–

az A. T. U. Auto‑Teile‑Unger GmbH & Co. KG, valamint a Carglass GmbH képviseletében E. Macher, M. Sacré és P. Schmitz Rechtsanwälte,

–

az FCA Italy SpA képviseletében M. Ruttloff és C. Steinle Rechtsanwälte,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Huttunen és M. Noll‑Ehlers, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.) 61. cikke (1) és (4) bekezdésének, valamint X. melléklete 2.9 pontjának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az A. T. U. Auto‑Teile‑Unger GmbH & Co. KG (a továbbiakban: ATU) független szervizhálózat és a Carglass GmbH járműszélvédő‑javítással és ‑cserével foglalkozó vállalkozás, valamint az FCA Italy SpA (a továbbiakban: FCA), személygépkocsikat és könnyű haszongépjárműveket gyártó Fiat Chrysler Automobiles N. V. autóipari csoport leányvállalata között az utóbbi által a járműveivel kapcsolatos adatok közvetlen áramlásának rendelkezésre bocsátása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 155. számú előírása – A járműveknek a kiberbiztonság és a kiberbiztonsági irányítási rendszer tekintetében történő jóváhagyásáról szóló egységes rendelkezések [2021/387] (HL 2021. L 82., 30. o.) 1.3 pontja a következőképpen rendelkezik:

„Ez az előírás nem érinti az engedéllyel rendelkező feleknek a járműhöz, annak adataihoz, funkcióihoz és erőforrásaihoz való hozzáférését, valamint a hozzáférés feltételeit szabályozó egyéb ENSZ‑előírásokat, illetve regionális vagy nemzeti jogszabályokat. […]”

4

A 2018/858 rendelet (50) és (52) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

5

E rendelet 3. cikke a következőképpen szól:

„E rendelet és a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok alkalmazásában, az azokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában:

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]”

6

Az említett rendeletnek „A gyártóknak a jármű OBD‑információk, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségei” című 61. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A gyártóknak a független gazdasági szereplők számára korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést kell biztosítaniuk a jármű OBD‑információihoz, a diagnosztikai és egyéb berendezésekhez vagy eszközökhöz – ideértve az alkalmazandó szoftverek teljes referenciáit és elérhető letöltéseit is –, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz. Az információkat könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában kell közzétenni. […]

[…]

(4)   A jármű OBD‑információihoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésre – különösen arra, hogy hogyan kell a jármű OBD‑információit és a járműjavítási és ‑karbantartási információkat szolgáltatni – vonatkozó műszaki követelmények részleteit a X. melléklet tartalmazza.

[…]”

7

Ugyanezen rendeletnek „A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU‑típusjóváhagyására vonatkozó követelmények” című II. melléklete tartalmazza „A korlátlan sorozatban gyártott járművek EU‑típusjóváhagyására vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok” címet viselő I. részt. E rész 63. tétele a 2022. július 6‑áig hatályos változatában utalt a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus‑jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13‑i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (HL 2009. L 200., 1. o.; helyesbítések: HL 2011. L 337., 27. o.; HL 2013. L 20., 70. o.; HL 2015. L 308., 11. o.). A 63. tétel a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 27‑i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletből (HL 2019. L 325., 1. o.; helyesbítés: HL 2021. L 398., 29. o.) eredő változatában utalt a 2019/2144 számú rendeletre.

8

A 2018/858 rendelet „Hozzáférés a jármű OBD‑információihoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz” című X. mellékletének 2.9 pontja a következőket írja elő:

„A jármű fedélzeti diagnosztikai rendszerének (OBD) alkalmazásában, a diagnosztika, a járműjavítás és ‑karbantartás céljából a járműadatok közvetlen áramlását […] szabványos adatátviteli csatlakozó soros adatkimenetén keresztül kell elérhetővé tenni.

Amikor a jármű mozgásban van, az adatok hozzáférését csak olvasható állapotúvá kell tenni [helyesen: az adatokhoz csak olvasási módban lehet hozzáférni].”

9

E melléklet 6.2 pontja pontosítja, hogy „[a] hivatalos márkakereskedők és javítók által használt járműbiztonsági funkciókhoz való hozzáférést biztonságtechnikai védelem mellett biztosítani kell a független gazdasági szereplők számára is”.

10

Az említett melléklet 6.4 pontja értelmében:

„A vezérlőegységek átprogramozását az ISO 22900‑2, az SAE J2534 vagy a TMC RP1210B nemzetközi szabvány szerint kell végezni, nem jogvédett hardver használatával.

A gyártóspecifikus alkalmazás és az ISO 22900‑2, az SAE J2534 vagy a TMC RP1210B nemzetközi szabványnak megfelelő járműkommunikációs interfészek (VCI) kompatibilitásának igazolására a gyártónak vagy fel kell kínálnia az egyedi fejlesztésű VCI hitelesítését, vagy rendelkezésre kell bocsátania a szükséges információkat és bérbe kell adnia az esetleges speciális hardvert, amellyel a VCI gyártója saját maga el tudja végezni a hitelesítést.

[…]”

11

A 661/2009 rendelet „Általános előírások és vizsgálatok” című 5. cikkének (1) bekezdése a következőket írta elő:

„A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a járműveket úgy tervezik, gyártják és szerelik össze, hogy azok a lehető legkisebb sérülési veszélyt jelentsék a bennük tartózkodókra és más úthasználókra nézve.”

12

A 2019/2144 rendelet (27) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

„A szoftvermódosítások jelentős mértékben megváltoztathatják a jármű funkcióit. A szoftvermódosítások tekintetében a típusjóváhagyási eljárásokkal összhangban lévő harmonizált szabályokat és műszaki követelményeket kell megállapítani. Ezért a hatálybalépésüket követően a lehető leghamarabb kötelezően kell alkalmazni a szoftverek naprakésszé tételének eljárására vonatkozó ENSZ‑előírásokat vagy más rendeleti jellegű jogi aktusokat. Ezek a biztonsági intézkedések viszont nem sérthetik a jármű gyártójának azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a jármű javítására és karbantartására vonatkozó átfogó diagnosztikai információkhoz és fedélzeti adatokhoz.”

13

E rendelet „Általános kötelezettségek és műszaki követelmények” című 4. cikkének (4) és (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(4)   A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a járműveket úgy tervezzék, gyártsák és szereljék össze, hogy azok a lehető legkisebb sérülési veszélyt jelentsék az utasokra és a veszélyeztetett úthasználókra nézve.

(5)   A gyártóknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfeleljenek a II. mellékletben felsorolt alkalmazandó követelményeknek az említett mellékletben meghatározott időpontoktól kezdve, valamint az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított részletes műszaki követelményeknek és vizsgálati eljárásoknak, továbbá az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban megállapított egységes eljárásoknak és műszaki előírásoknak, […]”

14

Az ATU és a Carglass a 2018/858 rendelet 3. cikkének 45. pontja értelmében vett független gazdasági szereplők, amelyek tevékenysége jármű‑diagnosztika elvégzésére is kiterjed.

15

Az FCA, az e rendelet 3. cikkének 40. pontja értelmében vett gyártóként, a járműveit a „Secure Gateway” rendszerrel szereli fel. Írási műveletek végzéséhez, hibakódok törléséhez, a kalibráláshoz és e járművek részeinek aktiválásához mind a független, mind a hivatalos javítóknak be kell tartaniuk az FCA által meghatározott követelményeket, azaz előzetesen nyilvántartásba kell vetetniük magukat az FCA‑nál, az FCA által kijelölt szerveren személyes belépési adataikkal azonosítaniuk kell magukat, díjköteles előfizetést kell vásárolniuk az általános diagnosztikai eszközök használatához, és ez utóbbiakat az interneten keresztül e szerverhez kell csatlakoztatniuk.

16

Mivel az ATU és a Carglass úgy vélte, hogy e követelmények FCA általi egyoldalú előírása sérti a 2018/858 rendelet X. mellékletének 2.9 pontjával összefüggésben értelmezett 61. cikkének (1) és (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, keresetet nyújtottak be a Landgericht Kölnhöz (kölni regionális bíróság), a kérdést előterjesztő bírósághoz, amely arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az FCA‑t arra, hogy – amennyiben nem a vezérlőegységek teljes átprogramozásáról van szó – Németországban szüntesse meg a járművek diagnosztikájának, javításának és karbantartásának e követelményekhez kötését.

17

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a jogvita eldöntése a 2018/858 rendelet X. mellékletének 2.9 pontjával összefüggésben értelmezett 61. cikke (1) és (4) bekezdésének értelmezésétől függ.

18

Rámutat egyrészt arra, hogy e 61. cikk (1) bekezdésének szövege, valamint e rendelet szelleme és célja az e rendelkezésben előírt, „korlátlan” hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség olyan értelmezése mellett szól, amely szerint az FCA köteles teljes körű hozzáférést biztosítani a járműadatok közvetlen áramlásához az OBD rendszer interfészén keresztül, anélkül hogy a diagnosztikai eszközök igénybevételét és használatukat egyoldalúan előírt követelményekhez köthetné. E bíróság a 2019. szeptember 19‑iGesamtverband Autoteile‑Handel ítélet (C‑527/18, EU:C:2019:762) 28. pontjára támaszkodik, megállapítva, hogy a „korlátlan” hozzáférés biztosítására vonatkozó, az említett rendelet elfogadását megelőzően hatályos szabályozásban előírt kötelezettség az információk tartalmára, nem pedig ezen információk rendelkezésre bocsátásának módjára vonatkozott. Mindazonáltal az említett bíróság arra keresi a választ, hogy lehet‑e ugyanúgy értelmezni a „korlátlan” hozzáférésnek a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalmát, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint e rendelet új jogi szabályozást vezet be e területen.

19

Ha e fogalmat úgy kell értelmezni, hogy az nemcsak az információk tartalmára, hanem a diagnosztikai eszközök használatának feltételeire is vonatkozik, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a 2018/858 rendelet II. melléklete I. részének 2022. július 6‑ig hatályos változata szerinti 63. tételében szereplő vagy a 2019/2144 rendeletből eredő változata szerinti általános járműbiztonsági megfelelőség az említett fogalom megszorító értelmezését követeli‑e meg.

20

E körülmények között a Landgericht Köln (kölni regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a 2018/858 rendelet X. mellékletének 2.9. pontjával […] összefüggésben értelmezett 61. cikkének (1) és (4) bekezdését az említett rendelet II. melléklete I. részének 63. tételében szereplő, a járművek általános biztonságának biztosításával kapcsolatban a járműgyártóval szemben támasztott követelményekre is tekintettel

hogy a járműgyártónak minden esetben – megfelelő biztonsági intézkedések alkalmazása esetén is – biztosítania kell, hogy a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszerének (OBD) alkalmazásában ezt a diagnosztikát, járműjavítást és ‑karbantartást – az ehhez szükséges írási műveleteket is ideértve – független javítók is elvégezhessék általános diagnosztikai eszköz segítségével, anélkül, hogy teljesíteni kellene a 2018/858 rendelet által nem kifejezetten előírt, az eszköznek a járműgyártó által kijelölt szerverrel fennálló internetkapcsolatával és/vagy a felhasználó járműgyártónál való előzetes személyes regisztrációjával kapcsolatos feltételeket?”

21

A Bíróság Hivatalához 2023. június 19‑én benyújtott beadványában az FCA a Bíróság eljárási szabályzatának 83. cikke alapján kérte az eljárás szóbeli szakaszának megnyitását, hivatkozva a Centro prova autoveicoli Torino (torinói gépjármű‑ellenőrzési központ, Olaszország), a járművek típusjóváhagyására hatáskörrel rendelkező regionális hatóság által kibocsátott dokumentumra, valamint a Ministero delle Infrastrutture e dei Trasporti (infrastruktúra‑ és közlekedési minisztérium, Olaszország) levelére, amellyel e hatóság igazolja, hogy az FCA járműveibe beszerelt „Secure Gateway” rendszer összeegyeztethető a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdésével.

22

Az eljárási szabályzat 83. cikke értelmében a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának megnyitását vagy újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha a fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet nem vitattak meg.

23

A jelen ügyben a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az előzetes döntéshozatal iránti kérelem és az írásbeli észrevételek alapján úgy véli, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálásához szükséges valamennyi adat a rendelkezésére áll, és az FCA által a 2023. június 19‑i kérelmében hivatkozott dokumentumok, amelyeknek az alapeljárásokban fennálló relevanciáját a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie, nem minősülnek olyan új tényeknek, amelyek a Bíróság előzetes döntéshozatala szempontjából döntő jelentőségűek lennének.

24

Így nem kell elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának megnyitását.

25

Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének az e rendelet X. mellékletének 2.9 pontjával összefüggésben értelmezett (1) és (4) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha valamely gépjárműgyártó a független gazdasági szereplők járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz, valamint az OBD‑rendszer információihoz való hozzáférését – beleértve az ezen információkhoz való írási hozzáférést is – az említett rendeletben előírtaktól eltérő feltételekhez köti.

26

Először is emlékeztetni kell arra, hogy valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése során annak nemcsak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, valamint annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az említett rendelkezés részét képezi (2022. június 9‑iIMPERIAL TOBACCO BULGARIA ítélet, C‑55/21, EU:C:2022:459, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az ilyen rendelkezés értelmezése szempontjából annak keletkezése is relevánsnak bizonyulhat (lásd ebben az értelemben: 2018. december 10‑iWightman és társai ítélet, C‑621/18, EU:C:2018:999, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27

Ami a szóban forgó rendelkezések szó szerinti értelmezését illeti, a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése a gépjárműgyártók számára azt a kötelezettséget írja elő, hogy a független gazdasági szereplők számára korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést kell biztosítaniuk az OBD‑információkhoz e rendelet 3. cikk 49. pontja értelmében, a diagnosztikai és egyéb berendezésekhez vagy eszközökhöz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz pedig a 3. cikk 48. pontja szerint. Ezeket az információkat könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában kell közzétenni.

28

Az említett rendelet 61. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy „[a] jármű OBD‑információihoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésre – különösen arra, hogy hogyan kell a jármű OBD‑információit és a járműjavítási és ‑karbantartási információkat szolgáltatni – vonatkozó műszaki követelmények részleteit a X. melléklet tartalmazza.” E melléklet 2.9 pontja előírja, hogy „[a] jármű fedélzeti diagnosztikai rendszerének (OBD) alkalmazásában, a diagnosztika, a járműjavítás és ‑karbantartás céljából a járműadatok közvetlen áramlását […] szabványos adatátviteli csatlakozó soros adatkimenetén keresztül kell elérhetővé tenni”. Ez utóbbi rendelkezés második bekezdése ezenkívül pontosítja, hogy amikor a jármű mozgásban van, az adatokhoz csak olvasási módban lehet hozzáférni.

29

Ebből egyrészt az következik, hogy a gépjárműgyártóknak az OBD‑információkhoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való korlátlan, szabványosított és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítására irányuló, a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettsége magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy lehetővé kell tenniük a független gazdasági szereplőknek, hogy az e rendeletben előírtaktól eltérő feltételek nélkül kezelhessék és dolgozhassák fel ezeket az információkat (lásd ebben az értelemben: 2022. október 27‑iADPA és Gesamtverband Autoteile‑Handel ítélet, C‑390/21, EU:C:2022:837, 29. pont). Másrészt az említett rendelet X. melléklete 2.9. pontjának második bekezdéséből az következik, hogy amikor a jármű nincs mozgásban, ezen gazdasági szereplők számára szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani, mint a kizárólag olvasási módban való hozzáférés az ez utóbbi rendelkezésben említett adatokhoz.

30

A szóban forgó rendelkezések rendszertani értelmezését illetően a 2018/858 rendelet X. mellékletének 6.2 és 6.4 pontja meghatározza egyrészt a járműbiztonsági funkciókhoz való hozzáférésre vonatkozó előírásokat, másrészt pedig a vezérlőegységek átprogramozására vonatkozó követelményeket. Amint arra az Európai Bizottság az írásbeli észrevételeiben rámutatott, e pontok azokat az eseteket határozzák meg, amelyekben az OBD‑információkhoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférés a biztonság szempontjából fennálló jelentőségük miatt bizonyos feltételekhez köthető. Ezen eseteken kívül tehát a független gazdasági szereplők számára biztosítani kell azt a jogot, hogy hozzáférjenek ezekhez az információkhoz anélkül, hogy az említett rendeletben előírtaktól eltérő feltételeknek kellene megfelelniük (lásd ebben az értelemben: 2022. október 27‑iADPA és Gesamtverband Autoteile‑Handel ítélet, C‑390/21, EU:C:2022:837, 32. pont).

31

A jelen ítélet 29. pontjában foglalt értelmezést támasztja alá a 2018/858 rendelet (50) és (52) preambulumbekezdésében foglalt célkitűzés, nevezetesen amely szerint lehetővé kell tenni, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információk nyújtásából álló szolgáltatások piacán tényleges verseny alakuljon ki, és így a független gazdasági szereplők által végzett járműjavítás és ‑karbantartás piaca versenyezhessen a szerződéses kereskedők piacával (lásd ebben az értelemben: 2022. október 27‑iADPA és Gesamtverband Autoteile‑Handel ítélet, C‑390/21, EU:C:2022:837, 30. pont).

32

A független gazdasági szereplőknek tehát korlátlan hozzáférést kell kapniuk a járműjavítási és ‑karbantartási piac ellátási láncában a tevékenységeik folytatásához szükséges információkhoz. Márpedig a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdésében említett információkhoz való hozzáférésnek az e rendeletben elő nem írt feltételekhez kötése azzal a veszéllyel járna, hogy csökkentené az ezen információkhoz hozzáféréssel rendelkező független javítók számát, ami potenciálisan szűkítené a versenyt a járműjavítási és ‑karbantartási információs szolgáltatások piacán, és ezáltal csökkentené a fogyasztók számára a kínálatot. Egyébiránt, ha a gyártók e rendelet X. mellékletének 2.9 pontja értelmében tetszésük szerint korlátozhatnák a járműadatok közvetlen áramlásához való hozzáférést, lehetőségük lenne arra, hogy az ezen adatáramláshoz való hozzáférést olyan feltételekhez kössék, amelyek a gyakorlatban ellehetetlenítik azt.

33

A jelen ítélet 29. pontjában adott értelmezést alátámasztja a 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének keletkezése is. Míg ugyanis a korábbi szabályozás – amely különbséget tett egyrészt a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférés, másrészt a hozzáférés biztosításának formátuma között – csak ezen információk tartalma tekintetében zárta ki a korlátozásokat (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 19‑iGesamtverband Autoteile‑Handel ítélet, C‑527/18, EU:C:2019:762, 28. pont), e 61. cikk (1) bekezdése nemcsak az e rendelkezésben említett információkhoz való korlátlan hozzáférés biztosításának kötelezettségét írja elő a gyártó számára, hanem azt is, hogy az utóbbi információkat „könnyen hozzáférhető módon” kell közzétennie.

34

Ebből következik, hogy a gépjárműgyártóknak a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdésében előírt azon kötelezettsége, hogy a független gazdasági szereplők számára elektronikusan feldolgozható formában biztosítsanak hozzáférést az e rendelkezésben említett információkhoz, amely kötelezettséget csak az e rendelethez kapcsolódó jogalkotási eljárás során vezették be, túlmegy azon a kötelezettségen, hogy e hozzáférést olvasható formátumban kell biztosítani (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 19‑iGesamtverband Autoteile‑Handel ítélet, C‑527/18, EU:C:2019:762, 26. és 34. pont).

35

Egyébiránt az FCA által hivatkozott, a 155. sz. ENSZ‑előírásból eredő kiberbiztonsági követelményeket illetően elegendő rámutatni, hogy ezen előírás 1.3 pontja úgy rendelkezik, hogy nem érinti különösen „az engedéllyel rendelkező feleknek a járműhöz, annak adataihoz, funkcióihoz és erőforrásaihoz való hozzáférését, valamint a hozzáférés feltételeit szabályozó regionális vagy nemzeti jogszabályokat”.

36

Az 2018/858 rendelet II. melléklete I. részének 63. tétele által a 2019/2144 rendeletre való hivatkozást illetően ez utóbbi rendelet (27) preambulumbekezdése kifejezetten kimondja, hogy az e rendelet által előírt biztonsági intézkedések „nem sérthetik a jármű gyártójának azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a jármű javítására és karbantartására vonatkozó átfogó diagnosztikai információkhoz és fedélzeti adatokhoz”.

37

Végül akárcsak a 661/2009 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése, amelyre e 63. tétel utalt 2022. július 6‑ig, a 2019/2144 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése, amelyre az említett tétel ezen időponttól kezdve utal, előírja, hogy a biztonsági szempontokat a járművek tervezésének, gyártásának és összeszerelésének szakaszában kell biztosítani, nem pedig a többi gazdasági szereplő, például a független gazdasági szereplők hátrányára, ami veszélyeztetné a jelen ítélet 31. pontjában hivatkozott célkitűzést.

38

Ebből következik, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdésében említett információkhoz való hozzáférésnek az e rendeletben előírtaktól eltérő olyan feltételei, mint például a diagnosztikai eszköz interneten keresztül történő csatlakoztatása a gyártó által kijelölt szerverhez, vagy a független gazdasági szereplők e gyártónál történő előzetes nyilvántartásba vétele, az említett rendelet szerint nem fogadhatók el.

39

A fenti indokokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2018/858 rendelet X. mellékletével összefüggésben értelmezett 61. cikkének (1) és (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha valamely gépjárműgyártó a független gazdasági szereplők járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz, valamint OBD‑információkhoz való hozzáférését – beleértve az ezen információkhoz való írási hozzáférést is – az említett rendeletben előírtaktól eltérő feltételekhez köti.

40

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletével összefüggésben értelmezett 61. cikkének (1) és (4) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

azokkal ellentétes, ha valamely gépjárműgyártó a független gazdasági szereplők járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz, valamint a fedélzeti diagnosztikai rendszer információihoz való hozzáférését – beleértve az ezen információkhoz való írási hozzáférést is – az említett rendeletben előírtaktól eltérő feltételekhez köti.