2022.11.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/17


A Törvényszék (kibővített hatodik tanács) T-388/19. sz., Puigdemont i Casamajó és Comín i Olivieres kontra Parlament ügyben 2022. július 6-án hozott ítélete ellen Carles Puigdemont i Casamajó és Antoni Comín i Oliveres által 2022. szeptember 16-án benyújtott fellebbezés

(C-600/22. P. sz. ügy)

(2022/C 441/25)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Carles Puigdemont i Casamajó és Antoni Comín i Oliveres (képviselők: P. Bekaert, S. Bekaert advokaten, G. Boye adogado)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament, Spanyol Királyság

A fellebbezők kérelmei

A felperesek azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, vagy semmisítse meg a megtámadott aktusokat, és

a Parlamentet és a Spanyol Királyságot kötelezze a költségek viselésére, vagy a költségekről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak:

Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, továbbá megsértette az EUMSZ 263. cikket és ezáltal a Charta 47. cikkét annak megállapításával, hogy az, hogy a Parlament nem engedélyezte a felpereseknek, hogy elfoglalják helyüket a Parlamentben, gyakorolják a megbízatásukat és 2019. július 2-ától részt vegyenek a Parlament ülésein, nem annak eredménye volt, hogy a Parlament – amint az a 2019. május 29-i utasításból és a 2019. június 27-i levélből kitűnik – elutasította a fellebbezők európai parlamenti képviselői jogállásának elismerését, és így a megtámadott aktusok nem eredményeztek változást a fellebbezők jogi helyzetében.

Az 1976. évi választási okmány (1) 12. cikke alapján a Parlament dönt az 1976. évi választási okmány rendelkezéseivel kapcsolatos vitákban, amely okmány 1. cikkének (3) bekezdése lényegi rendelkezés. A Donnici ítélet (2) a Parlamentre ruházott hatásköröket illetően helytelenül értelmezte a nemzeti hatóságok és a Parlament közötti, az 1976. évi választási okmány 12. cikkében rögzített hatásköri megosztást. A felperesek mindenképpen elfoglalhatták volna képviselői helyüket addig, amíg döntés születik a Parlament elé terjesztett vitájukban, és így a megtámadott ítélet tévesen alkalmazta a jogot, mivel kimondta, hogy a megtámadott aktusok nem változtatták meg a fellebbezők helyzetét.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a kiváltságok és mentességek érvényesítésére irányuló – az Európai Parlament eljárási szabályzata 8. cikke szerinti – kezdeményezést mellőző határozat nem megtámadható aktus.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a felperesek nem nyújtottak be a kiváltságaik és mentességeik fenntartására irányuló kérelmet az Európai Parlament eljárási szabályzatának 7. és 9. cikke alapján.


(1)  A 2002. június 25-i, illetve szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozattal (HL 2002. L 283, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 137. o.) módosított, az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (HL 1976. L 278, 5. o.).

(2)  2009. április 30-i, Olaszország és Donnici kontra Parlament ítélet, C-393/07 és C-9/08, EU:C:2009:275.