C‑784/23. sz. ügy

OÜ Voore Mets és AS Lemeks Põlva

kontra

Keskkonnaamet

(a Riigikohus [Észtország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2025. augusztus 1.

„Előzetes döntéshozatal – Környezet – 2009/147/EK irányelv – A vadon élő madarak védelme – 5. cikk – A madarak védelmének biztosítására irányuló tilalmak – 9. cikk – Eltérések – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. és 17. cikke – A fakivágás tilalma a madarak költési és fiókanevelési időszakában”

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – Hasonló ügyben már megválaszolt értelmezési kérdés – Az előzetes döntéshozatalra utalás bármely nemzeti bíróság számára nyitva álló lehetősége – Az új kérelem elfogadhatósága

(EUMSZ 267. cikk)

(lásd: 32., 33. pont)
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Elfogadhatóság – A nemzeti bíróság előtti jogvita időtartama – A relevancia hiánya

(EUMSZ 267. cikk)

(lásd: 34–37. pont)
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – Az előterjesztendő kérdések meghatározása – A nemzeti bíróság kizárólagos hatásköre – A felek lehetősége arra, hogy módosítsák a kérdések tartalmát – Hiány – A Bíróság azon kötelezettsége, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban foglalt kérdésekhez igazodjon

(EUMSZ 267. cikk; a Bíróság alapokmánya, 23. cikk)

(lásd: 40–42. pont)
Környezet – A vadon élő madarak védelme – 2009/147 irányelv – Általános védelmi rendszer kialakításához szükséges intézkedések – A védett fajok védelmének biztosítására irányuló tilalmak – Hatály – A tagállamok európai területén természetesen előforduló vadon élő madárfajok – Kizárólag a veszélyeztetett fajokra való korlátozás lehetősége – Kizártság

(2009/147 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, a), b) és d) pont)

(lásd: 45., 59. pont)
Környezet – A vadon élő madarak védelme – 2009/147 irányelv – Általános védelmi rendszer kialakításához szükséges intézkedések – A védett fajok védelmének biztosítására irányuló tilalmak – Hatály – Olyan emberi tevékenységek, amelyeknek nem célja az e tilalmak alá tartozó cselekmény végzése, de magukban foglalják e cselekmény lehetőségének elfogadását – Bennfoglaltság

(2009/147 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, a), b) és d) pont)

(lásd: 46–49. pont)
Környezet – A vadon élő madarak védelme – 2009/147 irányelv – Általános védelmi rendszer kialakításához szükséges intézkedések – A védett fajok védelmének biztosítására irányuló tilalmak – A szándékos zavarás tilalma – Tiszteletben tartás, amennyiben az szükséges azon zavarások elkerüléséhez, amelyek jelentős hatással járhatnak az összes faj állománya szintjének fenntartásához vagy szintre hozatalához – A fajok befogására vagy megölésére, illetve fészkeik vagy tojásaik elpusztítására és károsítására vonatkozó tilalmakra nem alkalmazandó korlátozás

(2009/147 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (3), (5), (7) és (8) preambulumbekezdés, és 1., 2. cikk, 5. cikk, a), b) és d) pont, és 9. cikk)

(lásd: 50–57. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
Környezet – A vadon élő madarak védelme – 2009/147 irányelv – Általános védelmi rendszer kialakításához szükséges intézkedések – A védett fajok védelmének biztosítására irányuló tilalmak – A fakivágás tilalma a madárfajok költési és fiókanevelési időszakában – A kedvezőtlen védettségi állapotban lévő madárfajok fészkelése megállapításának szükségessége – Hiány

(EUMSZ 191. cikk, (2) bekezdés; 2009/147 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, a), b) és d) pont)

(lásd: 60–62. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

Összefoglalás

A Riigikohus (legfelsőbb bíróság, Észtország) által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján eljáró Bíróság pontosítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a madárvédelmi irányelv ( 1 ) 5. cikkének a), b) és d) pontjában szereplő tilalmak alkalmazhatók az olyan tevékenységre, mint a fakitermelési tevékenység, amelynek célja eltér a madarak befogásától, megölésétől és zavarásától, illetve fészkeik vagy tojásaik elpusztításától vagy károsításától.

Az alapeljárás két észt vállalkozás, az OÜ Voore Mets és az AS Lemeks Põlva, valamint a Keskkonnaamet (környezetvédelmi hivatal, Észtország) között olyan utasítások tárgyában van folyamatban, amelyekkel ez utóbbi a madarak költésének védelme érdekében felfüggesztette a teljes fakivágást (tarvágás) vagy a fák egy részének kivágását (gyérítés).

Ezen utasítások egyik része azon a megállapításon alapul, hogy tudományosan bizonyított, hogy minden erdőben hektáronként legalább egy madárpár költ, és a fakivágás folytatása ezért azzal a valós veszéllyel jár, hogy zavarják a madarakat a költési és fiókanevelési időszak alatt, és elpusztítják vagy károsítják a fészkeket. Az utasítások másik része ezenkívül rámutat arra, hogy az érintett területeken tett szemlék lehetővé tették annak megállapítását, hogy tíz különböző madárfaj biztosan, valószínűleg vagy esetlegesen költ az érintett területeken.

A kérdést előterjesztő bíróság, mivel kétségei támadtak a madárvédelmi irányelv 5. cikkének a), b) és d) pontjában előírt tilalmak hatályát és terjedelmét illetően, úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul.

A Bíróság álláspontja

A Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a madárvédelmi irányelv 5. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy ezen irányelv 7. és 9. cikkének sérelme nélkül megtegyék a szükséges intézkedéseket az említett irányelv 1. cikkében meghatározott valamennyi madárfaj általános védelmi rendszerének kialakítására. E rendszer ugyanezen irányelv különösen 5. cikkének a), b) és d) pontja értelmében véve tartalmaz először is egy „bármilyen módszerrel végzett szándékos elpusztításra vagy befogásra” vonatkozó tilalmat, másodszor egy, „a fészkeik és tojásaik szándékos elpusztítására vagy károsítására, illetve fészkeik eltávolítására” vonatkozó tilalmat, és harmadszor egy, az „e madarak szándékos zavarására [vonatkozó tilalmat], különösen a költési és fiókanevelési időszakban, amennyiben a zavarás jelentős lenne az irányelv céljaira tekintettel”.

E tekintetben először is, mind a madárvédelmi irányelv 1. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikkének szövegéből, mind pedig abból a szövegkörnyezetből, amelybe ezen 5. cikk illeszkedik, valamint ezen irányelv tárgyából és céljából egyaránt kitűnik, hogy az ezen utóbbi cikkben előírt tilalmak a tagállamok Szerződések hatálya alá tartozó európai területén természetesen előforduló összes vadon élő madárfajra vonatkozik, anélkül hogy e tilalmak alkalmazása ennélfogva bizonyos konkrét madárfajokra vagy valamilyen mértékben veszélyeztetett fajokra, vagy olyan fajokra korlátozódna, amelyek populációja hosszú távon csökkenő tendenciát mutat.

Másodszor, a madárvédelmi irányelv 5. cikkének a), b) és d) pontjában előírt tilalmak nemcsak azokra az emberi tevékenységekre alkalmazandók, amelyek célja a madarak befogása, megölése és zavarása, illetve fészkeik vagy tojásaik elpusztítása vagy károsítása, hanem azokra az emberi tevékenységekre is, amelyeknek ugyan nyilvánvalóan nincs ilyen céljuk, de az ilyen befogás, megölés, zavarás, elpusztítás vagy károsítás lehetőségének elfogadását magukban foglalják.

Harmadszor, mivel a madárvédelmi irányelv 5. cikkének a) és b) pontja nem tartalmaz az ezen irányelv 5. cikkének d) pontjában szereplőhöz hasonló feltételt, amely rendelkezés tiltja a madarak szándékos zavarását, különösen a költési és fiókanevelési időszakban, „amennyiben a zavarás jelentős lenne [a madárvédelmi] irányelv céljaira tekintettel”, meg kell állapítani, hogy az ezen 5. cikk a) és b) pontjában foglalt tilalmak alkalmazása nem függ ilyen feltételtől, függetlenül attól, hogy az érintett emberi tevékenységek célja‑e a madarak befogása vagy megölése, illetve fészkeik vagy tojásaik elpusztítása vagy károsítása, vagy sem.

Következésképpen a madárvédelmi irányelv 5. cikkének d) pontjától eltérően ezen irányelv 5. cikkének a) és b) pontja nem zárja ki az irányelv hatálya alól azokat az emberi tevékenységeket, amelyek nem járnak azzal a kockázattal, hogy jelentős hatással járnak a madárfajok állományának megfelelő szinten tartására vagy megfelelő szintre hozatalára irányuló, az említett irányelv 2. cikke szerinti célra, így az emberi tevékenységnek az érintett madárfajok állományának szintjére gyakorolt hatásának a vizsgálata nem releváns az utóbbi rendelkezésben előírt tilalmak alkalmazása szempontjából.

Az ilyen vizsgálat ezzel szemben releváns az e tilalmaktól való, a madárvédelmi irányelv 9. cikke alapján elfogadott eltérések keretében. Ezen eltérések vizsgálata keretében kell ugyanis megvizsgálni többek között a kért eltérés arányosságának értékelése keretében mind a szóban forgó tevékenységnek az érintett madárfajok állományának szintjére gyakorolt hatását, mind pedig e tevékenység szükségességét, valamint az említett eltérés alátámasztására hivatkozott cél elérését lehetővé tevő alternatív megoldásokat.

A Bíróság, a szóban forgó intézkedés által a madarakra jelentett veszély megállapításának módja vonatkozásában, és azon tényt illetően, hogy a szóban forgó különböző madarak tudományos adatai és megfigyelése nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy az érintett területeken a madárfajok kedvezőtlen védettségi állapotban vannak, emlékeztet arra, hogy a madárvédelmi irányelv 5. cikkének hatálya nem korlátozódik kizárólag az ilyen védettségi állapotban lévő madárfajokra.

A Bíróság ezt követően megállapítja, hogy amennyiben hektáronként körülbelül tíz fészkelő madárpár fészekrakását észlelik egy vágási művelettel érintett erdőben, az a tény, hogy ott tarvágást és gyérítést végeznek a madarak költési és fiókanevelési időszaka során, azon lehetőség elfogadását vonja maga után, hogy a madarakat ezen időszak alatt megölik vagy zavarják, illetve hogy fészkeik vagy tojásaik elpusztulnak vagy károsodnak. Így az ilyen vágások végzésére irányuló cselekmények mindenképpen a madárvédelmi irányelv 5. cikkének a) és b) pontjában előírt tilalmak hatálya alá tartoznak, és amennyiben az általuk okozott zavarás jelentős hatással van az érintett madárfajok állományának megfelelő szinten tartására vagy megfelelő szintre hozatalára, az ezen irányelv 5. cikkének d) pontjában előírt tilalom hatálya alá tartoznak.

Végezetül, az EUMSZ 191. cikk (2) bekezdésében foglalt elővigyázatosság elvének megfelelően nem bizonyul indokolatlannak, hogy a hektáronkénti bizonyos számú madárpár fészekrakására vonatkozó megállapítást tudományos adatokra és különböző madarak megfigyelésére, és különösen az erdő típusára és életkorára, valamint az érintett területek vizsgálata során néhány példány azonosítására alapozzák.

( 1 ) A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30‑i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010. L 20., 7. o.; a továbbiakban: madárvédelmi irányelv).