2023. július 13-án benyújtott kereset – Steiermärkische Bank und Sparkasse kontra ESZT

(T-402/23. sz. ügy)

(2023/C 314/24)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Steiermärkische Bank und Sparkassen AG (Graz, Ausztria) (képviselők: G. Eisenberger, A. Brenneis és J. Holzmann ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Egységes Szanálási Testületnek az Egységes Szanálási Alaphoz való 2023. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló, 2023. május 2-i határozatát (SRB/ES/2023/23), ideértve annak mellékleteit is, mégpedig annyiban, amennyiben az a felperest érinti, továbbá

—	az Egységes Szanálási Testületet kötelezze a költségek viselésére.

Ezenkívül a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék az eljárási szabályzata 68. cikkének megfelelően az eljárás szóbeli és írásbeli szakaszának lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából – a közöttük lévő összefüggés és az azonos tárgy miatt – egyesítse a következő hasonló ügyeket: T-400/23, Erste Group Bank kontra ESZT, T-401/23, Erste Bank der österreichischen Sparkassen kontra ESZT, T-402/23, Steiermärkische Bank und Sparkasse kontra ESZT, T-403/23, Dornbirner Sparkasse Bank kontra ESZT, T-404/23, Kärntner Sparkasse kontra ESZT, T-405/23, Sparkasse Niederösterreich Mitte West kontra ESZT, T-406/23, Tiroler Sparkasse kontra ESZT, T-407/23, Salzburger Sparkasse Bank kontra ESZT, T-408/23, Sparkasse Oberösterreich Bank kontra ESZT.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a 2014/59/EU irányelv (1) 102. cikkének, a 806/2014/EU rendelet (2) 69. cikkének és 70. cikke (2) bekezdésének, az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet (3) 3. cikkének és 4. cikke (2) bekezdésének, valamint az arányosság elvének megsértése a célszint téves megállapítása miatt, mivel az alperes az uniós jogi szabályozási kerettel ellentétben túlzott célszintet határozott meg.

Második jogalap: lényeges eljárási szabályoknak a határozat indokolásának hiánya miatti megsértése

A megtámadott határozat sérti az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében, valamint a Charta 41. cikkének (1) bekezdésében, valamint 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt indokolási kötelezettséget, mivel nem teljesülnek a Bíróság által a C-584/20. P. sz. ügyben (4) az indokolási kötelezettség terjedelme vonatkozásában felállított követelmények.

Harmadik jogalap: lényeges eljárási szabályoknak a lényeges mérlegelési jogkörök kimerítésére vonatkozó indokolás hiánya miatti megsértése

A megtámadott határozat sérti az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében, valamint a Charta 41. cikkének (1) bekezdésében, valamint 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt indokolási kötelezettséget, amennyiben az alperes mérlegelési mozgásterét illetően nem mutatták be, hogy az alperes milyen értékeléseket mely okokból végzett. Az alperes mérlegelési jogkörének önkényes gyakorlása tehát nem zárható ki.

Negyedik jogalap: lényeges eljárási szabályoknak a meghallgatás hiánya és a meghallgatáshoz való jog figyelmen kívül hagyása miatti megsértése

A felperest a Charta 41. cikkének (1) bekezdésével és 41. cikke (2) bekezdésének a) pontjával ellentétben nem hallgatták meg sem a megtámadott határozat meghozatala előtt, sem pedig az arra alapított beszedési értesítés kibocsátása előtt. Az alperes által lefolytatott konzultáció sem tette lehetővé, hogy a hozzájárulások konkrét számítására vonatkozóan ténylegesen és átfogó módon észrevételeket tegyenek.

Ötödik jogalap: az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendeletnek mint a megtámadott határozat felhatalmazási alapjának jogellenessége, illetve az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet által megállapított kockázati kiigazítási módszer és az ESZT részére biztosított mérlegelési mozgástér jogellenessége

Az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a megtámadott határozat alapjául szolgáló 4–7., 9., 17. és 20. cikke, valamint I. és II. melléklete a hozzájárulások megállapítása vonatkozásában átláthatatlan és nem tárgyilagos rendszert hoz létre, amely sérti a Charta 16., 17., 41. és 47. cikkét, és amely nem biztosítja a Charta 20. és 21. cikkének betartását, valamint az arányosság és a jogbiztonság elvének tiszteletben tartását.

Hatodik jogalap: az (EU) 2015/81 végrehajtási rendeletnek (5) mint a megtámadott határozat alapjának a jogellenessége

A megtámadott határozat sérti a Szerződéseket, mivel az (EU) 2015/81 végrehajtási rendelet 8. cikke túllépi a 806/2014/EU rendeletnek az EUMSZ 291. cikkel összefüggésben értelmezett 70. cikke (7) bekezdésében előírt korlátokat, és sem a végrehajtási rendelethez, sem a felhatalmazási alaphoz nem kapcsolódik az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének megfelelő indokolás.

Hetedik jogalap: a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek mint az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2015/81 végrehajtási rendelet, ennélfogva a megtámadott határozat felhatalmazási alapjának jogellenessége

Másodlagosan a felperes a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet azon rendelkezéseinek jogellenességére hivatkozik, amelyek kötelező jelleggel előírják az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet által bevezetett hozzájárulási rendszert, és túlságosan széles mérlegelési mozgásteret biztosítanak az alperes számára. Mivel e rendelkezések, különösen pedig a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) és (2) bekezdése, illetve 70. cikkének (2) bekezdése, valamint a 2014/59/EU irányelv 102. cikkének (1) és (2) bekezdése nem értelmezhetők az elsődleges joggal összhangban, ellentétesek a jogi aktusok indokolásának elvével, a jogbiztonság elvével, valamint a Szerződésekkel (különösen az EUSZ 1. cikk második bekezdésével, az EUMSZ 15., EUMSZ 296. és EUMSZ 298. cikkel) és a Chartával (különösen a Charta 16., 17., 41., 42. és 47. cikkével).

(1) A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.; helyesbítések: HL 2019. L 165., 129. o.; HL 2021. L 104., 55. o.).

(2) A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 372., 9. o.).

(3) A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.; helyesbítés: HL 2017. L 156., 38. o.).

(4) 2021. július 15-i Bizottság kontra Landesbank Baden-Württemberg és ESZT ítélet, C-584/20 P és C-621/20 P, EU:C:2021:601.

(5) A 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes alkalmazási feltételeinek az Egységes Szanálási Alaphoz való előzetes hozzájárulás tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2014. december 19-i (EU) 2015/81 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2015. L 15., 1. o.).