2022.2.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 84/25


A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2021. november 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „HSC Baltic” UAB, „Mitnija” UAB, „Montuotojas” UAB kontra Vilniaus miesto savivaldybės administracija

(C-682/21. sz. ügy)

(2022/C 84/33)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felek:„HSC Baltic” UAB, „Mitnija” UAB, „Montuotojas” UAB

Más felek a felülvizsgálati eljárásban: Vilniaus miesto savivaldybės administracija, Bankrutuojanti UAB „Active Construction Management”, „Vilniaus vystymo kompanija” UAB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a 2014/24 irányelv (1) 18. cikkének (1) bekezdését és 57. cikke (4) bekezdésének g) pontját és (6) bekezdését, valamint a 89/665 irányelv (2) 1. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdését és 1. cikkének (3) bekezdését (együttesen vagy külön-külön, de az e rendelkezésekre való korlátozás nélkül), hogy az ajánlatkérő szerv azon határozata, amelyben azon az alapon, hogy e gazdasági szereplő súlyosan megszegte az említett ajánlatkérő szervvel kötött közbeszerzési szerződést, elrendeli az érintett gazdasági szereplőnek a megbízhatatlan beszállítók listájára való felvételét, és ezáltal bizonyos időre korlátozza a később meghirdetett közbeszerzési eljárásokban való részvételi lehetőségét, olyan intézkedés, amely bíróság előtt megtámadható?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni az uniós jog fent hivatkozott rendelkezéseit (együttesen vagy külön-külön, de az e rendelkezésekre való korlátozás nélkül), hogy azokkal ellentétes az a nemzeti szabályozás és jogalkalmazói gyakorlat, amelynek értelmében: a) az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési szerződésnek a súlyos megszegése miatti felmondásakor nem hoz hivatalos (külön) határozatot a gazdasági szereplő megbízhatatlan beszállítók listájára való felvételéről; b) a gazdasági szereplő nem kap előzetes tájékoztatást a megbízhatatlan beszállítók listájára való közelgő felvételéről, és ezért nem tud megfelelő magyarázatot benyújtani, a listára való felvételét pedig később nem tudja hatékonyan vitatni; c) az ajánlatkérő szerv nem végez egyedi vizsgálatot a szerződés nem megfelelő teljesítésének körülményeire vonatkozóan, és ezért, ha a közbeszerzési szerződést annak súlyos megszegése miatt jogszerűen felmondták, az e szerződésszegésért de iure felelős gazdasági szereplő automatikusan felkerül a megbízhatatlan beszállítók listájára?

3)

Az első két kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni az uniós jog fent hivatkozott rendelkezéseit (együttesen vagy külön–külön, de az e rendelkezésekre való korlátozás nélkül), hogy a súlyos szerződésszegés miatt jogszerűen felmondott közbeszerzési szerződés teljesítésében részt vevő konzorciumi tagok (a konzorciumot alkotó jogalanyok) igazolhatják a megbízhatóságukat, és így mellőzhető a megbízhatatlan beszállítók listájára való felvételük, többek között a szerződés teljesítésében való részvétel mértéke (értéke), a vezető tag fizetésképtelensége, az e tag részéről tett intézkedések és az ajánlatkérő szervnek a szerződés nem teljesítéséhez való hozzájárulása alapján?


(1)  A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211., 22. o.).

(2)  Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelvet (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.).