2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/33


2021. május 19-én benyújtott kereset – Ortis kontra Bizottság

(T-271/21. sz. ügy)

(2021/C 263/44)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Ortis (Bütgenbach, Belgium) (képviselő: A. de Brosses ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

állapítsa meg, hogy az (EU) 2021/468 bizottsági rendelet sérti a 178/2002/EK rendelet 6. cikkét és az 1925/2006/EK rendelet 8. cikkét; éppen ezért téves jogalkalmazáson alapul;

állapítsa meg, hogy az (EU) 2021/468 rendelet hatáskörrel való visszaélés miatt jogellenes;

állapítsa meg, hogy az (EU) 2021/468 rendelet és annak tudományos alapja, az EFSA 2017. november 22-i véleménye nyilvánvalóan téves értékelésen alapul;

állapítsa meg, hogy az (EU) 2021/468 rendelet sérti a jogbiztonság elvét;

állapítsa meg, hogy az (EU) 2021/468 rendelet sérti az arányosság elvét;

következésképpen:

semmisítse meg az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének a hidroxi-antracén-származékokat tartalmazó növényi fajok tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. március 18-i (EU) 2021/468 bizottsági rendeletet;

kötelezze a Bizottságot valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, téves jogalkalmazásra alapított jogalap. A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a megtámadott rendelet sérti az 1925/2006/EK (1) rendeletnek az azonosított veszélyt megkövetelő 8. cikkét, amennyiben az érintett anyagokat és készítményeket az e rendelet III. mellékletének A. részébe sorolja, holott tudományos szempontból a helyzet megítélése bizonytalan, illetve a vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő anyagokat a III. melléklet C. részébe veszi fel, továbbá sérti a 178/2002/EK rendelet (2) 6. cikkét, mivel részleges és nem megfelelő kockázatelemzésen alapul.

2.

A második, hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalap, tekintettel arra, hogy több konkrét, hiteles és egybehangzó valószínűsítő körülmény azt bizonyítja, hogy a fogyasztók egészségvédelmének Bizottság által hivatkozott célja nem felel meg a valóságnak. A felperes azzal érvel, hogy a megtámadott rendelet többek között azzal a hatással ját, hogy csupán a gyógyszerek esetében teszi lehetővé az 1925/2006/EK rendelet III. mellékletének C. részébe felvett, hidroxi-antracén-származékokat tartalmazó készítmények és anyagok használatát, holott nem ez a követendő célkitűzés.

3.

A harmadik, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap. A felperes szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a megtámadott rendelet alapjául szolgáló, 2017. november 22-i véleménye több nyilvánvaló mérlegelési hibát is tartalmaz, amennyiben az EFSA hidroxi-antracén-származékok genotoxikus és rákkeltő hatástának értékelése során nem tartotta tiszteletben sem a saját kockázatelemzési módszereit, sem pedig az OECD kockázatelemzési módszereit, és amennyiben az Európai Gyógyszerügynökég megállapításainak ellentmondó következtetéseket vont le. A megtámadott rendelet tehát nyilvánvaló értékelési hibán alapul, mivel egyrészt a Bizottság az 1925/2006/EK rendelet III: mellékletének A. részébe vett fel bizonyos anyagokat és készítményeket, holott az EFSA 2017. november 22-i véleményéből kitűnik a tudományos bizonytalanság, másrészt nem alkalmazta az észszerűen elérhető legalacsonyabb szint elvét a kockázatkezelési intézkedések tekintetében, végül pedig nem vette figyelembe a tudományos ismereteknek az EFSA 2017. november 22-i véleményét követően bekövetkezett fejlődését.

4.

A negyedik, a jogbiztonság elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a megtámadott rendelet megfogalmazása inkoherens, mivel egyrészt a „készítmények” kifejezést alkalmazza, holott ennek fogalommeghatározása egyetlen szövegben sem található, másrészt bizonyos hidroxi-antracén-származékok egyszerre tűnnek tiltottnak és felügyelet mellett engedélyezettnek, végül pedig a Standing Committee on Plants, Animals, Food and Feednek (Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága) pontosításokat kellett volna fűznie a szöveghez.

5.

Az ötödik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a megtámadott rendelet az 1925/2006/EK rendelet III: mellékletének A. részébe sorol anyagokat anélkül, hogy küszöbértéket határozna meg, ami ezen anyagok tilalmát eredményezi, jóllehet e tilalom nem szükséges a közegészség védelmére irányuló célkitűzés megvalósításához.


(1)  A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 404, 26. o.).

(2)  Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2002. L 31, 1. o.); magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463.o.; helyesbítések: HL 2014. L 327., 9. o.; HL 2016. L 11., 19. o.).