–

a Belgisch‑Luxemburgse vereniging van de industrie van plantenbescherming VZW (Belplant), korábban Belgische Vereniging van de Industrie van Plantenbeschermingsmiddelen VZW (Phytophar) képviseletében B. Deltour advocaat,

–

a Vlaams Gewest képviseletében E. Cloots, T. Roes és J. Roets advocaten,

–

az Európai Bizottság képviseletében F. Castilla Contreras, M. Escobar Gómez és M. ter Haar, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9‑i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 241., 1. o.) 1. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Belgisch‑Luxemburgse vereniging van de industrie van plantenbescherming VZW (Belplant) (belga‑luxemburgi növényvédelmi szövetség ASBL), korábban Belgische Vereniging van de Industrie van Plantenbeschermingsmiddelen VZW (Phytofar) (belga növényvédelmi szövetség ASBL) (a továbbiakban: Belplant) és a Vlaams Gewest (Flamand régió, Belgium) között, a flamand kormánynak a glifozáttartalmú növényvédő szerek magánszemélyek által, a Flamand régióban található, magáncélra használt földterületeken történő használatának tilalmáról szóló rendeletének érvényessége tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

A 2015/1535 irányelv (2), (3), (7) és (11) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

[…]

4

Ezen irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b)–f) pontja a következőképpen rendelkezik:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

[…]

[…]

5

Az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerint:

„A 7. cikkre is figyelemmel a tagállamok azonnal közölnek a Bizottsággal minden műszakiszabály‑tervezetet, kivéve ha az csak egy nemzetközi vagy európai szabvány teljes szövegét ülteti át, ebben az esetben a megfelelő szabványra történő hivatkozás is elegendő; a Bizottságot a szabály elfogadása szükségességének indokairól is tájékoztatni kell, amennyiben ezen indokok nem derülnek ki már magából a tervezetből.

Ha szükséges, a tagállamok egyidejűleg közlik a Bizottsággal az elsődlegesen és közvetlenül érintett alapvető törvényi és rendeleti rendelkezések szövegét, ha e szövegek ismerete szükséges a műszakiszabály‑tervezet hatásának megítéléséhez, amennyiben egy korábbi közleményben még nem tették ezt meg.

[…]

Ha a műszakiszabály‑tervezet – a közegészségügyre vagy a fogyasztók, illetve a környezet védelmére tekintettel – különösen egy kémiai anyag, készítmény vagy termék értékesítését vagy használatát kívánja korlátozni, a tagállamok átadnak ezenfelül egy a szóban forgó anyag, készítmény vagy termék, valamint az ismert és létező helyettesítő anyagok valamennyi lényeges adatára vonatkozó összesítést, vagy az ezen adatokra utaló hivatkozásokat is, ha ezen információk rendelkezésre állnak, és közlik az intézkedésnek a közegészségügyre és a fogyasztók, illetve a környezet védelmére gyakorolt várható hatásait, a [vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag‑ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18‑i] 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [(HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.)] XV. melléklete II.3. szakaszának érintett részében előírt elveknek megfelelően elvégzett kockázatelemzéssel együtt.

[…]”

6

A 2013. február 8‑i decreet houdende duurzaam gebruik van pesticiden in het Vlaamse Gewest (a peszticideknek a Flamand régióban történő fenntartható használatáról szóló rendelet; Belgisch Staatsblad, 2013. március 22., 11685. o.) alapügy tényállásának megvalósulása idején hatályos változatának 6. cikke előírja:

„A peszticidek használata a használat megtiltásával vagy korlátozásával szabályozható. E célból különbséget lehet tenni a hatóanyag típusa, a meghatározott zónákban lévő területek, a tevékenység vagy a célcsoport alapján.

A flamand kormány e tekintetben pontosabb szabályokat állapít meg.”

7

A flamand kormány a peszticideknek a Flamand régióban történő fenntartható használatáról szóló, 2013. február 8‑i rendeletet a 2013. március 15‑i besluit houdende nadere regels inzake duurzaam gebruik van pesticiden in het Vlaamse Gewest voor niet‑land‑ en tuinbouwactiviteiten en de opmaak van het Vlaams Actieplan Duurzaam Pesticidengebruik (a peszticideknek nem mezőgazdasági tevékenységek és kertészet keretében a Flamand régióban történő fenntartható használatára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint a peszticidek fenntartható használatát célzó flamand cselekvési terv kidolgozásáról szóló rendelet) (Belgisch Staatsblad, 2013. április 18., 23751. o.; a továbbiakban: 2013. március 15‑i rendelet) útján hajtotta végre.

8

A 2017. július 14‑i besluit van de Vlaamse Regering tot wijziging van het besluit van de Vlaamse Regering van 15 maart 2013 houdende nadere regels inzake duurzaam gebruik van pesticiden in het Vlaamse Gewest voor niet‑land‑ en tuinbouwactiviteiten en de opmaak van het Vlaams Actieplan Duurzaam Pesticidengebruik (a peszticideknek nem mezőgazdasági tevékenységek és kertészet keretében a Flamand régióban történő fenntartható használatára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint a peszticidek fenntartható használatát célzó flamand cselekvési terv kidolgozásáról szóló, 2013. március 15‑i rendelet módosításáról szóló flamand kormányrendelet) (Belgisch Staatsblad, 2017. július 18., 73320. o.; a továbbiakban: 2017. július 14‑i rendelet) preambuluma előírja:

„[…]

Mivel a tudományos kutatások nem adnak végleges választ a glifozáttartalmú peszticidek használatának sem a közegészségre, sem a környezetre gyakorolt káros hatásaival összefüggésben; mivel úgy tűnik, hogy az érdekelt vállalkozások befolyásolják a glifozáttartalmú peszticidek használatának rákkeltő vagy mérgező hatásaira vonatkozó kutatást; mivel ennélfogva az elővigyázatosság elve alapján azonnal meg kell tiltani a glifozáttartalmú peszticideknek a növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel nem rendelkező felhasználó által magáncélra használt földterületeken történő használatát; mivel az ilyen tiltás jogalapjának hiánya megállapítást nyert; mivel a Vlaams Parlement (flamand parlament) 2017. június 28‑án sürgősen jóváhagyta a különböző környezetvédelmi, természet‑ és mezőgazdasági rendelkezéseket tartalmazó rendelettervezetet annak érdekében, hogy kifejezetten meghatározza e tilalom jogalapját; mivel a flamand kormány 2017. június 30‑án szankcióval sújtotta és kibocsátotta a [decreet houdende diverse bepalingen inzake Omgeving, natuur en landbouwt (a környezetre, a természetre és a mezőgazdaságra vonatkozó különböző rendelkezésekről szóló rendelet)]; mivel sürgős kezelés hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az ilyen tilalom csak akkor lép hatályba, amikor az érintett felhasználók már alkalmaztak glifozáttartalmú peszticideket az érintett földterületeken;

[…]

Mivel a glifozát és a glifozátalapú gyomirtó szerek emberi egészségre, környezetre és természetére gyakorolt hatásaival kapcsolatos tudományos konszenzus hiányában tiszteletben kell tartani az elővigyázatosság elvét;

[…]”

9

A 2017. július 14‑i rendelet 2. cikke a 2013. március 15‑i rendeletbe beillesztette a 3/1. cikket, amelynek szövege a következő:

„A 4/1. fejezet a magánszemélyek által használt területekre alkalmazandó.”

10

„A glifozáttartalmú peszticidek használata” című ezen 4/1. fejezetet a 2013. március 15‑i rendeletbe a 2017. július 14‑i rendelet 5. cikke illesztette be. Az említett fejezet kizárólag a 8/1. cikkből áll, amelynek szövege a következő:

„Csak a P1, P2 vagy P3 növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel rendelkező felhasználók jogosultak glifozátalapú peszticideket használni.

Az első albekezdés értelmében ipari felhasználó az a személy, aki a mezőgazdasági ágazatban vagy valamely más ágazatban üzleti tevékenysége körében használja a termékeket, beleértve a kijuttató készülékeket kezelő személyeket, a technikusokat, a munkáltatókat és az önálló vállalkozókat.

[…]”

11

A Belplant a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Raad van Statéhoz (államtanács, Belgium) fordult a 2017. július 14‑i rendelet megsemmisítése iránt.

12

E bíróság rámutat arra, hogy keresetének alátámasztása érdekében a Belplant többek között a 2015/1535 irányelvnek az EUMSZ 4. cikk (3) bekezdésében említett lojális együttműködés elvével összefüggésben értelmezett 5. cikke (1) bekezdésének megsértésére alapított jogalapra hivatkozik.

13

Az említett bíróság kifejti, hogy e jogalappal a Belplant arra hivatkozik, hogy a 2017. július 14‑i rendeletet ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően közölni kellett volna az Európai Bizottsággal, mivel e rendelet megtiltja, hogy az illetékes regionális hatóság által kiállított, és a „növényvédő szer használatára vonatkozó engedély” elnevezésű engedéllyel nem rendelkező felhasználók glifozáttartalmú növényvédő szereket használjanak a magáncélra használt földterületeken.

14

A Belplant szerint ugyanis ez a tilalom műszaki szabálynak, pontosabban a 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében vett „egyéb követelménynek” minősül. Az ilyen szabály az ezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében előírt, a Bizottsággal történő előzetes közlési kötelezettség hatálya alá tartozik, így mivel a flamand kormány nem tett eleget e kötelezettségnek, a 2017. július 14‑i rendeletnek az érintett műszaki szabályt tartalmazó rendelkezése érvénytelen, és ennélfogva nem alkalmazható.

15

A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben hangsúlyozza, hogy a glifozáttartalmú peszticid nem különbözik aszerint, hogy azt valamely általános felhasználó vagy növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel rendelkező hivatásos felhasználó alkalmazza. Ennélfogva úgy véli, hogy a 2017. július 14‑i rendelettel bevezetett intézkedés a glifozáttartalmú peszticidek növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel nem rendelkező felhasználók általi, magáncélra használt földterületeken történő használatának tilalmát írja elő.

16

E bíróság ezért azt a kérdést veti fel, hogy ezen intézkedést műszaki szabályként ténylegesen közölni kellett‑e a Bizottsággal, amint azt a Belplant állítja.

17

E körülmények között a Raad van State (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a [2015/1535] irányelv 5. cikkének (1) bekezdését, hogy a glifozáttartalmú peszticidek növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel nem rendelkező felhasználó által magáncélra használt földterületeken történő használatának tilalma esetében abból kell kiindulni, hogy e tilalom olyan műszaki szabályra vonatkozik, amelyet e rendelkezés szerint közölni kell az Európai Bizottsággal?”

18

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 2015/1535 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését annak 5. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy az olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja a szakembereknek szóló nemzeti engedéllyel nem rendelkező személyek számára, hogy magáncélra használt földterületeken glifozáttartalmú peszticideket használjanak, az utóbbi rendelkezés értelmében vett „műszaki szabálynak” minősül, amelyet az első rendelkezés alapján köteles közölni a Bizottsággal.

19

Előzetesen, ami a flamand régió által az írásbeli észrevételeiben előadott azon érvet illeti, amely szerint a 2017. július 14‑i rendelettel bevezetett intézkedés nem tartozik a 2015/1535 irányelv hatálya alá, mivel e rendelet a gazdasági szereplők tevékenységét, nem pedig valamely termék jellemzőit szabályozza, emlékeztetni kell arra, hogy kétségtelen, hogy azok a nemzeti rendelkezések, amelyek a vállalkozások alapítására vagy azok által történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó feltételek előírására korlátozódnak, mint amelyek valamely szakmai tevékenység gyakorlását előzetes engedélytől teszik függővé, nem minősülnek a 2015/1535 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „műszaki szabályoknak” (lásd ebben az értelemben: 2016. október 13‑iM. és S. ítélet, C‑303/15, EU:C:2016:771, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

20

A 2017. július 14‑i rendelettel bevezetett intézkedést azonban nem arra a kötelezettségre tekintettel kell vizsgálni, hogy a szakmai felhasználóknak növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük, hanem a glifozáttartalmú növényvédő szerek magáncélra használt földterületeken történő használatára vonatkozóan előírt tilalomra tekintettel, amelyet e rendelet azon felhasználókkal szemben állapít meg, akik nem rendelkeznek ilyen engedéllyel.

21

Márpedig a nemzeti szabályozásban előírt ilyen tilalom a 2015/1535 irányelv hatálya alá tartozhat.

22

A 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének f) pontja az ezen irányelv értelmében vett „műszaki szabálynak” tekinthető intézkedések négy kategóriáját különbözteti meg, nevezetesen először a „műszaki leírást”, másodszor az „egyéb követelményt”, harmadszor a „szolgáltatásokra vonatkozó szabályt”, és negyedszer a „tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítését vagy használatát”. Az intézkedések első három kategóriáját ezen 1. cikk (1) bekezdésének c)–e) pontja határozza meg.

23

Az előterjesztett kérdés megválaszolása érdekében meg kell vizsgálni, hogy a 2017. július 14‑i rendelethez hasonló nemzeti szabályozás által előírt azon tilalom, hogy a szakembereknek szóló nemzeti engedéllyel – a jelen esetben növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel – nem rendelkező személyek glifozáttartalmú növényvédő szereket használjanak magáncélra használt földterületeken, a műszaki szabályok e négy kategóriájának egyikébe tartozik‑e.

24

Először is pontosítani kell, hogy ahhoz, hogy valamely nemzeti intézkedés a 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott műszaki szabályok első kategóriájába, azaz a „műszaki leírások” fogalmához tartozzon, annak feltétlenül a termékre vagy annak csomagolására kell vonatkoznia, és ennélfogva meg kell határoznia a termék valamely megkövetelt jellemzőjét (2020. október 8‑iAdmiral Sportwetten és társai ítélet, C‑711/19, EU:C:2020:812, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25

Márpedig a jelen ügyben nem vitatott, hogy a 2017. július 14‑i rendelettel bevezetett intézkedés nem a glifozáttartalmú peszticidekre vagy azok csomagolására vonatkozik, így ezen intézkedés nem határozza meg e termékek valamely megkövetelt jellemzőjét.

26

Következésképpen az említett intézkedés nem minősül a 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett „műszaki leírás” formáját öltő műszaki szabálynak.

27

Másodszor, ami a „szolgáltatásokra vonatkozó szabályok” alkotta műszaki szabályok kategóriáját illeti, elegendő megállapítani, hogy a 2017. július 14‑i rendelet által bevezetett intézkedés nem tartozhat ebbe a kategóriába, mivel a 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontjában szereplő fogalommeghatározásokból kitűnik, hogy a „szolgáltatásokra vonatkozó szabály” az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra – vagyis távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatásokra – vonatkozó követelményt jelent.

28

Márpedig ez az intézkedés nem az információs társadalommal összefüggő ilyen szolgáltatásokra vonatkozik, hanem meghatározott termékekre és azok használatára.

29

Harmadszor meg kell vizsgálni, hogy a 2017. július 14‑i rendelettel bevezetett intézkedés a 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében a „tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítését vagy használatát” kategóriájába tartozhat‑e.

30

E tekintetben meg kell állapítani egyrészt, hogy nem vitatott, hogy a 2017. július 14‑i rendelettel bevezetett intézkedés nem tiltja a glifozáttartalmú peszticidek gyártását, sem a behozatalát, sem pedig azok forgalmazását.

31

Másrészt, ami a használati tilalmat illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már kimondta, hogy e tilalmak olyan intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek hatálya egyértelműen meghaladja a szóban forgó termék bizonyos lehetséges felhasználási módjainak korlátozását, és így nem szorítkozik e termék használatának egyszerű korlátozására (2020. október 8‑iAdmiral Sportwetten és társai ítélet, C‑711/19, EU:C:2020:812, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

A műszaki szabályok e kategóriája ugyanis különösen azokat a nemzeti intézkedéseket érinti, amelyek nem tesznek lehetővé az érintett terméktől észszerűen elvárható tisztán másodlagos használattól eltérő használatot (2020. május 28‑iECO‑WIND Construction ítélet, C‑727/17, EU:C:2020:393, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33

Ebből az következik, amint azt a Flamand régió az írásbeli észrevételeiben hangsúlyozza, hogy csak valamely termék szokásos használatának szinte abszolút tilalma tartozhat az említett kategóriába, ami kizárja a felhasználás feltételeinek vagy korlátozásának egyszerű előírását, mint a jelen esetben a magánfelhasználókkal szemben előírt nem arra vonatkozó tilalom, hogy glifozáttartalmú peszticideket vásároljanak, hanem, hogy maguk használjanak ilyen termékeket, ami arra készteti a felhasználókat, hogy e célból a növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel rendelkező szakemberek szolgáltatásait vegyék igénybe.

34

Következésképpen a 2017. július 14‑i rendelettel bevezetett intézkedés nem tartozhat a 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett, „a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítését vagy használatát” kategóriába.

35

Negyedszer és végül, ami az „egyéb követelmények” 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett fogalmát illeti, az olyan követelményre vonatkozik, amelyet a termékre különösen a fogyasztók vagy a környezet védelme céljából írnak elő, és amely befolyásolja a termék forgalomba hozatal utáni életciklusát, úgymint a használat, az újrafeldolgozás, az újrafelhasználás vagy a hulladékkezelés feltételei, amennyiben ezek a feltételek jelentősen befolyásolhatják a termék összetételét vagy természetét, valamint értékesítését.

36

A jelen ügyben mindenekelőtt a 2017. július 14‑i rendelet preambulumából kitűnik, hogy az általa megállapított tilalmat az emberi egészség és a környezet védelme céljából írták elő.

37

Ezt követően meg kell állapítani, hogy e tilalom a glifozáttartalmú peszticidek életciklusára vonatkozik a forgalomba hozatalukat követően, az e termékek használatához kapcsolódó feltétel előírásával, mivel a magáncélra használt földterületeken kizárólag a növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel rendelkező szakemberek jogosultak azok használatára.

38

Végül meg kell állapítani, hogy az ilyen tiltó intézkedés befolyásolhatja az érintett termékek forgalmazását.

39

Ezen intézkedés ugyanis a glifozáttartalmú növényvédő szerek potenciális vásárlói egy kategóriájának eltűnéséhez vezet, azaz azon magánszemélyekéhez, akik maguk kívánják használni az ilyen peszticideket, anélkül hogy a szükséges növényvédő szer használatára vonatkozó engedéllyel rendelkező szakemberek szolgáltatásait vennék igénybe. A glifozáttartalmú növényvédő szerek használatának ilyen korlátozása tehát befolyásolja a forgalmazásukat (lásd analógia útján: 2016. október 13‑iM. és S. ítélet, C‑303/15, EU:C:2016:771, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40

Mindazonáltal, amint arra a Bizottság írásbeli észrevételeiben rámutat, ahhoz, hogy a 2017. július 14‑i rendelettel bevezetett intézkedést a 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében vett „egyéb követelmények” kategóriájába tartozó „műszaki szabálynak” lehessen minősíteni, az szükséges, hogy ezen intézkedés „jelentős mértékben” befolyásolja a glifozáttartalmú növényvédő szerek forgalmazását.

41

A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy fennáll‑e a jelen esetben ez a helyzet.

42

Ezen értékelés során a kérdést előterjesztő bíróság figyelembe veheti többek között a glifozáttartalmú növényvédő szerek Flamand régió területén történő értékesítésének a teljes mennyiségét, valamint az egyes vásárlói csoportok vásárlási szokásainak a vásárlások gyakorisága és a vásárolt termékek mennyisége alapján történő módosulását, valamint a vásárlási hely és az értékesítési csatornák változását. Ebben az összefüggésben e bíróság figyelembe veheti egyrészt azt, hogy a szakmai felhasználók kereslete milyen mértékben helyettesíti az előbbiek szolgáltatásait igénybe vevő magánszemélyek keresletét, másrészt pedig a magánszemélyek milyen mértékben vásárolnak ezentúl glifozát nélküli peszticideket az ezen anyagot tartalmazók helyett.

43

Ha a kérdést előterjesztő bíróság azt állapítja meg, hogy a 2017. július 14‑i rendelettel bevezetett intézkedés jelentősen befolyásolja az érintett termékek forgalmazását, ebből az következik, hogy e rendelet elfogadását megelőzően a flamand kormánynak meg kellett felelnie a 2015/1535 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségnek.

44

Hozzá kell tenni, hogy ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése előírja, hogy ha a műszakiszabály‑tervezet – a közegészségügyre vagy a fogyasztók, illetve a környezet védelmére tekintettel – különösen egy kémiai anyag, készítmény vagy termék értékesítését vagy használatát kívánja korlátozni, a tagállamok átadnak ezenfelül egy a szóban forgó anyag, készítmény vagy termék, valamint az ismert és létező helyettesítő anyagok valamennyi lényeges adatára vonatkozó összesítést, vagy az ezen adatokra utaló hivatkozásokat is, ha ezen információk rendelkezésre állnak, és közlik az intézkedésnek a közegészségügyre és a fogyasztók, illetve a környezet védelmére gyakorolt várható hatásait, az 1907/2006 rendelet XV. melléklete II.3. szakaszának érintett részében előírt elveknek megfelelően elvégzett kockázatelemzéssel együtt.

45

A fenti indokolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2015/1535 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését annak 5. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja a szakembereknek szóló nemzeti engedéllyel nem rendelkező személyek számára, hogy magáncélra használt földterületeken glifozáttartalmú peszticideket használjanak, az ezen irányelv 1. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében vett „műszaki szabálynak” minősülhet, amelyet az említett irányelv 5. cikke értelmében közölni kell a Bizottsággal, amennyiben e nemzeti szabályozás alkalmazása jelentős módon befolyásolhatja az érintett termékek értékesítését, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

46

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9‑i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (1) bekezdését annak 5. cikkével összefüggésben

a következőképpen kell értelmezni:

az olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja a szakembereknek szóló nemzeti engedéllyel nem rendelkező személyek számára, hogy magáncélra használt földterületeken glifozáttartalmú peszticideket használjanak, az ezen irányelv 1. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében vett „műszaki szabálynak” minősülhet, amelyet az említett irányelv 5. cikke értelmében közölni kell az Európai Bizottsággal, amennyiben e nemzeti szabályozás alkalmazása jelentős módon befolyásolhatja az érintett termékek értékesítését, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.