2021. június 21-én benyújtott kereset – Hypo Vorarlberg Bank kontra ESZT

(T-347/21. sz. ügy)

(2021/C 320/56)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Hypo Vorarlberg Bank AG (Bregenz, Ausztria) (képviselők: G. Eisenberger és A. Brenneis ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Egységes Szanálási Testületnek az Egységes Szanálási Alapba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló 2021. április 14-i határozatát (SRB/ES/2021/22), beleértve annak mellékleteit is, és mindenesetre annyiban, amennyiben e határozat, beleértve annak mellékleteit is, a felperes által fizetendő összegre vonatkozik;

—

a Törvényszék eljárási szabályzata 69. cikkének c), illetve d) pontja alapján függessze fel az eljárást a C-584/20. P. (1) és C-621/20. P., (2) valamint a C-663/20. P. (3) és C-664/20. P. sz. (4) (egyesített) ügyek jogerős befejezéséig, mivel ezen már régebben folyamatban lévő fellebbezési eljárásokban nagyrészt azonos jogkérdések merültek fel;

—	az Egységes Szanálási Testületet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: A lényeges eljárási szabályoknak a megtámadott határozat hiányos közlése miatti megsértése

—

A megtámadott határozatot az EUSZ 1. cikk második bekezdése, az EUMSZ 15., EUMSZ 296. és EUMSZ 298. cikk, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Chartája) 42. és 47. cikke ellenében nem közölték teljes egészében a felperessel. A nem közölt adatok ismerete a határozat központi elemeként szükséges ahhoz, hogy a hozzájárulások számításait érteni és ellenőrizni lehessen.

Második jogalap: A lényeges eljárási szabályoknak a megtámadott határozat indokolásának hiánya miatti megsértése

—

A megtámadott határozat sérti az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében, valamint a Charta 41. cikkének (1) bekezdésében, valamint 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt indokolási kötelezettséget, mivel a számításoknak csak csekély, kiválasztott részeredményét tették hozzáférhetővé. Ami az alperes mérlegelési mozgásterét illeti, nem mutatták be, hogy az alperes milyen értékeléseket mely okokból végzett.

Harmadik jogalap: A lényeges eljárási szabályoknak a meghallgatás hiánya és a meghallgatáshoz való jog figyelmen kívül hagyása miatti megsértése

—

A felperest a Charta 41. cikkének (1) bekezdésével és 41. cikke (2) bekezdésének a) pontjával ellentétben nem hallgatták meg sem a megtámadott határozat meghozatala előtt, sem pedig az arra alapított beszedési értesítés kibocsátása előtt. A tényleges állásfoglalás lehetőségét az újonnan bevezetett konzultációs eljárás sem teremtette meg.

Negyedik jogalap: Az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendeletnek (5) mint a megtámadott határozat felhatalmazási alapjának jogellenessége, illetve az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet által megállapított kockázati kiigazítási módszer jogellenessége

—

A negyedik jogalap keretében a felperes előadja, hogy az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 4–7. és 9. cikke, valamint I. melléklete – amelyen a megtámadott határozat alapul – a hozzájárulások megállapítása vonatkozásában átláthatatlan rendszert hoz létre, amely sérti a Charta 16., 17., 41. és 47. cikkét, és amely nem biztosítja a Charta 20. és 21. cikkének betartását, valamint az arányosság és a jogbiztonság elvének tiszteletben tartását.

Ötödik jogalap: A 2014/59/EU irányelvnek (6) és a 806/2014/EU rendeletnek (7) mint az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet, ennélfogva a megtámadott határozat felhatalmazási alapjának jogellenessége

—

Másodlagosan a felperes az ötödik jogalapja keretében a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet azon rendelkezéseinek jogellenességére hivatkozik, amelyek kötelező jelleggel előírják az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet által bevezetett hozzájárulási rendszert, és amelyek nem értelmezhetők az elsődleges joggal összhangban, és így ellentétesek a jogi aktusok indokolásának elvével, a jogbiztonság elvével, valamint a Szerződésekkel (különösen az EUSZ 1. cikk második bekezdése, az EUMSZ 15., EUMSZ 296. és EUMSZ 298. cikk) és a Chartával (különösen a Charta 16., 17., 41., 42. és 47. cikke).

(1) HL 2020. C 423., 32. o.

(2) HL 2020. C 443., 17. o.

(3) HL 2021. C 44., 33. o.

(4) HL 2021. C 44., 35. o.

(5) A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 46. o.).

(6) A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).

(7) A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.).