1)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről és a tényleges érvényesülés elvéről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 3. cikkének (1) bekezdését, 7. cikkének (1) és (2) bekezdését és 8. cikkét, valamint a tényleges érvényesülés elvét, hogy valamely egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen feltételnek való minősítéséhez elegendő annak megállapítása, hogy e szerződési feltétel tartalma megfelel a jogszabályba ütköző kikötések nyilvántartásába bejegyzett általános szerződési feltétel tartalmának?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes a nemzeti szabályozás olyan bírósági értelmezése, amely szerint valamely tisztességtelen szerződési feltétel elveszíti tisztességtelen jellegét, ha a fogyasztó úgy dönthet, hogy a szerződésből eredő kötelezettségeit valamely másik, tisztességes szerződési feltétel alapján teljesíti?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkének (1) bekezdését, hogy az eladónak vagy szolgáltatónak abban az esetben is minden fogyasztót tájékoztatnia kell a szerződés lényeges jellemzőiről és a szerződéssel kapcsolatos kockázatokról, ha az érintett fogyasztó az adott területre vonatkozóan megfelelő ismeretekkel rendelkezik?

4)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, 6. cikkét és 7. cikkének (1) bekezdését, hogy ha több fogyasztó ugyanolyan szerződést köt egyetlen eladóval vagy szolgáltatóval, akkor megállapítható-e, hogy ugyanazok a szerződési feltételek az első fogyasztóval szemben tisztességtelennek, a második fogyasztóval szemben pedig tisztességesnek minősülnek, és ha igen, akkor ennek lehet-e az a következménye, hogy a szerződés az első fogyasztó tekintetében érvénytelen, a második fogyasztó tekintetében pedig érvényes, és így utóbbit a szerződésből eredő valamennyi kötelezettség kötni fogja?