1)

Úgy kell-e értelmezni a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdését, hogy a légi fuvarozó nem köteles a légi utasok jogairól szóló rendelet 7. cikke szerinti kártalanítás nyújtására, amennyiben az utasok végső célállomását 7 óra 41 perces késéssel éri el, mivel a járatot kettővel megelőző járat során a repülőgépben villámcsapás kárt okozott; a leszállást követően a légi fuvarozó által megbízott karbantartó vállalat igénybe vett technikusa csupán kisebb, a repülőgép működőképességét nem érintő károsodásokat („some minor findings”) állapított meg; a járatot megelőző járatot közlekedtették; a járatot megelőző járat közlekedtetése előtt lefolytatott repülés előtti ellenőrzés (preflight check) során kiderült, hogy a repülőgép egyelőre nem használható tovább; és a légi fuvarozó ezért az eredetileg előirányzott, károsodást szenvedett repülőgép helyett helyettesítő repülőgépet alkalmazott, amely a járatot 7 óra 40 perces késéssel teljesítette?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdését, hogy a légi fuvarozó által megteendő észszerű intézkedések közé tartozik az, hogy az utasoknak felajánljon egy másik járatra történő átfoglalást, amely járattal az utasok végső célállomásukat kevesebb késéssel érték volna el, noha a légi fuvarozó a járatot a már nem használható repülőgép helyett helyettesítő repülőgéppel teljesítette, amellyel az utasok végső célállomásukat nagyobb késéssel érték el?