2022.4.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 171/15 |
A Juzgado de Primera Instancia no 2 de Fuengirola (Spanyolország) által 2021. december 24-benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NM kontra Club La Costa (UK) PLC, spanyolországi fióktelep, CLC Resort Management LTD, Midmark 2 LTD, CLC Resort Development LTD és European Resorts & Hotels SL
(C-821/21. sz. ügy)
(2022/C 171/19)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Juzgado de Primera Instancia no 2 de Fuengirola
Az alapeljárás felei
Felperes: NM
Alperesek: Club La Costa (UK) PLC, spanyolországi fióktelep, CLC Resort Management LTD, Midmark 2 LTD, CLC Resort Development LTD és European Resorts & Hotels SL
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
A 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) kapcsolatban:
1) |
Azon fogyasztói szerződések esetében, amelyek tekintetében a „Brüsszel I” rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, összeegyeztethető-e az említett rendelettel az az értelmezés, amely szerint az említett rendelkezésben alkalmazott, „a másik szerződő fél” kifejezés kizárólag a szerződést aláíró személyt foglalja magában, tehát nem foglalhat magában a szerződést ténylegesen aláíró személyeken kívül más természetes vagy jogi személyeket? |
2) |
Amennyiben a „másik szerződő fél” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az csak a szerződést ténylegesen aláíró személyt foglalja magában, akkor azokban az esetekben, amikor a fogyasztó és a „másik szerződő fél” egyaránt Spanyolországon kívül rendelkezik lakóhellyel/székhellyel, összeegyeztethető-e a „Brüsszel I” rendelet (1) bekezdésével az az értelmezés, amely szerint a spanyol bíróságok joghatósága nem állapítható meg annak alapján, hogy az a cégcsoport, amelyhez a „másik szerződő fél” tartozik, olyan, Spanyolországban székhellyel rendelkező társaságokat foglal magában, amelyek nem vettek részt a szerződés aláírásában, illetve amelyek az érvénytelenség megállapítása iránti kereset tárgyát képező szerződéstől eltérő szerződéseket kötöttek? |
3) |
Amennyiben a „Brüsszel I” rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott „másik szerződő fél” bizonyítja, hogy a székhelye a rendelet 63. cikkének (2) bekezdése értelmében az Egyesült Királyságban található, összeegyeztethető-e e rendelkezéssel az az értelmezés, amely szerint az ekként meghatározott székhely behatárolja a 18. cikk (1) bekezdése alapján gyakorolható választási lehetőséget? Összeegyeztethető-e továbbá ezzel a rendelkezéssel az az értelmezés, amely szerint e rendelkezés nem pusztán egy „ténybeli vélelem” felállítására szorítkozik, és e vélelem nem dől meg attól, ha „a másik szerződő fél” a lakóhelye/székhelye szerinti illetőségi területen kívül is végez tevékenységeket, illetve „a másik szerződő felet” terheli annak igazolása, hogy az e rendelkezés szerint meghatározott székhelye egybeesik azzal a hellyel, ahol a tevékenységeit végzi? |
A 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) kapcsolatban:
4) |
Azon fogyasztói szerződések esetében, amelyek tekintetében a „Róma I” rendelet alkalmazandó, összeegyeztethető-e az említett rendelet 3. cikkével az az értelmezés, amely szerint érvényesek és alkalmazandók az irányadó jog meghatározására vonatkozó azon kikötések, amelyek a felek által aláírt szerződés „általános szerződési feltételeinek” részét képezik, vagy amelyeket a szerződésben kifejezetten említett olyan külön dokumentum tartalmaz, amelynek a fogyasztó részére történő átadása bizonyított? |
5) |
Azon fogyasztói szerződések esetében, amelyek tekintetében a „Róma I” rendelet alkalmazandó, összeegyeztethető-e az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével az az értelmezés, amely szerint e rendelkezésre a fogyasztó és a másik szerződő fél egyaránt hivatkozhat? |
6) |
Azon fogyasztói szerződések esetében, amelyek tekintetében a „Róma I” rendelet alkalmazandó, összeegyeztethető-e az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével az az értelmezés, amely szerint, ha ennek a feltételei fennállnak, az e rendelkezésben említett törvény alkalmazása mindenesetre elsőbbséget élvez a 6. cikk (3) bekezdésében említett jogszabályokkal szemben, még akkor is, ha ez utóbbi az adott esetben kedvezőbb lehet a fogyasztó számára? |
(1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet („Brüsszel I”) (HL 2012. L 351., 1. o.)
(2) A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlament és tanácsi rendelet („Róma I”) (HL 2008. L 177., 6. o.)