1.

A jachtok, gyors autók és luxuslakások lefoglalása az uniós korlátozó intézkedések végrehajtásának részeként az elmúlt években jelentős médiafigyelmet kapott. Bár ezek a kezdeményezések megnyugtathatják a közhangulatot, ezen intézkedések hatékony alkalmazásának igazi kihívása abban rejlik, hogy az Európai Unió Tanácsa által jegyzékbe vett személyek pénzügyi érdekeit célozzák meg.

2.

A jelen ügy pontosan ezt a szempontot érinti. A kérdés arra irányul, hogy egy természetes személy azon „pénzeszközei és gazdasági erőforrásai”, amelyeket azért kell befagyasztani, mert e személy szerepel a korlátozó intézkedéseket elrendelő rendeletben foglalt jegyzékben, magukban foglalják‑e egy olyan társaság vagyoni eszközeit is, amelyben e személy 50%‑os részesedéssel rendelkezik.

3.

Ez a kérdés a 765/2006/EK rendelet (a továbbiakban: a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet) ( 2 ) összefüggésében merül fel. Miután a fehérorosz állampolgárságú A. V. S.‑t felvették az említett rendelet mellékletébe, a SEB bankas AB és a „Citadele banka” AS Lietuvos filialas (a továbbiakban: alperes bankok) zárolták az EM SYSTEM UAB litván társaság számláit, amelyben A. V. S. pontosan 50%‑os részesedéssel rendelkezik.

4.

Az EM SYSTEM megtámadja ezt a határozatot az illetékes litván bíróságok előtt. E társaság lényegében azzal érvel, hogy önálló jogi személynek minősül, és ezért nem feltételezhető, hogy a vagyoni eszközöknek az egyik részvényesére vonatkozóan elrendelt befagyasztása kiterjedne annak pénzeszközeire és gazdasági erőforrásaira is.

5.

Az Európai Tanács 2006. március 24‑én elítélte „a fehérorosz hatóságok […] tetteit, amelyek során békés tüntetőket tartóztattak le, akik a szabad gyülekezéshez való törvényes jogukkal élve tiltakoztak az elnökválasztás lebonyolítása miatt” Fehéroroszországban és „úgy határozott, hogy korlátozó intézkedéseket kell bevezetni a nemzetközi választási normák megsértéséért felelős személyekkel, így Lukasenko elnökkel szemben is”. ( 3 )

6.

2006. április 10‑én a Tanács elfogadta a 2006/276/KKBP közös álláspontot. ( 4 )

7.

Ezt a közös álláspontot a 2006/362/KKBP közös álláspont ( 5 ) módosította azzal, hogy bizonyos olyan személyekkel szemben, akik szerepet játszottak a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni kemény rendőrségi intézkedésben, a vagyoni eszközök befagyasztását rendelt el.

8.

Mindkét közös álláspontot a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet hajtotta végre a (jelenlegi) EUMSZ 215. cikk alapján.

9.

A Tanács 2012. október 15‑én elfogadta a 2012/642/KKBP határozatot. ( 6 ) Az említett határozat kifejtette, hogy tekintettel „a nemzetközi emberi jogi normák és a Fehérorosz Köztársaság jogszabályainak szisztematikus és összehangolt megsértésére”, a meglévő „intézkedéseket […] a Fehéroroszországban vezető pozícióban lévő személyek ellen, továbbá a Lukasenko‑rezsimből hasznot húzó, vagy azt támogató személyek és szervezetek ellen, mindenekelőtt pedig a rezsimnek pénzügyi vagy anyagi támogatást nyújtó személyek és szervezetek ellen [is foganatosítani kell]”. ( 7 )

10.

Ennek megfelelően a 2012/642 határozat 4. cikke a következőket állapította meg:

„(1)   Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely az alábbiakhoz tartozik, azok tulajdonában vagy birtokában van, vagy ellenőrzése alatt áll:

a mellékletben felsoroltak szerint.

(2)   A mellékletben felsorolt ilyen természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek számára vagy javára semmilyen pénzeszközt vagy gazdasági forrást sem közvetve, sem közvetlenül nem szabad rendelkezésre bocsátani.”

11.

Ezt a határozatot az 1014/2012/EU rendelet ( 8 ) hajtotta végre, amely többek között azért módosította a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendeletet, mert a 2012/642 határozat „úgy döntött, hogy pontosítja a természetes vagy jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek [a jegyzékbe] vételére vonatkozó kritériumokat. ( 9 )

12.

A Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet módosított 2. cikke a következőképpen szól:

„(1)   Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez és szervekhez tartozik, vagy azok tulajdonában, birtokában vagy ellenőrzése alatt áll.

(2)   Az I. mellékletben felsorolt természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek rendelkezésére vagy javára – sem közvetlenül, sem közvetve – semmiféle pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás nem bocsátható.

(3)   Tilos a tudatos és szándékos részvétel az olyan tevékenységekben, amelyek közvetett vagy közvetlen célja vagy hatása az (1) és (2) bekezdésben említett műveletek [helyesen: intézkedések] megkerülése.

(4)   Az I. melléklet azokat a természetes és jogi személyeket, szervezeteket és szerveket [helyesen: azon természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékét] tartalmazza, akiknek vagy amelyeknek a […] [2012/642] […] tanácsi határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontja alapján, illetve akik vagy amelyek tevékenysége egyéb módon jelentős mértékben aláássa a demokráciát és a jogállamiságot Fehéroroszországban, vagy bármely, velük kapcsolatban álló természetes és jogi személyt, szervezetet, illetve szervet, csakúgy mint azok tulajdonában vagy irányítása alatt álló jogi személyeket, szervezeteket és szerveket.

(5)   Az I. melléklet azokat a természetes és jogi személyeket, szervezeteket és szerveket [helyesen: azon természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékét is] tartalmazza, akiket vagy amelyeket a [2012/642] […] határozat 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a Tanács a Lukasenko‑rezsimből hasznot húzó, illetve azt támogató személyekként és szervezetekként azonosított, csakúgy mint az azok tulajdonában vagy irányítása alatt álló jogi személyeket, szervezeteket és szerveket.”

13.

A Tanács a fehéroroszországi civil társadalommal szembeni folytatódó elnyomásra tekintettel 2020. december 17‑én elfogadta az (EU) 2020/2129 végrehajtási rendeletet (a továbbiakban: a 2020. évi jegyzékbe vételről szóló rendelet), ( 10 ) amely a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet I. mellékletét számos természetes és jogi személlyel egészítette ki.

14.

A Tanács által jegyzékbe felvett személyek egyike A. V. S. volt. A Tanács A. V. S. jegyzékbe való felvételének indokolásában kifejtette, hogy a Lukasenko‑rezsim előnyeit élvezte, és azt támogatta, valamint hogy a Fehéroroszországban zajló ellenzéki tüntetéseket elítélő nyilvános nyilatkozatokat tett, és ezzel hozzájárult a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásához ebben az országban. ( 11 )

15.

2020. december 18‑án, egy nappal azután, hogy a Tanács felvette A. V. S.‑t a jegyzékbe, az alperes bankok egyoldalúan, tehát saját kezdeményezésükre befagyasztották az EM SYSTEM által birtokolt vagyoni eszközöket, tekintettel arra, hogy A. V. S. 50%‑os részesedéssel rendelkezik e társaságban.

16.

A nemzeti ügyiratokból kitűnik, hogy az alperes bank, a SEB bankas AB ezen a napon felvette a kapcsolatot a Litván Köztársaság külügyminisztériumával is annak tisztázása érdekében, hogy tekintettel arra, hogy A. V. S.‑t felvették a vagyoni eszközök befagyasztásának hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe, valamint az EM SYSTEM‑ben való részesedésére, helyes volt‑e a vagyoni eszközök befagyasztása, és hogy a banknak továbbra is be kell‑e fagyasztania az EM SYSTEM számláit.

17.

Amint azt a tárgyaláson megerősítették, az illetékes litván hatóságok nem adtak ki semmiféle olyan nyilatkozatot, amely megerősítette volna, hogy az EM SYSTEM azon vagyoni eszközök körébe tartozik, amelyet a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alapján be kell fagyasztani. A Finansinių nusikaltimų tyrimo tarnyba prie Lietuvos Respublikos vidaus reikalų ministerija (a Litván Köztársaság belügyminisztériumához tartozó, a pénzügyi bűncselekményeket kivizsgáló szolgálat) igazgatója csak 2022. október 14‑én, az új jogszabály hatálybalépését követően hozott határozatot, amelyben tisztázta, hogy az EM SYSTEM kapcsolatban állt egy olyan személlyel, akire korlátozó intézkedések vonatkoznak. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint az e határozat megsemmisítése iránti kereset elbírálása folyamatban van a Vilniaus apygardos administracinis teismas (Vilnius megyei közigazgatási bíróság, Litvánia) előtt.

18.

Az EM SYSTEM 2021. november 30‑án a Vilniaus miesto apylinkės teismas (vilniusi körzeti bíróság, Litvánia) előtt megtámadta az alperes bankok által hozott, a vagyoni eszközeinek befagyasztására vonatkozó határozatot.

19.

A Vilniaus miesto apylinkės teismas (vilniusi körzeti bíróság) 2023. január 25‑i ítéletével elutasította a keresetet. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az említett bíróság ítélete alapvetően azon a felfogáson alapul, hogy az a tény, hogy A. V. S. az EM SYSTEM‑ben 50%‑os részesedéssel rendelkezik, a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében „ellenőrzést” jelent e társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett. Ennek megfelelően a vagyoni eszközök e rendelkezéssel elrendelt befagyasztása az EM SYSTEM azon eszközeire is vonatkozik, amelyek A. V. S. ellenőrzése alatt állnak.

20.

Az EM SYSTEM fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen a Vilniaus apygardos teismashoz (vilniusi megyei bíróság, Litvánia), amely 2023. május 23‑án helybenhagyta az említett ítéletet és annak indokolását.

21.

A jelen ügyben a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia legfelsőbb bírósága), a kérdést előterjesztő bíróság a felülvizsgálati eljárásban benyújtott kérelem tekintetében megállapította, hogy a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése nem határozza meg azt a kritériumot, amelyet annak értékelésekor kell figyelembe venni, hogy egy jogi személy vagy szervezet egy másik személy vagy szervezet „tulajdonában, birtokában vagy ellenőrzése alatt áll‑e”. E bíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy a 2018. évi iránymutatás ( 12 ) és a 2022. évi legjobb gyakorlatok dokumentum ( 13 ) litván nyelvű változatában az 55a. és a 62. pont a tulajdonjog fogalmának kritériumaként a szervezet tulajdonosi jogainak „több mint 50%‑át” határozza meg. ( 14 ) Emellett a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet későbbi módosításai, amelyeket az 1j. cikk és az 1k. cikk c) pontja tükröz, olyan jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben alkalmazandó szankciókat említenek, „amelynek tulajdonosi jogai több mint 50%‑ban – közvetlenül vagy közvetve –” a jegyzékben szereplő személy tulajdonában vannak. ( 15 ) A kérdést előterjesztő bíróság mindenesetre megjegyzi, hogy a Tanács Főtitkársága szankciókról szóló 2018. évi iránymutatásának és 2022. évi legjobb gyakorlatok dokumentumának 55b., illetve 63. pontja arra utal, hogy az „ellenőrzés” fogalmát többek között úgy kell értelmezni, hogy az a társaság vezető tisztségviselőjének kinevezését megakadályozó jogkörben tükröződik.

22.

Ennek megfelelően a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy bizonytalanság áll fenn a tekintetben, hogy a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában hogyan kell meghatározni a „tulajdonjogot” vagy az „ellenőrzést” egy olyan helyzetben, mint amilyen a jelen ügyben szóban forgó ügy, amikor egy, jegyzékbe felvett személy pontosan 50%‑os részesedéssel rendelkezik egy jegyzékbe fel nem vett szervezetben.

23.

Végül a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy amennyiben vélelmezhető, hogy a 2. cikk (1) bekezdése alkalmazásának feltétele teljesül, felmerül a kérdés, hogy ez a vélelem megdönthető‑e, és ha igen, akkor az e rendelkezés hatálya alá tartozó szervezet hivatkozhat‑e arra, hogy a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltétel – amely szerint a pénzeszközökhöz való hozzáférés tilalma akkor alkalmazandó, ha a társaság pénzeszközeit az említett rendelet I. mellékletében felsorolt személy használja fel vagy annak javára használják fel – teljesül.

24.

E ténybeli és jogi körülmények között a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia legfelsőbb bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

25.

Az elsőfokú eljárás alperesei, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és Németország kormánya, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtottak be. Az EM SYSTEM, a SEB bankas AB és a „Citadele banka” AS Lietuvos filialas, Spanyolország, Németország, Litvánia és Lettország kormánya, valamint az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a 2025. március 27‑én tartott tárgyaláson szóbeli érveket is előterjesztett.

26.

Az Európai Unió által Fehéroroszországgal szemben bevezetett korlátozó intézkedések többek között a Lukasenko‑rezsimet támogató vagy abból hasznot húzó személyekkel szemben írnak elő célzott intézkedéseket. Ezek az intézkedések előírják, hogy be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely a jegyzékben felsorolt személyekhez „tartozik, vagy azok tulajdonában, birtokában vagy ellenőrzése alatt áll”.

27.

Ha a jegyzékben felsorolt személy 50%‑os részesedéssel rendelkezik egy tagállamban székhellyel rendelkező társaságban, úgy kell értelmezni a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdését, hogy a bankok kötelesek e társaság pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait is befagyasztani? Ez a jelen ügyben előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés lényege.

28.

Javaslom, hogy e kérdés két lépésben kerüljön megválaszolásra. Először is kifejtem, hogy a vagyoni eszközöknek a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet által előírt befagyasztása nem terjed ki automatikusan minden olyan társaságra, amelyben a jegyzékben felsorolt személy részesedéssel rendelkezik. Más szóval, egy részvényes jegyzékbe való felvétele, még ha az adott személy többségi részvényes is, önmagában nem eredményezi annak a társaságnak a jegyzékbe vételét, amelynek részvényeit az adott személy birtokolja (III.A. szakasz). Ezt követően kifejtem, hogy még ha maga a társaság nem is szerepel a jegyzékben, úgy értelmezhető, hogy vagyoni eszközei a jegyzékbe felvett személy „ellenőrzése” alatt állnak. Az 50%‑os részesedést úgy kell értelmezni, hogy az nem csak a társaság, hanem annak pénzeszközei és gazdasági erőforrásai feletti „ellenőrzés” vélelmét is felállítja (III.B. szakasz). A jelen ügy szempontjából ez azt jelenti, hogy az alperes bankok nem követtek el hibát, amikor az EM SYSTEM vagyoni eszközeit arra tekintettel fagyasztották be, hogy A. V. S. 50%‑os részesedéssel rendelkezik a társaságban. Mindazonáltal, amint azt szintén ki fogom fejteni, ez a vélelem megdönthető. Lehetővé kell tennie a társaság számára annak bizonyítását, hogy a jegyzékbe felvett személy a részesedés ellenére nem képes a társaság vagyoni eszközei felett ellenőrzést gyakorolni (III.C. szakasz).

29.

A második kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megállapítani, hogy egy olyan társaság, amelyről azt vélelmezik, hogy egy részvényes ellenőrzése alatt áll, megdöntheti‑e ezt a vélelmet annak bizonyításával, hogy a társaság vagyoni eszközeit nem a jegyzékbe felvett személy javára használják fel. Amint azonban be fogom mutatni, a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, amelyet a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése ír elő, valamint a pénzeszközöknek és a gazdasági erőforrásoknak a jegyzékbe felvett személy rendelkezésére bocsátásának tilalma, amelyet a rendelet 2. cikkének (2) bekezdése ír elő, két önálló és egymástól független intézkedés. Ezért azt javaslom, hogy a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság második kérdésére nemleges választ adjon – azaz azt a választ adja, hogy a vagyoni eszközök befagyasztásának hatásait nem lehet megtámadni azon az alapon, hogy a szóban forgó pénzeszközöket nem a jegyzékbe felvett személy használja fel, vagy azokat nem annak a javára használják fel. Ilyen körülmények között nem szükséges megválaszolni a Bíróság elé terjesztett harmadik kérdést (III.D. szakasz).

30.

A német kormány beadványaiban megjegyzi, hogy a kérdést előterjesztő bíróság elemzése azt sugallja, hogy az EM SYSTEM pénzeszközei és gazdasági forrásai kizárólag azért vannak befagyasztva, mert a társaság részvényeinek 50%‑a A. V. S. tulajdonában van.

31.

Más szóval a kérdést előterjesztő bíróság a jelek szerint úgy értelmezi a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdését, hogy az automatikusan befagyasztja a független és jogilag elkülönült személyek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait, még akkor is, ha e jogi személyt magát nem vették fel a jegyzékbe.

32.

Az ilyen értelmezés nem fogadható el.

33.

A 2012/642 határozat kimondja, hogy a Tanács befagyaszthatja azon személyek vagy szervezetek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait, amelyek felett a jegyzékbe felvett személy „ellenőrzést” gyakorol.

34.

Ezt a határozatot az EUSZ 29. cikk alapján fogadták el, amely előírja, hogy a külpolitikai intézkedéseket olyan meghatározott „földrajzi vagy tematikus természetű” kontextusban kell elfogadni, amelyre vonatkozóan a Tanács határozza meg „az Unió viszonyulását”.

35.

Az EUSZ 29. cikk alapján elfogadott közös kül‑ és biztonságpolitikai (KKBP) intézkedéseket az EUMSZ 215. cikk alapján elfogadott tanácsi rendeletek hajtják végre. Az ilyen típusú rendelet kétféle formát ölthet: i. az egy vagy több harmadik országgal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok részbeni vagy teljes megszakítását vagy korlátozását előíró, az EUMSZ 215. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott rendeletek; ( 16 ) és ii. az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, az egyes természetes és jogi személyekkel, csoportokkal vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szemben hozott rendeletek.

36.

Mindkét esetben a Tanács minősített többséggel fogadja el rendeletét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság által előterjesztett együttes javaslat alapján, és az intézkedésekről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

37.

Még ha az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése lehetővé is teszi a Tanács számára, hogy egyes személyekkel vagy szervezetekkel szemben szankciókat fogadjon el, az így a Tanácsra ruházott hatáskörök nem adnak ezen intézménynek „szabad kezet” arra, hogy korlátozó intézkedéseket rendeljen el bármely természetes vagy jogi személlyel szemben.

38.

Tekintettel az EUSZ 29. cikkhez való eredendő kapcsolódásukra, az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése alapján elrendelt korlátozó intézkedések csak azokat a természetes és jogi személyeket érinthetik, akik kellően szoros kapcsolatban állnak a szóban forgó intézkedések tematikus vagy földrajzi természetével. ( 17 )

39.

Az uniós bíróságok a természetes vagy jogi személyeknek az említett földrajzi vagy tematikus természettel való kapcsolatán alapuló jegyzékbe vételének indokolásán ( 18 ) keresztül gyakorolják teljes körű felülvizsgálati jogkörüket ( 19 ) a Tanács mérlegelési jogkörének ellenőrzését illetően. ( 20 )

40.

A jelen ügyben a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet bizonyos korlátozó intézkedéseket vezetett be Fehéroroszországgal szemben. Ezen intézkedések részét képezi a vagyoni eszközöknek a 2. cikk (1) bekezdésében az I. mellékletben szereplő természetes és jogi személyekkel szemben előírt befagyasztása. A Tanács úgy véli, hogy az e mellékletben felsorolt személyek tematikus kapcsolatban állnak az emberi jogok megsértésével, valamint a civil társadalom és a demokrácia elnyomásával az adott országban.

41.

A Tanács a 2020. évi jegyzékbe vételről szóló rendelet révén A. V. S.-t felvette a természetes vagy jogi személyek e jegyzékébe.

42.

A 2020. évi jegyzékbe vételről szóló rendelet azonban nem hivatkozik az EM SYSTEM‑re A. V. S. felvételénél. ( 21 )

43.

A rendelet ezt a társaságot külön bejegyzésben sem veszi fel a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet I. mellékletébe. ( 22 )

44.

Más szóval, amikor 2020. december 18‑án az alperes bankok befagyasztották az EM SYSTEM számláit az említett társaság A. V. S.‑hez fűződő kapcsolata miatt, e társaság nem szerepelt a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet I. mellékletében.

45.

Ennek megfelelően, míg egyértelmű, hogy A. V. S. esetében a Tanács úgy ítélte meg, hogy elegendő kapcsolat áll fenn a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet által előírt intézkedések „földrajzi vagy tematikus természetével”, semmi nem utal arra, hogy a Tanács úgy ítélte volna meg, hogy az EM SYSTEM esetében is fennáll ilyen kapcsolat – függetlenül attól, hogy A. V. S.‑t milyen okokból vették fel a jegyzékbe. ( 23 )

46.

Ennek megfelelően e társaság pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait nem fagyasztották be automatikusan a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet alapján.

47.

Ha feltételezzük, hogy az EM SYSTEM tekintetében ilyen jegyzékbe való felvétel történt, – akár erre vonatkozó tanácsi intézkedés hiányában is – az ellentétes lenne az uniós jog által garantált alapvető jogok védelmének követelményeivel.

48.

A Bíróság megállapítása szerint ugyanis a természetes vagy jogi személyeket értesíteni kell a korlátozó intézkedésekről és a jegyzékbe való felvételük indokairól, és lehetőséget kell biztosítani számukra a meghallgatásra. ( 24 )

49.

Amint a német kormány megjegyzi, a 2012/642 határozat 4. cikkének (1) bekezdéséből, amelyet a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet hajt végre, egyértelműen következik, hogy csak a mellékletben felsorolt személyek, szervezetek vagy szervek vagyonát fagyasztják be automatikusan. Ez még akkor is így van, ha olyan társaságokról van szó, amelyek olyan személyekkel állnak kapcsolatban, vagy olyan személyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, akiket azért vettek fel a jegyzékbe, mert felelősek az emberi jogok megsértéséért, vagy mert súlyosan aláássák a demokráciát Fehéroroszországban.

50.

Következésképpen, bár az ilyen személyekkel kapcsolatban álló, illetve az ilyen személyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló társaságok a jegyzékben szereplő személyhez fűződő kapcsolatuk miatt jegyzékbe vehetők, a 2012/642 határozat nem teszi lehetővé, hogy az ilyen társaságok által birtokolt pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat automatikusan befagyasszák anélkül, hogy a jegyzékbe való felvételre sor kerülne. ( 25 )

51.

Tekintettel arra, hogy a Tanács EUMSZ 215. cikk alapján elfogadott intézkedései a 2012/642 határozat uniós jogba való átültetésére és végrehajtására irányultak, a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendeletet – amennyire lehetséges – e határozat fényében kell értelmezni. ( 26 )

52.

Ilyen módon értelmezve véleményem szerint egyértelmű, hogy a vagyoni eszközöknek a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet által előírt befagyasztása csak az I. mellékletben felsorolt természetes és jogi személyekre terjed ki.

53.

Ebből következik, hogy a vagyoni eszközök befagyasztása nem vonatkozik az EM SYSTEM pénzeszközeire és gazdasági erőforrásaira.

54.

Mindazonáltal ezek a pénzeszközök és gazdasági erőforrások továbbra is az említett intézkedés hatálya alá tartozhatnak, ha a szóban forgó eszközök valójában nem e társaság, hanem egy jegyzékbe felvett személy ellenőrzése alatt állnak. ( 27 )

55.

Ezzel eljutottam a kérdést előterjesztő bíróság első kérdéséhez: vélelmezhető‑e az ilyen ellenőrzés megléte, ha egy jegyzékbe felvett személy egy jegyzékbe fel nem vett társaság részvényeinek 50%‑át birtokolja?

56.

A jelen ügyben a nemzeti ügyiratokból kitűnik, hogy az alperes bankok az EM SYSTEM számláit azon az alapon fagyasztották be, hogy az azokon tartott vagyoni eszközök egy jegyzékbe felvett személy „ellenőrzése” alatt álltak. Az említett „ellenőrzés” abból ered, hogy A. V. S. az említett társaságban 50%‑os részesedéssel rendelkezik.

57.

Mivel a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése minden olyan pénzeszközre és gazdasági erőforrásra vonatkozik, amely A. V. S.‑hez „tartozik, vagy [annak] tulajdonában, birtokában vagy ellenőrzése alatt áll”, egyértelmű, hogy az e személy birtokában lévő részvényeket be kell fagyasztani. ( 28 )

58.

Az említett intézkedés célja annak megakadályozása, hogy az érintett személy e részvényeket pénzeszközök és gazdasági erőforrások megszerzése céljából eladja, és ezáltal megkerülje a vagyoni eszközök befagyasztását.

59.

Mivel az EUMSZ 215. cikk alapján elfogadott rendeletek az uniós jog valamennyi alanya számára közvetlen kötelezettségeket keletkeztetnek, ( 29 ) anélkül, hogy ehhez végrehajtási intézkedésekre lenne szükség, ( 30 ) az alperes bankok kötelesek voltak biztosítani a vagyoni eszközöknek az A. V. S. ellen elrendelt befagyasztásának hatékonyságát.

60.

Mindazonáltal – megerősítés függvényében – úgy tűnik, hogy a jelen jogvita tárgyát képező pénzeszközök nem állnak A. V. S. „tulajdonában” vagy „birtokában”, és azok nem is „tartoznak” hozzá. Úgy tűnik, hogy az alperes bankok által befagyasztott pénzeszközök az EM SYSTEM tulajdonában vannak.

61.

A kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárás szempontjából tehát elsősorban az „ellenőrzés” fogalmának értelmezése bír relevanciával.

62.

Ugyanis csak abban az esetben tartozhatnak az EM SYSTEM számláin tartott pénzeszközök a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében a vagyoni eszközökre vonatkozóan előírt befagyasztás hatálya alá, ha megállapítást nyer, hogy A. V. S. képes az EM SYSTEM számlái feletti ellenőrzés gyakorlására.

63.

A Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet azonban nem határozza meg az „ellenőrzés” fogalmát.

64.

Ezért nem meglepő, hogy a jelen eljárásban részt vevő felek eltérően értelmezik e fogalmat, amennyiben az a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében szerepel.

65.

Lényegében Spanyolország, Észtország, Lettország, Litvánia és Finnország kormánya, valamint a Tanács és a Bizottság úgy véli, hogy az A. V. S. által az EM SYSTEM felett az abban való részesedése miatt gyakorolt „ellenőrzés” kiterjed az e társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett általa gyakorolt ellenőrzésre is. Az ellenőrzést megalapozó részesedés tehát az e társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai feletti ellenőrzést feltételezi.

66.

A német kormány ezzel ellentétes álláspontot képvisel. Úgy véli, hogy egy társaság felett az abban való részesedés alapján gyakorolt ellenőrzés nem elegendő az e társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai feletti ellenőrzés megállapításához. Ezért az ellenőrzést megalapozó részesedés nem eredményezheti a társaság eszközei és gazdasági erőforrásai feletti ellenőrzés vélelmét; az csak arra utaló jelként értelmezhető, hogy az ellenőrzés fennállhat. Ezért további bizonyítékok szükségesek annak megállapításához, hogy a társaság feletti ellenőrzés a társaság pénzeszközeire és gazdasági erőforrásaira is kiterjed. Az említett kormány azt is állítja, hogy az e társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai feletti ellenőrzés vélelme a bizonyítási teher áthárítását eredményezné, amelyről a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet nem rendelkezik.

67.

Pusztán a társasági jog területén az „ellenőrzés” fogalmának tulajdonított szokásos jelentés szempontjából természetesen igaza van a német kormánynak. A társaságban való puszta részesedés, még többségi részesedés esetén sem biztosít közvetlen jogot a társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai feletti ellenőrzésre. A részvénytulajdon bizonyos jogokra jogosítja a tulajdonost, ilyen például a vezetőség kinevezése és az osztalékok megszerzése terén gyakorolt szavazati jog. Mindazonáltal ez általában nem érinti a társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai feletti ellenőrzést. Ezek használata továbbra is magának a társaságnak a mérlegelési jogkörében marad, és azt az igazgatói gyakorolják. Ez utóbbiakra viszont bizonyos etikai és jogi kötelezettségek vonatkoznak, amelyek biztosítják, hogy a társaság vagyonának kezelése során a társaság és ne a részvényesek érdekei szerint járjanak el.

68.

Ha az „ellenőrzés” fogalmának a német kormány által adott értelmezését vennénk alapul, akkor nem haboznék egyetérteni azzal, hogy a társaságban való részesedés nem eredményezheti a társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai feletti ellenőrzés vélelmét.

69.

Az „ellenőrzés” fogalma a korlátozó intézkedések területén azonban nem ugyanazzal a jelentéssel bír, mint amelyet általában a társasági jog területén annak tulajdonítanak. ( 31 )

70.

A korlátozó intézkedések területén e fogalomnak olyan jelentést kell tulajdonítani, amely tükrözi az azon intézkedésekkel elérni kívánt célt, amelyeknek részét képezi.

71.

Ezek az intézkedések olyan természetes és jogi személyekre irányulnak, akik a Tanács megítélése szerint hozzájárulnak a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásához Fehéroroszországban, illetve akikre úgy tekint, hogy azok a Lukasenko‑rezsimet támogatják vagy abból hasznot húznak. ( 32 )

72.

Ebben az összefüggésben az „ellenőrzés” fogalmának a német kormány által szorgalmazott korlátozó értelmezése nem venné figyelembe azt a számtalan lehetőséget, amelyekkel A. V. S. közvetve befolyásolhatná e vagyoni eszközök felhasználását, lehetővé téve ezáltal a szóban forgó intézkedések kijátszását. ( 33 )

73.

A kijátszás e veszélye különösen fontos, amikor a korlátozó intézkedések által célzott rezsimből hasznot húzó és azt támogató személyek pártfogó és lojális hálózatának jelenlétéről van szó. ( 34 )

74.

Ilyen helyzetben a társasági jog pontos részletei (beleértve a független igazgatók kötelezettségeit) nem tükrözik a gyakorlati valóságot a tekintetben, hogy a vagyoni eszközök rövid időn belül hogyan mozgathatók. ( 35 )

75.

Ebből következik, hogy a szóban forgó vagyoni eszközök befagyasztása hatékonyságának biztosítása érdekében a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett „ellenőrzés” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az a jegyzékben szereplő személyhez kapcsolódó jogalany pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felhasználásának közvetlen és közvetett befolyásolására egyaránt lehetőséget adjon. ( 36 )

76.

A jelen ügyben tehát nem az a kérdés, hogy az EM SYSTEM‑ben való részesedése révén A. V. S. szabadon rendelkezhet‑e e társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett, hanem az, hogy az EM SYSTEM‑hez fűződő kapcsolata lehetővé teszi‑e számára, hogy befolyásolja a társaság e pénzeszközökkel és gazdasági erőforrásokkal kapcsolatos döntéseit. ( 37 )

77.

Amikor a pénzeszközök befagyasztásáról van szó, az idő a legfontosabb tényező. Ezért a Bíróság már elismerte, hogy az ilyen intézkedések végrehajtásának késedelme esetén fennáll annak a veszélye, hogy a tőke a korlátozó intézkedések célpontjának szánt természetes vagy jogi személytől elvonásra kerül. A meglepetésszerű hatást tehát mindenkor biztosítani kell. ( 38 )

78.

Ez azt jelenti, hogy az uniós jog hatálya alá tartozó valamennyi jogalanynak képesnek kell lennie arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül végrehajtsa a vagyoni eszközök befagyasztását.

79.

Ennek érdekében bizonyos vélelmekből kell kiindulni a potenciálisan érintett jogi személyek belső döntéshozatali struktúráját illetően.

80.

Ez a Tanács 2018. évi iránymutatásából és 2022. évi legjobb gyakorlatok dokumentumából is kitűnik, amelyek rögzítik, hogy az „ellenőrzés” egyik mutatója lehet a jogi személy feletti meghatározó befolyás gyakorlására irányuló jogkör. ( 39 )

81.

Bár ilyen jogkör kisebb mértékű részesedés esetén is fennállhat, ha egy személy 50%‑os részesedéssel rendelkezik egy társaságban, akkor általában képes bizonyos döntéseket befolyásolni vagy megakadályozni az adott társaságon belül, vagy legalábbis képes biztosítani, hogy a társaság ügyeit az ő kívánságainak megfelelően vezessék. ( 40 )

82.

Ezért joggal feltételezhető, hogy az 50%-os társasági részesedés nemcsak a társaság, hanem annak pénzeszközei és gazdasági erőforrásai feletti ellenőrzést is lehetővé teszi.

83.

A jelen ügy szempontjából ebből az következik, hogy az alperes bankok nem követtek el hibát, amikor befagyasztották az EM SYSTEM számláit A. V. S. 50%‑os részesedése miatt, sőt a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alapján kötelesek voltak befagyasztani ezeket a számlákat.

84.

Bár a kérdést előterjesztő bíróság azt is kifejti, hogy az A. V. S. általi „ellenőrzés” ugyanúgy levezethető lett volna az EM SYSTEM alapszabályából, sem ezt, sem másfajta kiegészítő értékelést nem tartok szükségesnek vagy hasznosnak. Végül is nem várható el észszerűen, hogy az uniós jog hatálya alá tartozó valamennyi jogalany számára hozzáférhető legyen az Európai Unióban bejegyzett valamennyi társaság alapszabálya.

85.

Hasonlóképpen igaz lehet, hogy a részesedésből eredő bizonyos szavazati jogok gyakorlásának joga nem feltétlenül jelenti a társaság vagyona és gazdasági erőforrásai feletti „ellenőrzést”. Mindazonáltal még akkor is, ha valaki rendelkezésére állna az érintett társaságok irányítási struktúrája (és a szükséges szakértelem), meg kellene vizsgálni, hogy adott esetben a részesedésből eredő szavazati jogosultság az ellenőrzés lehetőségét eredményezi‑e.

86.

Az ilyen további lépésekhez időre van szükség, és az idő olyan tényező, amelyből kevés van, amikor a vagyoni eszközök befagyasztását azonnal végre kell hajtani.

87.

Ugyanakkor a vélelmek alkalmazását nem lehet közömbösen kezelni, és bizonyos korlátok közé kell szorítani. Most ezzel a kérdéssel fogok foglalkozni.

88.

Egy társaság pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztása jelentős negatív hatással van a társaság hírnevére és üzleti tevékenységének folytatására. ( 41 )

89.

Következésképpen, ha a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alapján felállítjuk azt a vélelmet, hogy az 50%‑os részesedés azt jelenti, hogy a részvényes jogot szerzett a társaság pénzeszközei és gazdasági erőforrásai feletti ellenőrzésre, ez a vélelem csak akkor igazolható, ha az érintett társaság bizonyíthatja az ellenkezőjét, és biztosított számára a védelemhez való jog. ( 42 )

90.

Amint ez a vélelem felállításra kerül (jelen esetben az alperes bankok által), a bizonyítási teher az érintett társaságra hárul, amelynek bizonyítania kell, hogy a jegyzékbe felvett személy 50%‑os részesedésének megléte ellenére nem gyakorolhat ellenőrzést pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett.

91.

A német kormány észrevételeivel ellentétben a bizonyítási teher ilyen „áthárítását” nem kell kifejezetten törvényben előírni. Ez az eredmény akkor következhet be, ha a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdését úgy értelmezzük, hogy az 50%‑os részesedés alapján vélelmezi az ellenőrzést.

92.

De ki számára kell igazolni az ellenőrzés hiányát?

93.

Az egyik lehetőség a szóban forgó korlátozó intézkedést végrehajtó személy számára. Jelen esetben e személyek az alperes bankok lennének. Az ilyen kérdésben való döntés azonban túl nagy feladatot jelenthet az említett szervezeteknek. Emellett nem feltétlenül vannak ösztönözve álláspontjuk megváltoztatására, mivel a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendeletben szerepel egy olyan kifejezett rendelkezés, amely a szóban forgó szervezeteket, valamint azok vezetőit és alkalmazottjait mentesíti a felelősség alól a szóban forgó intézkedések jóhiszemű végrehajtása során. ( 43 )

94.

Egy másik lehetőség az, hogy az ilyen bizonyítékokat a szóban forgó tagállam valamely szervének nyújtják be. A jelen ügyben, bár – amint azt kifejtettem – a litván jogszabályok a jelek szerint megváltoztak, a jelen jogvita tényállásának idején nem volt ilyen szerv. ( 44 )

95.

Ilyen esetben az „ellenőrzés” vélelmét csak a tagállam illetékes bírósága előtt lehet megdönteni.

96.

Az említett bíróságok előtt az érintett társaságnak képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy a jegyzékbe felvett személy nem gyakorolhat ellenőrzést pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett. A spanyol kormány állítása szerint e bíróságoknak teljes jogkörrel kell rendelkezniük az eléjük terjesztett bizonyítékok vizsgálatára.

97.

Amint azt a jelen eljárás mutatja, Litvániában az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből eredő követelményekkel összhangban rendelkezésre áll a független felülvizsgálat ezen útja, mivel az EM SYSTEM az illetékes polgári bíróságok előtt támadja az alperes bankoknak a számlái befagyasztásáról szóló határozatát. ( 45 )

98.

Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság bizonytalannak tűnik a tekintetben, hogy miként kell bizonyítani az ellenőrzés hiányát.

99.

Ebben az értelemben a második kérdésében azt kérdezi, hogy az a tény, hogy egy társaságra vonatkozik a pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a jegyzékbe felvett személyek rendelkezésére bocsátásának a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti tilalma, felhasználható‑e érvként az ellenőrzés hiányának bizonyítására. ( 46 )

100.

Nehéz in abstracto felsorolni azokat az érveket, amelyekre egy, az „ellenőrzés” vélelmének hatálya alá tartozó társaság hivatkozhat. Ezek számos tényezőtől függenek, például a társaság irányítási struktúrájától, alapszabályától és a társaság működésének valós körülményeitől. ( 47 )

101.

Azok a körülmények, amelyeket a kérdést előterjesztő bíróság a harmadik kérdésében felvet, nevezetesen i. a társaság eszközeinek a tagjai eszközeitől való elkülönülése, ii. az, hogy a társaság nevében vezetője (aki nem a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet I. mellékletében felsorolt személytől eltérő személy) jár el, és iii. az, hogy a társaság bankszámláihoz csak a társaság vezetője számára biztosítanak hozzáférést, mind arra utalhatnak, hogy nem áll fenn az ellenőrző részvényes általi ellenőrzés.

102.

Ugyanakkor ezen elemek egyike sem elegendő önmagában annak bizonyítására, hogy nem áll fenn ellenőrzés az 50%‑os részesedés alapján, és ezek az elemek önmagukban nem tudják garantálni, hogy az említett részvényes nem tudja befolyásolni és nem befolyásolja a társaság pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak felhasználását.

103.

Ebből következik, hogy az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a vagyoni eszközöknek a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése által a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet I. mellékletében felsorolt személyekkel szemben elrendelt befagyasztása nem terjed ki automatikusan az e mellékletben nem szereplő társaságokra. Ha azonban az e mellékletben felsorolt személy az adott társaság részvényeinek legalább 50%‑át birtokolja, akkor vélelmezhető, hogy a társaság pénzeszközei és gazdasági forrásai a mellékletben felsorolt személy ellenőrzése alatt állnak, és ezért azokat be kell fagyasztani. Ez a vélelem megdönthető, és a nemzeti bíróság által felülvizsgálható.

104.

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy az EM SYSTEM megállapíthatja‑e, hogy A. V. S. nem gyakorol ellenőrzést pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett, mivel e vagyoni eszközöket sem közvetlenül, sem közvetve nem bocsátották a rendelkezésére.

105.

Röviden kitérek erre a pontra.

106.

A Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások közvetlenül vagy közvetve a jegyzékbe felvett természetes vagy jogi személyek számára vagy javára történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó tilalom véleményem szerint önálló és elkülönül a 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó kötelezettségtől.

107.

Ezt a nézetet a Bizottság és a német kormány is osztja.

108.

Először is, a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet nem kapcsolja össze e két intézkedést, és ilyen kapcsolat nem is következik a céljukból.

109.

Másodszor, a pénzeszközöknek egy A. V. S.‑hez hasonló, jegyzékbe felvett személy számára történő rendelkezésre bocsátásának puszta tilalma nem zárja ki, hogy ez a személy ellenőrzést gyakoroljon egy olyan jegyzékbe fel nem vett társaság, mint az EM SYSTEM pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett.

110.

Harmadszor, egy A. V. S.‑hez hasonló, jegyzékbe felvett személy számára történő rendelkezésre bocsátás tilalma továbbra is fennáll, függetlenül attól, hogy egy olyan jegyzékbe fel nem vett társaságnak, mint az EM SYSTEM, sikerül‑e bizonyítania, hogy ez a személy nem gyakorol ellenőrzést a pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett. ( 48 )

111.

Ebből az következik, hogy a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Fehéroroszországot érintő szankciókról szóló rendelet I. mellékletében felsorolt személyek ellenőrzése alatt álló, a jegyzékbe fel nem vett szervezet pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztására vonatkozó határozathozatalra a pénzeszközök és gazdasági erőforrások e személy rendelkezésére bocsátásának tilalmától függetlenül kerül sor. A pénzeszközök befagyasztásáról szóló határozat nem támadható meg azon az alapon, hogy a befagyasztott pénzeszközökkel rendelkező társaság vagyoni eszközeit nem a jegyzékbe felvett személy használja, illetve nem a jegyzékbe felvett személy javára használja.

112.

Mivel a harmadik kérdést azzal a feltétellel tették fel, hogy a második kérdésre igenlő választ kell adni, e kérdésre nem szükséges válaszolni.

113.

A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia legfelsőbb bírósága, Litvánia) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következőképpen válaszoljon: