2022. november 25-én benyújtott kereset – Rashevsky kontra Tanács

(T-739/22. sz. ügy)

(2023/C 24/98)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Vladimir Rashevsky (Moszkva, Oroszország) (képviselők: G. Lansky, P. Goeth és A. Egger ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

az EUMSZ 263. cikk, az EUMSZ 275. cikk (2) bekezdése és az EUMSZ 277. cikk alapján semmisítse mega (KKBP) 2022/329 tanácsi határozattal (1) módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozat (2) 2. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontját, valamint az (EU) 2022/330 tanácsi rendelettel (3) módosított (EU) 269/2014 tanácsi rendelet (4) 3. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontját, amennyiben e rendelkezések a felperest érintik;

—	semmisítse meg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozat módosításáról szóló 2022. szeptember 14-i (KKBP) 2022/1530 tanácsi határozatot (5) a felperest érintő részében;

—	semmisítse meg az (EU) 2022/1529 tanácsi rendelettel (6) módosított, az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU tanácsi rendeletet a felperest érintő részében, és

—	a Törvényszék eljárási szabályzatának 134. cikke alapján a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap azon alapul, hogy az alkotmányos elvek nem teszik lehetővé a felpereshez hasonló személyek jegyzékbe vételét.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács jogellenesen járt el, amikor a megtámadott határozatot meghosszabbította, mivel a Tanács a felperes tekintetében értékelési hibát követett el.

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a felperes nevének a hivatalból való kilépését követően a jegyzéken való fenntartása olyan cselekmények miatti megtorló intézkedésnek minősül, amelyek az elkövetés időpontjában nem voltak büntetendők.

4.	A negyedik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul.

5.	Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az előírt intézkedések alkalmatlanok az Unió által kitűzött célok elérésére, vagy akár azok megvalósításának támogatására.

---

(1)  Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. február 25-i (KKBP) 2022/329 tanácsi határozat (HL 2022. L 50., 1. o.)

(2)  Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozat (HL 2014. L 78., 16. o.).

(3)  Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022. február 25-i (EU) 2022/330 tanácsi rendelet (HL 2022. L 51., 1. o.).

(4)  Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendelet (HL 2014. L 78., 6. o.).

(5)  Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. szeptember 14-i (KKBP) 2022/1530 tanácsi határozat (HL 2022. L 239., 149. o.).

(6)  Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1529 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2022. L 239. o., 1. o.).