A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2023. február 9. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal – Vámunió – Közös Vámtarifa – Az áruk besorolása – Kombinált Nómenklatúra – 76169990 és 86090090 vámtarifaalszámok – Tubular Transport Running‑system (TubeLock) – A »konténer« fogalma

A C‑788/21. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Retten i Esbjerg (esbjergi bíróság, Dánia) a Bírósághoz 2021. december 17‑én érkezett, 2021. december 16‑i határozatával terjesztett elő

a Skatteministeriet Departementet

és

a Global gravity ApS

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: J.‑C. Bonichot, tanácselnökként eljárva, S. Rodin és O. Spineanu‑Matei (előadó) bírák,

főtanácsnok: A. M. Collins,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

a dán kormány képviseletében V. Pasternak Jørgensen, meghatalmazotti minőségben, segítője: B. Søes Petersen advokat,

az Európai Bizottság képviseletében K. Rasmussen és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2013. október 4‑i 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2013. L 290., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 100., 13. o.) eredő változata I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 86090090 vámtarifaalszámára vonatkozik.

2

E kérelmet a Skatteministeriet Departementet (adóügyi minisztérium, Dánia) és a Global Gravity ApS (a továbbiakban: GG) az ez utóbbi által kifejlesztett csőszállító rendszer tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

A HR

3

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) keretében a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A HR magyarázó megjegyzéseket a WCO dolgozza ki ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.

4

Az említett egyezmény 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának 2) alpontja értelmében minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá az alszámok valamennyi megjegyzését, és nem módosítják a HR áruosztályai, árucsoportjai, vámtarifaszámai és vámtarifaalszámai szövegének terjedelmét.

5

A WCO ugyanezen egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR‑bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és osztályozási véleményeket.

6

A HR 8609 vámtarifaszámának az alapügyre alkalmazandó változata a következőkre vonatkozik: „Konténer (beleértve a folyadékszállításra alkalmasat is) egy vagy több szállítási módra különlegesen kialakítva és felszerelve”.

7

A HR e vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésének az alapügyre alkalmazandó változata értelmében:

„Ezek a konténerek olyan gyűjtőcsomagolásra alkalmasak, amelyeket kimondottan arra szántak és úgy szereltek fel, hogy egy vagy több szállítási móddal (pl. közúti, vasúti, vízi vagy légi) történő fuvarozásra alkalmasak legyenek. Ezeket a kezelésük és a szállítójárművön, repülőgépen vagy hajón történő rögzítésük megkönnyítése érdekében szerelvényekkel (kampókkal, karikákkal, gurítókerekekkel, alátámasztókkal, stb.) látják el. Ilyen módon újracsomagolás nélkül az áruk »háztól‑házig« történő szállítására alkalmasak és erős szerkezetük miatt többször felhasználhatók.

A legismertebb típus, amely fából vagy fémből készül, ajtókkal vagy elmozdítható oldalakkal ellátott nagy tartály.

A szállítótartályok ismertebb típusai közé tartoznak:

(1)

Bútorszállító tartályok.

(2)

Gyorsan romló élelmiszerek és áruk szállítására szolgáló hűtőtartályok.

(3)

Folyadékok vagy gázok szállítására szolgáló (általában hengeres) tartályok. Ezek a tartályok csak akkor tartoznak e vtsz. alá, ha olyan alátámasztásuk van, amely alkalmassá teszi arra, hogy bármilyen típusú szállítóeszközre vagy vízijárműre rászereljék; más esetben ezeket anyaguk szerint kell osztályozni.

(4)

Nyitott tartályok szén, érc, kockakő, tégla, tetőcserép, stb. ömlesztve történő szállítására. A kirakodás megkönnyítésére ezeknek gyakran felcsapható fenéklapjuk vagy oldaluk van.

(5)

Különleges típusú tartályok bizonyos fajta áruk részére, különösen a törékeny áruk, mint az üvegáruk, agyagáruk, stb. vagy élő állatok szállítására alkalmasak.

A konténerek befogadóképessége rendszerint 4‑től 145 m3‑ig terjed. Egyes típusok kisebbek is lehetnek, de rendszerint nem kisebbek 1 m3‑nél.

Nem tartoznak ide:

(a)

ládák, rekeszek, amelyeket bár az áruk »háztól‑házig« szállítására terveztek, de nincsenek a fent leírt módon különlegesen felszerelve oly módon, hogy a szállítójárművön, repülőgépen, hajón rögzíthetők legyenek; ezeket anyaguk szerint kell osztályozni;

[…]”

A KN

8

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet (a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 1. cikke ekképp rendelkezik:

„(1)   A Bizottság létrehoz egy árunómenklatúrát […] (»KN«), amely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, a közösségi külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.

(2)   A [KN] alkotóelemei:

a)

a [HR] szerinti nómenklatúra;

b)

az ehhez a nómenklatúrához tartozó közösségi alszámos bontások, amelyek megjelölése »KN‑alszám« azokban az esetekben, ahol a vonatkozó vámtétel meghatározásra kerül;

c)

bevezető rendelkezések, továbbá kiegészítő megjegyzések az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz és lábjegyzetek a KN‑alszámokhoz.

3.   A [KN‑t] az I. melléklet tartalmazza. […]

[…]”

9

E rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság az 1. cikknek megfelelően minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Euróopai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Az említett rendeletet legkésőbb október 31‑ig ki kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.

10

A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a KN‑nek az alapügyben alkalmazandó változata az 1001/2013 végrehajtási rendeletből eredő változat.

11

A KN első részében található az általános szabályokat tartalmazó I. szakasz, amelynek „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályokról” címet viselő A. pontja ekképp rendelkezik:

„Az áruknak a [KN–be] történő besorolására a következő elvek az irányadók:

1.

Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

2.

a)

A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész‑ vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész‑, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.

b)

A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. Az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni.

3.

Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)

Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

b)

Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.

c)

Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.

[…]

6.

A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa‑alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések […] alkalmazásával kell meghatározni […]. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

12

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza a „Nem nemesfémek és ezekből készült áruk” című XV. áruosztályt, amely magában foglalja e nómenklatúrának az „Alumínium és ebből készült áruk” című 76. árucsoportját.

13

A KN 7601–7615 vámtarifaszámai különböző, speciális alumíniumtermékekre vonatkoznak, mint például a megmunkálatlan alumínium, valamint az alumíniumrúd és ‑profil. A KN 7616 vámtarifaszáma olyan gyűjtő jellegű vámtarifaszám, amely a „más alumíniumgyártmányokat” foglalja magában. A KN 761610 vámtarifaalszáma bizonyos számú olyan árukra vonatkozik, mint az alumíniumszög, széles fejű, rövid szög, ácskapocs, csavar, fejescsavar, csavaranya, csavaros kampó. A 761699 vámtarifaalszám a más termékekre vonatkozik.

14

A KN második részének „Járművek, légi járművek, vízi járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések” címet viselő XVII. áruosztálya tartalmazza e nómenklatúra „Vasúti mozdonyok vagy villamos‑motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány‑tartozékok, és ‑felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés” című 86. árucsoportját.

15

A KN 8601–8608 vámtarifaszámai olyan árukra vonatkoznak, mint a vasúti mozdonyok, az önjáró vasúti vagy villamos‑motorkocsik, illetve vasúti vagy villamosvasúti karbantartó vagy szervízkocsik.

16

A KN 8609 vámtarifaszáma és annak vámtarifaalszámai a következőképpen kerültek megmegfogalmazásra:

„8609 00

Konténer (beleértve a folyadékszállításra alkalmasat is) egy vagy több szállítási módra különlegesen kialakítva és felszerelve

8609 00 10

Konténer, sugárzást gátló ólomtetővel, radioaktív anyagok szállítására (Euratom)

8609 00 90

Más”

A TARIC

17

A 2658/87 rendelet 2. cikke értelmében az Európai Bizottság a KN alapján létrehozza az Európai Közösségek „TARIC” elnevezésű integrált vámtarifáját, amely a KN‑en alapul, és amely többek között „TARIC‑alszámok” elnevezésű további közösségi alszámos bontásokat vesz át.

18

E rendelet 3. cikke előírja:

(1)   Minden KN‑alszámhoz egy nyolc számjegyű kódszám tartozik:

a)

az első hat számjegy a [HR] szerinti nómenklatúra vámtarifaszámaihoz és vámtarifa‑alszámaihoz kapcsolódó kódszám;

b)

a hetedik és nyolcadik számjegy határozza meg a KN‑alszámokat. Ha a [HR] szerinti vámtarifaszám vagy vámtarifa‑alszám közösségi célból nincs tovább bontva, a hetedik és nyolcadik számjegy »00«.

(2)   A TARIC‑alszámokat a 10. és 11. számjegy azonosítja, amelyek az (1) bekezdésben említett kódszámokkal együtt alkotják a TARIC‑kódot. Közösségi albontás hiányában a 10. és 11. számjegy »00«.

[…]”

19

Az említett rendelet 12. cikkének (2) bekezdése értelmében a Közös Vámtarifára és a Taricra vonatkozó intézkedéseket és információkat, amennyire csak lehetséges, számítógépes eszközökkel, elektronikus formában kell terjeszteni.

20

A KN 761699 vámtarifaalszámát illetően, amely az alumíniumból készült más árucikkekre vonatkozik, a TARIC alapügyre alkalmazandó változatának megfogalmazása a következő volt:

76169990 – – – más:

– – – – kézi készítésű:

– – – – más:

7616999010 – – – – – Peremek, karimák és egyéb rögzítő, összekötő, befogó és távtartó eszközök, bizonyos típusú repülőgépekben kerülnek felhasználásra

[…]

7616999091 – – – – – – Alumíniumradiátorok és ezen radiátorok alkatrészei vagy szerelvényei függetlenül attól, hogy ezek nagyobb egységekbe vannak‑e összeszerelve

7616999099 – – – – – – más”

21

A TARIC‑nak az alapügyre alkalmazandó változata nem írt elő a KN 86090090 vámtarifaalszámához társuló különleges kódot.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

22

2014. február 28‑án a GG kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelmet nyújtott be a Skattestyrelsenhez (adóhatóság, Dánia) a „Tubular Transport Running System (TTRS)” vagy „TubeLock®” (a továbbiakban: TubeLock) elnevezésű áru tekintetében.

23

Ezen, a GG, az alapügy felperese által kifejlesztett termék leírása szerint a csövek különböző szállítási módok (teherautó, vasút és hajó) igénybevételével a gyártóktól az olaj‑ és gázfúró tornyokig történő, átcsomagolás nélküli szállításának biztonságos eszköze.

24

A TubeLock több alumínium emelőprofilból, emelőprofilonként két (jobb és bal) acél emelőrúdból és emelőprofilonként az ezek rögzítésére szolgáló két M20‑as acélcsavarból áll. Az emelőprofilok alumíniumgerenda alakúak, és egy adott csőátmérőhöz illő, több bölcsőszerű bemélyedéssel rendelkeznek. A csöveknek a bemélyedésekbe történő behelyezését követően a csövek tetejére egy emelőprofil kerül, amelyre csövek újabb rétege helyezhető el. A két emelőrúd mindegyike egy‑egy fűzőlyukkal rendelkezik, amelyeken hevedert vezetnek át a szállítórendszer szállítóeszköztől való mozgatásakor. A rendszer erős szerkezete többszöri használatot tesz lehetővé. A TubeLock minden alkatrészét együtt importálják, de a behozatal időpontjában nincsen összeszerelt állapotban. Amikor a termék nincs használatban (azaz nincsenek benne csövek), szétszerelhető és szállítódobozban tárolható, így kevés helyet foglal el.

25

2014. augusztus 15‑i határozatában a dán adóhatóság úgy ítélte meg, hogy hogy a TubeLockot alumíniumból készült áruként a KN 7616999099 vámtarifaalszáma (TARIC 7616999099 árukód) alá kell besorolni, amelynek vámtétele 6% volt.

26

A GG keresetet nyújtott be e határozattal szemben a Landsskatterettenhez (nemzeti adóügyi bizottság, Dánia), amely 2019. december 2‑án úgy döntött, hogy a TubeLockot mint konténert a KN 86090090 vámtarifaalszáma (TARIC 8609009000 árukód) alá kell besorolni, amely nem vámköteles.

27

2020. február 28‑án az adóügyi minisztérium jogorvoslati kérelmet nyújtott be e határozattal szemben a Retten i Esbjerghez (esbjergi bíróság, Dánia), a kérdést előterjesztő bírósághoz, és azt kérte, hogy a TubeLockot a KN 76169990 vámtarifaalszáma alá sorolja be.

28

A kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy az adóügyi minisztérium szerint az érintett áru nem sorolható a KN 86090090 vámtarifaalszáma alá, mivel, először is, nem konténer. Nem rendelkezik ugyanis szilárd anyagból készült fenéklappal és oldalfalakkal, nincs különleges térfogata, következésképpen nem tartalmazhat árukat. E következtetést a KN 8609 vámtarifaszám magyarázó megjegyzései is megerősítik.

29

Másodsorban, a TubeLock nem egy vagy több szállítási módra különlegesen kialakított vagy felszerelt, jóllehet ahhoz, hogy a KN 86090090 vámtarifaalszáma alá tartozzon, egy konténernek szerelvényekkel kell rendelkeznie, amelyek megkönnyítik a mozgatását és a szállítóeszközhöz való rögzítését, amint az a magyarázó megjegyzésekből kitűnik. Márpedig a TubeLock emelőrudainak fűzőlyukai nem szállítóeszközhöz való rögzítésre szolgálnak. Ezt a tulajdonságot egyébként a GG sem vitatja.

30

Harmadsorban, a TubeLock mint „alumíniumból készült más árucikk” tartozik a TARIC 7616999099 vámtarifaalszám alá. Egy különböző anyagokból álló összetett árucikkről van ugyanis szó. Ezenfelül, a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok 3. b) szabálya szerint, ha a 3. a) szabály nem alkalmazható a besorolásra, az ilyen árukat úgy kell besorolni, mintha azok a jellegüket adó anyagból állnának. Márpedig a TubeLock emelőrudai alkotják az e rendszer jellegét adó összetevőt, és azok alumíniumból vannak.

31

A GG vitatja ezt a besorolást. Azok a berendezések, amelyek a HR magyarázó megjegyzéseiben szereplő konténereknek tekinthetők, csak példálózó jelleggel kerülnek felsorolásra. Ezenfelül, egy konténernek nem szükségszerűen kell a szállítóeszközhöz való rögzítést szolgáló felszerelésekkel rendelkeznie ahhoz, hogy a KN 8609 vámtarifaszáma értelmében vett „konténernek” lehessen minősíteni. Egyébiránt egy áru nem sorolható a KN 7616 vámtarifaszáma alá, ha az „alumíniumból készült árucikkek” részben az árumegnevezés kevésbé pontos, mint a KN valamely más részében. Márpedig a jelen ügyben e nómenklatúra 86090090 vámtarifaalszáma pontosabb.

32

A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak a „konténer” fogalmának értelmezését és a KN 8609 vámtarifaalszámának terjedelmét illetően.

33

E körülmények között a Retten i Esbjerg (esbjergi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)

Milyen kritériumokat kell alkalmazni annak megállapításához, hogy valamely áru az [1001/2013 bizottsági végrehajtási rendeletben] rögzített [KN] 860900 9000 vámtarifaalszáma szerinti konténernek minősül‑e, beleértve azt is, hogy:

a)

ezek a kritériumok, külön‑külön vizsgálva, vezethetnek‑e valamely áru konténerként való besorolásához,

b)

a kritériumok átfogó értékelését kell‑e elvégezni annak eldöntése céljából, hogy valamely árut konténerként kell‑e besorolni, úgy, hogy több – de nem az összes – kritérium teljesülése azt eredményezi, hogy az árucikket konténerként kell besorolni,

vagy

c)

valamennyi kritériumnak együttesen kell‑e teljesülnie ahhoz, hogy valamely áru besorolható legyen konténerként?

2)

Úgy kell‑e értelmezni az [1001/2013 bizottsági végrehajtási rendeletben] rögzített [KN] [86090090] vámtarifaalszáma szerinti »konténer« kifejezést, hogy az olyan árura vonatkozik, amely több alumínium emelőprofilból, emelőprofilonként két acél emelőrúdból és emelőprofilonként az emelőprofilok rögzítésére használt két M20‑as csavarból álló csőszállító rendszer [amelyet a következőképpen használnak:] a csöveket az emelőprofilok tetejére helyezik el. Újabb emelőprofilokat helyeznek fel, majd a csöveket ezekre az emelőprofilokra helyezik, azokat egymásra helyezve, amíg be nem csomagolják a kívánt mennyiségű csövet. A rendszer lezárásához mindig egy sor emelőprofilt használnak. Miután a csöveket becsomagolták az emelőprofilokba, az acélláncokat a négy sarkon keresztül (az emelőrudakon lévő fűzőlyukakon átvezetve) az emelőrudakhoz rögzítik, és az áru készen áll a daruval vagy szárazföldi szállítás esetén targoncával történő berakodásra?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

34

Kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell–e értelmezni a KN 86090090 vámtarifaalszámát, hogy ezen alszám alá tartozik egy olyan csőszállító berendezés, amely bizonyos számú, alumíniumból készült emelőprofilpárokból áll, amelyekre merőlegesen helyezik el a szállítandó csöveket, e profilpárokat két acélból készült, fűzőlyukkal ellátott összekötő rúd kapcsolja össze, ezt követően ezek fölé ugyanezen módon további csövek helyezhetők, amíg be nem csomagolnak minden szállítandó csövet, a csövek becsomagolása úgy fejeződik be, hogy az emelőprofilokba az acélláncokat a négy sarkon keresztül (az említett fűzőlyukakon átvezetve) az emelőrudakhoz rögzítik egy, az áru összessége mozgatásának megkönnyítése céljából.

35

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá (lásd ebben az értelemben: 2021. június 3‑iFlavourstream ítélet, C‑822/19, EU:C:2021:444, 33. pont).

36

A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok szerint az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései, valamint az e nómenklatúra áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni. A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat az említett nómenklatúra vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2022. április 28‑iPRODEX ítélet, C‑72/21, EU:C:2022:312, 28. pont).

37

Ezenfelül, a Bíróság többször megállapította, hogy kötelező erejük hiányának ellenére a többek között a HR magyarázó megjegyzései a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd ebben az értelemben: 2021. február 25‑iBartosch Airport Supply Services ítélet, C‑772/19, EU:C:2021:141, 23. pont; 2022. április 28–iPRODEX ítélet, C‑72/21, EU:C:2022:312, 29. pont), feltéve, hogy tartalmuk összhangban van az általuk értelmezett rendelkezésekkel (lásd ebben az értelemben: 2009. február 19‑iKamino International Logistics ítélet, C‑376/07, EU:C:2009:105, 48. pont).

38

Ezen ítélkezési gyakorlat fényében kell megvizsgálni azt, hogy egy, a TubeLock jellemzőivel rendelkező áru tartozhat‑e a KN 86090090 vámtarifaalszáma alá, amely maga is a KN 860900 vámtarifaalszáma albontásának minősül, amely a következőre vonatkozik: „konténer (beleértve a folyadékszállításra alkalmasat is) egy vagy több szállítási módra különlegesen kialakítva és felszerelve”.

39

Ez utóbbi vámtarifaalszám megfogalmazásából az tűnik ki, hogy valamely áru e vámtarifaalszám alá történő besorolásához két feltételnek kell együttesen teljesülnie: egyrészt ezen árut „konténernek” kell minősíteni, másrészt annak egy vagy több szállítási módra különlegesen kialakítottnak és felszereltnek kell lennie.

40

Az első feltételt, vagyis a „konténer” minősítést illetően mindenekelőtt ki kell emelni, hogy eltérés van a KN 860900 vámtarifaalszámának különböző nyelvi változatai között. Ily módon a francia nyelvű („cadre ou conteneur”), az olasz nyelvű („Casse mobili e contenitori”), a holland nyelvű („Containers en dergelijke laadkisten”) és a román nyelvű („Cadre și containere”) változat két kifejezést használ. A más nyelvi változatok csak egy kifejezést használnak, amelyet zárójelben egy szinonima követ. Ilyen többek között a dán („Godsbeholdere [containere]”) és a német nyelvi változat („Warenbehälter [Container]”), vagy azok a változatok, amelyek csak egy kifejezést használnak, mint például az angol („Containers”), a lengyel („Pojemniki”) és a portugál („Contentores”) nyelvi változat.

41

Ezenfelül, a két kifejezést használó nyelvi változatokban e kifejezéseknek nem szükségszerűen azonos a jelentése. Ugyanis, míg a holland és az olasz nyelvi változat a „konténer” szón kívül a „ládával” egyenértékű szót használ, a román és a francia nyelvi változat a „cadre” szót használja. Ez első látásra nem szinonimája a „konténer” vagy „láda” kifejezésnek.

42

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy uniós jogi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve e tekintetben nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben, mivel az uniós jog rendelkezéseit egységesen kell értelmezni és alkalmazni az Unió valamennyi nyelvén készült változatok figyelembevételével (2021. október 28‑iKAHL és Roeper ítélet, C‑197/20 és C‑216/20, EU:C:2021:892, 33. pont).

43

E tekintetben mindazonáltal meg kell állapítani, hogy hogy francia és román nyelven a „cadre” szó egyik jelentése a szállításterületén éppen ingóságok vasúton vagy teherautóval történő szállítására szolgáló, igen nagy méretű láda. Ezenfelül románul a „cadru” szót a „carcasă” szó szinonimájaként használják, amely egy gyakran fából vagy fémből készült háromdimenziós szerkezetet vagy borítékot jelöl.

44

Ennek megfelelően a KN 860900 vámtarifaalszámának francia és román nyelvi változataiban alkalmazott ezen kifejezéseknek láthatóan ugyanaz a jelentése, mint e vámtarifaalszám más nyelvi változataiban, mint például az olasz nyelvi változatban a „casse” és a holland nyelvi változatban használt „laadkist” kifejezés. Az a tény, hogy több nyelvi változat csak a „konténer” szót vagy annak szinonimáját használja, egyébiránt azt az értelmezést erősíti meg, miszerint a francia és a román nyelvi változatokban használt „cadre” szót ugyanúgy kell érteni, azaz „konténer” vagy „láda” értelemben.

45

Ezenfelül ezt az értelmezést támasztja alá az a tény is, hogy a KN olyan más árutípusokra vonatkozó különös vámtarifaalszámokat ír elő, amelyek bár a „cadre” nevet viselik, semmiképpen sem tartozhatnak a KN 860900 vámtarifaalszám alá, mint például a 441400 vámtarifaalszám, amely többek között „festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak keretére” vonatkozik, illetve a 39252000 vámtarifaalszám, amely a következőkre vonatkozik: „műanyag ajtó, ablak és kerete, ajtóküszöb”.

46

Mivel a KN 860900 vámtarifaalszáma értelmében vett „cadre” kifejezés tehát, amint az a fentiekből következik, „konténer” jelentéssel bír, ezt nem befolyásolja az sem, hogy sem a KN, sem pedig az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései nem határozzák meg pontosan, mi tartozik ezen utóbbi fogalomba. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ebben az esetben e kifejezés értelmét az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezést használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (lásd ebben az értelemben: 2020. március 26‑iPfizer Consumer Healthcare ítélet, C‑182/19, EU:C:2020:243, 48. pont).

47

E tekintetben a konténer az általános nyelvhasználatban egy szabványosított méretű tárolóeszközt jelöl, amely legalább egy merev anyagból álló fenéklapból és oldalsó falakból áll, folyadékok, gázok vagy szilárd anyagok tárolására vagy szállítására szolgál, és megkönnyíti azok mozgatását a szállítás alatt.

48

A „konténer” fogalmának ezen értelmezését, miszerint az egy tárolóeszközre vonatkozik, nevezetesen egy üreges tárgyra, amely fenéklappal és falakkal rendelkezik, a KN 7310 vámtarifaszámának megfogalmazása is alátámasztja, amely „tartály, hordóra, dobra, konzervdobozra, dobozra és hasonló edényre […]”, mivel az e vámtarifaszám alá tartozó áruk megjelölése csak „tartályokat” említ, és a felhozott valamennyi példát az a tény jellemzi, hogy legalább egy szilárd anyagból készült fenéklappal és oldalfalakkal rendelkeznek. Márpedig, mivel az előző pontból az következik, hogy egy, a KN 860900 vámtarifaalszáma értelmében vett „konténer” egyszersmind „tartály” is, nem indokolt úgy tekinteni, hogy e kifejezés különböző értelmezést kapjon a KN különböző vámtarifaalszámai alatt.

49

A „konténer” kifejezés említett értelmezését, miszerint az egy legalább egy fenéklappal és oldalfalakkal ellátott tartály, a HR 8609 vámtarifaszámához fűzött magyarázó megjegyzés is megerősíti. E megjegyzés úgy írja le az e vámtarifaszám alá tartozó árukat, hogy azok „gyűjtőcsomagolásra” alkalmasak, és példaként a legismertebb típust említi, amely egy ajtókkal vagy elmozdítható oldalakkal ellátott nagy tartály. Valamennyi felhozott példa bizonyos áruk tárolására szolgáló üreges tartályokat ír le.

50

E megjegyzések a konténerek „befogadóképességére” is utalnak, amiből szintén az következik, hogy azokat úgy kell érteni, mint szállítandó tárgyak, folyadékok és gázok befogadására szolgáló tartályokat.

51

Egyébiránt, mivel mind a cadres, mind pedig a konténerek tekintetében utal arra, hogy azok befogadóképességgel rendelkeznek, e magyarázó megjegyzések megerősítik, hogy az e vámtarifaalszám francia és román nyelvi változatában használt „cadre” kifejezést úgy kell érteni, hogy az egy tartályt jelöl, nem pedig a jelen ítélet 45. pontjában említett képkeretet, alvázat, illetve ajtó‑ vagy ablakkeretet.

52

A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy egy olyan szállítóeszköz, amely nem alkalmas arra, hogy abban szállítandó csöveket tároljanak vagy zárjanak, hanem egy kengyelhez hasonlóan fémrudak segítségével rögzíti egymáshoz a csöveket oly módon, hogy ezen eszköz csak nagyon korlátozott részben fedi e csövek felületét, nem rendelkezik egy tartály objektív jellemzőivel és tulajdonságaival, tehát egy ilyen áru nem bír az ahhoz megkövetelt jellemzőkkel, hogy azt a KN 860900 vámtarifaalszáma értelmében vett „konténernek” lehessen minősíteni.

53

Mivel annak feltételei, hogy egy árut az adott vámtarifaalszám alá lehessen sorolni, együttesek, nem kell megvizsgálni, hogy a második feltételt, amelynek az áru meg kell, hogy feleljen ahhoz, hogy a KN 860900 vámtarifaalszáma alá tartozzon, nevezetesen az, hogy az áru egy vagy több szállítási módra legyen különlegesen kialakítva és felszerelve, nem kell megvizsgálni.

54

E megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN 86090090 vámtarifaalszámát úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik ezen alszám alá egy olyan csőszállító berendezés, amely bizonyos számú, alumíniumból készült emelőprofilpárokból áll, amelyekre merőlegesen helyezik el a szállítandó csöveket, e profilpárokat két acélból készült, fűzőlyukkal ellátott összekötő rúd kapcsolja össze, ezt követően ezek fölé ugyanezen módon további csövek helyezhetők, amíg be nem csomagolnak minden szállítandó csövet; a csövek becsomagolása úgy fejeződik be, hogy az emelőprofilokba az acélláncokat a négy sarkon keresztül (az említett fűzőlyukakon átvezetve) az emelőrudakhoz rögzítik egy, az áru összessége mozgatásának megkönnyítése céljából, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

A költségekről

55

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

 

A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2013. október 4‑i 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletből eredő változata I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra 86090090 vámtarifaalszámát

 

a következőképpen kell értelmezni:

 

nem tartozik ezen alszám alá egy olyan csőszállító berendezés, amely bizonyos számú, alumíniumból készült emelőprofilpárokból áll, amelyekre merőlegesen helyezik el a szállítandó csöveket, e profilpárokat két acélból készült, fűzőlyukkal ellátott összekötő rúd kapcsolja össze, ezt követően ezek fölé ugyanezen módon további csövek helyezhetők, amíg be nem csomagolnak minden szállítandó csövet; a csövek becsomagolása úgy fejeződik be, hogy az emelőprofilokba az acélláncokat a négy sarkon keresztül (az említett fűzőlyukakon átvezetve) az emelőrudakhoz rögzítik egy, az áru összessége mozgatásának megkönnyítése céljából, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: dán.