1.

Az Attunda tingsrätt (attundai körzeti bíróság, Svédország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem lehetőséget nyújt a Bíróságnak arra, hogy tisztázza az (EU) 2016/679 rendelet ( 2 ) 85. cikkének hatályát egy olyan helyzetben, amelyben egy adatbázis üzemeltetője elutasítja valamely személynek a vele szemben hozott büntetőítéletre vonatkozó személyes adatok törlése iránti kérelmét.

2.

Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke „A személyes adatok kezelés[ére] és a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog[ra]” vonatkozik. Szövege a következő:

„(1)   A tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is.

(2)   A személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.

(3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket a (2) bekezdés alapján elfogadtak, továbbá haladéktalanul értesítik a Bizottságot az említett jogi rendelkezéseket érintő későbbi módosító jogszabályokról, illetve módosításokról.”

3.

Az yttrandefrihetsgrundlagen (1991:1469) (a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló [1991:1469] sarkalatos törvény; a továbbiakban: a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló törvény) a svédországi úgynevezett mediegrundlagar (médiával kapcsolatos sarkalatos törvények) egyike, és többek között a rádió‑ és televízióműsorok, valamint egyes weboldalak alkotmányos védelmére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A cél a véleménynyilvánítás szabadságának e tekintetben való biztosítása. A véleménynyilvánítás szabadságáról szóló törvény 1. fejezetének 4. §‑a szerint a műsorközvetítésre vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket akkor kell alkalmazni egy bizonyos típusú adatbázisra, ha a tevékenységre vonatkozóan közzétételi igazolás áll rendelkezésre. A jelen esetben a Lexbase esetében közzétételi igazolást állítottak ki, ami azt jelenti, hogy az adatbázis alkotmányos védelem alatt áll.

4.

A lagen (2018:218) med kompletterande bestämmelser till EU:s dataskyddsförordning (az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéhez kapcsolódó kiegészítő rendelkezések megállapításáról szóló [2018:218] törvény; a továbbiakban: adatvédelmi törvény) 1. fejezete 7. §‑ának első bekezdése értelmében az általános adatvédelmi rendelet nem alkalmazható, ha az ellentétes a tryckfrihetsförordningennel (a sajtószabadságról szóló alaptörvény; a továbbiakban: a sajtószabadságról szóló törvény) vagy a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló törvénnyel. A fenti rendelkezés második bekezdése értelmében az általános adatvédelmi rendelet egyes cikkeit nem kell alkalmazni a személyes adatok többek között újságírási célból végzett kezelésére.

5.

A véleménynyilvánítás szabadságáról szóló törvény 1. fejezetének 14. §‑ából következik, hogy az említett törvény eltérő rendelkezése hiányában közjogi szerv nem léphet fel olyan személlyel szemben, aki valamely műsorban visszaélt a véleménynyilvánítás szabadságával, vagy hozzájárult e visszaéléshez, illetve ilyen okból nem tehet lépéseket valamely műsor ellen. Az 1. fejezet 11. §‑ából következik továbbá, hogy a közjogi szerv nem tilthatja meg vagy akadályozhatja meg valamely műsorszám közvetítését, közzétételét vagy nyilvánosság elé terjesztését annak tartalma miatt, kivéve, ha az említett törvény jogalapot biztosít az ilyen intézkedéshez.

6.

A véleménynyilvánítás szabadságával való visszaélés miatt valamely műsorszám tartalmával összefüggő kártérítés – a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló törvény 9. fejezetének 1. §‑a alapján – csak arra a tényre alapítható, hogy a kártérítési követelés tárgyát képező műsor a véleménynyilvánítás szabadságát sérti. Annak kinyilvánítása, hogy valamely személy bűnöző életmódot folytat, vagy vétkesnek minősülő személy, illetve egyébként olyan információ közlése, amely alkalmas arra, hogy valamely személyt mások általi bírálatnak tegyen ki, rágalmazás bűncselekményének minősül, és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló törvény 5. fejezetének 1. §‑a, valamint a tryckfrihetsförordningen (1949:105) (a sajtószabadságról szóló rendelet [1949:105]) 7. fejezetének 3. §‑a alapján a véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozásnak minősül. Az ilyen magatartás azonban nem büntethető, ha az adott körülményekre tekintettel indokolt volt a tájékoztatás, és ha az információt nyújtó személy bizonyítani tudja, vagy alapos okkal feltételezhette, hogy az igaz volt.

7.

A Legal Newsdesk Sweden AB (a továbbiakban: Legal Newsdesk), az alapeljárás alperese üzemelteti a Lexbase adatbázist, és abban közzéteszi a büntetőeljárásban érintett személyek személyes adatait. Ezzel összefüggésben a Legal Newsdesk lehetővé teszi az azon személyekre és társaságokra vonatkozó keresések lefuttatását, akikkel, illetve amelyekkel szemben valamely svéd bíróság előtt büntetőeljárás vagy polgári eljárás volt folyamatban. A Myndigheten för press, radio och tv (svéd sajtó‑ és műsorszolgáltatási hatóság; jelenleg Mediemyndigheten, svéd médiaügynökség) egy úgynevezett utgivningsbevist (a közzétételnek alkotmányos védelmet biztosító, jogi akadálymentességről szóló igazolás; a továbbiakban: közzétételi igazolás) állított ki a Lexbase tekintetében.

8.

ND‑t, az alapeljárás felperesét 2011. január 17‑én bűncselekmény elkövetése miatt elítélték, és a vonatkozó ítélet a Lexbase adatbázisban 2024 februárjáig elérhető volt. Az ítéletet törölték a nyilvános bűnügyi nyilvántartásból. Bár az alapeljárás felperese kérte a Legal Newsdesktől, hogy törölje a személyes adatait, ezen adatokat nem azonnal, hanem csak rutinszerű ellenőrzést követően törölték.

9.

ND keresetet indított az Attunda tingsrätt (attundai körzeti bíróság), a kérdést előterjesztő bíróság előtt, kérve, hogy a Legal Newsdesket kötelezzék 300000 svéd korona (SEK) (körülbelül 26000 euró) kártérítés és annak kamatai megfizetésére. A Legal Newsdesk vitatta ezt a kérelmet, arra hivatkozva, hogy a Lexbase‑en közzétett tartalom a közzétételi igazolás hatálya alá tartozik. Ugyanakkor a nemzeti jog szerint ilyen körülmények között az általános adatvédelmi rendelet mint olyan nem alkalmazandó, mivel a személyes adatok védelméhez való jogot a médiára vonatkozó sarkalatos törvények biztosítják, amelyek csak annak lehetőségéről, hogy az ilyen védelem megsértéséért felelős személyt rágalmazás miatt büntetőjogi úton felelősségre vonják, valamint az ezzel kapcsolatos kártérítés követeléséhez való jogról rendelkeznek.

10.

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdése kifejezetten felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy kivételeket és eltéréseket állapítsanak meg a személyes adatok „újságírási célból” végzett kezelésére vonatkozóan, és általánosabban a véleménynyilvánítás szabadságának és a tájékozódáshoz való jognak a biztosítása érdekében. A személyes adatok „újságírási célból” történő kezelését illetően azonban az általános adatvédelmi rendelet nem határozza meg, hogy mi értendő ilyen cél alatt. Ezenkívül, még ha az ilyen célnak ki is kellene terjednie az információknak, véleményeknek vagy eszméknek a nyilvánosság számára történő bármely hozzáférhetővé tételére, az ítélkezési gyakorlat nem tisztázza az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének az e rendelet 79. és 82. cikke alapján az érintettek számára biztosítandó jogorvoslati lehetőségekre gyakorolt hatását.

11.

E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróság 2024. március 1‑jei, a Bírósághoz 2024. március 13‑án érkezett határozatával felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

12.

Az alapeljárás felei, a bolgár, a finn és a svéd kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket. Az alapeljárásban részt vevő felek, valamint Svéd Királyság és a Bizottság részt vettek a 2025. május 14‑i tárgyaláson.

13.

Első két kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az lehetővé teszi az olyan nemzeti szabályozást, amelynek értelmében az azon személy rendelkezésére álló egyetlen jogorvoslati lehetőség, akinek személyes adatait úgy kezelik, hogy az e személyt érintő büntetőítéleteket az interneten ellenszolgáltatás fejében a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, az, hogy rágalmazás miatti büntetőeljárást indít vagy rágalmazásért kártérítést igényel.

14.

Először megvizsgálom az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének szerkezetét és eredetét.

15.

Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak jogszabályban össze kell egyeztetniük a személyes adatok általános adatvédelmi rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is.

16.

Ez a rendelkezés az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) foglalt három különböző és egymásnak potenciálisan ellentmondó alapvető jogot tükröz, azaz a személyes adatok védelmét, ( 3 ) a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, ( 4 ) valamint a művészet és a tudomány szabadságát, ( 5 ) törekedve azoknak – az Európa Tanács 108. sz. egyezményének ( 6 ) szóhasználatát idéző kifejezéssel élve – összeegyeztetésére.

17.

Mivel az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (1) bekezdésében az „ideértve” szó szerepel, ebből arra következtetek, hogy az újságírási tevékenység a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog tágabb kategóriájának egy alkategóriáját képezi.

18.

Ami az újságírási célból ( 7 ) végzett adatkezelés e konkrét alkategóriáját illeti, az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy a tagállamoknak kivételeket vagy eltéréseket kell meghatározniuk a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.

19.

Ami az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (1) és (2) bekezdése közötti különbséget és kölcsönhatást illeti, míg az előbbi rögzíti az általános szabályozási felhatalmazást és elveket, az utóbbi konkrétan felsorolt területekre vonatkozóan meghatározza a végrehajtási mechanizmust, kifejezetten lehetővé téve a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általános adatvédelmi rendelet bizonyos fejezeteitől, illetve azok tekintetében kivételeket állapítsanak meg.

20.

Ebben a szakaszban néhány megjegyzést kell tenni ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban.

21.

Először is, amint az az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke (1) bekezdésének szövegéből ( 8 ) kitűnik, a tagállamokat arra vonatkozó kötelezettség terheli (és nem csupán diszkrecionális jogkörrel rendelkeznek e tekintetben), hogy az adatvédelmet összeegyeztessék a véleménynyilvánítás szabadságával.

22.

Másodszor, az e kötelezettség végrehajtására szolgáló konkrét mechanizmus kizárólag az újságírási célból, illetve a tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett adatkezelésre vonatkozóan kerül létrehozásra. Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke sehol nem pontosítja, hogy ez a mechanizmus a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozó, de a fent említett célokból végzett adatkezelésnek nem minősülő más területeket illetően is alkalmazható‑e.

23.

Harmadszor, az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamokat arra vonatkozó kötelezettség terheli, hogy az általános adatvédelmi rendelet számos fejezete alóli kivételekről és eltérésekről rendelkezzenek, ezáltal korlátozva e fejezetek tényleges hatályát, amennyiben az ilyen kivételek és eltérések szükségesek ahhoz, hogy az adatvédelmet össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságával. Ez arra utal, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekben az adatvédelmet korlátozni kell annak érdekében, hogy az összhangban álljon és összeegyeztethető legyen a véleménynyilvánítás szabadságával.

24.

Negyedszer, amikor a tagállamok eleget tesznek az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke szerinti kötelezettségeiknek, az általános adatvédelmi rendelet hatályán belül járnak el. Így tehát a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós jogot hajtják végre, ami azzal a következménnyel jár, hogy erre az összeegyeztetésre a Charta alkalmazandó. ( 9 )

25.

Ötödször, az összeegyeztetés tényleges elvégzésének feladata a tagállamokra van bízva. Nekik kell ezt a viszonyt a saját jogi és alkotmányos hagyományaiknak megfelelően kialakítaniuk. Ez elkerülhetetlenül a védelmi szintek közötti bizonyos különbségekhez vezet az Európai Unióban mind az adatvédelem, mind a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében, mivel két, egymással potenciálisan ellentétes jogot kell összeegyeztetni. Azonban pontosan ez volt az uniós jogalkotó szándéka.

26.

Végül, az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke semmiképpen sem biztosít olyan jogalapot, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az általános adatvédelmi rendeletet bizonyos helyzetekben teljes egészében alkalmazhatatlannak nyilvánítsák. Ez egyaránt igaz e rendelkezés (1) és (2) bekezdése esetében. Bár ezt a kérdést a kérdést előterjesztő bíróságnak kell majd megvizsgálnia, úgy vélem, hogy az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke nem biztosít jogalapot azon svéd jogszabályhoz, amely az általános adatvédelmi rendeletet alkalmazhatatlannak nyilvánítja, amennyiben az ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó svéd jogszabályokkal.

27.

Amint azt a fentiekben jeleztem, az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke hallgat arról, hogy az e rendelkezés (2) bekezdésében foglalt mechanizmus alkalmazható‑e a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozó, azonban újságírási ( 10 ) célból végzett adatkezelésnek nem minősülő esetekben. Vajon akkor is meghatározhatnak‑e a tagállamok a II–VII. és a IX. fejezet alóli kivételeket és eltéréseket, ha azok nem újságírási célból végzett adatkezeléssel kapcsolatosak?

28.

Véleményem szerint a tagállamok nem határozhatnak meg az általános adatvédelmi rendelet egész fejezetei alóli kivételeket és eltéréseket.

29.

Először is, az a tény, hogy az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdése gondosan felsorolja az általános adatvédelmi rendelet bizonyos számú korlátozandó fejezetét, arra utal, hogy ez a rendelkezés csak az e bekezdésben szereplő konkrét esetre, vagyis az újságírási célból végzett adatkezelésre vonatkozik.

30.

Másodszor, az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke (3) bekezdésének, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy értesítsék a Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket a (2) bekezdés alapján elfogadtak, aligha lenne értelme, ha a tagállamok a 85. cikk (1) bekezdése alapján is meghatározhatnának az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdésében felsorolt fejezetek alóli kivételeket és eltéréseket. Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke (3) bekezdésének célja, hogy a Bizottságot olyan helyzetbe hozza, hogy alapos vizsgálatot tudjon lefolytatni, ha a tagállamok eltértek az általános adatvédelmi rendelet egyes fejezeteitől. Ez a cél meghiúsulna, ha a tagállamok az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározhatnának olyan kivételeket és eltéréseket, amelyekre nem vonatkozna értesítési kötelezettség.

31.

Harmadszor, tanulságos áttekinteni az általános adatvédelmi rendelet elfogadásához vezető jogalkotási folyamatot. Az azt mutatja, hogy a Bizottság az általános adatvédelmi rendelet (jelenlegi) 85. cikkének eredeti tervezetében – e rendelkezés 95/46/EK irányelv ( 11 ) szereplő elődjének logikáját követve – az adatvédelemnek és a véleménynyilvánítás szabadságának összeegyeztetését a kizárólag újságírási célból végzett adatkezelésre kívánta korlátozni. Így azt javasolta, hogy a szóban forgó rendelkezés két bekezdésből álljon, amelyek nagy vonalakban az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) és (3) bekezdéséhez hasonlítanak. ( 12 ) Az Európai Parlament a javasolt rendszert ki kívánta terjeszteni oly módon, hogy az kiterjedjen általában véve a véleménynyilvánítás szabadságára. Azt javasolta, hogy töröljék az „újságírás […] céljá[ra]” való hivatkozást, és azt az „adott esetben” kifejezéssel váltsák fel. ( 13 ) Ezt a javaslatot azonban végül nem fogadták el.

32.

Az eredmény az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke a jelenlegi formájában. Ha ugyanis egy tagállamnak lehetősége lenne arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (1) bekezdése alapján ugyanolyan intézkedéseket fogadjon el, mint e rendelet 85. cikkének (2) bekezdése alapján, akkor valójában a Parlament e korábbi szakaszban elutasított álláspontja érvényesülne.

33.

A tagállamok tehát az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (1) bekezdése alapján legfeljebb konkrét körülmények között korlátozhatják az általános adatvédelmi rendeletben foglalt jogokat. Az, hogy ez pontosan mely feltételek mellett lehetséges, a jelen ügyben hipotetikus, és túlmutatna a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvita keretein.

34.

Ezenkívül sem az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (1) bekezdése, sem az általános adatvédelmi rendelet más rendelkezése nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy korlátozzák az érintettek számára a (jogorvoslatról, felelősségről és szankciókról szóló) VIII. fejezetben biztosított jogokat, mivel ez megkerülné az e fejezetnek az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdéséből való kifejezett kihagyását.

35.

A kérdést előterjesztő bíróság által rendelkezésre bocsátott információkból kitűnik, hogy a személyes adatok védelméhez való jog a bűncselekményekre vonatkozó adatok terjesztésének kontextusában csak a rágalmazás miatti büntetőjogi felelősség és az e címen kártérítés követelésére való lehetőség révén biztosított. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a szóban forgó nemzeti jog közvetlenül kizár több, a VIII. fejezetben említett jogorvoslati lehetőséget a személyes adatoknak a nemzeti jog alapján a véleménynyilvánítás szabadsága által védett kezelése esetében, így kizárja például az általános adatvédelmi rendelet 77. cikke szerinti panasz benyújtását, mivel úgy tűnik, hogy a felügyeleti hatóság nem rendelkezik hatáskörrel büntetőjogi szankciók kiszabására vagy kártérítés megítélésére. Ugyanezen okokból úgy tűnik, hogy a szóban forgó nemzeti jog kizárja az adatkezelővel szembeni, az általános adatvédelmi rendelet 79. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezés kérelmezésének lehetőségét.

36.

E megállapítás alapján azt javaslom, hogy a Bíróság az első két kérdésre azt a választ adja, hogy az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az azon személy rendelkezésére álló egyetlen jogorvoslati lehetőség, akinek személyes adatait úgy kezelik, hogy az e személyt érintő büntetőítéleteket az interneten ellenszolgáltatás fejében a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, az, hogy rágalmazás miatti büntetőeljárt indít vagy rágalmazásért kártérítést igényel.

37.

Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a személyes adatok általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdésében meghatározott újságírási célból történő kezelésének minősülhet‑e az a tevékenység, amely abból áll, hogy a nyilvánosság számára az interneten ellenszolgáltatás fejében, feldolgozás vagy szerkesztés nélkül hozzáférhetővé teszik a büntetőítéleteket tartalmazó közokiratokat. ( 14 )

38.

Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy a kérdést előterjesztő bíróság csupán azzal kapcsolatban kér iránymutatást, hogy a jelen ügy az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik‑e. A kérdést előterjesztő bíróság ezzel szemben nem kérdezi, hogy a Svéd Királyság – abban az esetben, ha az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó – megfelelően egyeztette‑e össze a véleménynyilvánítás szabadságát az adatvédelemmel.

39.

A kérdés tehát az, hogy a Legal Newsdesk adatbázis újságírási célú adatbázisnak minősül‑e.

40.

Egyértelmű fogalommeghatározás hiányában az „újságírási cél” kifejezés értelmezésének e kifejezés szokásos jelentéséből kell kiindulnia. E tekintetben az általános szótárak meglehetősen szűken határozzák meg az „újságírást”: „az újságok, magazinok, rádió, televízió vagy online hírportálok számára hírek gyűjtésével és írásával kapcsolatos munka; a megírt hírek”; ( 15 )„az újságok, magazinok, televízió vagy rádió számára cikkek írásával kapcsolatos munka”. ( 16 )

41.

Ezen a ponton nagymértékben támaszkodhatunk a Bíróságnak a 95/46 irányelv 9. cikkével – az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének elődjével – kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára. Ezen ítélkezési gyakorlatban a Bíróság megállapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó fogalmakat – köztük az újságírást – tágan kell értelmezni, ( 17 ) ami azt mutatja, hogy az adatvédelemnek a véleménynyilvánítás szabadságával való összeegyeztetése nem a szabály‑kivétel hagyományos rendszerét követi. Ezenkívül a személyes adóinformációkat tartalmazó részletes listák szisztematikus gyűjtésével és közzétételével járó tevékenységek „újságírói tevékenységeknek” minősíthetők, amennyiben céljuk, hogy információkat, véleményeket vagy eszméket tegyenek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, bármilyen is legyen a továbbítás módja. E tevékenységek nincsenek fenntartva a médiavállalkozások számára, és kötődhetnek nyereségszerzési célhoz. ( 18 )

42.

Ezenkívül, amint arra a Bizottság helyesen rámutatott, az újságírási cél nem feltétlenül kapcsolódik az olyan hagyományos médiához, mint az újságok, a rádió és a televízió. ( 19 ) Így a Bíróság megállapította, hogy a 95/46 irányelv 9. cikkében előírt kivételek és eltérések nemcsak a médiavállalkozásokra, hanem valamennyi, újságírói tevékenységet végző személyre alkalmazandók, ( 20 ) ami azt jelenti, hogy főszabály szerint bloggerek és magánszemélyek is hivatkozhatnak az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdésére.

43.

Ezenkívül azon tény, hogy a nyilvános jellegű adatok nyilvánosságra hozatala nyereségszerzési célhoz kötött, nem zárja ki a priori, hogy azt „kizárólag újságírás céljából” folytatott tevékenységnek lehessen tekinteni. Tevékenységével valamennyi vállalkozás nyereségre törekszik. Bizonyos kereskedelmi siker a szakmai újságírás fennmaradásának elengedhetetlen feltételét is jelentheti. ( 21 )

44.

Ugyanakkor egy olyan ügyben, amely arra vonatkozott, hogy egy rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítő rendőrtisztekről videófelvétel készítése és annak videókat tartalmazó nyilvános internetes oldalon történő közzététele a 95/46 irányelv 9. cikkének hatálya alá tartozik‑e, a Bíróság megállapította, hogy nem lehet úgy tekinteni, hogy a személyes adatokkal kapcsolatos, az interneten közzétett bármely információ az „újságírási tevékenységek” fogalmába tartozik, és ezen a címen vonatkoznak rá a 95/46 irányelv 9. cikkében előírt mentességek és eltérések. ( 22 )

45.

Végül, a Bíróság jelentős mozgásteret kíván biztosítani a kérdést előterjesztő bíróságok számára annak meghatározása során, hogy a szóban forgó ügyekben ténylegesen újságírási célú adatkezelésről van‑e szó. E tekintetben arra helyezi a hangsúlyt, hogy a közzététel kizárólagos célját „információk, vélemények vagy eszmék nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele” képezi‑e. ( 23 )

46.

Míg végső soron a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy ezt az ítélkezési gyakorlatot az előtte folyamatban lévő jogvitára alkalmazza, az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben szereplő információk alapján nem gondolom, hogy a Legal Newsdesk általi adatkezelés célja információk, vélemények vagy eszmék nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele. ( 24 ) A társaság mindössze olyan adatbázist üzemeltet, amely kizárólag büntetőügyekben hozott bírósági határozatokhoz biztosít hozzáférést, ezen adatok további feldolgozása vagy szerkesztése nélkül. Kétlem, hogy a büntetőítéletekre vonatkozó ezen információkat azért teszik közzé, hogy felhívják a társadalom figyelmét valamely konkrét problémára. Éppen ellenkezőleg, az a benyomás alakul ki – amint azt a Bizottság is meggyőzően állította –, hogy a Legal Newsdesk csak azoknak bocsátja rendelkezésére az ilyen információkat, akik fizetnek azért, bármilyen arra utaló jel nélkül, hogy a társaság általánosabban arra törekedne, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét ezekre az információkra.

47.

A fenti megfontolásokra tekintettel nehéz lenne azt javasolni, hogy az ilyen tevékenység minősüljön újságírási célból végzett tevékenységnek.

48.

Azt javaslom tehát, hogy a Bíróság a harmadik kérdésre azt a választ adja, hogy az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem minősülhet a személyes adatok újságírási célból történő kezelésének az a tevékenység, amely abból áll, hogy a nyilvánosság számára az interneten ellenszolgáltatás fejében, feldolgozás vagy szerkesztés nélkül hozzáférhetővé teszik a büntetőítéleteket tartalmazó közokiratokat.

49.

A fenti megfontolások összességére figyelemmel azt javaslom a Bíróságnak, hogy az Attunda tingsrätt (attundai körzeti bíróság, Svédország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja: