreeze társaság egyik igazgatója e‑mailben tájékoztatta a Carnegie‑t arról, hogy BAK‑ot, a Starbreeze vezérigazgatóját és fő részvényesét felvették az e társaságnál vezetett bennfentesek jegyzékébe (átláthatósági nyilvántartás), és nem adhat el e társaság részvényeiből.
22. Az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározás szerint a bennfentes információ négy alapvető elemet tartalmaz, „amely egymástól független, és azok olyan minimális feltételeknek minősülnek, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy valamely információt […] »bennfentesnek« lehessen tekinteni”.(10) Így az ilyen információ:
– mindenképpen „pontos”;
– olyan információ, amelyet „nem hoztak nyilvánosságra”;
– „közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos”;
– nyilvánosságra hozatala „valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó [pénzügyi] eszközök vagy a kapcsolódó származtatott [pénzügyi] eszközök árára.”(11)
23. Az előterjesztő bíróság kételyei a fent említett követelmények közül az elsővel (az információ „pontossága”) kapcsolatosak.(12) E követelmény azonban elválaszthatatlan(13) az árérzékenységre (price sensitivity) vonatkozó követelménytől, amelynek terjedelmét az 596/2014 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése tisztázza, miszerint bennfentes információnak minősül az „olyan információ, amelyet az észszerűen eljáró befektető nagy valószínűséggel felhasználna a befektetési döntése meghozatalához.”
24. Az eljáró bíróság (az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben kifejtettek szerint) ismeri és idézi a Bíróság által a Lafonta és az Autorité des marchés financiers ítéletben kialakított ítélkezési gyakorlatot. E bíróság előadja azonban, hogy ezen ítélkezési gyakorlat nem foglalkozik közvetlenül egy személynek az 596/2014 rendeletben említett bennfentesek jegyzékébe való felvételével kapcsolatos problémákkal. E bíróság álláspontja szerint „a bennfentesek jegyzékének funkciója és a [...] rendszerben elfoglalt különleges helyzete indokolttá teheti az ilyen jegyzékkel kapcsolatos információ más információktól eltérő kezelését.”(14)
25. Az első két kérdésre adandó válaszhoz az elemzést az 596/2014 rendelet (és végrehajtási szabályai) a bennfentesek jegyzékére, mint a piaci visszaélések megelőzését célzó eszközre vonatkozó rendelkezéseivel kell kezdeni.(15)
1. A bennfentesek jegyzéke
26. Az 596/2014 rendelet 18. cikke szerint:
– „A kibocsátó vagy a képviseletében vagy a javára eljáró személy” kötelessége, hogy „jegyzéket készít azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján vagy más módon számára munkát végeznek olyan feladatokat teljesítve, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá, így például a tanácsadók, könyvelők vagy hitelminősítő szervezetek (a bennfentesek jegyzéke)” [(1) bekezdés a) pont].(16)
– E cikk előírja, hogy a jegyzék legalább az alábbiakat tartalmazza: a bennfentes információhoz hozzájutó személyek személyazonosságát; e személyek a bennfentesek jegyzékébe való felvételének okát; annak dátumát és időpontját, amikor e személyek hozzájutottak a bennfentes információhoz; és a bennfentesek jegyzéke összeállításának dátumát ((3) bekezdés).
– E cikk egy, a kkv‑tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóira vonatkozó különös rendszert tartalmaz, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesíti őket a bennfentesek jegyzékének összeállítása alól ((6) bekezdés).(17)
27. A 2018 novemberében kezdődött jogvita tényállására ratione temporis alkalmazandó 2016/347 végrehajtási rendelet meghatározza a bennfentesek jegyzékének elektronikus formátumára vonatkozó mintát, hogy mindenkor biztosítsa a jegyzékek bizalmas jellegét és a bennük foglalt információk pontosságát (2. cikk (4) bekezdés).
28. Ami a bennfentesek jegyzékének tartalmát illeti, a jegyzéket különálló szakaszokra kell bontani meghatározott bennfentes információk alapján. Továbbá „kiegészítő szakaszként”(18) beilleszthető (a kibocsátó körén belüli) azon személyek jegyzéke, akik állandó hozzáféréssel rendelkeznek a bennfentes információkhoz. Ezáltal elkerülhető, hogy ugyanazon személyek többször megjelenjenek a bennfentesek jegyzékének különböző szakaszaiban.
29. A bennfentesek jegyzéke „fontos eszköz a szabályozók számára az esetleges piaci visszaélések vizsgálata során” és „a piac integritását védő értékes intézkedés”, mivel „hasznos eszközül szolgálhat[nak] az illetékes hatóságok számára a bennfentes információhoz hozzáféréssel rendelkező minden személy azonosítására, tudomásukra hozva azt a dátumot is, amelyen e személyek a hozzáféréshez jutottak.”(19)
2. A bennfentes információ pontossága
30. Az 596/2014 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése részletezi, hogy mikor tekinthető az információ „pontosnak”. E rendelkezés értelmezéséhez értelemszerűen figyelembe kell venni a Bíróság e tárgyban hozott ítéleteit.(20)
31. Az információ akkor pontos, ha megfelel az e rendelkezésben felsorolt két együttes követelménynek:
– az információ „létező vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülményekre, vagy olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy alapos okkal feltételezhető, hogy meg fog történni”; és
– „elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az ilyen körülményeknek vagy eseménynek a pénzügyi eszközök, a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök […] árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásáról.”
32. Ami az információ tényszerűségére vonatkozó első követelményt illeti,(21) e követelmény álláspontom szerint egy ilyen ügyben teljesül, mivel a banknak küldött e‑mail egy vállalkozás vezetőjének a bennfentesek jegyzékébe való felvételéről, illetve arról tájékoztatott, hogy nem adhat el e kibocsátó részvényeiből. Tehát megtörtént esemény.(22)
33. Nehezebben teljesül a tájékoztatás pontosságára vonatkozó második követelmény, amelynek a jelen ügyben való teljesüléséről megoszlik a svéd bíróságok és az előzetes döntéshozatali eljárásban részt vevők véleménye:
– A Carnegie, a finn kormány és a Bizottság úgy véli, hogy az e‑mailben szereplő információ (a társaság vezetőjének a bennfentesek jegyzékébe való felvétele és eltiltása a részvények eladásától) nem volt kellően pontos ahhoz, hogy bennfentes információnak minősüljön. A fellebbviteli bírósággal egyező álláspontjuk szerint a befektető számára ezen információ megszerzése nem tette lehetővé a bennfentesek jegyzékébe való felvétel okainak megismerését, és így a társaság részvényárfolyama tekintetében ezen információ hatásának értékelését.
– Ezzel szemben a felügyeleti hatóság, valamint a német és a norvég kormány az elsőfokú bírósághoz hasonlóan úgy értelmezi, hogy pontos és kedvezőtlen információról volt szó, amely lehetővé tette a befektető számára a vállalkozás értékpapírjainak más befektetőkhöz képest kedvezőbb feltételekkel történő vásárlását, illetve eladását.
34. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából,(23) valamint az 596/2014 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő fogalmaknak általánosan tulajdonított jelentés szerint arra lehet következtetni, hogy a „bennfentes információ” fogalmának nem felelnek meg „az olyan homályos vagy általános információ[k], amelyek egyáltalán nem teszik lehetővé következtetés levonását az általuk az érintett pénzügyi eszközök árfolyamára gyakorolt lehetséges hatást illetően.”(24)
35. A Bíróság megállapította, hogy az információ pontossága szorosan kapcsolódik annak tárgyához, mivel kellő pontosítás hiányában ezen információ nem teszi lehetővé következtetések levonását az érintett pénzügyi eszközök árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról. Megkerülhetetlen az eseti vizsgálat, és az információ pontossága elvileg nem zárható ki pusztán azon okból, hogy az az információk valamely különleges kategóriájába tartozik.(25)
36. Ezen értelmezés – teszi hozzá a Bíróság – összhangban áll az 596/2014 rendelet céljával, amely abban áll, hogy biztosítsa az uniós pénzügyi piacok integritását, és erősítse az e piacokba befektetők bizalmát. E bizalom különösen azon a tényen nyugszik, hogy a befektetők egyenlő bánásmódban részesülnek, és megvédik őket a bennfentes információk jogellenes felhasználásával szemben.(26)
37. A pontosság követelménye és az árérzékenység követelménye között tehát szoros kapcsolat áll fenn: mindkettőnek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy információt bennfentes információnak lehessen minősíteni.(27) Nehezen elképzelhető, hogy egy homályos és általános információ hatással legyen a pénzügyi eszközök árfolyamára. Még azt feltételezve is, hogy egy nem konkrét információ absztrakt módon befolyásolhatja az árfolyamot, „egy észszerűen eljáró befektető befektetési döntéseit olyan információkra alapítja, amelyek bizonyos mértékben konkretizáltak.”(28)
38. Mindazonáltal ismétlem, hogy az információ pontosságának elemzését minden egyes esetben ki kell egészíteni a részvényárfolyamra gyakorolt hatás elemzésével: csak ilyen módon tisztázható, hogy egy információ az 596/2014 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében vett bennfentes információ‑e.
39. E feltevések mellett az a véleményem, hogy egy személynek a bennfentesek jegyzékébe való felvétele közlése önmagában, a pénzügyi eszközök kibocsátóit terhelő kötelezettség tükrében nem feltétlenül befolyásolja ezen eszközök árfolyamát (jegyzését).
40. Főszabály szerint egy ilyen közlés bármely további kiegészítés (különösen az adott személy a bennfentesek jegyzékébe való felvételéhez vezető okok leírása) hiányában nem minősíthető bennfentes információnak, mivel:
– a jelen ügy szempontjából semleges, legalábbis nincs kedvezőtlen jelentése: egyszerűen azt mutatja, hogy a kibocsátó eleget tesz azon törvényi kötelezettségnek, hogy elkészítse és naprakészen tartsa a társaságán belül vagy azzal kapcsolatban bennfentes információhoz hozzáférő személyek jegyzékét.
– nem teszi lehetővé az e‑mail címzettje számára, hogy megtudja, miért vették fel az adott személyt a jegyzékbe, és így értékelje, hogy ez milyen hatással lesz a részvények árfolyamára.
– nem engedi összefüggésbe hozni a személy felvételét bármely mögöttes bennfentes információval az észszerűség szerint (nem pedig a közlésben bármely alapot nélkülöző feltételezések alapján).
41. Ugyanakkor nem kizárható, hogy annak e‑mailben történő közlése, hogy egy adott személyt felvettek a kibocsátónál a bennfentesek jegyzékébe, más adatokkal együtt és az egyes esetek sajátosságai függvényében azt jelentheti, hogy ezen információ címzettje kihasználhatja az információt részvényvásárlás vagy ‑eladás céljából, és ezáltal előnybe kerülhet a többi befektetővel szemben.
42. Az előterjesztő bíróságnak kell tisztáznia, hogy az előtte folyamatban lévő ügy körülményei, különösen a Carnegie számára küldött közlés tartalma alapján a mérleg nyelve mely irányba billen. A Bíróság nem helyettesítheti az előterjesztő bíróságot az értékelésben, ám bizonyos iránymutatással szolgálhat számára az elbírálás során.
43. Először is, bennfentes információról lehet szó, ha az ilyen közlés azon túl, hogy hírt ad arról, hogy egy vállalkozás vezetőjét felvették a bennfentesek jegyzékébe és nem adhat el e vállalkozás pénzügyi eszközeiből,(29) megemlíti e két döntés indokait (illetve lehetővé teszi ezen indokok észszerű levezetését), amennyiben ezen indokok a piac többi része számára rejtett kedvezőtlen információkat tárnak fel.
44. Valójában az a befektető, aki ilyen tartalmú közlést kap, a többi befektetőhöz képest több információ birtokában határozhat a vállalkozás pénzügyi eszközeivel kapcsolatban. Ugyanilyen módon e befektető bennfentes helyzetbe kerül, ami lehetővé teszi számára a szabad verseny torzítását a pénzügyi piacokon. Ilyen esetben tehát bennfentes információról beszélhetünk.
45. Arányosan csökken az ilyen közlés pontosságának mértéke, ha nem tartalmaz említést arról, hogy milyen okok miatt vettek fel egy személyt a vállalkozásnál vezetett bennfentesek jegyzékébe. Az a befektető, aki ehhez hasonló közlést kap, valószínűleg nem tud olyan következtetéseket levonni, amelyek alapján a tőkepiacokon a saját előnyére járhatna el e társaság pénzügyi eszközeinek vásárlása vagy eladása során.
46. Másodszor, ha a bennfentesek jegyzékébe a vezető felvételéről szóló közléshez azon kiegészítő adat társul hogy – mint a jelen ügyben is – a bennfentes nem adhat el a társaság értékpapírjaiból, az információ pontossági szintje megnő, ám nem addig a mértékig, hogy eo ipso megalapozza a bennfentes információnak történő minősítést.
47. A felügyeleti hatóság, valamint a német és a norvég kormány érvelése szerint a vállalkozás pénzügyi eszközeinek eladására vonatkozó – azok vásárlását nem érintő – tilalom közlése lehetővé teszi a befektető számára, hogy kedvezőtlen adatok rendelkezésre állását feltételezze e vállalkozás helyzetéről. Az ilyen befektető így előnyösebb helyzetben van más befektetőkhöz képest, akik nem rendelkeznek ezen információval, hogy ennek alapján járjanak el a tőkepiacokon.
48. Ismételten minden attól függ, hogy a bíróság milyen következtetéseket von le a banknak küldött közlésből. Álláspontom szerint annak említése, hogy a vezetővel szemben megtiltották a vállalkozás részvényeinek eladását, nem sokat tesz hozzá azon tényhez, hogy e vezetőt felvették a bennfentesek jegyzékébe: a jegyzékben szereplő bennfentes (insider) főszabály szerint és az 596/2014 rendelet 19. cikkének sérelme nélkül nem kereskedhet olyan pénzügyi eszközökkel, amelyekről bennfentes információval rendelkezik.
49. Harmadszor, azt kell megállapítani, hogy milyen okok késztették a Starbreeze vezetőjét arra, hogy a vitatott e‑mailt elküldje a banknak. Abból kiindulva, hogy a bennfentesek jegyzékében foglalt információk bizalmas jellegűek, és nem hozhatók harmadik személyek tudomására (a 2016/347 végrehajtási rendelet 2. cikke (4) bekezdésének a) pontja), a Carnegie‑nek történő közlésük arra engedhet következtetni, hogy e közlés célja az volt, hogy éppen azért hozzon bizalmas információkat a bank tudomására, hogy előnyhöz juttassa a Starbreeze pénzügyi eszközeivel való kereskedés tekintetében. Az indíték azonban lehetett volna egy ezzel ellentétes olyan indíték is, amely e pénzügyi eszközök értékesítésének megakadályozására irányul.(30)
50. A 2016/347 végrehajtási rendelet 2. cikke (4) bekezdésének a) pontja előírja, hogy „a bennfentesek jegyzékéhez való hozzáférés a kibocsátónál [...] egyértelműen azonosított személyekre korlátozódjon, akiknek funkciójuk vagy pozíciójuk jellege miatt szükségük van a hozzáférésre.” Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből nem derül ki, hogy a Starbreeze miért sértette meg e szabályt, és milyen következményekkel járhat azon magatartása,(31) hogy a banknak olyan információt adott át, amelyet utóbbi a saját előnyére használhatott.
51. Negyedszer és végezetül az előterjesztő bíróság megvizsgálhatja, hogy az e‑mailből lehet-e arra következtetni, hogy a Starbreeze vezetőjét a bennfentesek jegyzékének az „állandó bennfentesek” szakaszába vagy az (egyes ügyletek tekintetében) konkrét bennfentes információkra vonatkozó szakaszok valamelyikébe vették fel.
52. E körülmény ellenőrzése hasznos lehet, mivel az állandó bennfentesek szakaszába való felvétel önmagában kevesebb információt nyújt: alapértelmezés szerint a vállalkozás legfelsőbb vezetői, a legmagasabb vezetői funkciókkal és felelősséggel rendelkező vezetői kerülnek e szakaszba, akik általában részt vesznek az adott vállalkozás legfontosabb döntéseinek meghozatalában, és ezért általános hozzáféréssel rendelkeznek a bennfentes információkhoz.
53. Ugyanilyen módon az arról értesülő harmadik fél, hogy egy vállalkozás magas beosztású vezetőjét felvették az állandó bennfentesek szakaszába, aligha tud e tényből következtetéseket levonni e vállalkozás pénzügyi eszközeinek tőzsdei jegyzésére nézve.
54. Összefoglalva, azon közlés önmagában, hogy egy vállalkozás vezetőjét felvették a bennfentesek jegyzékébe, főszabály szerint nem kellő mértékben pontos a bennfentes információnak való minősítéséhez. Mindazonáltal a bennfentesek jegyzékébe a vezető a pénzügyi eszközök eladásának tilalmával járó felvételéről szóló közlésben foglalt információ csak akkor lehet kellően pontos bennfentes információnak történő minősítése szempontjából, ha bizonyíthatóan alkalmas arra, hogy objektíven befolyásolja az érintett pénzügyi eszközök árfolyamát oly módon, hogy a címzettje előnyre tesz szert általa, mivel a többi befektetőhöz képest kedvezőbb helyzetbe kerül a pénzügyi eszközökkel való kereskedés során.
55. Az előterjesztő bíróság feladata, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitában ezen értékelést elvégezze.
B. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik és negyedik kérdés
56. Az előterjesztő bíróság a szintén együttesen megválaszolható harmadik és negyedik kérdésével azt kívánja tudni, hogy annak értékelése szempontjából, hogy a jelen ügyben vitatott közlés bennfentes információnak minősül‑e vagy sem, releváns‑e, hogy „helytálló”:
– „a kibocsátó azon értékelése, hogy azon körülmények, amelyek az adott személynek a bennfentesek jegyzékébe való felvételéhez vezettek, bennfentes információnak minősülnek” (harmadik kérdés) és
– „a közlésben szereplő információ” (negyedik kérdés).
57. E kérdések összefüggésében az, hogy „helytálló”, azt feltételezi, hogy a kibocsátó értékelése pontos, a kapott információ pedig „valós”. Egy információ pedig akkor valós, ha az abban leírt tény megfelel a valóságnak (nem pedig hamis vagy kitalált tény). A következőkben kifejtett okokból véleményem szerint nem az a döntő, hogy az információ valós‑e, hanem az, hogy hiteles‑e.
58. Ugyanezen összefüggésben kell különbséget tenni a bennfentesek jegyzékében szereplő információk pontossága, valamint a jelen ügyben a kibocsátó által a banknak küldött közlésben foglalt információk valós volta és hitelessége között. A 2016/347 végrehajtási rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett pontosság kötelezettsége a bennfentesek jegyzékében szereplő információkra korlátozódik.
59. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben nem kifejezetten szerepelnek az e két kérdést alátámasztó indokok.(32) Azok minden jel szerint a Carnegie által a védelmében felhozott érvekhez kapcsolódnak: vagyis, hogy BAK‑nak a Starbreeze bennfentesek jegyzékébe való felvételéről (és az e társaság pénzügyi eszközeinek értékesítésére vonatkozó tilalomról) szóló e-mail azon túl, hogy nem közölte e felvétel okait, hamis információkon alapult, mivel a jegyzékbe való felvétel még (egy nagyon rövid ideig) nem történt meg.
60. A bennfentes információnak minősülő információk valós volta főszabály szerint nem tartozik az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában kimerítően felsorolt követelmények közé. Ugyanakkor lehet azzal érvelni, hogy az az e rendelkezésben szereplő többi követelmény velejárója, azokban rejlő követelmény.
61. Az információ valós voltának meghatározó jellege csak akkor merül fel, ha az információ kellően pontos ahhoz, hogy hatással legyen a pénzügyi eszközök árfolyamára: már megállapítottam, hogy homályos vagy általános információ esetén nem szükséges annak valós voltát meghatározni, mivel egyszerűen hiányoznak belőle azon minimális elemek, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi eszközök árfolyamára.
62. Ha a pontos információ továbbá valós és megfelel az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt egyéb feltételeknek, akkor minden bizonnyal bennfentes információ. De mi történik akkor, ha ezen információról utólag kiderül, hogy hamis, vagy nem nyer megerősítést?
63. Emlékeztetnék arra, hogy az 596/2014 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint az információ akkor pontos, ha megfelel annak a követelménynek, hogy „létező vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülményekre, vagy olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy alapos okkal feltételezhető, hogy meg fog történni.” A Bíróság megállapította, hogy e követelmény olyan jövőbeli körülményekre vagy eseményekre vonatkozik, amelyek kapcsán a már rendelkezésre álló adatok átfogó mérlegelése alapján úgy tűnik, hogy tényleges kilátás van arra, hogy létre fognak jönni vagy meg fognak történni. E fogalmat ugyanakkor nem kell akként értelmezni, hogy figyelembe kellene venni, hogy e körülmények vagy esemény milyen mértékben gyakorol hatást az érintett pénzügyi eszközök árfolyamára.(33)
64. Ezért az említett rendelkezés szövegéből és a Bíróság értelmezéséből arra lehet következtetni, hogy a pontos információnak legalábbis bizonyos mértékben hitelesnek kell lennie ahhoz, hogy bennfentes információnak minősüljön,(34) azaz észszerű valószínűséggel kell bekövetkeznie.(35) A megalapozatlan pletykák önmagukban nem rendelkeznek e tulajdonsággal, és nem elég pontosak ahhoz, hogy bennfentes információt képezzenek.(36)
65. A hitelesség megítélése a befektető feladata, aki megkapja az információt. A befektetőnek kell eldöntenie, hogy „létező vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülmények[ről], vagy olyan esemény[ről van szó], amely megtörtént vagy alapos okkal feltételezhető, hogy meg fog történni”, hogy ismét az 596/2014 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében foglalt kifejezéseket használjam. Az információ felhasználásának időpontjában elvégzett előzetes értékelésről van szó, amely figyelembe veszi az információ pontosságát, hitelességét és a pénzügyi eszközök árfolyamára gyakorolt hatását.(37)
66. Az e szabályban említett esemény vagy körülmény lehet biztos és már bekövetkezett, vagy lehet csupán a jövőben, ám alapos okkal feltételezhetően bekövetkező esemény vagy körülmény.
67. A jövőbeni események vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülmények esetében az azokról szóló információ bennfentes információnak minősülhet, függetlenül attól, hogy utóbb megerősítik‑e vagy sem.(38) Ismétlem, az a döntő, hogy az információ a felhasználása időpontjában lehetővé tette a befektető számára, hogy a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos döntéseit a többi befektetőhöz képest előnyös helyzetben hozza meg.
68. Ezen olvasat összhangban áll a bennfentes információ fogalmának a Bíróság által az 596/2014 rendelet céljára tekintettel megállapított tág értelmezésével. E szándékkal ellentétes lenne e fogalomnak kizárólag a később tények által alátámasztott, nyilvánosságra nem hozott és pontos információkra való korlátozása.
69. A Bíróság kimondta, hogy „valamely újságcikknek az abban érintett értékpapírok árfolyamára gyakorolt tényleges hatása az említett újságcikk megjelenésére vonatkozó információ pontosságának utólagos bizonyítéka lehet. Ezzel szemben önmagában nem lehet elegendő az újságcikk említett megjelenését megelőzően ismert vagy nyilvánosságra hozott egyéb elemek vizsgálata hiányában az ilyen pontosság megállapításához.”(39)
70. Egyetértek a Bizottsággal abban,(40) hogy az 596/2014 rendelet céljával összeegyeztethető az olyan információk bennfentes információnak minősítése, amelyek ismerete – ha még nem kerültek nyilvánosságra – egy adott pillanatban érzékelhető hatást gyakorolhat a pénzügyi eszközök árfolyamára, még akkor is, ha később kiderül, hogy hamis vagy téves információról van szó.
71. Az információ valós voltának hiánya tehát nem akadálya annak, hogy a bennfentes a hiteles, de utólag meg nem erősített információk által előnyt élvezzen a pénzügyi piacokon való eljárása során az ezen információkat nem ismerő többi befektetővel szemben.
72. Az előterjesztő bíróságnak e megfontolásoknak a jelen ügyre való alkalmazásával azt kell értékelnie, hogy a banknak küldött közlés tartalma legalábbis hiteles volt‑e. E célból nem tartom meghatározónak, hogy a Starbreeze vezetőjének a bennfentesek jegyzékébe való tényleges felvétele 2018. november 15‑én kevéssel (az e‑mail elküldésének időpontja, vagyis) 13 óra 32 perc után, azaz ugyanaznap 13 óra 37 perckor történt. Legalábbis vélelmezni lehetett a Starbreeze kommunikációs vezetője által a Carnegie tudomására hozott ezen információ valós voltát.
73. Ugyanakkor az (önmagában az adott társaság vezetőjének a bennfentesek jegyzékébe a pénzügyi eszközök eladásának tilalmával járó felvételére korlátozott) információ hitelessége nem jelenti, hogy az információból észszerűen bármilyen következtetés levonható volt a jegyzékbe való felvétel alapjául szolgáló, ám az üzenetben nem közölt okokra vonatkozó feltételezéseken kívül.
74. Egy hasonló jellegű e‑mail tartalmát tekintve hitelesnek mondható, ám e minősége nem terjed ki a címzett által kitalált, az üzenetben foglalt bármely objektív alapot nélkülöző saját feltevésekre.
75. Ha e közlés nem tartalmazza azon okokat, amelyek a feladóját arra késztették, hogy BAK‑ot felvegyék a bennfentesek jegyzékébe, akkor nincs jelentősége annak, hogy ezen okok a feladó saját helyes vagy téves értékelésén alapulnak. Az e‑mail címzettje szempontjából kevéssé számít, hogy ezen okok biztos vagy bizonytalan tények, ha a címzettel ezen okokat nem közlik.
76. Annak meghatározásához, hogy az említetthez hasonló közlésben foglalt információ bennfentes információnak minősül‑e, az 596/2014 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében foglalt egyéb követelmények teljesülésén túl elegendő, ha annak tartalma hiteles, még akkor is, ha utóbb tévesnek bizonyul, feltéve, hogy a címzettje előnyre tehet szert általa, mivel a többi befektetőhöz képest kedvezőbb helyzetbe kerül a pénzügyi eszközökkel való kereskedés során.
V. Végkövetkeztetés
77. A fentiek fényében azt javaslom, hogy a Bíróság a Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság, Svédország) által feltett kérdésre a következőképpen válaszoljon:
„A piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16‑i 596/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdését
a következőképpen kell értelmezni:
azon közlés önmagában, hogy egy vállalkozás vezetőjét felvették a bennfentesek jegyzékébe, főszabály szerint nem kellő mértékben pontos ahhoz, hogy azt bennfentes információnak lehessen minősíteni. Mindazonáltal a bennfentesek jegyzékébe a vezető a pénzügyi eszközök eladásának tilalmával járó felvételéről szóló közlésben foglalt információ jellege csak akkor lehet kellően pontos bennfentes információnak történő minősítése szempontjából, ha bizonyíthatóan alkalmas arra, hogy objektíven befolyásolja az érintett pénzügyi eszközök árfolyamát oly módon, hogy a címzettje előnyre tesz szert általa, mivel a többi befektetőhöz képest kedvezőbb helyzetbe kerül a pénzügyi eszközökkel való kereskedés során.
A befektető számára az említetthez hasonló közlésben küldött információ bennfentes információnak minősüléséhez az 596/2014 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében foglalt egyéb követelmények teljesülésén túl elegendő, ha annak tartalma hiteles, még akkor is, ha utóbb tévesnek is bizonyul, feltéve, hogy a címzettje előnyre tehet szert általa, mivel a többi befektetőhöz képest kedvezőbb helyzetbe kerül a pénzügyi eszközökkel való kereskedés során.”
1 Eredeti nyelv: spanyol.
2 A továbbiakban: felügyeleti hatóság.
3 2015. március 11‑i Lafonta ítélet (C‑628/13, EU:C:2015:162; a továbbiakban: Lafonta ítélet), 27. pont; 2022. március 15‑i Autorité des marchés financiers ítélet (C‑302/20, EU:C:2022:190; a továbbiakban: Autorité des marchés financiers ítélet), 33. pont.
4 A piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 173, 1. o.; helyesbítés: HL 2016. L 287., 320. o.). A jelen ügy tényállására az 596/2014 rendelet a 2016. június 23‑i (EU) 2016/1033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 175., 1. o.) által végrehajtott módosításokból eredő változata alkalmazandó.
5 Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a bennfentesek jegyzékének elkészítéséhez és frissítéséhez használt pontos formátumra vonatkozó végrehajtás‑technikai standardok meghatározásáról szóló, 2016. március 10‑i bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2016. L 65, 49. o.). E rendeletet hatályon kívül helyezte az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bennfentes jegyzékek formátuma és azok frissítése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás‑technikai standardok megállapításáról szóló, 2022. július 13‑i (EU) 2022/1210 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2022. L 187., 23. o.).
6 A piaci visszaélésekről szóló uniós rendeletet kiegészítő rendelkezésekről szóló 2016. évi 1306. sz. törvény.
7 A Carnegie arról tájékoztatott a tárgyaláson, hogy a november 15‑e reggeli eladásokat BAK engedélyezte, miután a bank azzal fenyegetőzött, hogy a hitelszerződés végrehajtása érdekében e részvényeket érintően kényszerértékesítést kezdeményez.
8 A Carnegie a tárgyaláson kijelentette, hogy miután megkapták az e‑mailt, a vezetősége értékelte a helyzetet és 2018. november 15‑én délután úgy határozott, hogy megkezdi BAK Starbreeze részvényeinek értékesítését a hitelszerződés teljesítése érdekében. Az eladást fokozatosan, több ütemben végezték, hogy e részvények árfolyama ne zuhanjon.
9 A rendelkezés spanyol nyelvű változata az „información de carácter concreto” szókapcsolatot használja, amelyben láthatólag megegyezik a holland változattal („informatie die concreet is”). Más nyelvi változatok inkább „pontos jellegről” beszélnek: a francia („information à caractère précis”), a német („präzise Informationen”), az olasz („informazione avente un carattere preciso”), a portugál („informação com caráter preciso”), a román („informații cu caracter precis”) és az angol („information of a precise nature”). A svéd változat az „Information av specifik natur” kifejezést használja. A magam részéről ezen indítvány spanyol nyelvű változatában a „konkrét” és a „pontos” kifejezést különbségtétel nélkül, szinonimaként használom a jelen indítványban.
10 Lafonta ítélet, 24. és 28. pont; Autorité des marchés financiers ítélet, 33. pont.
11 Annunziata, F., Artificial Intelligence and Market Abuse Legislation. A European Perspective, Edward Elgar Publishing, Londres, 2023 (15. o.) jelzi, hogy a bennfentes információ fogalmának ezen elemei három fogalomban összefoglalhatók: non-public nature, precision és price‑sensitivity.
12 Lásd: Lehmann, M., és Kumpan, C., European Financial Services Law. Article‑by‑Article Commentary, Nomos, Baden‑Baden, 2019; Veil, R., „Insider Dealing”, en Veil, R., (szerk.), European Capital Markets Law, 3. kiadás., Hart Publishing, 2022, 189‑227. o.; Ventoruzzo, M., és Picciau, C., „Article 7: Inside Information”, en Ventoruzzo, M., és Mock, S., (szerk.), Market Abuse Regulation. Commentary and Annotated Guide, 2. kiadás, Oxford University Press, 2022, 259‑292. o.
13 Autorité des marchés financiers ítélet, 36. pont.
14 Előzetes döntéshozatalra utaló végzés, 21. pont.
15 Lásd e tekintetben: Drummond, F., Droit financier. Les institutions, les activités, les abus de marché, Economica, Párizs, 2020, 509‑522. o.; Juan és Mateu, F., „Las listas de iniciados”, Revista de derecho bancario y bursátil, 153. sz., 2019, 107‑134. o.; Rath, U., „Article 18: Insider Lists”, valamint Hössl‑Neumann, M., és Torggler, U., „Article 7: Inside Information”, in Kalss, S., Oppitz, M., Torggler, U., és Winner, M., (szerk.), EU Market Abuse Regulation. A Commentary on Regulation (EU) No 596/2014, Edward Elgar, 2021, 242‑259. o., illetve 55‑80. o.
16 A 18. cikk (4) bekezdése szerinti körülmények között frissítendő jegyzékek ezért tartalmazzák mind a „belső” bennfentes személyeket (akiket munkaviszony vagy üzleti kapcsolat köt a kibocsátóhoz), mind a „külső” bennfentes személyeket (akik általában a kibocsátóval kapcsolatban álló szakmai szolgáltatók).
17 A kkv‑kra vonatkozó különös rendszer az 596/2014 rendelet az alapeljárásra ratione temporis nem alkalmazható későbbi változataiban módosult a 2019. november 27‑i (EU) 2019/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019. L 320., 1. o.) által bevezetett változások következtében, amelyet pedig a 2024. október 23‑i (EU) 2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 2024/2809), az ún. Listing Act (a tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály) módosított.
18 A 2016/347 végrehajtási rendelet (4) preambulumbekezdése és 2. cikkének (2) bekezdése. Ezen elnevezés eltűnt a 2022/1210 végrehajtási rendeletből, amely immár „a bennfentes jegyzékek állandó bennfentesekre vonatkozó szakaszára” utal.
19 Az 596/2014 rendelet (56) és (57) preambulumbekezdése. Az előbbi preambulumbekezdés elismeri, hogy e jegyzékek vezetése és frissítése „adminisztratív terheket” jelent. Emiatt egyes szerzők megkérdőjelezik e jegyzékek hasznát és kiemelik, hogy csak akkor hasznosak, ha a valódi bennfenteseket tartalmazzák, nem személyek sokaságát. Lásd: Moloney, N., EU Securities and Financial Markets Regulation, 3. kiadás, Oxford University Press, 2014, 737. o.
20 Lásd a Lafonta és az Autorité des marchés financiers ítéleteken kívül: 2012. június 28‑i Geltl ítélet (C‑19/11, EU:C:2012:397); 2009. december 23‑i Spector Photo Group és Van Raemdonck ítélet (C‑45/08, EU:C:2009:806); 2005. november 22‑i Grøngaard és Bang ítélet (C‑384/02, EU:C:2005:708).
21 Muller, A.‑C., Droit financier. Les opérations de marché. L’introduction en bourse et ses conséquences. Transactions. Les offres publiques d'acquisition, Economica, Paris, 2023, 270‑284. o. az információ pontosságára vonatkozó követelményeket az információ tényszerűségének és konkrét jellegének nevezi.
22 Az információ valós voltáról később kifejtettek függvényében.
23 Ezen ítélkezési gyakorlat az 596/2014 rendelet elődje, a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2003. december 22‑i 2003/124/EK bizottsági irányelv (HL 2003. L 339., 70. o.; magyar nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 6. kötet, 348. o.) 1. cikkének (1) bekezdésére hivatkozott.
24 Lafonta ítélet, 31. pont; Autorité des marchés financiers ítélet, 38. pont.
25 Autorité des marchés financiers ítélet, 41. és 42. pont.
26 Autorité des marchés financiers ítélet, 43. pont: „a bennfentes kereskedelem […] tilalmának a fentiek alapján célja a tőzsdei ügyletben részt vevő felek egyenlőségének biztosítása, elkerülve azt, hogy egyikőjük, aki bennfentes információval rendelkezik, és emiatt kedvezőbb helyzetben van a többi befektetőhöz képest, az információt nem ismerő más személyek rovására ebből hasznot húzzon.”
27 Klöhn, L., „Financial journalism, unlawful disclosure of inside information and freedom of press: Mr A v. Autorité des marches financiers”, Common Market Law Review, 60. kötet, 2. sz., 2023, 560. o.; Hössl‑Neumann, M., és Torggler, U., „Article 7: Inside Information”, en Kalss, S., Oppitz, M., Torggler, U., és Winner, M., (szerk.), EU Market Abuse Regulation. A Commentary on Regulation (EU) No 596/2014, Edward Elgar, 2021, p. 69. o.
28 Kokott főtanácsnok Autorité des marchés financiers ügyre vonatkozó indítványa (C‑302/20, EU:C:2021:747), 58. pont.
29 Az előterjesztő bíróság számára az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 19. pontjában felmerül a kérdés, hogy elegendő‑e, ha „az információ címzettjének […] tudata átfogja azokat a mögöttes körülményeket, amelyek az adott személynek a bennfentesek jegyzékére kerüléséhez vezettek.” Kiemelés tőlem.
30 A Carnegie a tárgyaláson azt állította, hogy az e‑mail elküldése a Starbreeze (amelynek akkor BAK a fő részvényese és vezérigazgatója) manővere volt a részvények eladásának késleltetésére, amely eladáshoz a Carnegie nyomására BAK is hozzájárult 2018. november 15‑én délelőtt.
31 Amint a Bizottság a tárgyaláson felvetette, a bennfentesek jegyzékébe való felvételre vonatkozó bizalmas információt tartalmazó e‑mail elküldését megvalósító magatartás a 2016/347 végrehajtási rendelet 2. cikke (4) bekezdésének a) pontját sértheti, és az 596/2014 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján büntetendő, függetlenül attól, hogy az információ kellően pontos‑e ahhoz, hogy bennfentes információnak minősüljön.
32 Lásd: az előzetes döntéshozatalra utaló végzésnek a kibocsátó értékeléséhez „kapcsolódó kérdésre” utaló 20. pontja.
33 2012. június 28‑i Geltl ítélet (C‑19/11, EU:C:2012:397), 56. pont.
34 Lásd az Európai Értékpapír‑piaci Szabályozók Bizottságának dokumentumát: CESR, Market Abuse Directive — Level 3 — Second set of CESR guidance and information on the common operation of the Directive to the market (CESR/06-562b), 2007. július, 1.5 pont, elérhető: https://www.cnmv.es/webservices/verdocumento/ver?e=ZJ9zsnbG%2b%2f4vwCqHsptVMaJX8GxxPzaJemoJZ1GnftJHIGiTumN7zXYViZV3pILm. E dokumentum a CESR, Market Abuse Directive — Level 3 — Second set of CESR guidance and information on the common operation of the Directive to the market c. dokumentum spanyol nyelvre fordított változata: https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/2015/11/06_562b.pdf.
35 Drummond, F., Droit financier. Les institutions, les activités, les abus de marché, Economica, Párizs, 2020, 917‑919. o.
36 Lásd: Lehmann, M. és Kumpan, C., European Financial Services Law: Article‑by‑Article Commentary, Nomos, Baden‑Baden, 2019, 679. o.; Ventoruzzo, M. és Picciau, C., „Article 7: Inside Information”, in Ventoruzzo, M. és Mock, S. (szerk.), Market Abuse Regulation. Commentary and Annotated Guide, 2. kiadás, Oxford University Press, 2022, 276. o.
37 Az 596/2014 rendelet (14) preambulumbekezdése rámutat, hogy az észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket az előzetesen rendelkezésre álló információra alapozzák, és figyelembe kell venni az információ várható hatását a kapcsolódó kibocsátói tevékenység teljességének fényében, az információforrás megbízhatóságát és minden más olyan piaci változót, amely az adott körülmények között várhatóan érinti a pénzügyi eszközöket.
38 Az 596/2014 rendelet (15) preambulumbekezdése szerint „az utólag rendelkezésre álló információ felhasználható annak a vélelemnek az ellenőrzésére, hogy az előzetesen rendelkezésre álló információ árfolyamérzékeny volt‑e, de nem használható fel arra, hogy olyan személy ellen járjanak el, aki a rendelkezésére álló előzetes információból és[z]szerű következtetéseket vont le.”
39 Autorité des marchés financiers ítélet, 56. pont.
40 A Bizottság írásbeli észrevételei, 49. pont.