—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (hetedik kibővített tanács) T-816/17. és T-318/18. sz., Luxemburg és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2021. május 12-én hozott ítéletét;

—

utasítsa el a T-816/17. sz. ügyben előterjesztett első jogalapot, valamint a T-318/18. sz. ügyben előterjesztett második, negyedik, ötödik és nyolcadik jogalapot;

—

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé a még el nem bírált jogalapok újbóli elbírálása céljából;

—

másodlagosan, éljen az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikke első bekezdésének második mondata szerinti azon hatáskörével, hogy az ügyben végleges ítéletet hozzon; és

—

amennyiben az ügyet visszautalja a Törvényszék elé, a jelen eljárás költségeiről egyelőre ne határozzon, vagy amennyiben az ügyben jogerős ítéletet hoz, Luxemburgot, az Amazon EU S.à.r.l.-t és az Amazon.com, Inc.-t kötelezze a költségek viselésére.

—

Első rész: Az ítélet 162–251. pontjában a Törvényszék tévesen utasította el az Amazon Europe Technologies SCS-nek (a továbbiakban: LuxSCS) a határozatban szereplő funkcionális elemzését és a LuxSCS vizsgált félként való kiválasztását azon az alapon, hogy a LuxSCS volt az immateriális javak jogi tulajdonosa, azokat az Amazon EU S.à.r.l. (a továbbiakban: LuxOpCo) rendelkezésére bocsátotta, és pénzügyi eszközökkel részt vett azok fejlesztésében. Ennek során tévesen értelmezte és alkalmazta a szokásos piaci feltételek elvét, ami az előny feltételével kapcsolatban az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértését jelenti, és ellentmondásos és nem megfelelő indokolás miatt megsértette az indokolási kötelezettséget. A Törvényszék emellett helytelenül hivatkozott hivatalból felhozott érvekre, amikor elutasította a LuxSCS-nek a határozat által vizsgált félként történő kiválasztását azon az alapon, hogy nem léteztek olyan összehasonlítható független társaságok, amelyekkel együtt a tranzakciós nettó árrés módszert (a továbbiakban: TNMM) alkalmazni lehetett volna a LuxSCS-re. Ezzel a Törvényszék túllépte a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó hatáskörét, ami eljárási szabálysértésnek és a Bizottság védelemhez való jogának megsértésének minősül, és elferdítette a határozatot.

—

Második rész: Az ítélet 257–295. pontjában a Törvényszék tévesen utasította el a LuxOpCo által a LuxSCS-nek fizetendő, a szokásos piaci feltételek szerinti jogdíjnak a határozatban foglalt kiszámítását azon az alapon, hogy a LuxSCS-nek, mint vizsgált félnek, a licenc tárgyát képező immateriális javak piaci értékére kellett volna jogosultnak lennie, és hogy a LuxSCS nem nyújtott alacsony hozzáadott hértéket képviselő szolgáltatásokat. Ennek során a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta az ALP-t, megsértette az eljárási szabályokat, elferdítette a határozatot, és megsértette indokolási kötelezettségét.

—

Első rész: Bár a Törvényszék az ítélet 310. és 513. pontjában elfogadta az előny megállapításának helyes bizonyítási követelményét, valójában más, szigorúbb követelményt alkalmazott az ítélet 503–538. pontjában az előnynek a határozatban szereplő első másodlagos megállapításának elutasítása során. Ezzel a Törvényszék tévesen alkalmazta az előny megállapításának bizonyítási követelményét, és az ellentmondásos indokolás miatt megsértette indokolási kötelezettségét.

—

Második rész: Az ítélet 314–442. pontjában a Törvényszék tévesen hivatkozott az Amazon csoport amerikai székhelyű vállalkozásai által ellátott feladatokra annak alátámasztására, hogy a Bizottság eltúlozta a LuxOpCo által a licenc tárgyát képező immateriális javakkal kapcsolatban ellátott feladatok összetettségét. A Bizottság azt sem indokolta meg, hogy miért nem tartotta egyedinek a LuxOpCo által az Amazon márkanévvel és az Amazon európai kiskereskedelmi és szolgáltatási üzletágával kapcsolatban ellátott funkciókat. Ezzel a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta az ALP-t, ami az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértését jelenti az előnyre vonatkozó feltétel tekintetében, és az indokolás hiányosságai miatt megsértette indokolási kötelezettségét.

—

Harmadik rész: Az ítélet 499–537. pontjában a Törvényszék helytelenül hivatkozott hivatalból felhozott érvekre annak érdekében, hogy elutasítsa az előnynek a határozatban szereplő első másodlagos megállapítását azon az alapon, hogy az, hogy a Bizottság a befizetések elemzéséhez kapcsolódó nyereségelosztási módszerre támaszkodott, nem bizonyítja, hogy az adóhatározat szükségszerűen előnyt eredményez. Ezzel a Törvényszék túllépte a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó hatáskörét, ami eljárási szabálysértésnek és a Bizottság védelemhez való jogának megsértésének minősül.