(1)

A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (1) 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 4., 11., 12., 14., 16. és 17. cikkével ellentétes-e, ha egy autonóm közösségi törvény (a Ley 4/1996, de 12 de julio, de Caza de Castilla y León [Kasztília és León vadászatáról szóló, 1996. július 12-i 4/1996. sz. törvény], majd a Ley 4/2021, de 1 de julio, de Caza y de Gestión Sostenible de los Recursos Cinegéticos de Castilla y León [Kasztília és León vadászatáról és a vadászati erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásról szóló, 2021. július 1-jei 4/2021. sz. törvény]) a farkast vadászati jellegű és vadászható fajnak nyilvánítja, és következésképpen engedélyezi a 2019/2020-as, 2020/2021-es és 2021/2022-es idényben a farkas vadászterületeken történő hasznosítását, miközben a Spanyolország által az Európai Bizottsághoz 2019-ben benyújtott, a 2013–2018. közötti hatéves időszakra vonatkozó jelentés szerint a farkas védettségi állapota kedvezőtlen-nem megfelelő, és ezért az állam (az élőhelyirányelv 4. cikke szerinti tagállam) az összes spanyol farkaspopulációt felvette a különleges védelmi rendszerbe tartozó vadon élő állatfajok jegyzékébe és a veszélyeztetett spanyol fajok jegyzékébe, szigorú védelmet biztosítva ezáltal a Duerótól északra található populációknak is?

(2)

Összeegyeztethető-e ezzel a céllal a farkas eltérő védelemben részesítése attól függően, hogy a Duero folyótól északra vagy délre található, figyelembe véve, hogy (i) tudományos szempontból ez a megkülönböztetés jelenleg nem tekinthető megfelelőnek, (ii) a farkas védettségi állapota a Spanyolországban általa elfoglalt három – az alpesi, atlanti és földközi-tengeri – régióban a 2013–2018-as időszakban kedvezőtlen, (iii) a farkas gyakorlatilag valamennyi tagállamban, és különösen az azonos régióba tartozó Portugáliában szigorúan védett faj, és (iv) az Európai Unió Bíróságának a farkas védettségi állapotának értékeléséhez figyelembe veendő, a természetes kiterjedésre és területre vonatkozó ítélkezési gyakorlata jobban összhangban állna az említett irányelvvel – a 2. cikke (3) bekezdésében foglaltakat is szem előtt tartva –, ha a farkast a Duerotól északra és délre fekvő terület közötti különbségtétel nélkül vennék fel az [irányelv] II. és IV. melléklet[é]be oly módon, hogy befogása és leölése csak akkor lenne lehetséges, ha nincs más megfelelő megoldás a 16. cikkben megállapított követelmények mellett és feltételek szerint?

Abban az esetben, ha a különbségtétel indokoltnak tekinthető,

(3)

Az irányelv 14. cikkében szereplő „használat” kifejezés magában foglalja-e e faj vadászati hasznosítását, vagyis vadászatát, figyelemmel e faj különleges jelentőségére (a többi területen kiemelt jelentőségű), tekintettel arra, hogy a vadászata eddig is engedélyezett volt, és a 2013–2018-as időszakban kedvezőtlennek találták a faj állapotát?

(4)

Ellentétes-e az irányelv 14. cikkével a Duero folyótól északra található farkas törvényileg vadászati jellegű és vadászható fajnak nyilvánítása (a Kasztília és León vadászatáról szóló, 1996. július 12-i 4/1996. sz. törvény 7. cikke és I. melléklete, valamint a Kasztília és León vadászatáról és a vadászati erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásról szóló, 2021. július 1-jei 4/2021. sz. törvény 6. cikke és I. melléklete), továbbá a 2019/2020-as, 2020/2021-es és 2021/2022-es idényre a Duero folyótól északra fekvő vadászterületeken a farkas vadászterületi hasznosítására vonatkozó terv jóváhagyása anélkül, hogy kellő információ állna rendelkezésre annak értékeléséhez, hogy az irányelv 11. cikkében előírt felügyeleti tevékenység megvalósult-e, valamint úgy, hogy 2012–2013 óta nem történt számlálás, és a vadászterületi hasznosítási terv elkészítéséhez használt iratanyagban nem található a farkasok védettségi állapotára vonatkozó elegendő, objektív, tudományos és naprakész információ, miközben a 2013–2018-as időszakban a Spanyolországban farkasok által lakott három – az alpesi, atlanti és földközi-tengeri – régióban a faj védettségi állapota kedvezőtlen?

(5)

Az élőhelyirányelv 4., 11. és 17. cikkének rendelkezései értelmében a farkas védettségi állapotának meghatározásához azokat a jelentéseket (jelenlegi és tényleges populációs szintek; jelenlegi földrajzi elterjedés, szaporodási mutató, stb.) kell figyelembe venni, amelyeket a tagállam hatévente, illetve szükség esetén rövidebb időközönként, olyan tudományos bizottságon keresztül állít össze, mint amelyet például a Real Decreto 139/2011 (139/2011. sz. királyi rendelet) hozott létre, figyelembe véve, hogy a farkaspopulációk több autonóm közösség területén találhatók, és hogy az Európai Unió Bíróságának a C-674/17. sz. ügyben hozott 2019. október 10-i ítélete (2) szerint a helyi populációra vonatkozó intézkedéseket „nagyobb léptékben” kell értékelni?