C‑598/21. sz. ügy

SP és CI

kontra

Všeobecná úverová banka a.s

(a Krajský súd v Prešove által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (negyedik tanács) 2023. november 9.

„Előzetes döntéshozatal – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Fogyasztói hitelmegállapodás – 93/13/EGK irányelv – Az 1. cikk (2) bekezdése – Kötelező érvényű törvényi rendelkezést tükröző feltétel – A 3. cikk (1) bekezdése, a 4. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1) bekezdés és a 7. cikk (1) bekezdése – Lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel – Bírósági felülvizsgálat – Arányosság a fogyasztó szerződésszegései szempontjából – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 38. cikke – Ingatlanfedezettel biztosított szerződés – A fogyasztó lakásának bíróságon kívüli értékesítése”

1. Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13/EGK irányelv – Hatály – Kötelező törvényi és rendeleti rendelkezéseket tükröző szerződési feltételek tekintetében előírt kizártság – Lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel – Az irányelv alkalmazása

   (93/13 tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés)

   (lásd: 63‑71. pont)

2. Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13/EGK irányelv – A 3. cikk értelmében vett tisztességtelen feltétel – A tisztességtelen jelleg nemzeti bíróság általi értékelése – Szempontok

   (93/13 tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés, 4. cikk, (1) bekezdés, és 6. cikk, (1) bekezdés)

   (lásd: 74‑79. pont)

3. Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13/EGK irányelv – Valamely feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása – Hatály – A fogyasztó lakását terhelő ingatlanfedezet bíróságon kívüli érvényesítésére vonatkozó nemzeti szabályozás – A lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel tisztességtelen jellegének bírósági felülvizsgálata során a szolgáltató számára biztosított, e feltételből eredő jog gyakorlására vonatkozó lehetőség arányosságának figyelmen kívül hagyása – Elfogadhatatlanság

   (Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. és 38. cikk ; 93/13 tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés, 4. cikk, (1) bekezdés, 6. cikk, (1) bekezdés, és 7. cikk, (1) bekezdés)

   (lásd:80‑90. pont és a rendelkező rész)

Összefoglalás

Az alapeljárás felperesei, SP és CI 20 év futamidő alatt visszafizetendő fogyasztói hitelmegállapodást kötöttek, amelyet a lakóhelyükként szolgáló családi ház biztosított.

Kevesebb mint egy évvel e szerződés megkötését követően, mivel az alapeljárás felperesei nem teljesítették a fizetési kötelezettségüket, a hitelező a hitelmegállapodásban foglalt, a lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel alapján az e szerződés szerint járó teljes összeg visszafizetését követelte. Ezt követően a hitelező a fedezetként szolgáló ingatlan bíróságon kívüli árverése útján folytatta a biztosíték érvényesítését.

A felperesek által ezen értékesítés felfüggesztése iránt benyújtott keresetet az Okresný súd Prešov (eperjesi járásbíróság, Szlovákia) az első ítéletével, amelyet a Krajský súd v Prešove (eperjesi regionális bíróság, Szlovákia) hatályon kívül helyezett, elutasította, majd visszautalást követően ezen elutasítást megerősítette. A felperesek e második ítélettel szemben fellebbezést nyújtottak be az eperjesi regionális bírósághoz, a kérdést előterjesztő bírósághoz. Ez utóbbi szerint ellentétes lehet a 93/13 irányelvvel, valamint az arányosság elvével az a nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi az ingatlanfedezet bíróságon kívüli érvényesítését a fogyasztók lakásául szolgáló ingatlan árverésen történő értékesítése útján.

A Bíróság az ítéletében a 93/13 irányelv ( 1 ) értelmezésére, közelebbről pedig a fogyasztói hitelmegállapodásban foglalt, lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel tisztességtelen jellegére vonatkozó bírósági felülvizsgálat terjedelmére összpontosít, amennyiben e feltétel lehetővé teszi a fogyasztó családi lakóhelyéül szolgáló ingatlan bíróságon kívüli értékesítését.

A Bíróság álláspontja

A Bíróság először is megállapítja, hogy a lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó azon feltétel, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy előre követelje a fennmaradó teljes összeg visszafizetését, ha az adós nem teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, a 93/13 irányelv hatálya alá tartozik. Így hangsúlyozza, hogy ‑ a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat függvényében ‑ e feltételt nem lehet a 93/13 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröző feltételnek” minősíteni. Ugyanis, noha ugyanezen feltétel átveszi a nemzeti jog bizonyos rendelkezéseit ( 2 ), azok nem kötelező erejűek, és nem felelnek meg az ezen 1. cikk (2) bekezdésében előírt kivétel alkalmazásához szükséges, e bekezdésében foglalt második feltételnek.

Másodszor, a Bíróság, miután emlékeztetett a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltételek tisztességtelen jellegének bírósági felülvizsgálatára vonatkozó általános szabályokra, emlékeztet azon szempontokra, amelyekre tekintettel a nemzeti bíróság észlelheti a hosszú távú jelzáloghitel‑szerződés azon feltételének ‑ mint amilyen a lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel ‑ esetlegesen tisztességtelen jellegét, amely meghatározza azokat a szempontokat, amelyek mellett a hitelező követelheti a tartozás határidő előtti visszafizetését.

Így ezen értékelés során először is fontos az a kérdés, hogy az eladó vagy szolgáltató azon lehetősége, hogy a kölcsön teljes összegét lejárttá teheti, attól függ‑e, hogy a fogyasztó nem teljesíti a szóban forgó szerződéses viszonyban lényegesnek számító kötelezettségét, és másodszor, hogy e lehetőséget arra az esetre írták‑e elő, ha az ilyen nemteljesítés eléggé súlyosnak minősül a kölcsön futamidejéhez és összegéhez képest. Harmadszor azt is meg kell tudni, hogy az eladó vagy szolgáltató lehetősége eltér‑e az adott területre vonatkozó, általános jogi szabályoktól, és hogy a nemzeti jog biztosít‑e megfelelő és hatékony eszközöket ahhoz, hogy a fogyasztó, akivel szemben az ilyen feltétel alkalmazásra kerül, kiküszöbölhesse az említett, követelhetővé tett kölcsönből eredő következményeket.

Következésképpen a lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel tisztességtelen jellegének értékelése során a nemzeti bíróságnak többek között meg kell vizsgálnia a hitelező számára biztosított azon lehetőség arányosságát, hogy e feltétel alapján a szerződés szerint fennmaradó teljes összeget követelje. Ennélfogva e bíróságnak figyelembe kell vennie többek között a fogyasztó szerződésszegésének mértékét, mint például az elmaradt törlesztőrészleteknek a teljes hitelösszeghez és a szerződés időtartamához viszonyított összegét.

A fent meghatározott kritériumok azonban nem kumulatívak vagy vagylagosak, és nem is kimerítő jellegűek. Így egyrészt a lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel arányos jellegének bírósági felülvizsgálata során további kritériumok vehetők figyelembe, mint például a lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétellel létrehozott esetleges szerződéses egyenlőtlenség és az a körülmény, hogy e feltétel alkalmazása adott esetben azt eredményezheti, hogy a hitelező a szerződés alapján járó összegeket a családi ház bírósági eljáráson kívül történő értékesítése révén behajtja. Másrészt azon eszközök értékelése során, amelyek lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy orvosolja a kölcsön visszafizetésének következményeit, a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie ‑ különösen a lakóhely tiszteletben tartásához való alapvető jogra ( 3 ) tekintettel ‑ a fogyasztónak és családjának az elsődleges lakóhelyüket jelentő házból való kilakoltatásának következményeit. Következésképpen e szempontok alapján és a szerződés megkötésének valamennyi körülményét figyelembe véve a nemzeti bíróság megállapíthatja a lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel tisztességtelen jellegét, ha megállapítja, hogy a szolgáltató e feltétel alapján anélkül követelheti a kölcsönszerződés alapján esedékes fennmaradó összeg idő előtti visszafizetését, hogy figyelembe venné a fogyasztónak a nyújtott kölcsön összegéhez és a kölcsön futamidejéhez viszonyított mulasztásának mértékét.

E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy a 93/13 irányelvet a Chartával ( 4 ) összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt, lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel tisztességtelen jellegének bírósági felülvizsgálata nem veszi figyelembe a szolgáltató számára biztosított azon lehetőség arányos jellegét, hogy az e feltételből eredő jogait gyakorolja, tekintettel egyes meghatározott szempontokra. Ez utóbbi szempontok között szerepelnek azok, amelyek többek között a fogyasztó szerződésszegésének mértékéhez kapcsolódnak – mint például az elmaradt törlesztőrészleteknek a teljes hitelösszeghez és a szerződés időtartamához viszonyított összege –, valamint annak lehetőségéhez, hogy az említett feltétel érvényesítésének eredményeként a szolgáltató a fogyasztó családi házának bírósági eljáráson kívüli értékesítésével behajthatja az említett feltétel alapján járó összegeket.

( 1 ) Lásd többek között: a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 3. cikkének (1) bekezdése, 4. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése.

( 2 ) A jelen ügyben a szlovák polgári törvénykönyv 53. §‑ának (9) bekezdése és 565. §‑a.

( 3 ) Lásd: Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban : Charta) 7. cikk.

( 4 ) A Charta 7. és 38. cikke.