A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2022. október 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-658/22. sz. ügy)

(2023/C 35/36)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 47. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkét, 6. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, hogy nem minősül a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan, valamint az egyének számára az uniós jog hatálya alá tartozó területeken hatékony jogvédelmet biztosító bíróságnak a tagállam végső fokon eljáró bírósága (Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság]), amely ítélkező testületének olyan személy a tagja, akit a tagállamnak a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bíráinak kinevezésére vonatkozó alapvető szabályainak megsértésével az alábbiak alapján neveztek ki bírói tisztségre:

a)	a Lengyel Köztársaság elnökének a Prezes Rady Ministrów (miniszterelnök) előzetes ellenjegyzése nélküli, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) betöltetlen bírói állásaira vonatkozó közleménye,

a kinevezést megelőző eljárás lefolytatása az átláthatóság és tisztességes eljárás elvének megsértésével egy olyan nemzeti szerv (Krajowa Rada Sądownictwa [nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország]) által, amely – figyelembe véve az igazságszolgáltatási területen való megalakulásának és működésének körülményeit – nem felel meg a bíróságok és bírák függetlenségét biztosító alkotmányos szervvel szembeni követelményeknek,

a Lengyel Köztársaság elnöke által a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság) belüli bírói állás betöltésére vonatkozó kinevezési okmányok annak ellenére történő átadása, hogy a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) – bírói tisztségre történő kinevezésre irányuló javaslatot tartalmazó – határozata ellen a hatáskörrel rendelkező nemzeti bírósághoz (Naczelny Sąd Administracyjny [legfelsőbb közigazgatási bíróság, Lengyelország]) korábban fellebbezést nyújtottak be, a Naczelny Sąd Administracyjny (legfelsőbb közigazgatási bíróság) a nemzeti jognak megfelelően felfüggesztette e határozat végrehajtását, és nem fejeződött be a fellebbezési eljárás, amelynek lefolytatását követően a Naczelny Sąd Administracyjny (legfelsőbb közigazgatási bíróság) – jogellenessége miatt – jogerősen hatályon kívül helyezte a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) megtámadott határozatát, véglegesen eltávolítva azt a jogrendből, ami miatt a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság) belüli bírói állás betöltésére vonatkozó kinevezési okmány elveszítette a Lengyel Köztársaság alkotmányának 179. cikkében a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) bírói tisztségre történő kinevezésre irányuló javaslata formájában előírt jogalapját?

Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével és az EUMSZ 267. cikkel összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket, EUSZ 6. cikk (1) és (3) bekezdését és EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás alkalmazása, mint az ustawa z dnia 8 grudnia 2017 r. o Sądzie Najwyższym (a legfelsőbb bíróságról szóló, 2017. december 8-i törvény) (egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Dz.U., 2021., 154. tétel) 29. cikkének 2. és 3. § -a, 26. cikkének 3. § -a és 72. cikkének 1., 2. és 3. § -a, amennyiben e rendelkezések – bírói tisztségből való felmentés formájában kiszabott fegyelmi büntetés terhe mellett – megtiltják, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) megállapítsa vagy vizsgálja valamely bíró kinevezésének vagy az igazságszolgáltatási feladatok ellátására való, e kinevezésből eredő jogosultság jogszerűségét, és hogy érdemben elbírálja a bíró ezen okokból történő kizárására irányuló kérelmeket, feltételezve, hogy e tilalmat a tagállamok alkotmányos identitásának Unió általi tiszteletben tartása támasztja alá?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikkel és az EUMSZ 267. cikkel összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket és EUSZ 4. cikk (2) és (3) bekezdését, hogy a tagállam alkotmánybíróságának (Trybunał Konstytucyjny [alkotmánybíróság, Lengyelország]) a végső fokon eljáró nemzeti bíróság (Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság]) ítéletét a Lengyel Köztársaság alkotmányával összeegyeztethetetlennek nyilvánító ítélete nem képezheti akadályát a bíróság függetlensége értékelésének, valamint annak vizsgálatának, hogy a bíróságot az uniós jog értelmében törvény hozta létre, tekintettel arra is, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) határozata az Európai Unió Bírósága ítéletének végrehajtására irányult, [hogy] a Lengyel Köztársaság alkotmányának rendelkezései és az alkalmazandó törvények (nemzeti jogszabályok) nem ruházzák fel az alkotmánybíróságot (Trybunał Konstytucyjnyt [alkotmánybíróság]) a bírósági határozatok, köztük a jogszabályok értelmezésében fennálló különbségeket feloldó olyan határozatok felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörrel, amelyeket a 2017. december 8-i Ustawa o Sądzie Najwyższym (a legfelsőbb bíróságról szóló törvény, egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Dz.U., 2021., 154. tétel) 83. cikke alapján hoztak meg, továbbá, hogy a Trybunał Konstytucyjny (alkotmánybíróság) kialakításának jelenlegi módja miatt nem minősült az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (Dz.U., 1993., 61. szám, 284. tétel) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, törvény által létrehozott bíróságnak?