2021. augusztus 21-én benyújtott kereset – Associazione „Terra Mia Amici No Trap” kontra Európai Beruházási Bank

(T-514/21. sz. ügy)

(2021/C 431/52)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Associazione „Terra Mia Amici No Trap” (Melendugno, Olaszország) (képviselő: A. Calò, ügyvéd)

Alperes: Európai Beruházási Bank

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg és mondja ki, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) szándékosan nem válaszolt a felperes egyesület által továbbított felülvizsgálati kérelemre;

—	az Európai beruházási bankot kötelezze, hogy intézkedjen a TAP AG csökkentett finanszírozásának visszavonásáról;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első, az Aarhusi Egyezmény (1) és a 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendelet (2) (Aarhus rendelet) megsértésére alapított jogalap.

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy az Aarhus rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében „Bármely, a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet jogosult belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon közösségi intézményhez vagy szervhez, amely a környezetvédelmi jog alapján igazgatási aktust fogadott el, vagy – feltételezett igazgatási mulasztás esetén – el kellett volna fogadnia”. A jelen ügyben az EBB-nek az említett rendelet hivatkozott 10. cikkében előírt határidőn belül válaszolnia kellett volna, amit nem tett meg.

A második, a 2009. évi EIB Statement of Environmental and Social Principles and Standards 36. pontjának megsértésére alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy e tekintetben a 36. cikk azt írja elő, hogy az EBB megköveteli, hogy minden általa finanszírozott projekt legalább a következőket tartsa tiszteletben:

—	az alkalmazandó nemzeti környezetvédelmi szabályozás;

—	az Európai Unió (EU) alkalmazandó környezetvédelmi szabályozása, különösen az EU környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelve és a természet megőrzéséről szóló irányelvek, valamint az ágazati és a „transzverzális” irányelvek;

—

az uniós jogba foglalt releváns nemzetközi környezetvédelmi egyezmények elvei és standardjai.

A jelen ügyben a hivatkozott pontok egyikét sem tartották tiszteletben.

Ugyanis a következő jogsértések tekinthetők bizonyítottnak:

az uniós környezetvédelmi szabályozás, különösen:

a.I	a 347/2013/EU rendelet (3) (36) preambulumbekezdésének és 4. cikkének együttes rendelkezése (költség/haszon elemzés hiánya);

a.II	a 347. rendelet (31) preambulumbekezdésének és a 2011/92/EU irányelv (4) 5. cikke (1) bekezdésének, valamint az irányelv IV. melléklete 1. megjegyzésének együttes rendelkezése (halmozott külső hatások);

a.III

a 347. rendelet (31) preambulumbekezdésének és a 2011/92/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének, valamint az irányelv IV. melléklete 1. megjegyzésének együttes rendelkezése (halmozott külső hatások) – a „Salami Slicing” tilalma;

a.IV	a 2011/92/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdése, az élőhely-irányelv 6. cikkének (3) és (4) bekezdése;

a.V	a 2009/147 irányelv (5) (madárvédelmi irányelv) 4. cikkének (4) bekezdése;

a.VI	az 1367/2006 rendelet (3) preambulumbekezdésének és 9. cikkének, valamint a környezetvédelmi hatásvizsgálatról szóló irányelv 6. cikkének együttes rendelkezése (átláthatóság és részvétel);

a.VII

a 347/2013/EU rendelet (28) preambulumbekezdésének és az EU (élőhely szabályozás) rendelet 7. cikkének együttes rendelkezése;

a.VIII

az EUMSZ 191. cikk (1) bekezdésének megsértése az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa által 2009. február 3-án jóváhagyott, a szociális és környezetvédelmi elvekről szóló nyilatkozata megsértésével együtt.

Az olasz szabályozás, különösen:

b.I	decreto legislativo 42/2004 a Tájvédelmi Egyezmény átültetéséről, 26. cikk;

b.II	decreto legislativo 42/2004 a Tájvédelmi Egyezmény átültetéséről, 146. cikk;

b.III

az 1990. augusztus 7-i 241. sz., Conferenza di servizi (a közigazgatási eljárásokat leegyszerűsítő szakmai tanácskozás) törvény 14-ter cikke;

b.IV	a környezetvédelmi megfelelőségről szóló 223/14 minisztériumi rendelet A57 előírása;

b.V	Decreto legislativo 152/06 Elmulasztott szankciók;

b.VI	a büntetőtörvénykönyv 452 quater cikke (természeti katasztrófa).

A harmadik, a 2013. április 17-i 347 európai parlamenti és tanácsi irányelv megsértésére alapított jogalap

—	A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy soha nem végeztek megfelelő költség/haszon elemzést.

(1) Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról (HL 2005, L 124., 4. o.).

(2) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006, L 264., 13. o.).

(3) A transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013, L 115., 39. o.).

(4) Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012, L 26., 1. o.).

(5) A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010, L 20., 7. o.).