A Bíróság (hetedik tanács) 2024. május 30‑i végzése –
Deutsche Bank Polska

(C‑325/23. sz. ügy)

„Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Devizában nyilvántartott, árfolyamkockázatra és árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen feltételeket tartalmazó jelzáloghitel – A 3. cikk (1) és (2) bekezdése – Egyedileg meg nem tárgyalt feltétel – 4. cikk – A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értékelése – Valamely szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelmény – 6. cikk – Valamely feltétel tisztességtelen jellege megállapításának következményei

1. 

Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13 irányelv – A 3. cikk értelmében vett tisztességtelen feltétel – Egyedileg meg nem tárgyalt feltétel – Fogalom – Devizában nyilvántartott kölcsönszerződés azon feltétele, amely lehetővé teszi a bank számára a kölcsön végleges összegének egyoldalú meghatározását – Bennfoglaltság – Feltételek

(93/13 tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) és (2) bekezdés)

(lásd: 38–40. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. 

Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13 irányelv – Hatály – A szerződés elsődleges tárgyát meghatározó, illetve az árról vagy díjazásról, és az ellenértékként szállított áruról vagy nyújtott szolgáltatásról szóló szerződési feltételek – Fogalom – Devizában nyilvántartott kölcsönszerződésbe foglalt feltétel, amely az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárítja, az árfolyamrésből származó előnyt pedig a banknak juttatja – Bennfoglaltság – Feltételek – Az érthetőség és az átláthatóság követelményének való megfelelésre irányuló kötelezettség – Az árfolyamrés szerepeltetésére vonatkozó információk hiánya – Be nem tartás – Kizártság – Az árfolyamkockázat áthárítására vonatkozó tájékoztatás – Hatás hiánya

(93/13 tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés)

(lásd: 53–65. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. 

Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13 irányelv – A 3. cikk értelmében vett tisztességtelen feltétel – Devizában nyilvántartott kölcsönszerződésbe foglalt feltétel, amely az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárítja, az árfolyamrésből származó előnyt pedig a banknak juttatja – A felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben fennálló jelentős egyenlőtlenség – Értékelési szempontok – Az árfolyamrésből származó előny banknak való juttatása – Bennfoglaltság – A devizakockázat fogyasztóra történő áthárítása – Hatás hiánya

(93/13 tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 69–77. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4. 

Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13 irányelv – Szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása – Terjedelem – Devizában nyilvántartott kölcsönszerződés – Olyan szerződés, amely nem maradhat fenn a tisztességtelen feltételek megsemmisítését követően – A nemzeti bíróság általi értékelés – Értékelési szempontok – A kölcsön végleges összegét meghatározó feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása – A szerződés semmisnek nyilvánítása – Megengedhetőség – A szerződés egyéb feltételeinek nem tisztességtelen jellege – Hatás hiánya

(93/13 tanácsi irányelv, 6. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 81–87. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

Rendelkező rész

1) 

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

e rendelkezés értelmében véve egyedileg meg nem tárgyaltnak kell tekinteni a fogyasztóval kötött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződés részét képező azon feltételt, amelynek értelmében a bank a kölcsön ezen pénznemben meghatározott végleges összegét a nemzeti pénznemben kifejezett, a fogyasztó finanszírozási igényének megfelelő összegre az általa egyoldalúan meghatározott árfolyam alkalmazásával határozhatja meg, amennyiben ezen összeg meghatározásának módját kizárólag a bank határozta meg a szerződéskötést megelőzően, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolhatta volna e feltételek meghatározását.

2) 

A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

amennyiben a fogyasztóval kötött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződés keretében e szerződés valamely feltétele egyrészt azzal a hatással jár, hogy e fogyasztóra hárítja az e pénznemnek a nemzeti valutával szembeni értékváltozásához kapcsolódó árfolyamkockázatot, másrészt pedig azzal, hogy a banknak a fogyasztó terhére olyan előnyt biztosít, amely a bank által az említett devizában nyilvántartott kölcsön végleges összegének a meghatározása céljából alkalmazott árfolyamok és a bank által ez alkalommal esetlegesen alkalmazható egyéb árfolyamok között áll fenn, annak megállapításához, hogy e feltétel, amennyiben az árfolyamrésre vonatkozik, nem felel meg az e rendelkezés értelmében vett világos és érthető megfogalmazás követelményének, elegendő annak megállapítása, hogy a bank semmilyen információt nem közölt a fogyasztóval az ilyen eltérés feltüntetésére vonatkozóan, függetlenül az árfolyamkockázat átszállásával kapcsolatban a fogyasztónak nyújtott információk terjedelmétől.

3) 

A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése

a következőképpen kell értelmezni:

amennyiben a fogyasztóval kötött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződés keretében e szerződés valamely feltétele egyrészt azzal a hatással jár, hogy e fogyasztóra hárítja az e pénznemnek a nemzeti valutával szembeni értékváltozásával összefüggő árfolyamkockázatot, másrészt pedig azzal, hogy a bank számára árfolyamréshez kapcsolódó előnyt biztosít, e feltétel az árfolyamrésre vonatkozó részében, önmagában olyannak tekinthető, mint amely jelentős egyenlőtlenséget idézhet elő a fogyasztó kárára a szerződésből eredő jogokban és kötelezettségekben, függetlenül e feltételnek az árfolyamkockázat átszállására vonatkozóan e rendelkezés értelmében vett esetlegesen tisztességtelen jellegének vizsgálatától.

4) 

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

azzal nem ellentétes, ha a fogyasztóval kötött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződést semmisnek nyilvánítják, és így a fogyasztót mentesítik a szerződés árfolyamkockázat áthárítására vonatkozó feltételéből eredő pénzügyi következmények alól, amennyiben a nemzeti bíróság megállapítja, hogy e szerződésnek a kölcsön végleges összegének meghatározására vonatkozó feltétele, amennyiben az azzal a hatással jár, hogy a bank számára az árfolyamrésből eredő előnyt biztosít, tisztességtelen jelleget ölt még akkor is, ha az említett szerződés azon feltételei, amelyek a kölcsön törlesztése céljából történő devizaátváltás módjait írják elő, nem tisztességtelenek, vagy e feltételek elhagyása nem eredményezné ugyanezen szerződés semmisségét, amennyiben a belső joga alapján és objektív megközelítés alapján úgy ítéli meg, hogy a kölcsönszerződés a tisztességtelen feltétel kihagyásával – különösen annyiban, amennyiben ez utóbbi határozza meg a szerződés elsődleges tárgyát – nem maradhat fenn.