–

a magyar kormány képviseletében Biró‑Tóth Zs. és Fehér M. Z., meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében Bottka V. és A. Sauka, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2016. május 4‑i (EU) 2016/1393 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2016. L 225., 41. o.; helyesbítés: HL 2016. L 227., 5. o.) módosított, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11‑i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 181., 48. o.; helyesbítés: HL 2021. L 336., 47. o.) (a továbbiakban: 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet) 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 16. és 18. pontjának, 30. cikke (3) bekezdésének és 31. cikke (1)–(3) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet egy mezőgazdasági termelő, SB és az Agárminiszter (Magyarország) között ez utóbbi által a termeléshez kötött anyatehéntartási támogatás SB‑től való megtagadása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítések: HL 2016. L 130., 7. o.; HL 2017. L 327., 83. o.; HL 2018. L 233., 3. o.) „Jogosulatlan kifizetések és igazgatási szankciók” című 63. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem felel meg a jogosultsági kritériumoknak, nem teljesíti kötelezettségvállalásait vagy a támogatás odaítélésére vonatkozóan az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit, a támogatást nem lehet kifizetni, illetve azt teljes egészében vagy részben vissza kell vonni, az [a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i] 1307/2013/EU [európai parlamenti és tanácsi] rendelet [(HL 2013. L 347., 608. o.; helyesbítés: HL 2016. L 130., 8. o.)] 21. cikkében említett megfelelő támogatási jogosultságokat pedig – adott esetben – nem lehet odaítélni, illetve vissza kell vonni.

[…]

(2)   Ezenkívül amennyiben az ágazati mezőgazdasági jogszabályok így rendelkeznek, a tagállamok igazgatási szankciókat is kiszabnak […]”

4

A 2017. december 13‑i (EU) 2017/2393 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2017. L 350., 15. o.) módosított 1307/2013 rendelet (a továbbiakban: 1307/2013 rendelet) (4) preambulumbekezdése kimondja:

„Egyértelművé kell tenni, hogy az [1306/2013] rendelet és az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók az e rendeletben meghatározott intézkedésekre is. […]”

5

Az 1307/2013 rendelet IV. címe tartalmazza „A termeléstől függő önkéntes támogatás” című 1. fejezetet, amely magában foglalja az „Általános szabályok” című 52. cikket. Ezen 52. cikk a következőket írja elő:

„(1)   A tagállamok az e fejezetben megállapított feltételekkel termeléstől függő támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelők részére (a továbbiakban: a termeléstől függő támogatás).

[…]

(6)   A termeléstől függő támogatás olyan termelést korlátozó rendszer, amelyet rögzített területeken és terméshozamokon vagy rögzített állatlétszámon alapuló éves támogatás formájában kell megvalósítani, és amely nem lépheti túl a tagállamok által az egyes intézkedések vonatkozásában meghatározandó és a[z Európai] Bizottságnak bejelentett pénzügyi felső összeghatárokat.

[…]

(9)   Az uniós források hatékony és célzott felhasználása, valamint az egyéb hasonló támogatási eszközök keretében való kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 70. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:

[…]”

6

E rendelet „Pénzügyi rendelkezések” című 53. cikke felsorolja azokat a határozatokat, amelyeket a tagállamok a termeléstől függő önkéntes támogatásra vonatkozóan hozhatnak.

7

Az említett rendelet „Értesítés” című 54. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok az 53. cikkben említett döntésekről az említett cikkben szereplő időpontig értesítik a Bizottságot. […]”

8

A 2018. július 9‑i (EU) 2018/1784 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2018. L 293., 1. o.) módosított, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11‑i 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (HL 2014. L 181., 1. o.) (a továbbiakban: 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet) „A támogatás nyújtásának feltételei” című 53. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„A tagállamok a termeléstől függő támogatási intézkedésekre vonatkozó jogosultsági kritériumokat az [1307/2013 rendeletben] meghatározott keretrendszerrel és az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban állapítják meg.”

9

A 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek „A termeléstől függő önkéntes támogatáshoz kapcsolódó értesítések” című 67. cikke az (1) bekezdésében a következőket mondja ki:

„Az [1307/2013 rendelet] 54. cikke (1) bekezdésében említett értesítésekbe be kell foglalni az e rendelet I. mellékletében felsorolt tételeket.”

10

A 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek „A 67. cikk (1) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtandó tájékoztatás tartalma” című I. melléklete értelmében:

„A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

[…]

3. az egyes támogatási intézkedések leírását, beleértve legalább a következőket:

[…]

f) az alkalmazandó jogosultsági feltételek;

[…]”

11

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet (1), (28) és (31) preambulumbekezdése szerint:

[…]

[…]

12

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet „Fogalommeghatározások” című 2. cikke az (1) bekezdésében előírja:

„[…]

E rendelet alkalmazásában továbbá:

[…]

2. »meg nem felelés«,

[…]

[…]

[…]

18. »meghatározott állat«:

[…]”

13

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek „Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer” című II. címe tartalmazza a „Közvetlen kifizetési rendszerekkel és vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos támogatások és közigazgatási szankciók kiszámítása az integrált rendszer hatályán belül” című IV. fejezetet, amely magában foglalja „Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek keretében benyújtott, állatállomány‑alapú támogatási kérelmeken alapuló, termeléstől függő önkéntes támogatás vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében benyújtott kifizetési kérelmeken alapuló vidékfejlesztési támogatás” című 4. szakaszt, amely szakasz alá tartozik „A számítás alapja” című 30. cikk. E 30. cikk az (1)–(3) bekezdésében a következőket írja elő:

„(1)   A támogatási vagy kifizetési kérelemben feltüntetettnél több állatra vonatkozóan semmilyen esetben sem nyújtható támogatás.

(2)   A mezőgazdasági üzem területén lévő állatokat csak akkor lehet meghatározottnak tekinteni, ha azokat a támogatási vagy kifizetési kérelemben azonosították. A meghatározott állatok a támogatás kifizetésére való jogosultság elvesztése nélkül helyettesíthetők más állatokkal, amennyiben az illetékes hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet a támogatási vagy kifizetési kérelemmel kapcsolatos meg nem felelésről, és amennyiben még nem értesítette a kedvezményezettet helyszíni ellenőrzési szándékáról. Amennyiben egy tagállam nem használja ki a Bizottság által az [1306/2013] rendelet 78. cikkének b) pontja alapján elfogadott szabályok szerint meghatározott, igényléstől független rendszerekre vonatkozó lehetőséget, minden tőle telhetőt meg kell tennie annak biztosításáért, hogy egyértelmű legyen, a kedvezményezettek támogatási vagy kifizetési kérelmei mely állatokra vonatkoznak.

(3)   A 31. cikk sérelme nélkül, ha az egy támogatási vagy kifizetési kérelemben bejelentett állatlétszám meghaladja az igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján kell kiszámítani.”

14

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek „Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében bejelentett állatok tekintetében meghatározott közigazgatási szankciók” című 31. cikke értelmében:

„(1)   Ha az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelem vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések, illetve ilyen támogatási intézkedések alá tartozó művelettípusok keretében benyújtott kifizetési kérelem tekintetében megállapítást nyer, hogy a bejelentett állatlétszám és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatlétszám különböző, de csak három vagy annál kevesebb állat esetében állapítanak meg meg nem felelést, az e cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított százalékkal csökkenteni kell azon támogatás teljes összegét, amelyre a kedvezményezett az említett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult.

(2)   Ha háromnál több állat esetében állapítanak meg meg nem felelést, akkor azon támogatás teljes összegét, amelyre a kedvezményezett az (1) bekezdésben említett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult, az alábbiak szerint kell csökkenteni:

Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja a 20%‑ot, nem ítélhető oda a támogatás, amelyre a kedvezményezett a 30. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult lett volna.

Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja az 50%‑ot, nem ítélhető oda a támogatás, amelyre a kedvezményezett a 30. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult lett volna. Ezenkívül a kedvezményezettet további szankcióval kell sújtani, melynek összege megegyezik a bejelentett állatlétszám és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatlétszám közötti különbségnek megfelelő támogatás összegével. Ha ez az összeg nem vonható le teljes mértékben a[z 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. augusztus 6‑i] 908/2014/EU [bizottsági] végrehajtási rendelet [(HL 2014. L 255., 59. o.)] 28. cikkének megfelelően a meg nem felelés megállapításának naptári évét követő három naptári év folyamán, a fennmaradó egyenleget törölni kell.

Az e rendelet 30. cikkének (4) és (5) bekezdésében említettektől eltérő fajok esetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, három állatra vonatkozó küszöbértéktől eltérő értéket határoznak meg. Ezen érték meghatározásakor a tagállamok biztosítják, hogy a szám lényegében egyenértékű legyen az említett küszöbértékkel, figyelembe véve többek között a számosállategységeket és/vagy a nyújtott támogatás összegét.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett százalékok megállapításához az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer, támogatási intézkedés vagy művelettípus keretében bejelentett azon állatok számát, amelyek esetében meg nem felelést állapítottak meg, elosztják az említett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus esetében a támogatási vagy a kifizetési kérelem, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus tekintetében az érintett igénylési évre meghatározott állatlétszámmal.

[…]”

15

A 2015. december 14‑i (EU) 2015/2333 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2015. L 329., 1. o.) módosított, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17‑i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 227., 69. o.) (a továbbiakban: 809/2014 végrehajtási rendelet) „Az egységes kérelem és a kifizetési kérelem módosítása és az előzetes ellenőrzéseket követő módosítások” című 15. cikke a következőket írja elő:

„(1)   Az egységes kérelem vagy a kifizetési kérelem benyújtásának határnapja után az egységes kérelem vagy a kifizetési kérelem kiegészíthető vagy kiigazítható egyéni mezőgazdasági parcellákkal vagy egyéni támogatási jogosultságokkal, feltéve, hogy az érintett közvetlen támogatási rendszerek vagy vidékfejlesztési intézkedések követelményei teljesülnek.

[…]

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság már tájékoztatta a kedvezményezettet az egységes kérelemben vagy a kifizetési kérelemben található meg nem felelés bármilyen esetéről, vagy értesítette a helyszíni ellenőrzés végzésére irányuló szándékáról, és a helyszíni ellenőrzés meg nem felelést tár fel, az (1) bekezdés szerinti módosításokra a meg nem felelés által érintett mezőgazdasági parcellákkal kapcsolatban nincs lehetőség.

[…]”

16

E végrehajtási rendeletnek „Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében az állatállomány‑alapú támogatási kérelemre és kifizetési kérelemre vonatkozó követelmények” című 21. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„A [640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet] 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 15. pontjában meghatározott állatállomány‑alapú támogatási kérelemnek, illetve az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 14. pontjában meghatározott, állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések hatálya alá tartozó kifizetési kérelemnek a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:

[…]”

17

A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló, 2015. március 13‑i 9/2015. FM rendelet (a továbbiakban: 9/2015. FM rendelet) 4. §‑a többek között kimondja:

„[…]

(2)   A Kincstár a támogatásról szóló döntést […] a 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben […] foglalt ellenőrzéseket követően, az azokban foglalt csökkentésekre és egyéb szankciókra vonatkozó szabályok figyelembevételével hozza meg.

[…]

(4)   Az ellenőrzés során a támogatás feltételeinek – beleértve a kölcsönös megfeleltetés feltételeit is – való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során a 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 13., 15., 30–32., 34., és 37–41. cikkében foglalt jogkövetkezményeket a II. fejezet szerinti támogatások esetében […] kell alkalmazni.

[…]”

18

E rendelet 7. §‑ának (3) bekezdése szerint:

„A támogatható minimális állatlétszám – figyelemmel a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételre – egy egyed.”

19

Az említett rendelet 11. §‑a (1) bekezdésének e) pontja a következőképpen rendelkezik:

„Anyatehéntartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely […] a támogatásra bejelentett tenyészetében 50%‑ot meghaladó mértékben hústermelés céljára tart borjakat és a tenyészetében a kérelmezett állatok legalább 30%‑ának van ellése a tárgyév során, valamint a kérelmezett állattól a birtokon tartás során született borjakat a születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja, […]”

20

2019. május 9‑én SB tizenegy anyatehén tartása tekintetében nyújtott be termeléstől függő támogatás iránti kérelmet a mezőgazdasági támogatásokért felelős hatósághoz.

21

2020. június 25‑i határozatával e hatóság azzal az indokkal utasította el SB kérelmét, hogy az e kérelemmel érintett tizenegy tehén közül csak három ellett az e kérelemmel érintett időszakban, ami 27%‑os ellési aránynak felelt meg. Így nem teljesült a 9/2015. FM rendelet 11. §‑a (1) bekezdésének e) pontjában előírt, az ilyen kérelemmel érintett állatok legalább 30%‑os ellési arányának követelménye. Ezért úgy ítélte meg, hogy az említett kérelemben bejelentett egyik állat után sem nyújtható támogatás, és hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke nem alkalmazható.

22

2020. november 16‑i határozatával az Agrárminiszter helybenhagyta a 2020. június 25‑i határozatot.

23

SB keresetet indított a 2020. november 16‑i határozattal szemben a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) előtt, amely a kérdést előterjesztő bíróság, arra hivatkozva, hogy az Agrárminiszter tévesen alkalmazta a jogot egyrészt azáltal, hogy nem alkalmazta a 9/2015. FM rendelet 4. §‑ának (1)–(3) bekezdésében hivatkozott, a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. és 31. cikkében előírt jogkövetkezményeket, szankciókat és csökkentéseket, másrészt pedig, mivel nem az e felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 18. pontja értelmében vett meghatározott állatlétszámot, vagy a nem megfelelt állatlétszámot vette figyelembe, hanem csak az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 16. pontja értelmében vett bejelentett állatlétszámot. Márpedig ugyanezen felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdése értelmében a támogatás összegét a meghatározott állatlétszám alapján kell kiszámítani.

24

SB a kérdést előterjesztő bíróság előtt azt állítja továbbá, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet nem követeli meg a támogatás kérelmezőjétől, hogy minden bejelentett állat tekintetében tiszteletben tartsa e támogatás nyújtásának feltételeit. E felhatalmazáson alapuló rendelet csekély mértékű hiányosságok esetén az említett támogatás csökkentését írja elő. SB véleménye szerint a jelen ügyben tíz állatát „meghatározottnak” kellett volna tekinteni, vagyis mint amelyek az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 18. pontja értelmében megfelelnek a támogatás feltételeinek. Tekintettel ugyanis arra, hogy ezen állatok közül három ellett, e tíz tehén esetében elérte a 30%‑os ellési arányt.

25

Így SB tíz tehén után jogosult lett volna támogatásra a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdése és 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 18. pontja alapján, még akkor is, ha e felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében a támogatás összegét ebben az esetben a nem megfelelő állatok számának figyelembevételével csökkenteni kellett volna.

26

Az Agrárminiszter a kérdést előterjesztő bíróság előtt azt állítja, hogy nem alkalmazható a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke. E miniszter szerint az a körülmény, hogy az ellés aránya nem felel meg a 9/2015. FM rendelet 11. §‑a (1) bekezdésének e) pontjában előírtnak, minden olyan bejelentett állatot érint, amelyre vonatkozóan támogatás kifizetése iránti kérelmet nyújtottak be. Arra is hivatkozik, hogy e felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke meghatározza a bizonyos állatok meg nem felelése esetén alkalmazandó szabályokat, míg a jelen ügyben maga SB nem tartotta tiszteletben a támogatás nyújtásának feltételeit, mivel az állatállománya nem érte el az ellés megkövetelt minimális arányát. Végül a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (1) bekezdésére támaszkodva az Agrárminiszter jelzi, hogy a támogatási kérelmek támogathatósági kritériumainak a meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik.

27

A kérdést előterjesztő bíróság először is arra keresi a választ, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdésével és 31. cikkének (3) bekezdésével ellentétes‑e az a tagállami gyakorlat, amely a termeléshez kötött anyatehéntartási támogatás kifizetése iránti kérelmet teljes egészében elutasítja, amennyiben a bejelentett állatok tekintetében nem érik el az e tagállam szabályozása által előírt ellési arányt, még akkor is, ha ezt az arányt ezen állatok kisebb létszáma esetében elérik.

28

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság SB‑hez hasonlóan úgy véli, hogy az uniós jogalkotó szándéka – amely a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet (28) és (31) preambulumbekezdésében tükröződik – az volt, hogy a támogatás nyújtására vonatkozó feltételek részleges tiszteletben tartása ne a támogatás kifizetésének megtagadását, hanem csökkentett támogatás kifizetését vonja maga után.

29

A kérdést előterjesztő bíróság arra is rámutat, hogy úgy tűnik, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 18. pontjából az következik, hogy e felhatalmazáson alapuló rendelet különbséget tesz a támogatást kérelmező által bejelentett állatok és a meghatározott állatok kategóriája között, mivel az e rendelkezésben szereplő fogalommeghatározás értelmében meghatározott állat az olyan állat, amelyre vonatkozóan a támogatás odaítélésére vonatkozó összes feltétel teljesül.

30

Az említett rendelkezésben szereplő e fogalommeghatározásból, a támogatás kiszámításának a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke alapján meghatározott alapjából, valamint a bizonyos bejelentett állatok meg nem felelése esetén alkalmazandó szankciónak az e felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke alapján meghatározott összegéből az következik, hogy az uniós jogalkotó előnyben részesítette egyes állatok megfelelőségének vizsgálatát.

31

Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság szerint a szóban forgó nemzeti gyakorlat nem teszi lehetővé a bejelentett állatok és a meghatározott állatok megkülönböztetését, ami ellentétes a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a súlyozás és az arányosság elvén alapuló rendelkezéseivel, amelyek a mulasztásokat visszatartó erőként a támogatás csökkentésével szankcionálják, és csak súlyos meg nem felelés esetén teszik ezt a kérelem elutasításával.

32

Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy milyen módszert kell követni azon hányados meghatározásához, amely a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke (3) bekezdésének megfelelően lehetővé teszi a támogatás csökkentésének megállapítását.

33

Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy ezt a hányadost meg kell‑e 100‑zal szorozni.

34

E körülmények között a Fővárosi Törvényszék úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

35

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének az e felhatalmazáson alapuló rendelet (28) és (31) preambulumbekezdésével, 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 16. és 18. pontjával és 31. cikkének (1)–(3) bekezdésével összefüggésben értelmezett (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes valamely tagállam azon gyakorlata, hogy a termeléstől függő támogatás iránti kérelmet teljes egészében elutasítja, ha a támogatás nyújtására vonatkozóan a nemzeti szabályozásban előírt valamely feltétel, nevezetesen az a követelmény, hogy az említett támogatás iránti kérelemben bejelentett állatok vonatkozásában 30%‑os ellési arányt kell elérni, nem teljesül, ahelyett hogy a támogatás összegét az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének (1)–(3) bekezdésében előírt közigazgatási szankciók alkalmazásával csökkentenék.

36

Előzetesen meg kell állapítani, hogy írásbeli észrevételeiben a magyar kormány azt állítja, hogy a szóban forgó nemzeti gyakorlat ellentétes a 9/2015. FM rendelet 11. §‑a (1) bekezdésének e) pontjával, amely előírja, hogy azon állatok esetében, amelyek tekintetében termeléstől függő támogatást igényeltek, 30%‑os minimális ellési arányt kell elérni, mivel a nemzeti jogalkotó szándéka nem az volt, hogy ezt az arányt e támogatás nyújtásának feltételévé tegye, hanem, hogy azt számítási módszerként határozza meg.

37

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ami a nemzeti jogrend rendelkezéseinek értelmezését illeti, a Bíróságnak főszabály szerint az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban foglalt minősítésre kell hagyatkoznia. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel valamely tagállam belső jogának értelmezésére (2023. december 5‑iDeutsche Wohnen ítélet, C‑807/21, EU:C:2023:950, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38

Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a szóban forgó közigazgatási gyakorlat értelmében az igénylési évben a teljes bejelentett állatállomány vonatkozásában legalább 30%‑os ellési arányt kell elérni. A 9/2015. FM rendelet 11. §‑a (1) bekezdésének e) pontjában előírt ezen arányt a termeléstől függő támogatás nyújtása feltételének kell tekinteni, így ha e feltétel az e támogatás iránti kérelemben bejelentett állatok tekintetében nem teljesül, a kérelmet teljes egészében el kell utasítani. Abból az előfeltevésből kell tehát kiindulni, hogy az ellés e rendeletben előírt minimális 30%‑os aránya a termeléstől függő támogatás nyújtásának feltétele, és a támogatás iránti kérelemben bejelentett állatlétszámhoz kapcsolódik.

39

Mivel a kérdést előterjesztő bíróság és SB által képviselt értelmezés úgy tekinthető, mint amely megkérdőjelezi a tagállamok azon lehetőségét, hogy meghatározzák a termeléstől függő támogatás nyújtására vonatkozó azon feltételeket, amelyeket a bejelentett állatlétszám teljes egésze vonatkozásában teljesíteni kell, meg kell állapítani, hogy az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (1) bekezdése, amely pontosan „A támogatás nyújtásának feltételei” címet viseli, azt írja elő, hogy a tagállamok a termeléstől függő támogatási intézkedésekre vonatkozó jogosultsági kritériumokat az 1307/2013 rendeletben meghatározott keretrendszerrel és az e felhatalmazáson alapuló rendeletben megállapított feltételekkel összhangban állapítják meg.

40

Az 1307/2013 rendeletnek az e rendelet 53. cikkének (6) bekezdésével és a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 67. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 54. cikke értelmében azok a tagállamok, amelyek termeléstől függő önkéntes támogatás nyújtásáról döntenek, vagy e döntést felülvizsgálják, kötelesek értesíteni a Bizottságot az e tekintetben elfogadott határozatokról. A 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 3. pontjának f) alpontja szerint a Bizottsághoz benyújtott bejelentésekben fel kell tüntetniük az egyes támogatási intézkedések támogathatóságának feltételeit.

41

A jelen ítélet előző két pontjában említett rendelkezésekből következik, hogy a tagállamok – az 1307/2013 rendelet által létrehozott keretrendszer és a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott feltételek tiszteletben tartása mellett – mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a termeléstől függő támogatási intézkedésekre való jogosultság kritériumainak vagy feltételeinek meghatározása tekintetében, amint arra lényegében a főtanácsnok az indítványának 28. pontjában rámutatott.

42

Márpedig, ha valamely tagállam mérlegelési jogköre keretében a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „jogosultsági kritériumként” határoz meg egy olyan kritériumot, amelyet a szóban forgóhoz hasonló valamennyi bejelentett állat vonatkozásában teljesíteni kell, és e kritérium nem teljesül, főszabály szerint egyetlen bejelentett állat sem tekinthető az e felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 18. pontja értelmében vett „meghatározott állatnak”.

43

Egyébiránt a 30%‑os minimális ellési arány, amely – amint az a magyar kormány észrevételeiből kitűnik – arra irányul, hogy a mezőgazdasági termelőket állományuk tartós megőrzésére, sőt növelésére ösztönözze, alkalmasnak tűnik az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására.

44

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésben említett 30. cikkének (3) bekezdését illetően e rendelkezés előírja, hogy e felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a támogatási vagy kifizetési kérelemben bejelentett állatlétszám meghaladja az igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján kell kiszámítani.

45

E rendelkezés szövegéből következik, hogy abban az esetben, ha a meghatározott állatlétszám alacsonyabb a kérelemben bejelentett állatlétszámnál, a támogatás összegét a meghatározott állatlétszám alapján kell kiszámítani. Következésképpen a kért támogatás nyújtható a támogatási kérelemben bejelentettnél kisebb állatlétszám után.

46

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdése azonban nem alkalmazandó, ha – mint a jelen ügyben is – nincs meghatározott állat. Közelebbről, e rendelkezés nem határozza meg a termeléstől függő támogatás nyújtásának feltételeit, mivel azok meghatározása – a jelen ítélet 39–41. pontjában megállapítottaknak megfelelően – a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az említett 30. cikk (3) bekezdése – amint arra a főtanácsnok indítványának 30. pontjában rámutatott – kizárólag azokat a kritériumokat határozza meg, amelyeket a termeléstől függő támogatás kiszámításához kell figyelembe venni. Ezt az értelmezést megerősíti e 30. cikknek „A számítás alapja” elnevezésű címe.

47

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdését tehát nem lehet úgy értelmezni, mint amely azt a kötelezettséget írja elő, hogy a támogatás nyújtásának olyan feltételét, amely a kérelemben bejelentett valamennyi állatra vonatkozik, kisebb létszámú állatra kell alkalmazni.

48

Ami a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének második albekezdését illeti, amelyre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés vonatkozik, e rendelkezés a 16. pontjában arra szorítkozik, hogy meghatározza – mint a támogatás iránti kérelem tárgyát képező állatok – a „bejelentett állatok” kategóriáját, a 18. pontjában pedig a meghatározott állatok kategóriáját. E felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 18. pontjának a) alpontja szerint „meghatározott állat” az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer esetén a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állat, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 18. pontjának b) alpontja szerint pedig az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedés esetén igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések útján azonosított állat. Az említett rendelkezés azonban nem ír elő olyan kötelezettséget, amely szerint a támogatás nyújtására vonatkozó olyan feltételt, amelynek valamennyi bejelentett állat vonatkozásában – mint például a szóban forgó minimális ellési arány – meg kell felelni, kisebb létszámú állatra kellene alkalmazni oly módon, hogy bizonyos bejelentett állatokat meg lehessen határozni.

49

Ami a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az első kérdésben hivatkozott 31. cikkét illeti, e cikk címe „Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében bejelentett állatok tekintetében meghatározott közigazgatási szankciók”, az (1)–(3) bekezdésében pedig előírja, hogy a támogatás összegét csökkenteni kell, ha a támogatási kérelemben a bejelentett és az e felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatlétszám között különbséget állapítanak meg.

50

Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke (1) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy az e 31. cikkben előírt csökkentések csak az ugyanezen felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében említett esetben alkalmazandók. Ezenkívül, amint azt a címe is megerősíti, az említett 31. cikk a támogatási kérelem meg nem felelése esetén alkalmazandó szankciók szabályozására irányul. Közelebbről, az e cikkben előírt csökkentések alkalmazása azt feltételezi, hogy a támogatásra való jogosultság fennáll, és így a támogathatósági kritériumok – amint arra a főtanácsnok az indítványának 44. és 46. pontjában rámutatott – főszabály szerint teljesülnek, és ezért – mint a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdése – nem hivatott szabályozni magukat a támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket.

51

Ebből következik, hogy sem a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdésével, sem e rendelet 31. cikkével nem ellentétes a jelen ítélet 38. pontjában említett, szóban forgó közigazgatási gyakorlat.

52

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az első kérdésben hivatkozott (28) és (31) preambulumbekezdése nem kérdőjelezi meg ezt az értelmezést.

53

Egyrészt, bár e felhatalmazáson alapuló rendelet (28) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a meg nem felelés kizárólag az érintett állat támogathatóságának megszűnéséhez vezet, az „érintett állat” kifejezés egyes számban történő használata egyes nyelvi változatokban nem értelmezhető úgy, mint amely azt írja elő, hogy a támogatás nyújtására vonatkozó olyan feltételt, amely a kérelemben bejelentett valamennyi állatra vonatkozik, ugyanezen állatok kisebb létszámára is alkalmazni kell. Ezt az általános kifejezést úgy kell érteni, mint „az érintett állatokat”, mivel az érintett állatlétszám a támogathatósági kritériumoktól és a szóban forgó támogatási kérelmekben bejelentett állatoktól függ.

54

Másrészt, bár a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet (31) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a vidékfejlesztési támogatási intézkedések nyújtásának megtagadását a visszatartó erő és az arányosság elvének figyelembevételével kell alkalmazni, a termeléstől függő támogatásból való kizárás nem tekinthető aránytalannak, mivel nem szankcióról, hanem a támogatás nyújtására vonatkozó támogathatósági kritériumok be nem tartásának egyszerű következményéről van szó (lásd ebben az értelemben: 2007. május 24‑iMaatschap Schonewille‑Prins ítélet, C‑45/05, EU:C:2007:296, 58. pont; 2024. február 29‑iEesti Vabariik [Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet] ítélet, C‑437/22, EU:C:2024:176, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55

Egyébiránt a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (3) bekezdésének a kérdést előterjesztő bíróság és SB által képviselt azon értelmezése, amely szerint SB tíz tehén után lenne jogosult támogatásra, úgy tekinthető – amint azt lényegében a főtanácsnok indítványának 34. pontjában hangsúlyozta –, hogy lehetővé teszi a kérelmező számára, hogy utólag csökkentse a támogatási kérelemben bejelentett állatlétszámot.

56

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy Magyarország az anyatehéntartási támogatást illetően a 809/2014 végrehajtási rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében említett, kérelmeken alapuló rendszert alkalmazza. Következésképpen a kérelmezőnek e rendelkezés c) pontja értelmében meg kell jelölnie a bejelentett állatok számát, valamint a szarvasmarhafélék esetében az egyes állatok pontos azonosítási kódját. Mivel a kérelmező kezdeményezi a kérelmet, a kérelemben nem az összes birtokában lévő állatot jelentheti be, hanem csak azokat, amelyek megfelelnek a támogathatósági kritériumoknak. Miután azonban e kérelemben megjelölték a bejelentett állatokat, amint arra a főtanácsnok az indítványának 36. pontjában rámutatott, a 809/2014 végrehajtási rendelet 15. cikkének az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben értelmezett (3) bekezdése értelmében tilos a kifizetési kérelem – beleértve az abban bejelentett állatlétszámot is – módosítása, amennyiben az illetékes hatóság már tájékoztatta a kedvezményezettet az e kérelemben szereplő meg nem felelésekről. A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 2. pontjának a) alpontja értelmében a támogathatósági kritériumok bármilyen megszegése ilyen meg nem felelésnek minősül.

57

Márpedig a jelen ügyben az illetékes hatóság 2020. június 25‑én tájékoztatta SB‑t a meg nem felelésekről, amikor elutasította a támogatási kérelmet, jelezve, hogy nem érték el a 30%‑os ellési arányt. Ilyen esetben a fenti megfontolásoknak megfelelően nem lehet utólag csökkenteni a kérelemben bejelentett állatlétszámot.

58

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (3) bekezdésének a kérdést előterjesztő bíróság és SB által képviselt értelmezése tehát ellentétes lenne a 809/2014 végrehajtási rendelet 15. cikkének az e végrehajtási rendelet 21. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben értelmezett (3) bekezdésével.

59

A fentiekből következik, hogy az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének az e felhatalmazáson alapuló rendelet (28) és (31) preambulumbekezdésével, 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 16. és 18. pontjával és 31. cikkének (1)–(3) bekezdésével összefüggésben értelmezett (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes valamely tagállam azon gyakorlata, hogy a termeléstől függő támogatás iránti kérelmet teljes egészében elutasítja, ha az e támogatás nyújtására vonatkozóan a nemzeti szabályozásban előírt valamely feltétel, nevezetesen az a követelmény, hogy az említett támogatás iránti kérelemben bejelentett állatok vonatkozásában 30%‑os ellési arányt kell elérni, nem teljesül, ahelyett hogy a támogatás összegét az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének (1)–(3) bekezdésében előírt közigazgatási szankciók alkalmazásával csökkentenék.

60

Mivel a kérdést előterjesztő bíróság a második és a harmadik kérdést csak arra az esetre terjeszti elő, ha a szóban forgó nemzeti gyakorlat lényegében ellentétes a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdésével, az első kérdésre adott válaszra tekintettel e kérdésekre nem kell válaszolni.

61

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

A 2016. május 4‑i (EU) 2016/1393 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel módosított, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11‑i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének a 2016/1393 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet (28) és (31) preambulumbekezdésével, 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 16. és 18. pontjával, valamint 31. cikkének (1)–(3) bekezdésével összefüggésben értelmezett (3) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

azzal nem ellentétes valamely tagállam azon gyakorlata, hogy a termeléstől függő támogatás iránti kérelmet teljes egészében elutasítja, ha az e támogatás nyújtására vonatkozóan a nemzeti szabályozásban előírt valamely feltétel, nevezetesen az a követelmény, hogy az említett támogatás iránti kérelemben bejelentett állatok vonatkozásában 30%‑os ellési arányt kell elérni, nem teljesül, ahelyett hogy a támogatás összegét az e módosított, felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének (1)–(3) bekezdésében előírt közigazgatási szankciók alkalmazásával csökkentenék.