2022. december 26-án benyújtott kereset – Ordre néerlandais des avocats du barreau de Bruxelles és társai kontra Tanács

(T-797/22. sz. ügy)

(2023/C 63/79)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Ordre néerlandais des avocats du barreau de Bruxelles (Brüsszel, Belgium) és tíz további felperes (képviselők: P. de Bandt, T. Ghysels, J. Nowak, T. Bontinck és A. Guillerme ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022. október 6-i (EU) 2022/1904 tanácsi rendelet 1. cikkének 12. pontját és az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022. december 16-i (EU) 2022/2474 tanácsi rendelet 1. cikkének 13. pontját annyiban, amennyiben azok felváltják és módosítják az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet 5n. cikkének (2) és (4)–(12), illetve (2) és (4)–(11) bekezdését a jogi tanácsadási szolgáltatások vonatkozásában;

—	a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Az első, a magánélet védelméhez és az igazságszolgáltatáshoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 47. cikkében biztosított alapvető jogok megsértésére alapított jogalap, mivel a jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtásának általános tilalmi rendszere beavatkozást képez a szakmai titoktartás elvébe és az ügyvédek függetlenségének elvébe, valamint valamennyi jogalany azon jogába, hogy jogi tanácsadás érdekében ügyvédhez forduljon.

A második, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtásának általános tilalmi rendszere nem alkalmas az Unió által az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus keretében elérni kívánt jogszerű célkitűzések megvalósítására, és meghaladja az e célkitűzések megvalósításához feltétlen szükséges mértéket.

3.	A harmadik, a jogbiztonság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a jogi tanácsadási szolgáltatások általános tilalmi rendszerének bevezetése nem egyértelmű és pontos, és az alkalmazását illetően egyáltalán nem előrelátható.