A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2022. december 1. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása – 1169/2011/EU rendelet – A 17. cikk és a VI. melléklet A. részének 4. pontja – »Az élelmiszer neve« – »A termék megnevezése« – Az élelmiszerek jelölésén kötelezően feltüntetendő adatok – Az élelmiszerben a fogyasztók feltételezése szerint szokásosan vagy természetes módon jelen lévő valamely alkotóelem vagy összetevő helyettesítésére részben vagy egészben használt más alkotóelem vagy összetevő”

A C‑595/21. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bayerisches Verwaltungsgericht Ansbach (ansbachi bajor közigazgatási bíróság, Németország) a Bírósághoz 2021. szeptember 27‑én érkezett, 2021. szeptember 22‑i határozatával terjesztett elő

az LSI – Germany GmbH

és

a Freistaat Bayern

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: N. Piçarra, tanácselnökként eljárva (előadó), N. Jääskinen és M. Gavalec bírák,

főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

az LSI – Germany GmbH képviseletében G. Weyland Rechtsanwalt,

a Freistaat Bayern képviseletében J. Greim‑Diroll Landesanwältin,

a német kormány képviseletében J. Möller és D. Klebs, meghatalmazotti minőségben,

az Európai Bizottság képviseletében C. Hödlmayr és B. Rous Demiri, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 304., 18. o.; helyesbítések: HL 2014. L 331., 40. o.; HL 2015. L 50., 48. o.; HL 2016. L 266., 7. o.) 17. cikkének és VI. melléklete A. része 4. pontjának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az LSI – Germany GmbH (a továbbiakban: LSI) és a Freistaat Bayern (Bajorország szövetségi tartomány, Németország) közötti jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az utóbbi azon határozata volt, amely megtiltotta az LSI számára, hogy az általa előállított élelmiszereket bizonyos alkotórészek, illetve összetevők a fő látómezőben, az ezen élelmiszerek megnevezésének közvetlen közelében való feltüntetése nélkül hozza forgalomba.

Jogi háttér

Az 1169/2011 rendelet

3

Az 1169/2011 rendelet „Tárgy és hatály” című 1. cikkének (1) bekezdése szerint ez a rendelet „alapul szolgál az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához, figyelembe véve a fogyasztók felfogásában és tájékoztatási igényeikben kialakult különbségeket, ugyanakkor biztosítva a belső piac zökkenőmentes működését”.

4

Az említett rendelet „Fogalommeghatározások” című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

[…] az »élelmiszer« […] fogalomnak [az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28‑i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2002. L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.; helyesbítések: HL 2014. L 327., 9. o.; HL 2016. L 11., 19. o.)] 2. cikkében […] szereplő meghatározása;

[…]

(2)   A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:

[…]

l)

»fő látómező«: az a látómező, amely vásárláskor valószínűsíthetően először kerül a fogyasztó figyelmébe, és amelynek alapján a fogyasztó azonnal azonosítani tudja a terméket jellemzői és tulajdonságai, illetve adott esetben a márkája alapján. Amennyiben egy csomagoláson több azonos főlátómező van, az élelmiszer‑vállalkozó által e célra kiválasztott felület minősül fő látómezőnek;

[…]

n)

»előírt név«: egy élelmiszernek a rá alkalmazandó uniós rendelkezésekben előírt neve, vagy ilyen uniós rendelkezések hiányában az abban a tagállamban alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben előírt név, amellyel az élelmiszert a végső fogyasztónak vagy a vendéglátóknak, illetve közétkeztetőknek értékesítik;

o)

»szokásos név«: az élelmiszer értékesítésének helye szerinti tagállamban az élelmiszer neveként a fogyasztók által elfogadott név, amely név nem igényel további magyarázatot;

p)

»leíró név«: az élelmiszerről és szükség szerint annak felhasználásáról leírást adó név, amely kellően világos ahhoz, hogy a fogyasztó megismerhesse annak valódi jellegét, és megkülönböztethesse más termékektől, amelyekkel esetleg össze lehetne téveszteni;

[…]”

5

Ugyanezen rendelet „Általános célkitűzések” című 3. cikkének (1) bekezdése kimondja:

„Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás a fogyasztók egészségének és érdekeinek magas szintű védelmére törekszik azáltal, hogy a végső fogyasztók számára alapot biztosít a megalapozott választáshoz és az élelmiszerek biztonságos felhasználásához, különös tekintettel az egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és etikai szempontokra.”

6

Az 1169/2011 rendelet „Tisztességes tájékoztatási gyakorlatok” című 7. cikke a következőképpen szól:

„(1)   Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen:

a)

az élelmiszer jellemzői […] tekintetében;

[…]

d)

oly módon, hogy a termék megjelenése, a leírás vagy a képi ábrázolások a fogyasztó számára egy bizonyos élelmiszer vagy összetevő jelenlétét sugallják, noha valójában az élelmiszer egyik természetes alkotóelemét vagy szokásosan felhasznált összetevőjét más alkotóelemmel, illetve összetevővel helyettesítették.

(2)   Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak pontosnak, egyértelműnek és a fogyasztók számára könnyen érthetőnek kell lennie.

[…]”

7

E rendeletnek „A kötelező adatok felsorolása” című 9. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„A 10–35. cikknek megfelelően, és az e fejezetben foglalt kivételektől eltekintve a következő adatokat kötelező feltüntetni:

a)

az élelmiszer neve;

b)

az összetevők felsorolása;

[…]”

8

Az említett rendeletnek „Az élelmiszer neve” című 17. cikke a következőképpen szól:

„(1)   Az élelmiszer megnevezése annak előírt neve. Ilyen név hiányában az élelmiszer megnevezése a szokásos neve, vagy amennyiben nincs szokásos neve, vagy a szokásos nevét nem használják, az élelmiszer leíró nevét kell feltüntetni.

[…]

(4)   Az élelmiszer nevét nem helyettesítheti szellemi tulajdonként védett név, márkanév vagy fantázianév.

(5)   Az élelmiszer nevére vonatkozó külön rendelkezéseket és az azt kísérő adatokat az VI. melléklet állapítja meg.”

9

Ugyanezen rendelet VI. melléklete tartalmazza „Az élelmiszer neve és kísérő elemek” címet, és három részre oszlik. „Az élelmiszer nevét kísérő kötelező elemek” című A. rész 4. pontja a következőképpen rendelkezik:

„Az olyan élelmiszerek esetében, amelyeknél a fogyasztók feltételezése szerint szokásosan vagy természetes módon jelen lévő valamely alkotóelemet vagy összetevőt más alkotóelemmel vagy összetevővel helyettesítették, a jelölésen – az összetevők felsorolásán kívül – egyértelműen meg kell nevezni a helyettesítésre részben vagy egészben használt alkotóelemet vagy összetevőt:

a)

a termék megnevezésének közvetlen közelében; és

b)

a termék megnevezésére használt betűméret legalább 75%‑át kitevő, x magasságú betűméretet használva, amely az e rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében előírt legkisebb megengedett betűméretnél nem kisebb.”

A 178/2002 rendelet

10

A 178/2002 rendelet 2. cikke az „élelmiszer” fogalmát úgy határozza meg, hogy az „minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el”.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

11

Az LSI olyan mini baromfiszalámit gyárt, amelyben az állati zsiradékot pálmazsír és repceolaj helyettesíti, és amelyet „BiFi The Original Turkey” (a továbbiakban: a szóban forgó élelmiszer) néven előrecsomagolt élelmiszerként kiskereskedőkön keresztül forgalmaz. A „BiFi The Original” a német jog szerint egyszersmind szó‑ és ábrás védjegy, az uniós jog szerint pedig ábrás védjegy.

12

A hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság 2019. január 7‑i határozatával megtiltotta, hogy az LSI a szóban forgó élelmiszert anélkül hozza forgalomba, hogy a helyettesítő összetevőket a csomagolás elülső oldalán szereplő „BiFi The Original Turkey” kereskedelmi név közvetlen közelében feltüntetné, mégpedig a termék megnevezésére használt betűméret legalább 75%‑át kitevő, x magasságú betűméretet használva, amely az 1169/2011 rendelet 13. cikke (2) bekezdésében előírt legkisebb megengedett betűméretnél nem kisebb.

13

Ezt a jelölési követelményt az 1169/2011 rendelet 17. cikke (5) bekezdésének és VI. melléklete A. része 4. pontjának együttesen értelmezett rendelkezései írják elő, pontosabban az utóbbi rendelkezésben szereplő „termék megnevezése” kifejezés, amelynek jelentése nem azonos az „élelmiszer neve” kifejezésével. Az előbbi kifejezés magában foglalja az említett rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében említett „márkanév” vagy „fantázianév” fogalmát is, és a jelen ügyben megköveteli, hogy a szóban forgó élelmiszer csomagolásának elülső oldalán, annak fő látómezőjében lévő „BiFi The Original Turkey” kereskedelmi név a „pálmazsírral és repceolajjal” felirat feltüntetésével szerepeljen, az említett rendelet VI. melléklete A. részének 4. pontjában előírtak szerint.

14

Az LSI e határozat megsemmisítése iránt keresetet terjesztett elő a kérdést előterjesztő bíróság, a Bayerisches Verwaltungsgericht Ansbach (ansbachi bajor közigazgatási bíróság, Németország) előtt. Az LSI azt állítja, hogy mivel a „termék megnevezése” kifejezés jelentése az „élelmiszer neve” kifejezésével megegyező, az LSI teljes mértékben megfelelt az 1169/2011 rendelet 17. cikke (5) bekezdése és VI. melléklete A. része 4. pontja együttesen értelmezett rendelkezései által előírt jelölési követelményeknek, amennyiben a „mini baromfiszalámi pálmazsírral és repceolajjal” felirat a szóban forgó élelmiszer csomagolásának hátoldalán szerepel. Ezek a rendelkezések tehát nem követelik meg, hogy a „BiFi The Original Turkey” kereskedelmi nevet megjelenítő csomagolás elülső oldalát kiegészítsék a „pálmazsírral és repceolajjal” felirattal.

15

A kérdést előterjesztő bíróság először is megállapítja, hogy a szóban forgó élelmiszer jelölési követelményének konkrét megjelenési formája az 1169/2011 rendelet VI. melléklete A. részének 4. pontjában szereplő „termék megnevezése” kifejezés értelmezésétől függ, amelynek meghatározása sem az említett rendeletben, sem az uniós élelmiszerjog egyetlen más rendelkezésében sem szerepel, és amelynek pontos tartalma sem a rendelet szövegéből, sem annak rendszeréből nem állapítható meg. E bíróság rámutat továbbá, hogy az 1169/2011 rendelet – amelyek célja e bíróság megítélése szerint a fogyasztók általános tájékoztatásának biztosítása – 17. cikkének (5) bekezdése és VI. melléklete A. részének 4. pontja együttesen értelmezett rendelkezései alapján nem lehet arra következtetni, hogy e rendelkezések a fogyasztók megtévesztéssel szembeni védelmére irányulnak, ellentétben ugyanezen rendelet más rendelkezéseivel, például a 7. cikkével.

16

Az említett bíróság továbbá megállapítja, hogy az 1169/2011 rendelet 17. cikkének (4) bekezdése értelmében vett szellemi tulajdonként védett név, márkanév vagy fantázianév élelmiszer‑vállalkozók általi használata alkalmas arra, hogy elterelje a fogyasztó figyelmét az élelmiszer e cikk (1) bekezdésében említett nevéről. Emlékeztet arra, hogy a jelen ügyben a szóban forgó élelmiszer csomagolásán annak neve jóval kisebb méretben szerepel, mint a márkaneve, és „ezért egyértelműen kevésbé látható”.

17

A kérdést előterjesztő bíróság abból indul ki, hogy az említett rendelet VI. melléklete A. része 4. pontjának célja az átláthatóság és a fogyasztók tájékoztatásának biztosítása azáltal, hogy legalább az abban foglalt esetekben garantálja, hogy az élelmiszerben található helyettesítő alkotóelemekre vagy összetevőkre vonatkozó információk az élelmiszer csomagolásán az ugyanezen rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében említett nevek közvetlen közelében, az érintett megnevezésre használt betűmérethez hasonló méretben szerepeljenek. Az 1169/2011 rendelet VI. melléklete A. részének 4. pontja szerinti „termék megnevezése” kifejezés jelentésében nem azonos az említett rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti „élelmiszer nevével”, és az utóbbi kifejezésnél tágabb jelentést hordoz, amennyiben a 17. cikk (4) bekezdésében említett „szellemi tulajdonként védett névre”, „márkanévre”, illetve „fantázianévre” is kiterjed. Ugyanezen bíróság megjegyzi, hogy amennyiben a Bíróság megerősíti ezt az értelmezést, az LSI által a 2019. január 7‑i határozat ellen benyújtott, a jelen ítélet 12. pontjában említett keresetet mint megalapozatlant el kell utasítani, mivel a szóban forgó élelmiszereknek az említett határozatban elrendelt jelölése jogszerűen megkövetelhető.

18

Ilyen körülmények között határozott úgy a Bayerisches Verwaltungsgericht Ansbach (ansbachi bajor közigazgatási bíróság, Németország), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)

Úgy kell‑e értelmezni az [1169/2011 rendelet] VI. melléklete A. részének 4. pontjában szereplő »a termék megnevezése« fogalmat, hogy az megegyezik az [1169/2011 rendelet] 17. cikkének (1)–(3) bekezdésében szereplő »az élelmiszer neve« fogalommal?

2)

Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén:

»A termék megnevezése« fogalom az a megnevezés, amellyel az élelmiszert a kereskedelemben és a reklámokban kínálják, és amellyel az élelmiszer a fogyasztók számára általánosan ismert, még akkor is, ha e tekintetben nem az élelmiszer nevéről, hanem az [1169/2011 rendelet] 17. cikkének (4) bekezdése értelmében vett védett névről, márkanévről vagy fantázianévről van szó?

3)

A második kérdésre adott igenlő válasz esetén:

»A termék megnevezése« állhat‑e két elemből is, amelyek közül az egyik elem egy védjegyjog alapján oltalomban részesülő, nem az adott élelmiszerre vonatkozó, általános megnevezés, illetve gyűjtőnév, amelyet az egyes termékek vonatkozásában egy ezt konkretizáló toldat (mint a termék megnevezésének második része) egészít ki?

4)

A harmadik kérdésre adott igenlő válasz esetén:

A termék megnevezésének két eleme közül melyiket kell figyelembe venni az [1169/2011 rendelet] VI. melléklete A. része 4. pontjának b) alpontja szerinti kiegészítő adat esetében, ha a termék megnevezésének két eleme különböző betűmérettel van a csomagolásra nyomtatva?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

19

Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy az 1169/2011 rendelet 17. cikke (1), (4) és (5) bekezdésének, valamint VI. melléklete A. része 4. pontjának rendelkezéseit együttesen úgy kell‑e értelmezni, hogy az e VI. melléklet A. részének 4. pontjában szereplő „termék megnevezése” kifejezés az ugyanezen rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti „élelmiszer neve” kifejezéstől eltérő, önálló jelentést hordoz, és ezért az előírt néven, szokásos néven, illetve leíró néven túl az említett rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében említett „szellemi tulajdonként védett nevet”, „márkanevet” vagy „fantázianevet” is magában foglalhatja.

20

E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy az 1169/2011 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerint az „élelmiszer neve” az élelmiszer „előírt neve”, vagy ilyen név hiányában a „szokásos neve”, illetve ilyen név hiányában, vagy ha ilyen nevet nem használnak, a „leíró név”, amely három fogalmat ugyanezen rendelet 2. cikke (2) bekezdésének n), o) és p) pontja határozza meg. Az említett rendelet 17. cikkének (4) bekezdése pontosítja, hogy az e cikk (1) bekezdése értelmében vett „élelmiszer nevét” nem helyettesítheti „szellemi tulajdonként védett név”, „márkanév” vagy „fantázianév”.

21

Másodszor, az 1169/2011 rendelet VI. melléklete A. részének 4. pontja szerint az olyan élelmiszerek esetében, amelyeknél a fogyasztók feltételezése szerint szokásosan vagy természetes módon jelen lévő valamely alkotóelemet vagy összetevőt más alkotóelemmel vagy összetevővel helyettesítették, a jelölésen – az összetevők felsorolásán kívül – egyértelműen meg kell nevezni a helyettesítésre részben vagy egészben használt alkotóelemet vagy összetevőt, mégpedig a „termék megnevezésének” közvetlen közelében [a) pont], a „termék megnevezésére” használt betűméret legalább 75%‑át kitevő, x magasságú betűméretet használva [b) pont].

22

Harmadszor, az 1169/2011 rendelet a kizárólag a VI. melléklete A. része 4. pontjának a) és b) alpontjában használt „termék megnevezése” kifejezést nem határozza meg. Egyes nyelvi változatokban, például a német („Produktname”), illetve a francia („nom du produit”) változatban ez a kifejezés nagyobb mértékben eltér az 1169/2011 rendelet 17. cikkében szereplő, nevezetesen a „Bezeichnung des Lebensmittels”, illetve a „denomination de la denrée alimentaire” kifejezéstől, mint más nyelvi változatokban, például a spanyol („denominación del producto” és „denominación del alimento”), a cseh („název produktu” és „název potraviny”), az angol („name of the product” és „name of the food”), a horvát („naziv proizvoda” és „naziv hrane”) az olasz („denominazione del prodotto” és „denominazione dell'alimento”), a holland („benaming van het product” és „benaming van het levensmiddel”), a lengyel („nazwa produktu” és „nazwa środka spożywczego”), a portugál („denominação do produto” és „denominação do género alimentício”), a román („denumirea produsului” és „denumirea produsului alimentar”), a szlovák („názov výrobku” és „názov potraviny”), a szlovén („ime proizvoda” és „ime živila”), a finn („tuotteen nimi” és „elintarvikkeen nimi”) és a svéd („produktens beteckning” és „livsmedlets beteckning”) esetében.

23

Így még azt feltételezve is, hogy a német és a francia nyelvi változat a kevésbé hasonló kifejezések használata miatt lehetőséget nyújt a szóban forgó két kifejezés nem azonos jelentésűként való értelmezésére, az ilyen értelmezést az előző pontban említett más nyelvi változatok nem támasztják alá. Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy uniós jogi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben (lásd ebben az értelemben: 1977. október 27‑iBouchereau ítélet, 30/77, EU:C:1977:172, 14. pont; 2021. február 25‑iBartosch Airport Supply Services ítélet, C‑772/19, EU:C:2021:141, 26. pont).

24

Mindenesetre a 178/2002 rendelet 2. cikkében szereplő és az 1169/2011 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott „élelmiszer” fogalom alapján – miszerint az „minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el” – levonható az a következtetés, hogy az utóbbi rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében foglalt „élelmiszer neve” kifejezés és az ugyanezen rendelet VI. melléklete A. részének 4. pontjában foglalt „termék megnevezése„ kifejezés közötti különbség tisztán terminológiai jellegű. Az „élelmiszer” e meghatározásának fényében az említett VI. melléklet A. részének 4. pontjában említett „termék megnevezése” csakis az „élelmiszer nevét” jelentheti.

25

A fentiekből következik, hogy a szóban forgó két kifejezést – a különböző nyelvi változatok szerinti eltéréseik ellenére – azonos tartalmúnak kell tekinteni, anélkül hogy a „termék megnevezése” kifejezésnek tágabb értelmet lehetne tulajdonítani, mint az „élelmiszer neve” kifejezésnek.

26

Ezt az értelmezést egyfelől az 1169/2011 rendelet VI. melléklete A. része 4. pontjának szövegkörnyezete támasztja alá.

27

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy e melléklet címe „Az élelmiszer neve és kísérő elemek”, az A. része pedig „Az élelmiszer nevét kísérő kötelező elemek” címet viseli. Mindkettő az élelmiszerek jelölésére vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz.

28

Másodszor, e rendeletben az „Az élelmiszer neve” című 17. cikk (5) bekezdése pontosítja, hogy „[a]z élelmiszer nevére vonatkozó külön rendelkezéseket és az azt kísérő adatokat a VI. melléklet állapítja meg”. Márpedig az „azt” mutatószó nyilvánvalóan az élelmiszer nevére vonatkozik, mivel semmi nem utal arra, hogy e rendelkezések az e cikk (4) bekezdésében felsorolt más fogalmakra – nevezetesen a „szellemi tulajdonként védett névre”, „márkanévre” vagy „fantázianévre” – is kiterjednének.

29

Másfelől az 1169/2011 rendelet célkitűzéseit illetően fontos emlékeztetni arra, hogy e rendelet célja különösen – amint az az 1. cikke (1) bekezdésének és 3. cikke (1) bekezdésének együttes olvasatából következik – a fogyasztók felfogásában kialakult különbségeket figyelembe véve az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó magas szintű fogyasztóvédelem, valamint annak biztosítása, hogy a fogyasztók megalapozottan választhassanak (lásd ebben az értelemben: 2022. március 24‑iUpfield Hungary ítélet, C‑533/20, EU:C:2022:211, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében „az élelmiszer neve” azon adatok közé tartozik, amelyeket kötelező feltüntetni az élelmiszerek jelölésén.

30

Ezen túlmenően a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogát illetően a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására irányuló e célkitűzéshez szorosan kapcsolódva az 1169/2011 rendelet annak megakadályozására is irányul, hogy a fogyasztókat az élelmiszerekre vonatkozó információkkal félrevezessék. E célból az irányelv 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja megtiltja, hogy a termék megjelenése, a leírás vagy a képi ábrázolások a fogyasztó számára egy bizonyos élelmiszer vagy összetevő jelenlétét sugallják, noha valójában az élelmiszer egyik természetes alkotóelemét vagy szokásosan felhasznált összetevőjét más alkotóelemmel, illetve összetevővel helyettesítették.

31

Amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, bár az igaz, hogy az 1169/2011 rendelet 17. cikkének (5) bekezdésétől eltérően annak 7. cikke nem hivatkozik kifejezetten az említett rendelet VI. melléklete A. részének 4. pontjában foglalt rendelkezésekre, tény, hogy ez utóbbi rendelkezések – különösen az ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja fényében értelmezve – lényegében e 7. cikk rendelkezéseinek különös jelölési követelményekkel történő kiegészítésére irányulnak annak érdekében, hogy megvédjék a fogyasztót a pontatlan tájékoztatás okozta megtévesztéstől.

32

Mindazonáltal Bajorország szövetségi tartomány állításaival ellentétben az 1169/2011 rendelet VI. melléklete A. részének 4. pontjában meghatározott, a fogyasztók megtévesztésének tilalma mögötti fogyasztóvédelmi cél anélkül is elérhető, hogy a fogyasztó figyelmét az élelmiszer tényleges összetétele és elvileg elvárható összetétele közötti különbségre ezen élelmiszer csomagolásának fő látómezőjében – általában a csomagolás elülső oldalán – elhelyezett adatokkal kifejezetten fel kellene hívni. E cél eléréséhez ugyanis elegendő, ha az ezen élelmiszer – az említett rendelet 17. cikkének (1) és (5) bekezdése értelmében vett – neve, valamint az élelmiszert alkotó összetevők felsorolása pontosan, világos és könnyen érthető módon szerepel az ilyen csomagolás hátulsó oldalán, amint azt ugyanezen rendelet 7. cikkének (2) bekezdése előírja.

33

A szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó, amennyiben a szóban forgó élelmiszer összetétele alapján dönt annak megvásárlása mellett, elsőként az összetevők felsorolását olvassa el, amelyet az 1169/2011 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján kötelező feltüntetni (lásd ebben az értelemben: 1998. július 16‑iGut Springenheide és Tusky ítélet, C‑210/96, EU:C:1998:369, 31. pont; 2015. június 4‑iBundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände ítélet, C‑195/14, EU:C:2015:361, 37. pont).

34

Ilyen körülmények között, amint arra a Bizottság rámutat, az 1169/2011 rendelet VI. melléklete A. részének 4. pontjában meghatározott különös jelölési követelmények olyan értelmezése, amely szerint a szóban forgó élelmiszer csomagolásán a helyettesítő alkotóelemeket vagy összetevőket az említett rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében említett „szellemi tulajdonként védett név”, „márkanév” vagy „fantázianév” közvetlen közelében is fel kell tüntetni, és nem csupán az említett rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti „élelmiszer neve” – amelyet ezek a nevek és a márkanév nem helyettesíthet – közvetlen közelében, túlmutatna azon, ami a jelen ítélet 31. pontjában részletezett e különös követelmények céljának eléréséhez szükséges.

35

A fenti indokok alapján az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1169/2011 rendelet 17. cikke (1), (4) és (5) bekezdésének, valamint VI. melléklete A. része 4. pontjának rendelkezéseit együttesen úgy kell értelmezni, hogy az e VI. melléklet A. részének 4. pontjában szereplő „termék megnevezése” kifejezés nem hordoz az ugyanezen rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „élelmiszer neve” kifejezéstől eltérő, önálló jelentést, ezért az e VI. melléklet A. részének 4. pontjában meghatározott különös jelölési követelmények nem vonatkoznak az említett rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében foglalt „szellemi tulajdonként védett névre”, „márkanévre” vagy „fantázianévre”.

A második, a harmadik és a negyedik kérdésről

36

Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második, a harmadik és a negyedik kérdésre nem kell válaszolni.

A költségekről

37

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

 

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke (1), (4) és (5) bekezdésének, valamint VI. melléklete A. része 4. pontjának rendelkezéseit együttesen

 

a következőképpen kell értelmezni:

 

az e VI. melléklet A. részének 4. pontjában szereplő „termék megnevezése” kifejezés nem hordoz az ugyanezen rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „élelmiszer neve” kifejezéstől eltérő, önálló jelentést, ezért az e VI. melléklet A. részének 4. pontjában meghatározott különös jelölési követelmények nem vonatkoznak az említett rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében foglalt „szellemi tulajdonként védett névre”, „márkanévre” vagy „fantázianévre”.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: német.