(T‑761/21. sz. ügy)
Fabien Courtois és társai
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2024. július 17.
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A Covid19‑világjárvánnyal összefüggésben oltóanyagok Bizottság általi beszerzésére vonatkozó dokumentumok – A hozzáférés részleges megtagadása – A személyes adatok védelmére vonatkozó kivétel – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – Indokolási kötelezettség – A hivatkozott érdeksérelem előre látható, és nem pusztán feltételezésen alapuló kockázatának fennállása – Az arányosság elve”
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A hozzáférés iránti megerősítő kérelem megválaszolására előírt határidőknek az érintett intézmény általi be nem tartása – Hallgatólagos elutasító határozat – Kifejezett elutasító határozat elfogadásával történő hatályon kívül helyezés – A hallgatólagos határozat elleni keresetindítás lehetősége – Hiány – Ugyanazon kifejezett határozat két nyelvi változatának megsemmisítése iránti kérelem – Hatás hiánya
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk és 8. cikk)
(lásd: 30., 31., 32. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – Hatály – A Covid19‑oltóanyagok beszerzésére irányuló, aláírt szerződésekhez való hozzáférés iránti kérelem – Előkészítő dokumentumok – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk és 8. cikk)
(lásd: 40., 41., 44. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az egyén magánéletének és becsületének védelme – A 2018/1725 rendelet rendelkezéseinek maradéktalan alkalmazása – A kérelmező arra vonatkozó kötelezettsége, hogy bizonyítsa az érintett személyes adatok átadásának szükségességét – A Covid19‑oltóanyagok beszerzésére irányuló szerződésekkel foglalkozó közös tárgyalócsoport tagjainak összeférhetetlenségi nyilatkozataihoz való hozzáférés iránti kérelem, amelyet e tagok pártatlansága ellenőrzésének szükségessége igazol – Az érintett intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy mérlegelje az ezen adatok hozzáférhetővé tételével érintett érdekeket
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont, és 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés, és 9. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 56., 60., 61., 69., 73., 75–79., 81., 82., 84–86. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Fogalom – Terjedelem – A Bizottság és magángyógyszergyártók által a Covid19‑oltóanyagok beszerzésére vonatkozóan kötött szerződésekre történő alkalmazás – Bennfoglaltság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első franciabekezdés)
(lásd: 99., 100., 103., 105–107. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – A hozzáférés megtagadása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első franciabekezdés)
(lásd: 97., 101., 115–117., 119., 121–123., 127., 128., 146., 147., 151–153., 163., 164., 168., 169., 171., 172., 178., 186., 193. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Terjedelem – A kártérítési keresetek elkerüléséhez fűződő érdek – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első franciabekezdés)
(lásd: 162. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Terjedelem – A Covid19‑oltóanyagok beszerzésére irányuló szerződésekben szereplő, a kártalanításra vonatkozó rendelkezések hozzáférhetővé tételének megtagadása – Megengedhetetlenség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első franciabekezdés)
(lásd: 159–173. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Terjedelem – A vállalkozás jóhírnevének esetleges sérelme – Bennfoglaltság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első franciabekezdés)
(lásd: 170. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Hatály – A gyártási hálózati partnerek és az érintett vállalkozások alvállalkozóinak listájára vonatkozó információk – Bennfoglaltság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első franciabekezdés)
(lásd: 179–183., 185. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Az átláthatóság elvére való hivatkozás – Az adott üggyel kapcsolatban álló különleges megfontolások előadásának szükségessége
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk és 2. cikk)
(lásd: 195–198., 201–203., 211., 212. pont)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Hatály – A Covid19‑oltóanyagok beszerzésére irányuló szerződésekkel kapcsolatos dokumentumok – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Hiány – A kivétel időben korlátozott alkalmazása
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, és (7) bekezdés)
(lásd: 213. pont)
Összefoglalás
Ebben az ítéletben a Törvényszék részben helyt ad az Európai Bizottság azon határozata ellen több természetes személy által benyújtott megsemmisítés iránti keresetnek, amely csak részleges hozzáférést biztosított a Covid19‑oltóanyagokra vonatkozó előzetes beszerzési megállapodásokhoz és beszerzési szerződésekhez, valamint az említett oltóanyagok beszerzésével kapcsolatos egyéb dokumentumokhoz. ( 1 )
2021‑ben két ügyvéd, akik többek között a felpereseket képviselték, hozzáférést kértek a Covid19‑oltóanyagok Bizottság általi és a tagállamok nevében történő beszerzésével kapcsolatos bizonyos dokumentumokhoz, ( 2 ) többek között a Bizottság által aláírt szerződésekhez, az Unió szerződéskötési tárgyalásokon részt vevő képviselőinek személyazonosságához és ez utóbbiak összeférhetetlenségi nyilatkozataihoz (a továbbiakban: első kérelem). A Bizottság 46, az említett kérelemnek megfelelő dokumentumot azonosított. A Bizottság négy előzetes beszerzési megállapodáshoz és három oltóanyag‑beszerzési szerződéshez részleges hozzáférést biztosított, jelezve, hogy az említett dokumentumok szerkesztett változatait közzétették a Bizottság honlapján, és hogy a részeket az egyén magánéletének és becsületének védelmére, a vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelmére, valamint az intézmények döntéshozatali eljárásának védelmére vonatkozó kivételek alapján takarták ki. ( 3 ) A Bizottság részleges hozzáférést biztosított az összeférhetetlenségi nyilatkozatokhoz is, amelyekből csak egy példányt küldtek a felpereseknek, mivel ezek a dokumentumok csak az aláíró neve, az aláírás és az aláírás dátuma tekintetében különböznek. Ezzel szemben megtagadta a hozzáférést 17 olyan dokumentumhoz, amelyeket „egyetértési megállapodás‑tervezetként” azonosított.
Az azon dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló megerősítő kérelem alapján, amelyekhez a hozzáférést részben vagy egészben megtagadták, a Bizottság egy kifejezett határozatban, amelyet először angolul, majd franciául közöltek a felperesekkel, jelezte, hogy az első kérelemre adott válasz újbóli vizsgálatát követően módosították a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemnek megfelelő dokumentumok listáját, amely immár 66 dokumentumot számlál. Az „egyetértési megállapodás‑tervezetként” megjelölt 17 dokumentumot törölték, mivel a Bizottság szerint azok tévedésből kerültek a listára. A Bizottság szélesebb körű hozzáférést biztosított a négy előzetes beszerzési megállapodáshoz, valamint három olyan beszerzési szerződéshez, amelyek már részleges hozzáférés tárgyát képezték, valamint részleges hozzáférést biztosított új előzetes beszerzési megállapodásokhoz és beszerzési szerződésekhez (a továbbiakban együtt: szóban forgó szerződések). A Bizottság ugyancsak részleges hozzáférést biztosított más új dokumentumokhoz is, többek között a Bizottság és a tagállamok közötti levelezéshez. Az intézmény a csupán részleges hozzáférés igazolása érdekében az egyén magánéletének és becsületének védelmére, valamint az érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivételre hivatkozott. ( 4 )
A Törvényszék álláspontja
Mindenekelőtt a Törvényszék megvizsgálja a felpereseknek a kifejezett határozat francia változatának megsemmisítésére irányuló kérelmét. A Törvényszék kimondja, hogy csak egy kifejezett határozat létezik, nevezetesen a megtámadott határozat, amelyet két nyelvi változatban fogadtak el.
Először is a Törvényszék elutasítja a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemnek megfelelőként azonosított dokumentumok listájának hiányos jellegére vonatkozó jogalapot, amely azon alapult, hogy a Bizottság törölte a 17 „megállapodás‑tervezetet” az említett listáról. A Törvényszék megállapítja, hogy a felperesek csupán a Bizottság által „aláírt szerződésekhez” kértek hozzáférést. A hozzáférés iránti kérelmüket nem lehetett úgy értelmezni, hogy az az említett szerződések aláírását előkészítő dokumentumokra is vonatkozik, amelyek a később egyeztetendő szerződéses rendelkezések megfogalmazására szolgáló egyszerű tervezeteket vagy ideiglenes dokumentumokat jelentik. Így azokat a Bizottság jogosan törölhette a listáról.
Másodszor, a második jogalap első részéről határozva, amely az egyén magánéletének és becsületének védelmére vonatkozó kivételnek az összeférhetetlenségi nyilatkozatokra való alkalmazhatatlanságára vonatkozik, a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott határozat azon részét, amelyben a Bizottság megtagadta az oltóanyagok beszerzéséről tárgyaló közös tárgyalócsoport tagjai által aláírt, említett nyilatkozatokhoz való szélesebb körű hozzáférést.
Egyrészt a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a felperesek megfelelően megjelölték az általuk követett meghatározott közérdekű célt és az érintett személyes adatok továbbításának szükségességét. A felperesek ugyanis csak a közös tárgyalócsoport tagjainak családi és utónevének, valamint szakmai vagy intézményi szerepének ismeretében tudtak volna meggyőződni arról, hogy e tagok esetében nem állt fenn összeférhetetlenség. Másrészt a Törvényszék rámutat arra, hogy a Bizottság helyesen állapította meg, hogy fennáll az érintett személyek magánélete sérelmének veszélye. Így a Bizottság feladata volt, hogy mérlegelje a fennálló érdekeket. Márpedig a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe a különböző körülményeket a szóban forgó érdekek megfelelő mérlegelése érdekében.
Harmadszor, a Törvényszék részben helyt ad a második jogalap második részének, amely azt kifogásolja, hogy a Bizottság hogyan alkalmazta a kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivételt annak érdekében, hogy megtisztítsa a szóban forgó szerződéseket bizonyos információktól.
A Törvényszék elutasítja a felperesek azon érvelését, amely szerint e kivétel nem alkalmazható azon összefüggés miatt, amelyben a szóban forgó szerződéseket megkötötték. A Törvényszék megjegyzi, hogy az érintett vállalkozások, amelyekkel az említett szerződéseket megkötötték, mind gyógyszeripari magáncégek, olyan kereskedelmi tevékenységet folytatnak, amelynek keretében a belső piacon és a nemzetközi piacokon versenynek vannak kitéve. Ez a körülmény arra készteti őket, hogy érdekeiket e piacokon megvédjék. Így pusztán az a körülmény, hogy e vállalkozások közpénzből származó előlegek vagy előzetes fizetések révén részt vettek közérdekű feladatok ellátásában, különösen a Covid19 elleni oltóanyagok kifejlesztésében, önmagában nem indokolja annak megállapítását, hogy kereskedelmi érdekeik nem védhetők.
Ami az oltóanyagok tulajdonságaira és a minőség‑ellenőrzésre, valamint a szerződéses felelősségre vonatkozó kikötésekhez való hozzáférés részleges megtagadását, továbbá az érintett vállalkozások gyártási hálózati partnereinek és alvállalkozóinak listájához való hozzáférés megtagadását illeti, a Törvényszék megállapítja, hogy megalapozottak a Bizottság által a megtámadott határozatban azzal kapcsolatban adott magyarázatok, hogy ezen információk teljeskörű hozzáférhetővé tétele tekintetében fennáll az érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelme sérelmének észszerűen előrelátható és nem pusztán feltételezésen alapuló kockázata.
Ezzel szemben a Törvényszék nem fogadja el a Bizottságnak a kártalanításra vonatkozó rendelkezésekhez való szélesebb körű hozzáférés megtagadására vonatkozó álláspontját. Ennek keretében a Törvényszék megjegyzi egyrészt, hogy az érintett vállalkozások tagállamok általi kártalanításának mechanizmusa egyáltalán nem érinti az említett vállalkozások 85/374 irányelv ( 5 ) alapján fennálló jogi felelősségének rendszerét. Ezen irányelv szerint ugyanis a gyártó felel a termék hibája által okozott kárért, és a felelőssége a károsult vonatkozásában nem korlátozható vagy zárható ki olyan rendelkezéssel, amely korlátozza a gyártó felelősségét vagy mentesíti a felelősség alól. Másrészt a Törvényszék megjegyzi, hogy a kártalanítási mechanizmusra vonatkozó információ már a hozzáférés iránti első kérelem benyújtásának és a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában köztudomású volt. ( 6 )
A Törvényszék megállapítja, hogy noha a szóban forgó megállapodások mindegyike tartalmaz kártalanításra vonatkozó kikötést, azok részletes tartalma nem azonos.
Mindazonáltal a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság által az említett rendelkezésekhez való szélesebb körű hozzáférés megtagadása érdekében hivatkozott három indok nem bizonyítja az érintett vállalkozások kereskedelmi érdekei szempontjából előre látható, és nem pusztán feltételezésen alapuló kockázat fennállását.
Először is, ami azt az indokot illeti, amely szerint az érintett vállalkozás felelőssége korlátainak pontos ismerete több kártérítési keresetnek teheti ki a vállalkozást, a Törvényszék megállapítja, hogy a hibás oltóanyag által esetlegesen kárt szenvedett harmadik személyeknek a felelősség megállapítása iránti keresetek benyújtásához való joga a 85/374 irányelvet átültető nemzeti jogszabályokon alapul. E jog tehát független a kártalanításra vonatkozó kikötések fennállásától és tartalmától. Ezenkívül az érintett vállalkozásoknak az ilyen kártérítési keresetek és az ezen eljárásokkal kapcsolatos költségek elkerüléséhez fűződő érdeke nem minősíthető kereskedelmi érdeknek, és nem minősül az 1049/2001 rendelet alapján védelemre méltó érdeknek. Ráadásul a megtámadott határozat nem tartalmaz egyetlen olyan elemet sem, amelyből arra lehetne következtetni, hogy az említett rendelkezések szélesebb körű hozzáférhetővé tétele ilyen keresetek alapjául szolgálhatna.
Másodszor, ami azt az indokot illeti, amely szerint a teljeskörű hozzáférhetővé tétel elkerülhetetlenül felfedné az érintett vállalkozás versenytársai előtt a felelősségének „gyenge pontjait”, és olyan versenyelőnyt biztosítana számukra, amelyet például reklámokban használhatnának fel, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az az ok, amely miatt e kikötéseket belefoglalták a szóban forgó szerződésekbe, vagyis az oltóanyagok kifejlesztése határidejének lerövidítéséhez kapcsolódó kockázatok ellentételezése, a megtámadott határozat elfogadását megelőzően köztudomásúvá vált. Egyébiránt valamennyi érintett vállalkozás részesült a kártalanításra vonatkozó kikötés előnyeiből.
Harmadszor, a Törvényszék ugyanezen okokból elutasítja azt az indokot, amely szerint a teljeskörű hozzáférhetővé tétel hatással lenne az érintett vállalkozások jóhírnevére.
Végül a Törvényszék elutasítja a felperesek azon jogalapját, amellyel azt róják fel a Bizottságnak, hogy nem vette figyelembe a kért információk hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdeket. A Törvényszék hangsúlyozza, hogy az átláthatóságra és a jó kormányzásra vonatkozó ezen általános megfontolások nem támaszthatják alá, hogy az átláthatósághoz fűződő érdek olyan különös nyomatékkal bírt, amely megelőzhette volna a szóban forgó szerződések kitakart részeinek hozzáférhető tételének megtagadását igazoló okokat. A Törvényszék emlékeztet arra, hogy a szóban forgó szerződések nem jogalkotási, hanem közigazgatási tevékenység keretébe illeszkednek.
( 1 ) Az Európai Bizottság 2022. február 28‑i C(2022) 1359 final határozata (a továbbiakban: megtámadott határozat).
( 2 ) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet. 331. o.) alapján.
( 3 ) Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésében, valamint 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivételek.
( 4 ) Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kivételek.
( 5 ) A hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25‑i 85/374/EGK tanácsi irányelv (HL 1985. L 210., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 257. o.) 1. és 12. cikke szerint.
( 6 ) Lásd különösen a Bizottság és a tagállamok közötti, a Covid19‑oltóanyagok beszerzéséről szóló, 2020. június 16‑i megállapodás 6. cikkének harmadik bekezdését, valamint „A Covid19‑oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégia” című, 2020. június 17‑i bizottsági közleményt [COM(2020) 245 final].