1)

Úgy kell-e értelmezni a „Brüsszel Ia” rendelet (1) 34. és 36. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkét, hogy a valamely sportegyesület hírnevének valamely újságban közzétett információk útján történő megsértése miatti elmarasztalás olyan jellegű, hogy az nyilvánvalóan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, és így megalapozza az elismerés és végrehajtás megtagadását?

2)

Igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni e rendelkezéseket, hogy a megkeresett bíróság csak akkor állapíthatja meg az elmarasztalás aránytalanságát, ha a kártérítést akár a származási tagállam bírósága, akár a megkeresett bíróság büntető jellegűnek minősíti, akkor azonban nem, ha azt nem vagyoni kár megtérítésére ítélik meg?

3)

Úgy kell-e értelmezni e rendelkezéseket, hogy a megkeresett bíróság csupán az elmarasztalásnak az elmarasztalt személy anyagi helyzetére tekintettel gyakorolt visszatartó hatására támaszkodhat, vagy figyelembe vehet más tényezőket is, például a jogsértés súlyosságát vagy a kár mértékét?

4)

Az újság erőforrásaira gyakorolt visszatartó hatás önmagában megalapozhatja-e az elismerésnek vagy a végrehajtásnak a sajtószabadság alapelvének nyilvánvaló megsértése miatt történő megtagadását?

5)

A visszatartó hatás alatt az újság pénzügyi egyensúlyát fenyegető veszélyt kell-e érteni, vagy csupán a megfélemlítő hatást?

6)

Ugyanúgy kell-e értékelni a visszatartó hatást egy újság kiadóvállalata és egy természetes személy újságíró esetében?

7)

A nyomtatott sajtó általános gazdasági helyzete releváns körülmény-e annak értékelése szempontjából, hogy a szóban forgó újság helyzetén túlmenően az elmarasztalás valamennyi médiumra megfélemlítő hatást gyakorolhat?