1)

Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 62. cikkének 2. pontjával, 63., 167., 206., 250. és 273. cikkével, valamint a semlegesség elvével összefüggésben értelmezett arányosság elvével – amint azt többek között a Bíróság a 2019. május 8-i EN.SA ítéletében (C-712/17) értelmezte – az olyan nemzeti szabályozás, mint a héatörvénykönyv 70. cikkének (1) bekezdése, a hozzáadottérték-adó területén az arányos adóbírságok összegének megállapításáról szóló 41. sz. királyi rendelet 1. cikke és a rendelet mellékletét képező G. táblázat V. szakasza, amelynek értelmében a számviteli ellenőrzés során feltárt tartalmi pontatlanságok esetén az adóbevallásban részben vagy teljes egészében nem szereplő, 1 250 eurót meghaladó összegű adóköteles ügyletek szankcionálása érdekében a jogsértés a fizetendő adó 20 %-ával egyenlő, csökkentett összegű átalánybírsággal büntetendő, anélkül hogy a bírság kiszámításakor le lehetne vonni az olyan előzetesen megfizetett adót, amelyet bevallás hiánya miatt nem vontak le, jóllehet a 41. sz. királyi rendelet 1. cikkének második bekezdése értelmében e rendelet mellékletének A–J. táblázatában meghatározott csökkentési fokozatok csak akkor alkalmazhatók, ha a szankcionált jogsértéseket nem az adóelkerülés vagy annak lehetővé tétele szándékával követték el?

2)

Befolyásolja-e a kérdésre adandó választ az, hogy az adóalany az ellenőrzést követően magától megfizette-e a fizetendő adó összegét az elégtelen adófizetés kiigazítása, és ezáltal az adó pontos beszedésének biztosítására irányuló célkitűzés elérése érdekében?