—

A jogállamiság és az igazságosság sérelme: a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásban működő oktatási intézmények nem vettek részt a végrehajtási határozat meghozatalát megelőző eljárásban, és az olyan jogalkotási aktusok miatt alkalmaz velük szemben megtorló szankciót, amelyeket Magyarország törvényhozása fogadott el.

—

A jogbiztonság, a normavilágosság sérelme: az összeférhetetlenséggel kifogásolt személyi kör, azaz a „politikai felsővezetők” nem pontos fogalom, ezért önkényes értelmezésnek és visszaélésre alkalmas jogalkalmazásnak ad teret.

—

Az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalmának sérelme: a végrehajtási határozat hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásban működő magyarországi oktatási intézményekkel szemben a más fenntartói modellben működő intézményekhez képest.

—

A hatáskörelvonás tilalmának sérelme: az oktatás és a tudományos kutatás, így a felsőoktatási intézmények működésének biztosítása, működésük kereteinek kialakítása kizárólagos tagállami hatáskör, amelyet a végrehajtási határozat elvon Magyarországtól, mivel közvetlenül beavatkozik a magyarországi oktatási intézmények működésébe.

—

A szubszidiaritás sérelme: a határozat a címzettjétől különböző jogalanyokkal szemben tesz lehetővé közvetlen pénzügyi szankciót úgy, hogy előzetesen egyáltalán nem vizsgálta, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét Magyarország képes-e kielégítően megvalósítani.

—

Az arányosság sérelme: a kifizetések felfüggesztése olyan súlyú pénzügyi retorzió, amelynek alkalmazása csak nyilvánvaló és azonnali jogsérelem esetén lenne indokolt, ráadásul hosszútávú hatásokkal bír.

—

A hatásvizsgálat hiánya: a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeket nem vették figyelembe.

—

Az Unió polgárai közötti egyenlőség sérelme: az intézkedés kárvallottjai azon oktatók, kutatók és diákok, akik az adott pályázatokat benyújtották, és amelyek kifizetésének felfüggesztése ellehetetleníti a saját tanulmányi, illetve oktatói-kutatói tevékenységüket.

—

Elmaradt az előzetes konzultáció a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel, azok diákjaival, oktatóival, kutatóival és partnereivel.

—

Az oktatásra és a tudományos kutatásra vonatkozó politika területén az EUMSZ nem ruházott a végrehajtási határozatban gyakorolt hatáskört az Unióra.

—

A végrehajtási határozat nem szolgálja az oktatás és képzés magas szintjét, sőt hosszú távú hátrányos tanulmányi, tudományos, és képzésbeli hatásokat eredményez a magyarországi alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények diákjai, oktatói és kutatói horizontján.

—

A végrehajtási határozat korlátozza azon nem magyarországi uniós polgárok (diákok, oktató, kutatók) jogait, akik magyarországi közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású oktatási intézmények struktúráiban tevékenykednek.

—

A végrehajtási határozat a forrásmegvonással ellehetetleníti a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású intézmények működését, és azok jogi kereteit, azaz közvetve Magyarország önálló (eltérő) jogrendszerét és jogi hagyományait támadja.

—

A hátrányosan megkülönböztető és aránytalan intézkedés hatásai nyilvánvaló és indokolatlan versenyhátrányt is eredményeznek a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő felsőoktatási intézményeknek.

—

A végrehajtási határozat eltérő címzetti körrel szemben függesztett fel forrásokat, és azokat időközben más intézmények számára osztják ki.

—

A végrehajtási határozat nem járul hozzá a minőségi oktatás fejlesztéséhez, azt valójában súlyosan rontja és megnehezíti.

—

Az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram forrásainak megvonása nyilvánvalóan gátolja a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlását és versenyképességének fejlődését.

—

A végrehajtási határozat nyilvánvaló hatása a magyarországi modellváltó felsőoktatási intézmények működésének megváltoztatása.

—

A felperes tekintetében nem áll fenn azon összeférhetetlenség, amely a végrehajtási határozat alapjául és indokául szolgál.

—

A végrehajtási határozat úgy szankcionálja közvetlenül a felperest, hogy a szankció indokolásaképp hivatkozott politikai összeférhetetlenség az esetében nem áll fenn, ami az ártatlanság vélelmének súlyos és nyilvánvaló megsértése.

—

Mivel a politikai összeférhetetlenség tényszerűen nem áll fenn a felperes esetében, a végrehajtási határozat sérti az egyedi elengedhetetlenség és arányosság követelményét.

—

A Tanács a végrehajtási határozatot arra tekintet nélkül fogadta el, hogy érdemben és egyedileg vizsgálta volna az annak alapját képező politikai összeférhetetlenség fennálltát.