1)

Lehetővé teszi-e a 883/2004/EK rendelet 68. cikke, hogy a gyermek után járó német ellátást egy másik tagállamban fennálló elsőbbségi jogosultságra való hivatkozással utólag részben abban az esetben is visszaköveteljék, ha a gyermek után a másik tagállamban nem állapítottak meg és nem folyósítanak családi ellátást, és ennek következtében a német jog szerint jogosultnál maradó összeg nem éri el a gyermek után járó német ellátást?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:

Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a 883/2004/EK rendelet 68. cikke értelmében a több tagállam által fizetendő ellátásokat milyen okokból kell nyújtani, illetve a koordinálandó jogok mi alapján nyílnak meg, a nemzeti szabályozás által meghatározott jogosultsági feltételekhez vagy ahhoz igazodik, hogy a 883/2004/EK rendelet 11–16. cikke szerint az e rendelet hatálya alá tartozó szermélyek milyen tényállás alapján tartoznak az egyes tagállamok jogszabályainak a hatálya alá?

3)

Abban az esetben, ha az számít, hogy a 883/2004/EK rendelet 11–16. cikke szerint az e rendelet hatálya alá tartozó szermélyek milyen tényállás alapján tartoznak az egyes tagállamok jogszabályainak a hatálya alá:

Úgy kell-e értelmezni a 883/2004/EK rendelet 1. cikkének a) és b) pontjával, valamint 11. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 68. cikkét, hogy a másik tagállamban folytatott munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységről, illetve a társadalombiztosítási jog szempontjából ezzel egyenértékű helyzetről van szó, ha a másik tagállam társadalombiztosítási pénztára „mezőgazdasági termelőként” fennálló biztosítást igazol, és a családi ellátásokért ott hatáskörrel rendelkező szerv igazolja a munkavállalói tevékenység fennállását, még akkor is, ha az érintett személy azt állítja, hogy a biztosítás kizárólag a mezőgazdasági földterületként nyilvántartott, de ténylegesen nem művelt családi gazdaság tulajdonjogához kapcsolódik?