–

a cseh kormány képviseletében L. Halajová, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Armenia és J. Hradil, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27‑i 2003/96/EK tanácsi irányelv (HL 2003. L 283., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 405. o.; helyesbítés: HL 2017. L 5., 23. o.) 2. cikke (4) bekezdése b) pontja ötödik franciabekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az Omya CZ s. r. o. (a továbbiakban: Omya) és a Generální ředitelství cel (vámügyi főigazgatóság, Cseh Köztársaság) között a kitermelt mészkő feldolgozásához az Omya által felhasznált villamos energia adóztatása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

Az 2003/96 irányelv 2. cikkének (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Ezen irányelvet nem lehet a következőkre alkalmazni:

[…]

b) az energiatermékek és a villamos energia következő felhasználásai:

[…]

– ásványtani folyamatok.

»Ásványtani folyamatok« a NACE‑nómenklatúrában a DI 26 »egyéb nemfém ásványi termék gyártása« kód alá besorolt folyamatok, az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló, 1990. október 9‑i 3037/90/EGK tanácsi rendelet [(HL 1990. L 293., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 177. o.)] szerint.

[…]”

4

A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK‑rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20‑i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 393., 1. o.) – amelyet 21. cikkének második bekezdése értelmében 2008. január 1‑jétől kell alkalmazni – az 1. cikkében a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ez a rendelet létrehozza az Európai Közösségben folyó gazdasági tevékenységek közös statisztikai osztályozási rendszerét, a továbbiakban: NACE Rev. 2.‑t. Ez az osztályozási rendszer biztosítja, hogy a közösségi osztályozási rendszer megfelelően tükrözi a gazdasági valóságot és növeli a nemzeti, közösségi és nemzetközi osztályozási rendszerek, és ezáltal a nemzeti, közösségi és nemzetközi statisztikák közötti összehasonlíthatóságot.

(2)   E rendelet csak az osztályozási rendszer statisztikai célú használatára vonatkozik.”

5

Az 1893/2006 rendelet 5. cikke szerint:

„A[z Európai Közösségek] Bizottsága[a] a tagállamokkal együttműködve biztosítja a NACE Rev. 2. terjesztését, karbantartását és elősegíti annak alkalmazását, különösen a következők révén:

6

A NACE Rev. 2. nómenklatúra „Bányászat, kőfejtés” című B nemzetgazdasági ágában szereplő, „Egyéb bányászat” című 08. osztály tartalmazza a „Kőfejtés, homok‑, agyagbányászat” című 08.1 alágazatot, amelybe a „Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata” című 08.11 szakágazat tartozik.

7

A NACE Rev. 2. nómenklatúra „Feldolgozóipar” című C nemzetgazdasági ágának „Nemfém ásványi termék gyártása” című 23. osztálya a 3037/90 rendeletben említett DI 26 kódnak felel meg, és többek között magában foglalja a „Kőmegmunkálás” című 23.7 alágazatot, amelynek részét képezi az ugyanezen címet viselő 23.70 szakágazat.

8

A termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23‑i 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 145., 65. o.) 1. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A gazdasági valóságra adandó megfelelő válasz és a nemzeti, közösségi és nemzetközi osztályozási rendszerek, ennélfogva a nemzeti, közösségi és nemzetközi statisztikák közötti összehasonlíthatóság biztosítása érdekében e rendelet létrehozza a Közösségben az új közös, [a termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozását (CPA, magyarul: TESZOR)].”

9

A CPA‑t a 451/2008 rendelet melléklete tartalmazza.

10

A 451/2008 rendelet módosításáról szóló, 2014. október 29‑i 1209/2014/EU bizottsági rendelet (HL 2014. L 336., 1. o.) 1. cikke szerint:

„A [451/2008] rendelet mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.”

11

Az 1209/2014 rendelet melléklete tartalmazza többek között a „Feldolgozóipar” című C nemzetgazdasági ágat, amely magában foglalja a „Nemfém ásványi termék gyártása” elnevezésű 23 osztályt, amelybe a „Kőmegmunkálás” című 7 csoport tartozik, amely magában foglalja a „Kőmegmunkálás” című 23.70 szakágazatot, amelyben szerepel a „Méretre vágott, megformázott és megmunkált kő” című 23.70.1 csoport, amely magában foglalja a „Megmunkált márvány, travertino (forrásvízi mészkő), alabástrom és ezekből készült termékek (kivéve: a kövezőkockák, szegélykövek, járdakövek, csempék, kockák és hasonló termékek); mesterségesen színezett szemcse és por márványból, travertinóból, alabástromból” című 23.70.11 alcsoportot.

12

Az Eurostat által a Methodologies and Working papers [Eurostat módszertani és munkadokumentumok] gyűjteményében közzétett, az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (NACE Rev. 2, a továbbiakban: magyarázó megjegyzések) I. része többek között a következő bevezető iránymutatásokat tartalmazza:

„[…]

[…]

13

A magyarázó megjegyzések IV. része többek között B és C nemzetgazdasági ágakat illetően az alábbiakat tartalmazza:

„B nemzetgazdasági ág bányászat, kőfejtés

A bányászat és kőfejtés nemzetgazdasági ág tartalmazza a természetben előforduló ásványok kitermelését beleértve a szilárd ásványokat (szén és ércek), a folyékony ásványokat (kőolaj) és a gázokat (földgáz). […]

Ez a nemzetgazdasági ág tartalmazza a kiegészítő, a nyersanyag piacképessé tételét célzó előkészítő tevékenységeket pl. törés, őrlés, tisztítás, szárítás, válogatás, ércdúsítás, földgáz cseppfolyósítása és szilárd tüzelőanyagok tömörítése. Ezeket a tevékenységeket gyakran azok a gazdasági egységek végzik, amelyek az erőforrást kitermelik és/vagy olyanok, amelyek telepe a kitermelés közelében van.

[…]

Nem ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik:

[…]

[…]

08 Egyéb bányászat

Ez az ágazat tartalmazza a bányászati kitermelést és a kőfejtést, továbbá a hordalékos lerakódások iszapolását, a szikla zúzását és a sómocsarak hasznosítását is. A termékeket többek között építőiparban (oldatok, kövek stb.), anyaggyártásban (agyag, gyep, kalcium stb.), vegyi anyagok gyártásában stb. használják.

Az ágazat nem tartalmazza a kitermelt ásványok feldolgozását (kivéve a törést, az őrlést, vágást, a tisztítást, a szárítást, a válogatást és a keverést).

[…]

C nemzetgazdasági ág feldolgozóipar

A feldolgozóipar tartalmazza az alapanyagok, alkatrészek fizikai vagy kémiai átalakítását új termékké, azonban nem ez az egyetlen, általános ismérv a feldolgozóipar meghatározására (lásd: a hulladékfeldolgozás lentebbi megjegyzését). Az átalakítandó alapanyagok, alkatrészek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a bányászat és a kőfejtés, továbbá más feldolgozóipari tevékenységek termékei. A termékek lényeges átalakítása, felújítása és helyreállítása általában feldolgozóipari tevékenységnek minősül.

A feldolgozóipar kibocsátása lehet felhasználásra, fogyasztásra alkalmas késztermék, és lehet további feldolgozásra előállított félkész termék. […]

[…]

Megjegyzés: […] […] Általános szabály, hogy új terméket állítanak elő a feldolgozóipari tevékenységgel, az anyagok átalakításával. A feldolgozóipar átalakító tevékenységének eredménye új termék kibocsátása. […]

[…]

[…] olyan tevékenységek is vannak viszont, amelyek bizonyos esetekben feldolgozóipari tevékenységnek minősülnek, de a NACE más nemzetgazdasági ágába tartoznak. […]

[…]

23 nemfém ásványi termék gyártása

Ebbe az ágazatba azok a feldolgozóipari tevékenységek tartoznak, amelyek egyetlen ásványi anyaggal kapcsolatosak. […] […] Ebbe az ágazatba tartozik még: a kő‑ és egyéb ásványi termék megmunkálása.

[…]”

14

A zákon č. 261/2007 Sb., o stabilizaci veřejných rozpočtů (az állami költségvetések stabilizálásáról szóló 261/2007. sz. törvény, a továbbiakban: 261/2007. sz. törvény) 47. szakasza 8. §‑a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ásványtani folyamatokhoz való felhasználásra szánt vagy az azokhoz felhasznált villamos energia adómentes.

15

A 261/2007. sz. törvény 47. szakasza 2. §‑a (1) bekezdésének g) pontja értelmében az „ásványtani folyamat” a NACE‑osztályozásban az „Nemfém ásványi termék gyártása” megnevezésű C 23 kód alatt feltüntetett bármely eljárás.

16

A 261/2007. sz. törvény 47. szakasza 2. §‑a (1) bekezdése e) pontjának megfelelően a „NACE‑osztályozás” alatt a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006 rendelet szerinti osztályozását kell érteni.

17

Az Omya cseh jog szerinti gazdasági társaság, amely mészkő, különösen márvány kitermelését és feldolgozását foglalja magában. E tekintetben e vállalkozás egy kizárólagos mészkőlelőhely feltárását, előkészítését és a mészkő kitermelését végzi egy kőbányában, ahol a kitermelt mészkő elsődleges zúzását és válogatását végzi. Ezt az anyagot ezt követően teherautóval az Omya által üzemeltetett, a kőbánya közelében található feldolgozóegységekbe szállítják, ahol a kitermelt mészkő feldolgozásra kerül egy meghatározott szemcseméret elérése érdekében. Az említett anyagot többek között előzetesen megmossák, a finom és durva részeit különválasztják, majd megszárítják. A mészkövet ezután összezúzzák vagy száraz őrléssel feldolgozzák, hogy mészkősódert, pontosabban finom és durva mészkőtöltőanyagokat vagy módosított felületű finom mészkőtöltőanyagokat nyerjenek. Az utóbbi töltőanyagok előállításához az Omya elektromos fűtőberendezést használ, amely „felmelegíti a levegőt”, amelyben a finom mészkőtöltőanyaghoz sztearint kevernek.

18

2019. július 11‑én az Omya a 261/2007. sz. törvény 47. szakasza 8. §‑a (2) bekezdésének f) pontja alapján kérelmet nyújtott be a cseh jogszabályok alapján a villamosenergia‑adó alól mentes villamosenergia‑vásárlási engedély kiadása iránt a villamosenergia ásványtani folyamatokban történő felhasználása céljából. E tekintetben megjegyezte, hogy mind a kőbányában végzett elsődleges zúzási és válogatási műveletek, mind a feldolgozóegységekben végzett műveletek ásványtani folyamatoknak minősülnek.

19

A Celní úřad pro Olomoucký kraj (olomouci regionális vámhivatal, Cseh Köztársaság) elutasította ezt a kérelmet azzal az indokkal, hogy azok a tevékenységek, amelyek tekintetében az Omya a villamosenergia‑adó alóli mentességet kérte, nem a NACE Rev. 2. nómenklatúra „Feldolgozóipar” című C nemzetgazdasági ága „Nemfém ásványi termék gyártása” című 23. osztályának, hanem e nómenklatúra „Bányászat, kőfejtés” című B nemzetgazdasági ágában szereplő „Kőfejtés, homok‑, agyagbányászat” című 08.1 alágazat „Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata” című 08.11 szakágazatának hatálya alá tartoznak.

20

Az Omya által az olomouci regionális vámhivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés tárgyában eljáró vámügyi főigazgatóság helybenhagyta a határozatot, elismerve ugyanakkor, hogy a szóban forgó eset határesetnek minősül. Megjegyezte, hogy a kő őrlése és zúzása a NACE Rev. 2 nómenklatúra B nemzetgazdasági ágába tartozik, ha az a kő kitermeléséhez képest kiegészítő tevékenységnek minősül, például a válogatás, a minőség javítása vagy a szállítás megkönnyítése érdekében történik. Ezzel szemben, ha ezek a tevékenységek nem ilyen kiegészítő tevékenységnek minősülnek, és egy másik késztermék – mint például a cement vagy a gipsz – gyártási folyamatának részét képezik, e nómenklatúra C nemzetgazdasági ágába tartoznak. Márpedig a vámügyi főigazgatóság véleménye szerint az Omya által végzett szárítás, őrlés és a zúzás közvetlenül kapcsolódik a mészkő kitermeléséhez. A kitermelt nyersanyagot nem dolgozzák fel olyan lényeges mértékben, amely új termék gyártását eredményezné.

21

Az Omya megtámadta a vámügyi főigazgatóság határozatát a Krajský soud v Ostravě – pobočka v Olomouci (Olomoucban eljáró ostravai regionális bíróság, Cseh Köztársaság) előtt, amely megsemmisítette a határozatot, mivel álláspontja szerint a szóban forgó tevékenység ásványtani folyamatnak minősül. E tekintetben e bíróság a magyarázó megjegyzések cseh változata alapján úgy ítélte meg, hogy a márványtöltőanyag és törmelék gyártásából álló tevékenység a NACE Rev. 2. nómenklatúra „Feldolgozóipar” című nemzetgazdasági ága „Nemfém ásványi termék gyártása” című 23. osztályának „Kőmegmunkálás” című 23.70 szakágazatába tartozik, mivel ez a tevékenység nem pusztán kiegészítő tevékenység, amelyet a mészkő kitermelésével közvetlenül összefüggésben végeznek.

22

A Krajský soud v Ostravě – pobočka v Olomouci (Olomoucban eljáró ostravai regionális bíróság) szerint ezt az értékelést alátámasztja az 1209/2014 rendeleten alapuló, CZ‑CPA elnevezésű cseh statisztikai osztályozás, amely a NACE Rev. 2. nómenklatúra cseh változatához kapcsolódik. Az Omya által végzett tevékenységekből származó termékeket, nevezetesen a márványport (töltőanyag) és a márványszilánkot (szemcsék) ugyanis a cseh CZ‑CPA elnevezésű statisztikai osztályozásban a „Feldolgozóipar” című C nemzetgazdasági ágban az „Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása, beleértve a kisegítő szolgáltatásokat és munkákat is” című 23. osztálya „Kőmegmunkálás” című 23.70 szakágazatában a „Megmunkált márvány, travertin (forrásvízi mészkő), alabástrom és belőle készült cikkek (kivéve: kövezetkocka, szegélykő, járdaburkoló kő, mozaiklap, kockakő és hasonló termékek), egyéb mesterségesen színezett márvány, travertin (forrásvízi mészkő) és alabástrom kőszemcse, ‑szilánk és ‑por” című 23.70.11. pontjába sorolta be.

23

A vámügyi főigazgatóság fellebbezést nyújtott be a Krajský soud v Ostravě – pobočka v Olomouci (Olomoucban eljáró ostravai regionális bíróság) ítélete ellen a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Nejvyšší správní soudhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Cseh Köztársaság), amelyben fenntartja eredeti álláspontját és kérelmeit. A vámügyi főigazgatóság szerint ezek a kérelmek összhangban vannak a NACE Rev. 2. nómenklatúra által követett módszertannal, azaz a „felülről lefelé” módszerrel. A kő zúzása, őrlése, mosása és szárítása ugyanis lényegében mindig a kőkitermelés kiegészítő tevékenységének minősül, a nómenklatúrában soha nem jelenik meg a kitermeléstől teljesen elkülönülő tevékenységként. A CPA‑osztályozás semmiben nem változtat ezen az értelmezésen. Végül a vámügyi főigazgatóság hangsúlyozza, hogy ebben az esetben a villamos energia nem vesz részt közvetlenül az ásványtani folyamatban, hanem csupán a kitermelt mészkő mechanikai kezeléséhez szükséges berendezések működtetésére használják fel, anélkül hogy a mészkő bármilyen feldolgozására sor kerülne. Következésképpen az Omya tevékenysége nem alapozhatja meg az általa felhasznált villamos energia adómentességét.

24

E körülmények között a Nejvyšší správní soud (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a 2003/96 tanácsi irányelv 2. cikke (4) bekezdésének ötödik franciabekezdését, hogy ásványtani folyamatokhoz felhasznált villamos energiának minősül a kitermelt mészkő olyan feldolgozására szolgáló gépek működtetésére használt villamos energia, amely a kitermelés helye szerinti kőbányában és a közeli feldolgozóüzemekben a több lépcsőben történő, meghatározott méretű szemcsékre történő őrlésből és zúzásból áll?”

25

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a villamos energia ásványtani folyamatok céljára történő felhasználásának minősül a villamos energia felhasználása azon gépek működtetéséhez, amelyeket a kőbányából kitermelt mészkő – több szakaszban történő, finom és durva mészkőtöltőanyag vagy finom, módosított felületű mészkőtöltőanyag előállításáig tartó őrléséből és zúzásából álló – feldolgozásához használnak.

26

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdésének b) pontja kizárja az irányelv hatálya alól az e rendelkezésben meghatározott célokra felhasznált energiatermékeket és villamos energiát. Így az e rendelkezés hatálya alá tartozó energiatermékek és villamos energia nem adókötelesek ezen irányelv értelmében (2017. szeptember 7‑iHüttenwerke Krupp Mannesmann ítélet, C‑465/15, EU:C:2017:640, 19. pont), ami azt jelenti, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy azokat az uniós jog tiszteletben tartásával megadóztassák (lásd ebben az értelemben: 2014. október 2‑iX ítélet, C‑426/12, EU:C:2014:2247, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27

A 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében a villamos energia ásványtani folyamatokhoz való felhasználása nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

28

Ahhoz tehát, hogy a villamos energia felhasználása az említett rendelkezés alapján kikerüljön az irányelv hatálya alól, egyrészt az említett rendelkezés értelmében vett „ásványtani folyamat” részét kell képeznie, másrészt ezen rendelkezés alkalmazása szempontjából elégséges kapcsolatban kell állnia az említett folyamattal.

29

Ennélfogva meg kell vizsgálni e két feltételt annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára olyan értelmezési támpontokat lehessen nyújtani, amelyek alapján meg tudja vizsgálni, hogy teljesülnek‑e az említett feltételek az alapügyben szóban forgó zúzási és őrlési műveletekhez használt gépek működtetéséhez felhasznált villamos energia tekintetében.

30

Először is, a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontja ötödik franciabekezdésének meghatározása szerint az ásványtani folyamatok a 3037/90 rendeletben foglalt, az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló NACE‑nómenklatúrában a DI 26 „egyéb nemfém ásványi termék gyártása” kód alá besorolt folyamatok.

31

E nómenklatúrának az 1893/2006 rendelettel történő naprakésszé tételét követően és az alapügy tényállásának időpontjára tekintettel utalni kell a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdésében szereplő „ásványtani folyamatok” fogalmára, amelyet úgy kell értelmezni, hogy az az említett rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. nómenklatúra „Feldolgozóipar” elnevezésű C nemzetgazdasági ágának „Egyéb nem fém ásványi termék gyártása” című 23. osztálya alá sorolt folyamatokra vonatkozik.

32

A 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdésében foglaltakból következik tehát, hogy valamely folyamatnak az e rendelkezés értelmében vett „ásványtani folyamatként” történő besorolása kizárólag annak a gazdasági tevékenységnek a NACE Rev. 2. nómenklatúra C nemzetgazdasági ágának 23. osztályába történő besorolásától függ, amelynek keretében ezt a folyamatot végzik.

33

Ebből következik, hogy e besorolás céljaira csak ennek a nómenklatúrának van relevanciája, és ebből a szempontból semmilyen más nómenklatúrának vagy besorolásnak – így például a CPA‑osztályozásnak – nincs jelentősége.

34

Másodszor, annak vizsgálata érdekében, hogy egy tevékenység a NACE Rev. 2. nómenklatúra C nemzetgazdasági ágának 23. osztályába tartozik‑e, a magyarázó megjegyzéseket kell figyelembe venni.

35

Fontos ugyanis megjegyezni, hogy a NACE Rev. 2 nómenklatúra az egyik európai uniós jogszabály része, amely szerint ezt a nómenklatúrát minden tagállamban alkalmazni kell. Ezzel összefüggésben, az ilyen alkalmazás megkönnyítése érdekében az 1893/2006 rendelet 5. cikke szerint a Bizottságnak az említett nómenklatúra terjesztését, karbantartását és alkalmazásának elősegítését többek között magyarázó megjegyzések közzétételével kell biztosítania.

36

Igaz ugyan, hogy a NACE Rev. 2. nómenklatúrára vonatkozóhoz hasonló jellegű magyarázó megjegyzések önmagukban nem rendelkeznek kötelező erővel, azok hasznos információkkal szolgálnak e nómenklatúra értelmezéséhez, különösen akkor, ha tisztázzák a nómenklatúra rendelkezéseinek értelmezését, vagy ha az uniós jog kötelező erejű rendelkezéseinek magyarázatára irányulnak (lásd analógia útján: 2022. július 7‑iPH [GMO‑k termesztésbe vonásának tartományi tilalma] ítélet, C‑24/21, EU:C:2022:526, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

Harmadszor, ami a zúzási és őrlési műveleteknek a NACE Rev. 2. nómenklatúrába történő besorolását illeti, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy e két művelet alapvető fontosságú a kő feldolgozásában a finomabb szemcseméretű termék előállítása érdekében. A cél a kitermelt kövek felaprítása annak érdekében, hogy csökkentsék azok méretét, és kisebb méretű és meghatározott szemcseméretű részeket vagy darabokat nyerjenek, amelyek ilyen formában, vagy szemcseméretükből adódóan esetleges későbbi feldolgozásuk céljából forgalomba hozhatók.

38

A „Feldolgozóipar” című C nemzetgazdasági ághoz tartozó magyarázó megjegyzésekből kiderül, hogy a feldolgozóipari tevékenységet az különbözteti meg az e nómenklatúra más osztályaiba tartozó tevékenységektől, hogy az az anyagok fizikai vagy kémiai átalakítását jelenti új termékekké, amelyek lehetnek késztermékek, azaz felhasználásra vagy fogyasztásra kész termékek, vagy félkész termékek, azaz olyan termékek, amelyeket egy másik termék előállításához használnak fel. Egyébiránt ezen osztály „Nemfém ásványi termékek gyártása” című 23. osztálya a magyarázó megjegyzések szerint a kő és az egyéb ásványi termékek megmunkálását foglalja magában.

39

Tekintettel arra, hogy a zúzás és az őrlés a kitermelt anyag fizikai átalakulását eredményezi – hiszen az anyagot végső soron apró darabokra törik – a kő vagy más ásványi termék zúzásával vagy őrlésével járó bármely művelet a NACE Rev. 2. nómenklatúra C nemzetgazdasági ágának 23. osztályába tartozónak tekinthető.

40

A „Bányászat, kőfejtés” című B nemzetgazdasági ághoz fűzött magyarázó megjegyzésekkel összhangban azonban a kiegészítő, a nyersanyag piacképessé tételét célzó előkészítő tevékenységeket, így törés, őrlés, tisztítás, szárítás, válogatás e nemzetgazdasági ághoz tartoznak, amely azonban nem foglalja magában többek között bizonyos talajfajták, kövek és ásványok zúzását, őrlését vagy egyéb előkészítő tevékenységet, amennyiben ezek a műveletek nincsenek összefüggésben a bányászati és kőfejtési tevékenységgel. A magyarázó megjegyzések emellett kifejtik, hogy e B nemzetgazdasági ág 08. osztálya nem foglalja magában a kitermelt ásványok feldolgozását (kivéve a törést, az őrlést, vágást, a tisztítást, a szárítást, a válogatást és a keverést).

41

Ebből következik, hogy bár igaz az, ami a magyarázó megjegyzések szövegéből is kitűnik, hogy a zúzási és őrlési műveletek a kitermelt anyagok feldolgozását jelentik, ezek a műveletek nem e nómenklatúra C nemzetgazdasági ágába, hanem a B nemzetgazdasági ágba tartoznak, amennyiben azok ezen anyagok forgalomba hozatalra való előkészítéséhez szükségesek, tehát a bányászati és kőfejtési tevékenységgel összefüggő műveleteknek minősülnek.

42

Így az említett B és C nemzetgazdasági ágra vonatkozó, a magyarázó megjegyzésekben szereplő információk fényében az olyan zúzási és őrlési műveleteket, amelyek nem járnak a kitermelt anyag lényeges feldolgozásával, azaz az anyag szemcseméretének csökkentése érdekében történő aprításán túlmenő fizikai vagy kémiai átalakítással, a nyersanyag forgalomba hozatalra való előkészítését célzó, bányászati és kőfejtési tevékenységgel összefüggő műveleteknek kell tekinteni, és ezért azok a NACE Rev. 2. nómenklatúra B nemzetgazdasági ágába tartoznak. Ugyanakkor a kitermelt anyag lényeges fizikai vagy kémiai átalakításával járó, a fenti meghatározás szerinti zúzási és őrlési műveleteket az anyag új termékké történő feldolgozására irányuló műveleteknek kell tekinteni, amelyek ezért az említett nómenklatúra C nemzetgazdasági ágába tartoznak.

43

Az a tény, hogy a kitermelt anyag zúzását és őrlését a kőbányában vagy más helyen végzik, önmagában nem döntő a NACE Rev. 2. osztályozás B vagy C nemzetgazdasági ágába történő besorolás szempontjából, e célból kizárólag az említett műveletek jellegét kell figyelembe venni, amint az a magyarázó megjegyzések e nemzetgazdasági ágakra vonatkozó útmutatásaiból kitűnik.

44

A jelen ügyben az Omya villamosenergia‑adó alól mentes villamosenergia‑vásárlási engedély kiadását kérte a kitermelt mészkő feldolgozásával kapcsolatos valamennyi tevékenységére, azaz egyrészt a kitermelt mészkőnek a kőbányában végzett elsődleges zúzási és őrlési műveleteire, másrészt az általa üzemeltetett feldolgozóegységekben végzett, meghatározott szemcseméretű, azaz finom és durva mészkőtöltőanyagok vagy módosított felületű finom mészkőtöltőanyagok előállítására irányuló száraz zúzási és őrlési műveletekre.

45

Márpedig először is, mivel a kőbányában végzett összes elsődleges zúzási és őrlési művelet, valamint a feldolgozóegységekben a finom és durva mészkőtöltőanyagok előállítása érdekében végzett száraz zúzási és őrlési műveletek csak a kitermelt mészkő aprítására irányulnak, a kérdést előterjesztő bíróság általi vizsgálatra is figyelemmel, ezek a műveletek nem járnak e mészkőnek a jelen ítélet 42. pontja értelmében vett lényeges feldolgozásával, így azokat a bányászati és kőfejtési tevékenységgel összefüggő műveleteknek kell tekinteni, tehát azok a NACE Rev. nómenklatúra B nemzetgazdasági ágába tartoznak.

46

Másrészt, ami a módosított felületű finom mészkőtöltőanyag előállítására irányuló zúzási és őrlési műveleteket illeti, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az ilyen töltőanyagot többek között a finom mészkőtöltőanyag és a sztearin keverésével állítják elő. Úgy tűnik tehát, hogy ezek a műveletek nem korlátozódnak pusztán a kitermelt mészkő apró darabokra való felaprítására, hanem az említett mészkő jelentős átalakítását is magukban foglalják, ami a finom mészkőtöltőanyagból új termék előállítását eredményezi. Következésképpen – a kérdést előterjesztő bíróság általi vizsgálatra is figyelemmel – ezeket a műveleteket a NACE Rev. 2. nómenklatúra C nemzetgazdasági ágába tartozónak és az említett nemzetgazdasági ág 23. osztályába sorolhatónak kell tekinteni.

47

Negyedszer és utolsósorban, mivel – amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik – az alapeljárás keretében a vámügyi főigazgatóság lényegében azt állította, hogy az alapügyben szóban forgó zúzási és őrlési műveleteknek a NACE Rev. 2 nómenklatúra C nemzetgazdasági ágába történő besorolása nem felel meg e nómenklatúra módszertanának, vagyis az úgynevezett „felülről lefelé” módszernek, rá kell mutatni arra, hogy – amint azt a Bizottság megjegyezte – e módszer alkalmazása nem releváns valamely tevékenységnek a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében vett „ásványtani folyamatnak” minősítése szempontjából.

48

Amint ugyanis a magyarázó megjegyzések I. részében foglalt bevezető iránymutatásokból kitűnik, minden olyan egységhez, amelynek neve szerepel a vállalkozások statisztikai regiszterében, egy NACE Rev. 2. besorolási kódot rendelnek, amely az egység a fő tevékenységének felel meg, azaz annak a tevékenységnek, amely a legnagyobb mértékben járul hozzá az egység hozzáadott értékéhez. Ebben az összefüggésben az úgynevezett „felülről lefelé” módszer lehetővé teszi, hogy az 1893/2006 rendelet alkalmazásában, azaz annak 1. cikke (2) bekezdésével összhangban, statisztikai célokra meghatározzák egy olyan egység besorolását, amely az említett nómenklatúra több mint két különböző osztályának megfelelő tevékenységet végez, ha ezen osztályok egyike sem képviseli a hozzáadott érték több mint 50%‑át.

49

Márpedig a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdésének célja az irányelv hatályának körülhatárolása azáltal, hogy kizárja e hatály alól az energiatermékek és a villamos energia e rendelkezés b) pontjában említett felhasználását.

50

E tekintetben ebben az irányelvben semmi sem utal arra, hogy amikor az uniós jogalkotó az irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdésében kizárta az irányelv hatálya alól az ásványtani folyamatokban, nevezetesen a NACE Rev. C nemzetgazdasági ágának 23. osztályába sorolt folyamatokban felhasznált villamos energiát, ezt a kizárást csak azokra az esetekre kívánta volna korlátozni, amelyekben a villamos energia felhasználásával kapcsolatos folyamatok képezik valamely társaság egyetlen tevékenységét, vagy több tevékenységet folytató társaság esetében annak fő tevékenységét az 1893/2006 rendelet alkalmazásában meghatározottak szerint.

51

Az ilyen korlátozás egyébiránt ellentétes lenne a 2003/96 irányelv céljával, amely – amint azt a Bíróság már megállapította – az energiaágazatban a belső piac megfelelő működésének előmozdítása, különösen a verseny torzulásának elkerülésével (2023. június 22‑iEndesa Generación ítélet, C‑833/21, EU:C:2023:516, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

52

A 2003/96 irányelv hatályának az 1893/2006 rendelet alkalmazásában meghatározott vállalkozás főtevékenységére való hivatkozással történő korlátozása esetén ugyanis a NACE Rev. 2. nómenklatúra különböző osztályainak megfelelő több tevékenységet folytató vállalkozások, amelyek közül egyesek e nómenklatúra C nemzetgazdasági ágának 23. osztályába tartoznak, az e tevékenységekkel összefüggésben felhasznált villamos energia tekintetében a tevékenységük szerkezetétől és összetételétől függő módon adóznának.

53

Következésképpen a villamos energia egyetlen vállalkozás által a NACE Rev. 2. osztályozás C nemzetgazdasági ágának 23. osztályába tartozó egy vagy több tevékenység végzésére történő felhasználása kizárható a 2003/96 irányelv hatálya alól, függetlenül attól, hogy ezek a tevékenységek az 1893/2006 rendelet alkalmazásában a vállalkozás fő‑ vagy melléktevékenységét képezik‑e.

54

A fentiekből következik, hogy a finom és durva mészkőtöltőanyagok előállítására irányuló zúzási és őrlési műveletek nem minősülnek a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében vett „ásványtani folyamatnak”, így az e műveletek során felhasznált villamos energia nincs kizárva ezen irányelv hatálya alól. Ezzel szemben ilyen folyamatoknak minősülnek a módosított felületű finom mészkőtöltőanyag előállítására irányuló zúzási és őrlési műveletek, így az e műveletek során felhasznált villamos energia kizárható az említett irányelv hatálya alól.

55

Amint az a jelen ítélet 28. pontjában megállapításra került, a villamos energia felhasználása a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése alapján csak akkor zárható ki ezen irányelv hatálya alól, ha elegendő kapcsolat áll fenn az ilyen felhasználás és a szóban forgó ásványtani folyamatok között, igazolva e rendelkezés alkalmazását.

56

A 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében vett „ásványtani folyamat” és a villamos energia felhasználása közötti távoli kapcsolat nem elegendő ahhoz, hogy a villamos energia felhasználása e rendelkezés hatálya alá tartozzon, éppúgy, mint ahogy az említett ásványtani folyamat elvégzéséhez nem szükséges villamos energia felhasználása sem elegendő ehhez (lásd analógia útján: 2017. szeptember 7‑iHüttenwerke Krupp Mannesmann, EU:C:2017:640, 21. pont).

57

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a módosított felületű finom mészkőtöltőanyag gyártási folyamata, amely – amint azt a jelen ítélet 54. pontja megállapítja – a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében vett „ásványtani folyamatnak” minősül, a finom mészkőtöltőanyag és a sztearin forró levegőben történő keveréséből áll.

58

Ezért közvetlen és szoros kapcsolat áll fenn a levegő felmelegítésére használt elektromos fűtőberendezés működtetésére felhasznált villamos energia és az említett folyamat között.

59

Következésképpen az e berendezés működtetéséhez felhasznált villamos energia a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében ásványtani folyamat céljára történő villamos energia felhasználásának minősül, tehát az ilyen villamos energia felhasználása nem adóköteles az említett irányelv alapján.

60

A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2003/96 irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem minősül a villamos energia ásványtani folyamatok céljára való felhasználásának a villamos energia felhasználása azon gépek működtetéséhez, amelyeket a kőbányából kitermelt mészkő – több szakaszban történő, finom és durva mészkőtöltőanyag előállításáig tartó őrléséből és zúzásából álló – feldolgozásához használnak. Ezzel szemben a villamos energia ásványtani folyamatok céljára való felhasználásának minősül a villamos energiának a finom, módosított felületű mészkőtöltőanyag előállítására használt gépek működtetéséhez való felhasználása.

61

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27‑i 2003/96/EK tanácsi irányelv 2. cikke (4) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

nem minősül a villamos energia ásványtani folyamatok céljára történő felhasználásának a villamos energia felhasználása azon gépek működtetéséhez, amelyeket a kőbányából kitermelt mészkő – több szakaszban történő, finom és durva mészkőtöltőanyag előállításáig tartó őrléséből és zúzásából álló – feldolgozásához használnak. Ezzel szemben a villamos energia ásványtani folyamatok céljára való felhasználásának minősül a villamos energiának a finom, módosított felületű mészkőtöltőanyag előállítására használt gépek működtetéséhez való felhasználása.