—

semmisítse meg az Európai Ügyészség európai ügyészeinek kinevezéséről a szóló 2020. július 27-i (EU) 2020/1117 tanácsi végrehajtási határozatot annyiban, amennyiben az ideiglenes alkalmazottként, AD 13 besorolási fokozatban, a 2020. július 29-től kezdődő hároméves, nem megújítható időtartamra az Európai Ügyészség európai ügyészévé nevezte ki a Portugália által jelölt José Eduardo Moreira Alves d’Oliveira Guerrát;

—

az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

1-

Az első jogalap azoknak az európai ügyészek kinevezésére alkalmazandó szabályok megsértésén alapul, amelyek az Európai Ügyészség függetlenségének elvét biztosítják. A felperes előadja, hogy az, hogy a portugál kormány 2019. november 29-én az Európai Unió Tanácsának eljuttatott levelében megtámadta a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület által készített, az e kormány által javasolt jelölteknek az (EU) 2017/1939 rendelet 14. cikkének (3) bekezdése szerinti előválogatását, és más jelöltet támogatott, akit a Tanács jóváhagyott, veszélyezteti az európai ügyészek kinevezési eljárásának rendszerét, amelynek célja az Európai Ügyészség és az európai ügyészek függetlenségének biztosítása. Az európai ügyészek legitimitásukat a kinevezési eljárásban részt vevő uniós intézményektől nyerik, különösen az Európai Unió Tanácsától, nem pedig a nemzeti kormányok részvételéből. A portugál kormány hivatkozott levele és annak a Tanács általi elfogadása komolyan megkérdőjelezi az Európai Ügyészség és az európai ügyészek függetlenségét és ezáltal hitelességét is.

2-

A második jogalap a határozat nyilvánvalóan hibás indokolásán alapul. A felperes különösen arra hivatkozik, hogy a portugál kormány által a Tanácsnak 2019. november 29-én küldött levél két komoly hibát tartalmazott, amelyeket ráadásul e kormány is elismert. Az említett hibákat az jelentette, hogy a portugál kormány által támogatott jelöltet hatszor is „José Guerra főügyész-helyettesként” említették meg, valamint kijelentették, hogy az említett ügyész nyomozási és vádhatósági feladatokat látott el egy, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek sérelmére elkövetett bűncselekmények tárgyában folytatott fontos eljárásban. Ugyanakkor a megtámadott aktusban megnevezett ügyészjelölt nem volt és jelenleg sem főügyész-helyettes, valamint a hivatkozott eljárás nyomozati szakaszában se vett részt. Jóllehet a Tanács tagadja, hogy e két hiba a határozata szempontjából releváns lett volna, kétségtelen azonban, hogy egyáltalán nem utalt ezekre és nem is javította ki ezeket, noha a portugál kormány levelében foglalt egyéb állításokat elfogadta. Valójában a Tanács csak akkor foglalkozott a hibák kérdésével, amikor a megállapított tények nyilvánossá váltak, amely egyébként mind Portugáliában, mind Európában közfelháborodást váltott ki.

3-

A harmadik jogalap a hatáskörrel való visszaélésen alapul. A felperes arra hivatkozik, hogy azon célkitűzések, amelyekre tekintettel az európai ügyészek kiválasztása és kinevezése terén az Európai Unió Tanácsára ruháztak hatásköröket, a szerv függetlenségének biztosítására, valamint olyan, magasan képzett nemzeti pályázók kinevezésére irányulnak, akik az európai ügyészi megbízatás ellátásával kapcsolatban teljes mértékben biztosítják a függetlenséget. A portugál kormány beavatkozása és a Tanács eljárása a hivatkozott céloktól eltérő célokat követ, vagy legalábbis azoktól eltérő eredményhez vezet. A portugál ügyész kiválasztása, majd azt követően a megtámadott aktus általi kinevezése nem járul hozzá szükségszerűen olyan, magasan képzett nemzeti pályázók kinevezéséhez, akik az európai ügyészi megbízatás ellátásával kapcsolatban teljes mértékben biztosítják a függetlenséget, ami ellentétes az említett rendeletekből és határozatokból eredő célkitűzésekkel és sérti a kinevezett ügyészek legitimitását, valamint magának a szervnek a hitelességét.