1)

Úgy kell-e értelmezni a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikkének j) pontját és 23. cikkét, hogy azok alkalmazandók a Belgiumban született és ott menekültként elismert két gyermek apjára annak ellenére, hogy a fent hivatkozott 2. cikk j) pontja pontosítja, hogy a 2011/95/EU irányelv akkor vonatkozik a nemzetközi védelemben részesülő személy családtagjaira „amennyiben a családi kötelék már a származási országban is fennállt”?

2)

„A fellebbező által a tárgyaláson hivatkozott azon körülmény, hogy a gyermekei tőle függő eltartotti helyzete, valamint a gyermekei mindenek felett álló érdeke álláspontja szerint azt követeli meg, hogy nemzetközi védelemben részesüljön, a 2011/95/EU irányelv (18), (19) és (38) preambulumbekezdésére tekintettel azt vonja-e maga után, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személy családtagjainak a 2011/95/EU irányelvben említett fogalmát ki kell terjeszteni a nem a származási országban alapított családra?

3)

Ha az első két kérdésre igenlő választ kell adni, akkor közvetlen hatállyal rendelkezhet-e a 2011/95/EU irányelv 23. cikke, amelyet abban a tekintetben nem ültettek át a belga jogba, hogy az a Belgiumban menekültként elismert és ott született gyermekek apja számára tartózkodási engedély vagy nemzetközi védelem megadását biztosítsa?

4)

Amennyiben igen, a 2011/95/EU irányelv 23. cikke – átültetés hiányában – a Belgiumban menekültként elismert és ott született gyermekek apját feljogosítja-e a 24–35. cikkben említett előnyök, így a tartózkodási engedély megszerzésére, amely lehetővé tenné számára, hogy jogszerűen élhessen Belgiumban a családjával, vagy a nemzetközi védelem megadására, még akkor is, ha maga az apa személyében nem felel meg a nemzetközi védelem megszerzéséhez szükséges feltételeknek?

5)

Az elismerési irányelvnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 7., 18. és 24. cikkével, valamint az elismerési irányelv (18), (19) és (38) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett 23. cikkének hatékony érvényesülése megköveteli-e, hogy az a tagállam, amely nem úgy alakította a nemzeti jogát, hogy az ilyen jogállású személynek [az említett irányelv 2. cikkének j) pontja értelmében vett családtagjai, illetve azon családtagjai, akikkel az eltartotti viszony egyénileg fennáll] – amennyiben személyükben nem teljesítik ugyanezen jogállás megadásának feltételeit – igényt formálhassanak bizonyos előnyökre, elismerje a származékos menekült jogálláshoz való jogot e családtagok számára, hogy a családi egység fenntartása érdekében igényelhessék ezeket az előnyöket?

6)

Az elismerési irányelvnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 7., 18. és 24. cikkével, valamint az elismerési irányelv (18), (19) és (38) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett 23. cikke arra kötelezi-e azon tagállamot, amely nem úgy alakította a nemzeti jogát, hogy a menekültként elismert személy szülei élhessenek az irányelv 24–35. cikkében felsorolt előnyökkel, hogy részükre származékos nemzetközi védelmi jogállást biztosítson annak érdekében, hogy elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét vegyék figyelembe és hogy biztosítsák e gyermek menekült jogállásának hatékonyságát?